Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-19 / 65. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 291. "MEGYEI TÜKÖR* Gyanús külsejű üzletkötő járta a várost Nem a ruha teszi... Szerződésekkel házalt egy bi­zonytalankodó és igénytelen ru­házatú fiatalember Szegeden a Tarján lakótelepen. A Matáv tá­jékoztatása szerint ettől a ri­asztó kivételtől eltekintve na­gyon sikeres az új akciójuk. A területen házigazda Invitel pe­dig „felveszi a kesztyűt". Gyanús külsejű fiatalember járta Szeged Tarján lakótelepét a köze­li napokban. A különösen félszeg házaló lakásról lakásra haladva igyekezett rábeszélni a tarjánia­kat a Matáv legújabb vezetékes szolgáltatására. A Csörlő utca negyedik emeletén is fehér papír­paksamétáját lengetve motyogta el a Bende házaspárnak, hogy a cég miskolci központja küldte. A sapkás ügynök harmadik-negye­dik visszakérdezés után is csak annyit hebegett igazolványa fel­mutatása helyett: „Ez nem az át­verésé!" - Alá kellene írni a szerződést - hangzott a zavarodott válasza az asszony érdeklődésére, aki már szórólapról ismerte a szol­gáltatást. A tétova házaló újra és újra csak a szerződésfélét mutatta, miközben sűrű pillan­tásokat vetett a lakás többi ré­sze felé. Mivel az ajánlat kedve­zően hangzott, Bendéné Bea el akarta kérni az iratot, hogy elol­vassa. - Hát azt is lehet - húzta a szá­ját a házaló továbbra is félszegen. A következő kérésre, miszerint hagyja ott a szerződést, és átta­nulmányozása után a házaspár majd visszaküldi, meghátrált. - Azt nem lehet. Aláírni most kell - hangzott a határozott vá­lasz. Erre a nő kitessékelte az ügynököt az ajtón. A második és harmadik emeleti nyugdíjasok csak mosolyogtak, milyen két­ségbeejtően próbálta meghatni őket a férfi. A cég miskolci területi igazga­tóságán nem tudtak ilyen üzlet­kötőről, bár elhangzott, épp nagy arányú átszervezés folyik. Mivel kommunikációs menedzserüket januárban elbocsátották, a mű­szaki osztály munkatársai csak annyit jegyeztek meg, hogy vala­mennyiük fényképes kártyát hord, és azzal igazolja magát. A cég budapesti kommunikációs osztályán három nap utánajárás­ba került, hogy kiderítsék, felte­hetően alvállalkozók foglalkoz­tatnak miskolci szerződéskötő milyen a jó üzletkötő? Az értékesítő, ügynök vagy te­rületi képviselő legyen meg­nyerő külsejű és magabiztos fellépésű - összegezte egy szegedi képzési központ ügy­vezetője ennek a munkának az alapfeltételeit. - Mutatkoz­zon be egyértelműen, közölje, kit képvisel. Az sem hátrány, ha ingén, kitűzőjén és autóján látható a cégnév. Az első be­nyomás után legfontosabb a kommunikációs készség és az emberismeret. Lényeges szempont, hogy felismerje: ha nincs esélye, s mikor kell tá­voznia. munkatársakat, akik házról ház­ra járják Szegedet a nevükben. * „Cégünk új lakossági díjcsoma­got vezet be az ország egész terüle­tén. Ezt a kedvező percdíjas cso­magot szeretnénk ügyfeleinkkel megismertetni februártól június végéig, többek kőzött üzletkötők segítségével is - mondta Tóth Gá­bor, a Matáv értékesítési igazgató­ja. - Az értékesítők minden eset­ben rendelkeznek cégünk bélyeg­zőjével és a területi vezető aláírá­sával ellátott megbízólevéllel, ez­zel tudják igazolni magukat. Há­rom éven belül 20 százalékos ré­szesedést szeretnénk elérni a nem matávos területeken: az elmúlt egy hónap alatt több tízezer em­ber választotta a Matávot." „Az Invitelnek Csongrád me­gyében összesen több mint 110 ezer, Szegeden pedig mintegy 50 ezer vezetékes szolgáltatást hasz­náló ügyfele van - tájékoztatott az Invitel kommunikációs me­nedzsere, Szűcs Krisztina. - A