Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-23 / 68. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 23. • MEGYEI TÜKÖR3 Magyar vándor ÚJSZÁSZI ILONA A magyar sebész Svédországban, vagy éppen Skóciában műt, a bácskai szemész a szegedieket, a szír nőgyógyász a vásárhelyieket gyógyítja. Orvosok mennek és érkeznek - élvezik és elszenvedik a migráció áldásait és nyűgeit. Határozott igen a válasza, ha azt kérdik a Skóciában szerencsét próbáló magyar sebésztől, hogy megérte-e kimenni. Az indoklást a szakmai előrehaladás lehetőségének kifejtésével, megbecsültségének érzékeltetésével kezdi, de mondandójának csattanója mégiscsak az, hogy ott, távol a hazájától orvoshoz méltó színvonalú életet remélhet. A számok beszédesek friss diplomás orvosként 1998-ban nettó harmincötezret, 2000-ben negyvenötezret, majd a sebész szakvizsgához közeledve kicsivel több mint százezer forintot keresett itthon, míg most, az Északi-tenger partján kezdőként majdnem egymillió forint a fizetése. Ezt a különbséget ma még a Magyar Orvosi Kamara tervei sem képesek áthidalni, hiszen csak a húsz éve gyakorló orvosnak javasolnának egymillió forintos alapbért. Nem első osztályú a fizetés, mégis vonzó hely Magyarország, s az itteni egészségügy is kívánatos munkahelynek tetszik mondjuk Európa balkáni csücskeiből, esetleg a fejlődőnek mondott országokból nézve. Vigyázó szemét a szomszéd mindig zöldebb rétjére vetve indul északnyugatra a magyar szakember, s érkezik hozzánk délkelet felől a külföldinek mondott. Az egészségügy üres álláshelyeit elfoglalók nagy része, ugyanis - legalábbis a mi megyénkben - külföldi, vagyis határon túli, de magyar. Úgy tűnhet, a világméretű körforgásban idecseppenő erdélyinek, vajdaságinak nincs akkora gondja a beilleszkedéssel, mint a skóciai vagy svédországi klímát megszokni akarónak. Holott a Jerománozott" erdélyi vagy a „leszerbezett" vajdasági hazavágyódása legalább annyira erős, mint a bennszülöttek hűvössége miatt az Északi-tenger partján Magyarországról álmodóé. Ennek az érzésnek a mélysége független az állampolgári léttől, de még a választott hazában elért élet színvonalától is. Nyűg a honvágy, de nem oly erő, mely gátolhatná a migrációt. A világméretű versenyben nemzetközivé lett a módszer: a megélhetésük után kutató, az agyukban és kezükben lévő képességeikkel új erőforrást hozó vándorok letelepítése. A Hármas-Körös emelkedik leggyorsabban Háromszoros biztonságban Mától várhatóan másodfokú készültség lép érvénybe a Hármas-Körös megyei szakaszán. Bár a felső-tiszai magas vízállás általában alacsonyabbá válik, mire ide ér, a Hármas-Körös és a Maros nagyban emelheti a vízállást. A szegedi hajóállomáson megháromszorozták a biztonsági készültséget. A Felső-Tiszán rövidebb ideig tartó, magasabb vízállásra kell számítani, mint nálunk, az alsó szakaszon, ahol ugyan hosszabb ideig tart az árhullám, de a vízszint alacsonyabb lesz. Mi ennek a jelenségnek az oka? - Az árhullám, amint terjed, mintegy lendületét vesztve, fizikai törvényszerűségek következtében, fokozatosan „ellaposodik", még akkor is, ha a víz a medrében marad - magyarázza Priváczkiné Hajdú Zsuzsanna, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki ügyeletvezetője. S folytatja: ha pedig a folyó kilép a medréből, ez tovább csökkenti az árhullám magasságát, minél nagyobb területet önt el a víz, annál kevésbé kell terjednie fölfelé. Az áradás a Tisza alsóbb szakaszaira érve ennek ellenére nem csökken túlzottan: a Hármas-Körös, és főleg a Maros nagyban hozzájárulhat a vízszintemelkedéshez. Most is „beindult" a Körös: megyei szakaszán az Atikövizig ma várhatóan elrendeli a másodfokú árvíz-védekezési készültséget. Tegnap reggel a megyehatár közelében, Szarvasnál 673 centi magas volt a víz. A Maros tegnapra megközelítette a 400 centis vízmagasságot, az első fokú készültséget az említett határértéknél rendelik el a folyón. A Tisza tegnap reggel Csongrádnál 528 centi volt, egy nap alatt 47 centit áradt, Szegednél 564 centi, huszonnégy óra alatt 