Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

12 SZIESZTA 2005. március 19., szombat A vaskereskedő lánya ma is Szegeden él BRUCKNER ERNA: 95 ÉVES VAGYOK, MINT A DÉLMAGYARORSZÁG Két legendás család nevét használják fogalomként a szegediek. Stühmernek hívják a Széchenyi téri pékáruüzletet, a Bnickner hallatán pedig mindenkinek az Anna-kúti vaskereskedés jut eszébe. Ez utóbbit Bnickner Ede alapította, akinek lánya, Bruckner Erna most is Szegeden él, nem messze a család egykori üzletétől. A két világháborút is megélt 95 éves hölgy ma is bejár vásárolni az Anna-kúti üzletbe, ahol azonban nem is sejtik, kicsoda valójában. 1911-től létezik a Bruckner-üzlet és a név A Stühmerről és a Brucknerről a szegediek többsége tudja, hogy két, nagyon régóta létező üzlet elnevezését rejtő fogalmakról van szó. Stühmer Frigyes családja egyáltalán nem állt kapcsolatban Szegeddel, csupán országos hálózatuk egyik fióküzleteként működtették a kávémérést. Brucknerék viszont Szegeden telepedtek le, és a vaskereskedő lánya azóta is városunk lakója. Nem messze él a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút sarkán álló Bruckner-háztól. - Édesapám, Bruckner Ede a régi cégnévben szereplő „Bruckner testvérek" egyike. Közös vasáruüzletet alapított a Vajdaságban Gyula nevű fivérével - emlékezett vissza a törékeny, idős hölgy, Bruckner Erna. - Amikor apám nősülni készült, elfelezték amit addig kerestek. Szegeden telepedtek le a szüleim, és édesapám 1911ben kezdte működtetni itteni cégét. Első lépésként a vaskereskedés helyét vette meg, és amikor az már felfutott, megvásárolta az egész házat. Én még a Margit, azaz a mostani Gogol utcában születtem, és hatéves koromban költöztünk át a bolt fölé, az emeletre. A kasszánál segített A tulajdonos Bruckner Ede mellett egyik testvére, Gizella és felesége, Ifkovics Rózsa is közreműködött az üzletvitelben. Az irodában összesen öten-hatan dolgoztak. Kívül valamennyi osztályon egy-egy embert alkalmaztak, mellettük pedig segédek és inasok serénykedtek. Erna néni úgy emlékszik, még a később híressé vált Komócsin család egyik fia is náluk töltötte az inaséveket. - Én olykor kisegítettem a kasszánál, bár nem kereskedelmi iskolát végeztem, hanem érettségiztem - emlékszik az akkori viszonyokra. - Egészen más volt akkoriban az üzlet és a ház. Egyemeletesnek épült 1883-ban, a tetején díszes órával. A Korona és a Japán kávéház is ib működött. Később az emeleti ötszobás lakást vette meg apám, majd a mellette lévő háromszobásat laktuk első férjemmel, Sárai Ferenc bíróval. A teraszról lépcső vezetett le az üzletbe. A mai bolt belső részében épült meg egyik raktárunk. Fölé apám húzatott vasszerkezetes üvegtetőt, így az erkélyről még a raktárba is benézhettünk. A főbejárat a mi időnkben pontosan a sarokról nyílt. Bent az üzletben a kassza mellett rendezték be a fegyverés lőszerosztályt. A polcokról és fiókos tárolószekrényekből kínálták a csavarokat és vasalkatrészeket. Mellettük kályhák és kádak sorakoztak, arrébb fémedényárut, üveg- és porcelánneműt kínáltunk. A modern lány Szomszédságukban a körúton Bruckner Erna mostohabátyja, Bruckner Elemér - akit Pötyinek ismertek városszerte - nyitotta meg autókereskedését. Balra pedig a sugárútra a sógora, Róka Gyula költöztette bőrkereskedését. Átellenben, a mostani MÁV-épület helyén fogadta vendégeit a híres Báló kocsma. - Abba a kisvendéglőbe édesapja is sokszor átjárt zárás után kártyázni. Nagyon kedves családszerető apának tartottuk hat testvéremmel együtt, társaságának pedig jókedélyű, közvetlen részese volt. Tevékenyen hozzájárult a szegedi közélethez: nagylelkűen adakozott például a színház javára. Művészeket karolt fel, ezért sok festő látogatta. Bruckner Ernát modern