ve­zetékes szolgáltatók, így az Invi­tel is, a mobiltelefonok megjele­nése óta versenykörnyezetben tevékenykedik. Megfelelően fel­készülten állunk a folyamatos piaci kihívások elé: elsődlegesen meglévő ügyfeleink minél köze­lebbi és közvetlenebb kiszolgálá­sát kedvező ajánlatokkal, például ingyenes helyi és körzeten belüli hívás lehetőségét kínáló díjcso­maggal. Természetesen mi is élünk a liberalizáció adta lehető­ségekkel és országosan is kíná­lunk távközlési megoldásokat." DOMBAI TÜNDE Széchenyi-díjas: Bartók Mihály Kutatók száma a „kritikus tömeg" alatt Elfogták, majd elengedték a török rendőrök a gyermekét elrabló férfit Edina már nyolc hónapja küzd elrabolt kisfiáért Bogosné Papp Edina abban bízik, hamarosan újra láthatja nyolcéves kisfiát Fotó: SchmiJt Andrea Isztambulban elfogták a tavaly júliusban elrabolt nyolcéves Mehmet Karcsika édes­apját - az egyik országos bulvárlap érte­sülései szerint. A kisfiú szegedi édesanyja szerint azóta el is engedték a férfit. MUNKATÁRSUNKTÓL Még mindig kétségbeesetten keresi kisfiát a szegedi Bogosné Papp Edina. Az asszony kis­fiát, a nyolcéves Tüysűz Mehmet Karcsikát 2004. július 11-én török állampolgárságú ap­ja az édesanya akarata ellenére Szegedről Tö­rökországba vitte, majd arra kérte az asz­szonyt, mondjon le a gyermekről. A Szegedi Rendőrkapitányság augusztusban nyomo­zást indított, de a kisfiú hollétéről azóta sincs biztos információ. A magyar kisfiú ügyet So­mogyi Ferenc külügyminiszter is felvetette tavaly novemberben Ankarában, amikor tö­rök partnerével, Abdullah Güllel tárgyalt. A magyar külügyi államtitkár korábban azt mondta Umur Apaydin török nagykövetnek, hogy magyar megítélés szerint a török rend­őrség nem tesz meg minden tőle telhetőt a gyermek tartózkodási helyének felkutatása érdekében. Tüysüz Mehmet Károly ügyében a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ ko­rábban nyílt levelet adott át a török nagykö­vetnek, amelyben felhívták a figyelmét: a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szó­ló hágai egyezmény értelmében sokkal hatá­rozottabb lépéseket kellett volna tenni az édesapja által Törökországba vitt nyolcéves magyar gyermek megtalálása érdekében. Egyes sajtóértesülések szerint a török rend­őrhatóság a napokban Isztambulban megta­lálta és elfogta az eltűnt a kisfiú édesapját, Tüysüz Mehmetet. A férfi ellen egyébként nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Úgy tudjuk, a török rendörök ezért őrizetbe vették Karcsika apját, majd egy nap elteltével elen­gedték. Bogosné Papp Edina jogi képviselője, Rácz Roland megerősítette az értesüléseinket, de hivatalos forrásból tegnap neki sem sikerült semmi biztosat megtudnia. - Nagy a valószínűsége, hogy elkapták, de azóta el is engedték a gyermekrabló apát ­mondta az ügyvéd. - Engem a bulvárlap újságírója hívott fel a hírrel, ezenkívül semmit sem tudok. Egyéb­ként sem az apja érdekel, hanem a kisfiam ­fogalmazott Bogosné, aki három héttel ez­előtt adott életet második gyermekének, Bence Barnabásnak. Az asszony bízik abban, hogy hamarosan vége lesz a nyolc hónapja tartó tortúrának és végre viszont láthatja kis­fiát. Tüdományos és oktatói életmű­ve elismeréseként, a heterogén katalízis sztereokémiájának kutatásában elért, nemzetközi­leg elismert eredményeiért, is­kolateremtő tevékenységéért Széchenyi-díjjal tüntették ki a márciusi ünnepen Bartók Mi­hályt, az MTA rendes tagját, az SZTE emeritus professzorát, az MTA-SZTE Organikus Katalí­zis Kutatócsoport vezetőjét. - Professzor úr több mint tíz éve szabad. Milyen érzés ? - Arra