Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-17 / 63. szám

16 • KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 17. AZ UGYVED VALASZOL •a Dr. Juhász György Tibor Válás és a családi ház „Tisztelt ügyvéd úr! Feleségemmel 2002-ben házasodtunk össze. Sajnos a házasságunk megromlott, ma már külön élünk. Együttélésünk alatt vásároltunk egy házat, amit fele-fele arányban kettőnk nevére írattunk, annak ellenére, hogy azt teljes egészében az én pénzemből vettük, ami még a kapcsolatunk előtt vásárolt lakásom vételárából és a nagyszülői örökségemből jött össze. Feleségemmel korrektnek mondható a viszonyunk. Mindketten el szeretnénk válni, a lehető legegyszerűbben. Úgy érzem mindenben meg tudunk egyezni, ezért nem akarom őt beperelni, viszont szeretném, ha a ház csak az én nevemre kerülne, és a házasságunkat fel lehetne bontani. Mindezt persze szeretném a legolcsóbban és leggyorsabban elintézni. Mit tegyek, elkerülhető-e a bírósági eljárás ?" Tisztelt Olvasó! Kérdését két részre bontanám. Egyik a házasság mint kötelék felbontása, a másik a vagyon, jelen esetben a ház tulajdonjogának rendezése. 1. A hatályos családjogi szabályok szerint a házasság megszűnik az egyik házastárs halálával vagy bírósági felbontással. E két lehetőség közül, mindenképpen az utóbbit javaslom. A bíróság a házasságot csak peres eljárásban bonthatja fel, abban az esetben is, ha azt mindkét fél, akár közösen kéri. Az eljárást keresetlevéllel kell a bíróság előtt megindítani, ennek jelenleg 12 ezer forint az illetéke. Formailag az eljárás megindítója lesz a felperes és a másik fél az alperes, aki viszontkeresettel maga is kérheti a házasság felbontását. Amennyiben nincsen közös gyermekük, akkor a bíróság már az első tárgyaláson felbonthatja házasságukat, ha. a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek. Egyezségüket a bíróság jóváhagyja, és ítélettel mondja ki a házasság felbontását. Fellebbezési jogukról a tárgyaláson lemondhatnak, így az ítélet azonnal jogerőre emelkedik, házasságuk megszűnik. 2. Mint az előző pontból is kiderült, a házasság úgynevezett közös megegyezéses felbontásának nem feltétele, hogy az ingatlanok sorsát is rendezzék. Ezt megtehetik peres eljáráson kívül is. Ha mindketten egyetértenek abban, hogy a ház az öné, akkor ezt ügyvéd vagy közjegyző előtt szerződésbe foglalhatják, aminek alapján a földhivatalban tulajdonjogát az egész ingatlanra bejegyzik. Ha az egész ház az ön külön vagyonát képezte, és most ennek feltüntetését kérik az ingatlan-nyilvántartásban, akkor vagyonátruházási illetéket sem kell fizetnie. Peres eljárásban a követelt dolog, azaz a fél ház értékének 6%-a az illeték, igaz ha az első tárgyaláson megegyeznek, akkor ennek 90%-a visszajár. Levele alapján remélem, sikerül viszonyaikat mindkettőjük számára megnyugtatóan rendezni. Ha már nem tudnak együtt élni, legalább békésen váljanak el a szó jogi és hétköznapi értelmében is. A pestiek nótáznak A sikeres februári nótaest után a Magyarnóta-szerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesülete március 20-án 16 órai kezdettel az ifjúsági házban „A szögedi kislány..." című műsorával a budapesti Morvay Károly Nótaklub együttesét látja vendégül. (A hajdani Orczykerti Nótaklub a 10 éves fennállása alkalmával vette fel a Morvay Károly nevet.) A műsorban fellep Gránát Zsuzsa, Fényes György, Pálmai Bcla, Tárkányi Tamara, Tolnai András, Molnár Edit, Solti Ica, Szabó György és a Rezeda Népdalkórus. Kísér a fővárosi Horváth Sándor cigányzenekara, műsorvezető a szegedi műsorokból ismert Veiczi Irma (Cila mama). Tekintettel a meteorológiai jóslatokra, arra is megkérhetjük a pestieket, hogy ne csak jó műsort, hanem jó időt is hozzanak magukkal. BÓKA MÁTYÁSNÉ ELNÖKSÉGI TAG, SZEGED Hol van Európa kapuja t 7 Az utóbbi időben gyakran hallhatjuk, olvashatjuk - még a város 2005. évi naptárán is -, hogy „Szeged Európa kapuja". Nos, aki ezt mondja, írja, az