FOTO: TÖRÖK JÓZSEF GYŰJTEMÉNYÉBŐL lánynak nevelték a szülei. Akkoriban meglepő módon rövidre vágatta a haját, nadrágot hordott és biciklivel közlekedett. Érettségi után Kováts fényképész műtermében dolgozott a Csongrádi-palotában, és el is végezte nála a képzést. Szegeden élte le egész életét. Mint emlegeti: 95 éves, mint a Délmagyarország. Ablaka alatt vonult el a történelem. Megszenvedte az első világháborút, és „végigcsinálta" a másodikat. Akkortájt rövid időre elhagyta a várost. Második férje, Novaszel Ferenc - ugyancsak vaskereskedő fia - ugyanis orvosként praktizált Kiskunfélegyházán. Amikor a doktort besorozták az orosz frontra, felesége visszaköltözött Szegedre. Novaszel Ferenc visszatérése után Bruckner Ede bérelt rendelőt lakással a Csongrádi-palotában. A vaskereskedő és felesége egészen az államosításig a Bruckner-házban maradt. A háborút követően azonban elüldözték őket. Cégtábláikat leverték, az üzletet kiürítették, bár az árusítás hátul, az udvarban rövid ideig még vergődött. A tulajdonos Bruckner Edét bebörtönözték és megkínozták. Amikor végül kiszabadult, lányáék menekítették el Szegedről. Kifosztottan, 1956-ban halt meg. Nem szereti, ha lemamikázzák - Most is nagyon sokszor felkapom a fejem az utcán, ha hallom: megyünk a Brucknerhez! Érdekes, hogy fiatalok is ismerik a nevet - csodálkozik Ema néni. - Bejárok az Anna-kúti üzletbe vásárolni, ha valamire szükségem van. Nem ismernek fel, nem is sejtik, ki vagyok. Azért amikor nem tetszik a kiszolgálás, megjegyzem: ez régen nem így volt! Nem szeretem az olyan boltot, ahol lemamikáznak, és ha kikérem magamnak, flegmán visszavágnak: akkor talán nagyságos asszony? Nekem egyszerűen az „asszonyom" is megfelelne. Amikor nemrégiben renoválták az épületet, szintén bementem szétnézni, és ismeretlenül biztattam a munkásokat: szépen megcsinálják ám! És milyen gyönyörű lett! Szeretem Szegedet. Mindig örömmel tölt el, ha valami szép készül. DOM BAJ TÜNDE A tiltott találmányoktól az időutazásig A Negyedik Dimenzió mintegy a közelgő ünnep jegyében - e hónap végén ismét meglepetéssel várja nézőit. A magazinműsor vendégeként ugyanis vasárnap 16 órától, már a műsort megelőzően a Forrás Szállóban találkozhatnak dr. Egely Györggyel mindazok, akik az alternatív energiakutatás titkaiba szeretnének betekintést nyerni. A neves kutatófizikus kétórás előadását azoknak is érdemes meghallgatniuk, akik inkább a miszti kusabb témákhoz vonzódnak, ugyanis a tiltott találmányok mellett ezúttal az időutazásról is szó esik majd. Galéria az interneten A New York-i Közkönyvtár 250 ezerjó minőségű, letölthető és felhasználható képet helyezett el weboldalán, köztük térképeket, polgárháborús fényképeket és középkori kéziratokat. A magyarázattal is ellátott képek száma az elkövetkező néhány hónap alatt félmillióra nő majd - jelentették be a könyvtár munkatársai. A képek személyes használatra szabadon és ingyenesen letölthetők. A netgaléria címe: (http://digitalgalery.nypl.org). NÉMET PROFESSZOR A MODERN EZOTERIKAROL Az okkultizmus a társadalomra is veszélyes lehet A Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékén tartott rövid kurzust Hartmut Zinser berlini professzor a modern ezoterikáról, az okkultizmus mai jelensegerol és veszélyeiről. Elmélete szerint az extrém vallásosság a mai korszellem következménye, a „vallási piac" pedig akár bűncselekmény elkövetéséhez is vezethet. A modern kor piacszemlélete és a hagyományos vallásosság válságának eredménye, hogy a nyugati társadalmakban - így Németország mellett Magyarországon is - egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az okkult kultuszok, vallási gyakorlatok - vallja Hartmut Zinser, a Berlini Tudományegyetem professzora, aki néhány hétig