gondol, hogy megszaba­dultam a tanszékvezetés kötött­ségeitől? Utólag is jó döntésnek bizonyult, bár akkor még „csak" 61 éves voltam és 70 éves koro­mig maradhattam volna. Most 72 vagyok, szerencsésen túl egy szívzűrön, tehát továbbra is szor­galmasan látogatom a teniszpá­lyát és mint látja, naponta 8-kor már itt vagyok a tanszéken, egé­szen délután 4-ig. Azóta van időm a tudományra is. - Ráadásul váltott, mármint kutatási területet változtatott: aszimmetrikus szintézisek he­terogén katalízis körülményei között. Nekem ez kínaiul van. - Az úgynevezett királis anya­gokról van szó - a görög kiro-, az­az kéz, ujj szóból származik az elnevezés: két vegyület minden­ben ugyanaz, mégsem hozhatók fedésbe egymással. A molekulá­ris aszimmetria miatt a hatásuk eltérő. Mondjuk a „jobbkezes" anyag kiváló gyógyszer, a „balke­zes" viszont méreg. Ilyenek a ter­mészetben is előfordulnak. Mes­terséges előállításukkor, a szinté­zis során tetszés szerint módosí­tani lehet ezeket. Nagy szerepük van a környezetvédelemben, az agrokémiában. Azzal foglalko­zunk, milyen módszerekkel le­het a leginkább gazdaságosan megcsinálni, hogy csak az egyik, a kívánt anyag képződjön. - Újabb könyv, tudományos cikkek garmadája, akadémiai ku­tatócsoport vezetése - vagyis még­sem lehet olyan nagy ez a szabad­ság. Aukciókra azért futja 1 - Időre vagy pénzre gondol? Az előbbiből még csak-csak futja, de ebben az utóbbi évtizedben any­nyira megdrágultak a festmé­nyek, hogy vásárolni nemigen tudok. Csak gyönyörködöm. Még mindig vannak kincsek, amelyeket sehol másutt nem le­het látni, csak az aukciós kiállí­tásokon, ott is csak addig, amíg meg nem veszik ezeket. Sajnos általában - mások. Nem elége­detlenkedésből mondom, végté­re az engem különösen érdeklő A kémiához csapat kell - mondja Bartók Mihály, az SZTE emeritus professzora Fotó: Karnok Csaba képek egynémelyikében bármi­kor gyönyörködhetem - otthon. - Még mindig zenehallgatás közben 1 - Az én koromban az ember már nemigen változtat a passzió­in. Talán mostanában többet tu­dok olvasni, mint korábban, a kémiai mellett képzőművészeti szakirodalmat. Ez a hobbi is olyasmi, mint a tudomány: mi­nél inkább beleássa magát az ember egy-egy témába, annál jobban tudja, mennyi mindent nem tud még. Egyre kíváncsibb vagyok - mondjuk a nagybányai festők életére, személyes körül­ményeikre, kapcsolataikra, a művek történetére,- ezért képes vagyok pesti könyvtárakat is búj­ni, de újabban fölfedeztem, hogy a szegedi egyetemi könyvtárban is gazdag anyag van. - Nem hiányzik az úgyneve­zett közélet1 A közszereplés? Végtére igen hosszú ideig töl­tött be különböző egyetemveze­tői posztokat. - A tudományszervezés most is érdekel. Örülök, ha sikerül nyer­nünk különböző pályázatokat, ezeken műszereket vehetünk... Nem is a műszerhiány már a baj, inkább, úgy látom, a létszámhi­ány. A kémiában csak csapatban lehet igazán eredményesen dol­gozni, ám egy feladat megoldásá­hoz rendelkezésére álló kutatók száma ma már sajnos a „kritikus tömeg" alá csökkent. A mi tanszé­künkön az egykori 55-ről 18-ra apadt a létszám, és ebből jelenleg csupán tízen oktatók, illetve kuta­tók. A magam részéről megértem, hogy ilyen kis országán nem le­het minden területen világszínvo­nalon kutatni, de akkor meg kelle­ne határozni a fő csapás irányát és arra koncentrálni. Ezt csinálták az úgynevezett versenyképes orszá­gokban. Nálunk még mindig szét­aprózottság van, és így nehéz ver­senyezni. Csak remélem, hogy egyre többen osztják majd ezt a vé­leményt, és ha lassan is, de változ­nak a dolgok. S.E.

Next

/
Thumbnails
Contents