nem ismeri Európa térképét, nem ismeri Szeged földrajzi fekvését. Honunk itt terül el a Kárpát-medencében, itt, Európa közepén, tehát szeretett városunk, Szeged is Közép-Európa része. A kapuk pedig nem középen, hanem a bejáratnál állnak, mivel a magyar nyelv szerint a kapu valaminek a bejáratát jelenti. Szeged előtt délen légvonalban még több. város sorakozik: a Hunyadi János diadaláról híres Nándorfehérvár, a macedóniai Szkopje, az ókori görög kultúra emlékét őrző Athén. Természetesen még ezek a városok sem mondhatják magukról, hogy Európa kapui. A még délebbre lévő máltai Valetta, a krétai Iráklion és a ciprusi Nicosia osztozkodhatna a pálmán, mert ezek épültek Európa bejáratainál. Ezek lehetnének Európa jelképes kapui ott lenn, délen, Afrika és Ázsia partjainál. Leginkább azonban mégis a Boszporusz partján, Isztambul (Bizánc, Konstatinápoly) lehet Európa kapuja, ahol kontinensek és kultúrák ősidők óta találkoztak, s találkoznak ma is. Tehát Isztambul Európa kapuja! Szeged semmi esetre sem! Még átvitt, jelképes értelemben sem! Szeged, a fesztiválváros Fotó: Schmidt Andrea Bármennyire is szeretjük Szegedet, ne állítsunk róla olyat, ami nem igaz! Mondjuk azt, hogy Szeged a napfény városa, Szeged a tudományok városa, Szeged a szobrok városa, Szeged egyetemi város, Szeged a kutatók városa, Szeged a fesztiválváros, Szeged az eklektika városa, Szeged a sakk fővárosa. Beszéljünk arról, hogy itt született Dugonics András tollából az első magyar regény, az Etelka. Beszéljünk Szent-Györgyi Albert Nobel-díjáról, Magyar Ede szecessziós épületeiről, a Vaszy Viktor teremtette operavilágról, a Rátkai-féle szegedi varrott papucsról, a Pick szalámiról, a vendéghívogató halászcsárdákról, cukrászdákról, kávéházakról. Beszéljünk az Európa Nostra-díjas Klauzál térről és Kárász utcáról, a századokon át megmaradt építészeti emlékekről (Vármaradvány, Demeter-torony, Alsóvárosi templom és kolostor). Beszéljünk minden szellemi és tárgyi értékről, amely valós fénye Szegednek, de a jelképes kapu maradjon meg annak a városnak, amely megteremtette magának. DR. NAGY PÉTER, SZEGED Makó költségvetése más szemszögből A legutóbbi testületi ülésen kiegyensúlyozottnak nevezte Makó 2005-ös költségvetését a város polgármestere. Kiemelte, a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt (!) fejlesztésre van lehetősége a településnek. A szavak hallatán nem is tudja az ember, sírjon-e vagy nevessen. Örülhetnénk - bár reméljük, nem jár érte ÁSZ-vizsgálat - amiért a szocialista kormány által rendkívül rosszul finanszírozott önkormányzatok közül legalább egy elégedett a helyzetével. Ha a puszta számokat nézzük, még lehetne akár így is. Ám ha a város bajait vesszük számba és azokat a tennivalókat, amelyekkel az itt élőknek az önkormányzat segíteni tud, már elbizonytalanodunk, és joggal tehetjük fel a kérdést: valóban az intézmények építése, felújítása a cél mindenekelőtt, a benne dolgozó ember, a gyermekeket nevelő családok és a helybeli vállalkozók rovására? Úgy vélem ismét - már sokadszorra -, hogy az MSZP-s városvezetés rosszul jelölte ki az irányt. A rendszerváltás óta soha nem tapasztalt szinten van sajnos a munkanélküliség manapság. A Makón és térségében a nyilvántartott munkanélküliek aránya jelenleg 17,5 százalék. A szocialista ország- és városvezetés három éve alatt számuk 50 százalékkal emelkedett. Csak az utóbbi egy esztendőben ezer ember került az utcára a környékben, mert munkahelyét felszámolták, létszámot csökkentettek vagy a cég elköltözött. Ha megvizsgálnánk az ugrásszerű emelkedés okait, az elsők között lenne a felsoroltban az önkormányzat által egy éve bevezetett építményadó, amely az itt élő vállalkozókat sújtja. Akkor is mondtuk, most is mondjuk: nem gondolkodik felelősen az a városvezetés, amely ilyen intézkedésekkel hoz lehetetlen helyzetbe - sok száz makóinak megélhetést adó - munkáltatókat. Búzás Péter annak ellenére is