a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vendégoktatója volt, és egy rövid kurzust is tartott a modern ezoterikáról. A szegedi hallgatók körében is rendkívül népszerű előadáson a vallási jelenségek részletes bemutatása mellett a professzor számos modern okkult trükköt leleplezett, köztük a kanálhajlítás mikéntjét is bemutatta a hallgatóknak. - A mai ezoterika születése az 1800-as évek közepére tehető, ekkor terjedt el ugyanis az Egyesült Államokban, konkrétabban New York államban a kopogtató szellemekkel üzletelők jelensége. Ezek az emberek a holtak lelkeinek megidézésével foglalkoztak, tevékenységük egy teljesen új vallási jelenség kibontakozásához vezetett - mondta a professzor, aki kiemelte: a mai társadalomban nem elsősorban mint vallást, hanem túlvilággal kapcsolatos tevékenységet takar az ezoterika fogalma. - A modern, nyugati okkultizmus még nem nevezhető önálló vallásnak, de a fejlődését tekintve nem kizárt, hogy az ezoterikában érintett közösségek továbbszerveződnek, így sajátos vallási jelenségként értelmezhetők. Kutatásaink eredményeképpen kimondható: az ezoterika mai gyakorlói számára ez elsősorban életforma, ami többféle okkult jelenséget is egyesítHartmut Zinser az okkultisták számos trükkjét leleplezte, így a kanálhajlítás mikéntjét is bemutatta a hallgatóknak het, hiszen sokan életük „természetes" részének tartják a jóslást, vagy a különféle babonás cselekedetek, a mágia használatát - fogalmazott a kutató. Az okkult kultuszok terjedésének a Németországban készült felmérések szerint legfőbb oka: a mai emberek számára nem vonzó, hogy különféle kötelezettségeket vállaljanak, különösen igaz ez a vallási jelenségekre. A hagyományos egyházak erkölcsi és társadalmi kötöttséget is követelnek híveiktől, ám a közfelfogás számára elfogadottá teszi őket vallásuk történetisége. Ezzel szemben a babonaság és a mágia hitvilága ritkán ró erkölcsi felelősséget gyakorlójára, az ebben hívő nagyobb szabadságot élvezhet abban, hogy egyes, esetleg egymásnak ellentmondó vallási jelenségeket is élete részévé tegyen. Például sokan egyszerre hisznek a keleti lélekvándorlásban, és járnak emellett „nyugati" javasasszonyhoz, vagy újpogány „távgyógyítóhoz". Ez az életforma azonban a közfelfogás számára sokszor nem elfogadott, így az ezoterista közösségek társadalmi megítélése számos esetben lekicsinylő és hátrányos a hívekre nézve. Zinser professzor hozzátette: az okkult kultuszok igen büszkék rá, hogy Sokan egyszerre hisznek a keleti lélekvándorlásban, és járnak emellett „nyugati" javasasszonyhoz, vagy újpogány „ távgyógyítóhoz". önálló szervezetekként, egyházakként működnek, és legfeljebb csak laza kapcsolat fűzi össze az egyes irányzatokat. Ez is alátámasztja azt, hogy mára a nyugati országokban gyakorlatilag egy vallási piac alakult ki, ahol széles kínálatból válogathat minden érdeklődő, minden, esetleg létező vallási jelenségből kötetlenül azonosulhat azzal a jelenséggel, ami csak neki tetszik. A szakembertől megtudtuk: az okkultizmus nemcsak kulturális sokszínűséget, hanem számos veszélyt is rejthet. Az ezoterikus kultuszok egy kis hányada igen extrém formát is ölthet, a közép-európai felmérések szerint az okkult hitvilágot életformaként választók 0,8 százaléka sátánista kultuszokhoz tartozik, ahol az erőszak és a bűncselekmények elkövetése is vallási cselekménynek minősül. A veszélyes kultuszok közé sorolhatók még a főleg német nyelvterületen terjedő neonáci, újpogány közösségek, ezekben szintén felmerülhetnek a közösség ellen elkövethető bűncselekmények. A profeszszor azonban hangot adott véleményének, miszerint: a modern társadalom alkalmas a szélsőséges és veszélyes vallási jelenségek kezelésére és elfojtására. ILLYÉS SZABOLCS