Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-21 / 66. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. március 21., hétfő UTAZÁS 2005: SZEGEDI STAND A FŐBEJÁRAT MELLETT Amiért érdemes átjönni a Dunán A felújított Anna fürdő vonzó turistacélpont Szeged és térsége újdonságokkal is szerepei az idei Utazás kiállításon és vásáron. A szak­emberek a külföldi, elsősorban az olasz, hol­land, francia és spanyol turistákat is szeretnék a Dunán túlra csábítani. Nem véletlenszerű volt az év eleji befektetés: januárban és februárban olasz és holland tu­risztikai kiállításokon és vásárokon is hírelte Szegedet és szűkebb környezetét a Szeged és Térsége Turisztikai Kht. Bicikliznek a hollandok - Az utóbbi néhány évben mintegy 15 szá­zalékkal több olasz és holland vendég fordult meg térségünkben, mint korábban - dicsekszik Mihály Illés, a cég szegedi irodájának vezetője. - Ez az emelkedés a tapasztalataink szerint annak is köszönhető, hogy a nyugat-euró­paiakat - elsősorban a hollandokat - vonzza az érintetlen, vagy az ő szemükben ilyennek tet­sző természet és az aktív pihenés különféle lehetőségei. Vonzó a Tisza, a kerékpározási lehetőségek, a meleg és gyógyító vizek. Bár nem ilyen arányban, de többen jöttek a spa­nyolok és a franciák is. A kiállításokon a többi között azt akarjuk elérni, hogy egyáltalán tu­domást szerezzenek a külföldiek arról, hogy nemcsak Budapesten és környékén, nemcsak a Balatonon, hanem a Dunán túl, vagyis az Alföldön is érdemes turistáskodni. A szakember szerint Szeged önmagában nem képes fölmutatni annyi vonzerőt, mint ameny­nyire képes lenne tágabb környezetével együtt. Szerinte az egész Dél-Alföldnek együtt kellene szerepelni a kiállításokon, vagyis Csongrádnak Bács és Békés megyével összefogva. A re­gionális marketing lenne képes eredményesen hírelni, hogy a Dunán túl is van - pezsgő élet. Standon az Anna és a TIK Ezt, mármint pezsgő életet tapasztaltak az idei budapesti Utazás kiállítás résztvevői: pénteken FOTÓ: SCHMIDT ANDREA volt az első közönségnap, s az igen előnyös he­lyen, a főbejárattól 20 méterre található szegedi standhoz már aznap szinte minden belépő ellá­togatott. A szőregi rózsafesztivált és a huszár ha­gyományok őrzését, a szegedi szabadtéri játéko­kat, s a két újdonságot, az Anna fürdőt és konfe­renciaturizmust megcélzó új egyetemi közpon­tot, a TIK-et reklámozó stand környékén külön­féle marketingfogásokkal operáltak a vendégvá­rók és vendégcsalogatók. Az érdeklődők ajándé­kokat kaptak, a szegedi unikumok közül a dísz­csomagolású pirospaprika, a finom Pick szalámi (a cégek támogatják a turisztikai kht. részvételét a vásárokon) és az ásotthalmi Tóth István bora volt a legkelendőbb, de őszinte elragadtatással hallgatták a népdalénekes Ivanovics Tünde és kobzos partnere, Fábri Géza produkcióját is. A megújult Anna fürdő sokrétű szolgáltatásaihoz kvízjátékkal csináltak kedvet, a nyereménytár­gyak mellett fürdőbelépőket ajándékoztak. Regionális marketing - Éppen hétfőn tárgyalunk a kivitelezőkkel ­tájékoztatott Polgár Antal, a városházi hivatal turisztikai referense arról, mi történik mostaná­ban Szeged idegenforgalmi vonzásának növelé­se végett. - Megérkezett az építési engedély, ha­marosan 18 helyszínre, a város frekventált pont­jaira helyezzük ki az irányjelző táblákat. Ezeken négy-öt nyü mutatja az utat, magyar és angol nyeiven tájékoztatjuk a vendégeket, merre talál­hatók a megnézni