43 centit duzzadva. - Megháromszoroztuk a biztonsági készültséget, sodronykötélből például nem kettő van kinn, hanem hat - mondja Bíró László, a szegedi hajóállomás vezetője. A hajóhidat rögzítették a parthoz és az állomáshoz. - Kétezerben sem volt egyforintnyi kárunk sem, pedig akkor 940 centi volt a vízállás. Ennyit jelent a szakértelem - teszi hozzá az állomásvezető. Mindent megtesznek, hogy most se következzék be semmi baj. F.CS. JÖN AZ USZADEKTÖMEG IH Megnyitották tegnap a kiskörei duzzasztó zsilipjét s ezzel 1500 négyzetméternyi uszadék indult lefelé a Tiszán, az ágakon, fatörzseken túlmenően pillepalackok tömege is. Fontos - hívja föl a figyelmet az Atikövizig hogy a vízi eszközök, kompok üzemeltetői megtegyék a szükséges intézkedéseket Megerősítették a hajóállomás kötéseit is Fotó: Gyenes Kálmán A Fidesz menesztené Székhelyi Józsefet Folytatás az 1. oldalról „A Fidesz üldözési mániában szenved, a közgyűlésen, illetve Székhelyi József beszédétien nem hangzott el Orbán Viktor neve" vélekedett Beregszászi Sándor. Az SZDSZ szegedi elnöke Székhelyi fogalmazását nem látja súlyosnak, ellenben szomorúnak tartja, hogy a Fidesz igen. Véleménye szerint Székhelyi egy humoros írását olvasta föl, ennél több nem történt. „Országos Vezér, továbbiakban O. V - szépen, összefogottan, érzelmesen tagolt elemző beszédében kifejtette: ha ma Tenne kisdiák, csak traktorista lehetne. (...) Elég egy kapu is. Kinek nem tetszik: fel is csút - le is csút. Játékrendszereket váltó karizmája jól cselez, felelősséget istenien paszszol és képes feljutni a csútra. így leszen Felcsút a regionális közigazgatás új centruma. Rex of Derby County néven mint hungaricum vonulhat be a történelmi Magyarországba. O maga pedig, mint Tokaj hímvesszeje, nektárt fog csöpögtetni - mindenhova." Szó szerint így hangzott Székhelyi József színigazgató beszédének az a része, amelyben az ominózus, a volt miniszterelnök kft.-tanácsadási ügyére utaló mondat szerepelt. B0TKA NINCS KEPBEN A szabadságát töltő szegedi polgármester nem ismeri a Fidesz és Székhelyi konfliktusának részleteit. Erre hivatkozva Botka László nem kívánt reagálni a szegedi színház igazgatójának menesztésével kapcsolatos ötletre sem. - Én önironikusan és ironikusan a holt udvar mohikánjaként rebegtem el gondolataimat magánemberként a pártfórumon és nem mint a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói ornátusában díszelgő közalkalmazott - jelentette ki Székhelyi József. Kérdéseinkre válaszolva úgy fogalmazott: az elhangzott szöveg írói munkássága része. - A szólásszabadság országában, ahol megengedett demokratikus eszköz a kereplő és a fütty, ott egy irodalmilag jól szerkesztett, nagyon fájdalmasan fekete humorú írásban - amelynek jelentős százaléka Szabad Demokraták Szövetségét is ostorozza - elfér egy keserű fricska - vélekedett Székhelyi, aki önmagát nem tekinti pártkatonának, nem párttagként szólt. Akit sérthettem - Wekler és Demszky - nem is nagyon mosolyogtak - emlékeztetett. - Mint liberális állampolgár sem sértőt, sem megalázót nem tettem. Csak keserű, rezignált humorral megállapítom: az ország rettenetesen rossz úton van. A Himnuszt szereti, a benne megfogalmazott himnikus hazaszeretetet véli „egy tál lencséért elárulni, amikor hivatalban lévő miniszterelnök a közjó szolgálatában a magánjó szolgálatára szegődik" hangsúlyozta. Hogy lemond-e a fideszes képviselők felszólítására, emlékeztetett: Kohári úr nemrégiben lényegében egyetértését fejezte ki mindazzal kapcsolatban, amit a színházról Székhelyi elmondott. Az SZDSZ küldöttgyűlésen általa elmondottak visszhangjáról Székhelyi kijelentette: „Az egész ügy egy vacak műbalhé." Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál Utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QEVJiJt , I J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. Az üres állásokra kevesen jelentkeznek más országokból Külföldiek magyar orvosi pályán Egyre kevésbé vonzó Magyarországon az orvosi pálya. A megüresedő álláshelyeket az intézmények nehezen vagy egyáltalán nem tudják betölteni, sokszor még külföldi munkaerővel sem. így nem kell attól tartani, hogy az elvándorolt orvosok helyett külföldiek gyógyítanak majd, bár az egyetemen egyre több a nem magyar rezidens. Az uniós csatlakozást követően több szakember adott hangot aggodalmának, miszerint a magyar orvosok tömeges kivándorlásával eltűnnek majd a hazai gyógyítók. Utána néztünk, hogy tíz hónappal azután, hogy néhány Nyugat-európai ország megnyitotta kapuit a magyar munkavállalók előtt, érezhető-e már a nemzetiségek keveredése. A Csongrád megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb helyen szívesen látnák más országok szakembereit, ám ők sem jelentkeznek az üres álláshelyekre. Több szakterületen - például a reumatológián, a radiológián, a bőrgyógyászaton, a fül-orr-gégészeten és a szemészeten is - már nagyon kevés orvos dolgozik, az állásokat pedig nehéz feltölteni. - Jelenleg nálunk a legkisebb a várakozási idő ezeken a szakrendeléseken, de biztos, hogy hamarosan mi is eljutunk oda, ahova az orvoshiány miatt a többiek mondta Vághy Richárd, a mórahalmi rendelőintézet ügyvezető igazgatója. - Szükség lenne tehát külföldi orvosokra, de nem jelentkeznek. Nem dolgozik külföldi szakember a kisteleki rendelőintézetben, valamint a makói kórházban sem. A deszki kórházban is csak a szakdolgozók között akad olyan, aki másik országból érkezett: egy beteghordó és egy nővér Romániából, egy másik nővér pedig Szerbiából jött ide munkát vállalni. A csongrádi rendelőintézetben két áttelepült magyar dolgozik: a Vajdaságból érkezett radiológusként, az erdélyi nővérként helyezkedett el. A hódmezővásárhelyi kórházba a két külföldi orvos - egy szíriai nőgyógyász és egy romániai belgyógyász - mellett hét szakdolgozó is más országból érkezett. A szentesi kórházban jelenleg egy külföldi állampolgárságú orvos dolgozik a traumatológián, de felvételre vár egy sebész és három pszichiáter is. - A szegedi rendelőintézetben két olyan orvos gyógyít, akik külföldről települt át hazánkba: egy bácskai szemész és egy arab bőrgyógyász. Azonban mindketten hosszú évek óta itt élnek, sőt: magyar állampolgárok, vagyis nem az orvoshiány pótlására érkeztek - hangsúlyozta Gaál István igazgató főorvos. A Szegedi Városi Oktató Kórházban összesen 35 külföldit foglalkoztatnak, ebből azonban csak három az orvos, a többiek szakdolgozók. Huszonnégyen kettős állampolgárságúak: tizenegyen Romániából, tizenhármán Szerbia-Montenegróból érkeztek. Rajtuk kívül az intézményben dolgozik tíz szerb-montenegrói, és egy román állampolgárságú szakember is. A Szegedi Tudományegyetemen negyven külföldi egészségügyi dolgozót és ötvenkét külföldi orvost foglalkoztatnak. Utóbbiak közül negyvenöten központi gyakornokok, vagyis szakképzésük első két évét itt töltik. Tehát bár egyelőre az intézmények üres álláshelyei nem csábítanak tömegével orvosokat és szakdolgozókat határainkon túlról, a jövő orvosai között egyre nagyobb számban találhatunk külföldieket. TÍMÁR KRISZTA Gheith Saoud nőgyógyász a vásárhelyi kórházban Fotó: Tésik Attila Óraátállítás húsvétvasárnap éjjel Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: hajnali két órakor háromra igazítjuk vissza a kismutatót. Aznap egy órával kevesebbet alhatunk, viszont hosszabbak lesznek a nappalok. A téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik, ekkor kapjuk vissza a most elveszett egy órát. A nyári időszámítás 1976-os franciaországi bevezetését a három évvel korábbi olajárrobbanás indokolta, az óraátállítással ugyanis 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energiamegtakarítást értek el. Magyarország - egy néhány évvel ezelőtt végzett felmérés szerint - egy nagyobb város egész éves villamos energiájának megfelelő villamos áramot takarít meg a kétféle időszámítás váltogatásával. A MAV menetrendjét nem érinti az óraátállítás, de két nemzetközi vonatot igen. A Dacia-expressz és a Beograd-expressz mindkét irányú járata egyórás késéssel közlekedik ezen a napon.