érdemes szegedi nevezetes­ségek. A szezonkezdetre elkészülünk. Karnyújtásnyira Szegedtől. így reklámozza magát a mórahalmi Erzsébet fürdő a vásáron. Ezentúl a kisvárosi hangulat érzékeltetésével, a csárdaromantika elevenségének bizonyításá­val csábítanak, Ópusztaszer pedig az emlék­parki látnivalókkal szerepel. Ha a szakma valóban összefog, talán a kö­vetkező Utazás kiállításon már együtt kínálja magát a szegedi térség a vizeiről nevezetes békésivel és a kecskeméti unikumokkal - míg­nem a publikum elhiszi, hogy valóban érdemes átjönni a Dunán. S.E. Hamarosan indul a szén-dioxid-kereskedelem Több Csongrád megyei vállalat is részt vesz a hamarosan induló kibocsátáskereskedelemben, amelynek célja, hogy az európai uniós tagállamok összehangoltan, egymás tevékeny­ségét kiegészítve csökkentsék a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét. A hazai ipari nagyvállalatok között ugyan egyelőre még nem osztották ki az üvegházhatású gázok kvótáit, ez évtől azonban már Magyarország is részese az európai uniós ki­bocsátáskereskedelemnek. A nemrég hatályba lépett kiotói jegyzőkönyv aláírói vállalták, hogy az 1990-es szinthez ké­pest átlagosan 5,2 százalékkal mérséklik az üvegházhatást fo­kozó gázok kibocsátását 2012-ig. Magyarország az 1985-87-es időszakot válasz­totta kiindulópontnak, és a ki­bocsátás hatszázalékos csök­kentésére tett ígéretet. A szén-dioxid mellett - amely a globális felmelegedés hatvan százalékáért felelős - a súlyos környezetszennyezési problé­mát a metán, a dinitrogén-oxid és háromféle ipari gáz okozza. Amint azt a Budapesti Corvi­nus Egyetem kutatója elmond­ta: a jegyzőkönyvbe foglalt el­vek elfogadásával Magyaror­szág azt vállalta, hogy 2008 és 2012 között az összes üvegház­gáz-kibocsátásunk nem halad­ja meg az évi 105 millió ton­na szén-dioxidnak megfelelő mennyiséget. Pál Gabriella hozzátette: a kiotói egyezmény érvényesülése még ma sem te­kinthető teljesen biztosnak, ezért dolgozott ki az Európai Unió határozott klímapolitikai elképzelést, amelynek része az emissziókereskedelmi rend­szer. Az elképzelés lényege, hogy az állam az üvegház­gáz-kibocsátás csökkentésé­nek feladatát nagyrészt ipari vállalatokra hárítja át. Az unió huszonöt tagállama a kibocsátási jogokról elektro­nikus igazolást állít ki, melyet szétoszt az ipari vállalatok kö­zött. A rendszerben az ener­giatermelő, az ásványiolaj-fi­nomító, a kokszoló, a vas- és acélgyártó, a mész- és ce­mentgyártó, a kerámiaipari és A szegedi hőszolgáltató társaság is kereskedhet a szén-dioxid-kibocsátási kvótával FOTÓ: GYENES KÁLMÁN a papírgyártó létesítmények vesznek részt meghatározott termelőkapacitások felett. A cégek a kvótákkal szabadon kereskedhetnek egymás kö­zött, hiszen a fejlettebb tech­nológiával rendelkező, így ke­vesebb káros anyagot a lég­körbe juttató nyugat-európai vállalatoknak jóval többe ke­rülne a szén-dioxid-kibocsá­tás további csökkentése. Az el­képzelések szerint az ilyen cég vásárolhat majd kvótát a ke­vésbé modern kelet- és kö­zép-európai nagyvállalatoktól, amelyek a kibocsátásra vonat­kozó állami vállalást akár többszörösen is túlteljesíthe­tik. A globális üvegházhatás fokozódása szempontjából mindegy, hogy a szén-dioxid honnan kerül a levegőbe, a klí­macélt úgy is meg lehet valósí­tani, hogy az egyik ország na­gyobb mértékben csökkenti a kibocsátást, megmaradt kvó­táit pedig átengedi olyan or­szágnak, amely kevésbé tudja megvalósítani a kitűzött célt. A rendszer hároméves beve­zető időszaka az év elején kez­dődött, a kiotói vállalások azonban csak 2008-tól hatá­lyosak. Ha az emissziókereske­delemben részt vevő vállalat szén-dioxid-kibocsátásai meg­haladják a tulajdonában lévő kibocsátási kvóták mennyisé­gét, a vállalat már 2005-től pénzbírsággal sújtható, ráadá­sul a következő évben az előző esztendőben felhalmozott hi­ányt is pótolnia kell majd. A kibocsátáskereskedelem­ben az uniós tagállamok csak­nem tizenötezer vállalata vesz részt. Az emissziókereskede­lem hazai szabályait a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi, va­lamint a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium szak­emberei dolgozták ki. A ja­nuári adatok szerint Magyar­országon valamivel kevesebb mint kétszázötven vállalat kért szén-dioxid-kibocsátási engedélyt a hatóságtól. Ez azt jelenti, hogy a többi között a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt., a szegedi Mol-telepek, a szentesi tég­lagyár, a hódmezővásárhelyi kerámiagyár, a makói tégla­gyár, a szentesi Hungerit Rt., a Szegedi Hőszolgáltató és a Hódmezővásárhelyi Távfűtő Kft. is bekerült a szén-dioxid kibocsátáskereskedelmi sza­bályozásának hatálya alá. BÉKEFI ANETT Áfaelszámolás 2005 NFO CENTRE A GSM KIK a nagy adónemek közül az általános forgalmi adót kiemelve, annak aktualitásairól (számlázás, közösségen belüli beszerzés, értékesítés, támogatások miatti arányosítás) ad tájékoztatást az Áfaelszámolás 2005 című rendezvényén március 30-án (szerda), 10 órai kezdettel Szegeden, az új székházának 1. emeleti előadótermében (Párizsi krt. 8—12.). Előadó: dr. Nagy Péter főosztályvezető, Csongrád Megyei APEH Az előadás programja: 10-12 óráig: számlázás, közösségen belüli kereskedés, támogatásokkal összefüggő arányosítások, egyéb aktuális kérdések. 12-13 óráig: konzultáció, válasz a fel­tett kérdésekre. Amennyiben rendezvényünk felkeltette az érdeklődését, úgy bővebb információért hívja Csobán Anett kamarai munkatár­sunkat (telefon: 62/486-987/152-es mellék, e-mail: csoban.anerr@csmkik.hu). INFO CENTRE Tisztelt Klubtagunk! Ezúton tisztelettel meghívjuk a CSMKÍK és a HSZOSZ pártolásával Csongrád megyében működő HUMÁN KLUB következő összejövetelére. Az előadás témája: A grafológia alkalmazásának lehetőségei és tapasztalatai a vállalati, intézményi HR munkában. Előadónk: Füzes Mária - grafológus Helyszín: CSMKIK új székháza I. emeleti előadóterem (6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.) Az előadás ideje: 2005. március 29., kedd, 15 óra Kérjük, hogy részvételi szándékát szíveskedjen postai úton vagy a 62/426-149-es faxszámon, továbbá a kata@csmkik.hu e-mail címen jelezni. Az Informatikai és Logisztikai Klub soron következő rendezvényének témája: INFO CENTRE A Kamarai Szolgáltató Rendszer hogyan működik, és miként lehet egy CSMKIK tagvállalat a kamara minősített cége Program: Kamarai Minősítési Rendszer és tanúsítvány megszerzésének folya­mata: dr. Horváth Lajos titkár A Kamarai Szolgáltató Rendszer internetes felülete: Fehér Éva osz­tályclnök, informatikai klubvezető Kötetlen beszélgetés a DÉMÁSZRT. és a CSMKIK munkatársaival a CSMKIK és DÉMÁSZ RT. között létrejön együttműködésről és a bevezetendő szolgáltatás gyakorlati hátteréről. Helyszín: Csongrád Megyei Önkormányzat Csanád Terem Szeged, Rákóczi tér. 1. Időpont: 2005. március 22., kedd, 15.00 óra

Next

/
Thumbnails
Contents