áterőltette a képviselő-testületen a rendeletet, hogy az jelentős lakossági felháborodást váltott ki. Ebből az adónemből egyébként ötvenmillió forint bevétele származik a városkasszának, amit idén szépen elköltünk a „nagy rendezvényekre". Sajnos az önkormányzat mint munkaadó sem jeleskedik. Oda jutottunk, hogy saját alkalmazottait is megsarcolta. A tavalyi évben fejenként hatvanezer forintot vett ki a közalkalmazottak zsebéből, mert a minisztérium és az önkormányzat között félúton eltűnt a törvényben meghatározott béremelésük. Hosszas vita után a jobboldalról érkező nyomásnak engedve bruttó húszezer forintot kaptak meg a nekik járó kb. nyolcvanezerből. Ők tehát nem mondtak le erről a juttatásról - mint ahogyan azt az újságban olvashattuk -, hanem egyszerűen nem adták nekik oda. A város első embere büszkeséggel hangsúlyozta a költségvetés ismertetésekor, hogy Makó 560 millió forintot költ idén szociális segítségadásra. Én emiatt szomorú vagyok. A város jelene és jövője szempontjából rendkívül aggasztó tény az, hogy ennyi ember szorul a településen valamilyen segélyre, támogatásra. Mennyivel több pénzből gazdálkodhatna az önkormányzat, ha nem kellene pl. nevelési segélyre, energia hozzájárulásra annyit fordítani. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a távfűtés ára ismét emelkedett, amelynek meghatározása a helyi önkormányzat jogköre...) S hogy mindennek mi köze a költségvetéshez? Az, hogy nyugodt szívvel áldozhatnánk a főtér felvirágoztatására, nagy rendezvényekre, a mozi felújítására és annyi minden másra, ha tudnánk, az emberek megélhetése biztos, a város támogatja, segíti az itt élő vállalkozókat, munkaadókat. A személyi jövedelemadó visszautalt része folytán ugyanis bevétel, a kiadások csökkenése miatt pedig valódi stabilitás jellemezhetné a városi büdzsét. SZABÓ SÁNDOR TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ (FIDESZ-MPSZ) Aktuális növényvédelem Az idei télen a hőmérséklet szokatlanul hűvös, csapadékos volt, mégis időszerű a kiskertekben tavasszal végzendő munkákra felkészülni. A hőmérséklet emelkedésével a gyümölcsösökben, házi kertekben a nedvkeringés a gyümölcsfákban gyorsan beindul. Ebben az időszakban feltétlenül el kell végezni a metszéseket, illetve a faápolást. A metszések növényvédelmi szerepe óriási. Fontos, hogy a koronaformát úgy alakítsuk ki, hogy a fáknak a belseje szellős legyen, így a későbbiekben a levegő átjárhatóságával csökkenthetjük a fáknak a betegségekre való hajlamát, de így a kártevők felszaporodását is megakadályozhatjuk. A metszés másik nagyon fontos eleme a sérült, beteg, elszáradt vesszők, nagyobb ágak, a hernyófészkek, gyümölcsmúmiák eltávolítása a fákról. Az eltávolított növényi részeket minden esetben össze kell gyűjteni és megsemmisíteni, hogy a fertőzés veszélyforrását megszüntessük. Fontos odafigyelnünk arra is, hogy a nem egészséges rügyeket Jó metszéssel csökkenhet a fák megbetegedése Fotó: Karnok Csaba is feltétlen eltávolítsuk, ezzel is csökkentve a lisztharmatfertőzés mértékét. A metszés végeztével a tavaszi lemosó permetezésnek is tulajdonítsunk fontos szerepet! A tavaszi lemosó permetezés nem csupán a meglévő károsítok ellen véd, hanem a tavaszi metszést követően a metszési sebek, mechanikai sérülések lezárását, a fertőzések megelőzését is szolgálja. j • A tavaszi lemosó permetezést, ha a tél végén, rügyfakadás előtt végezzük, akkor a „nehezebb olajok" használhatók. Céljuk leginkább az atka- és levéltetűtojások, pajzstetvek gyérítése. Az olajok mellett a kéntartalmú készítmények használata is ajánlott. Csongrád Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat, Hódmezővásárhely Vincze László képviselő mentelmi joga és a szonda Tisztelt Vincze László Képviselő Úr! Sajnálattal hallottam a médián keresztül, hogy Ön ismét közúti közlekedési balesetet szenvedett. Kívánom, hogy sérüléseiből minél előbb maradéktalanul gyógyuljon fel, hogy sok örömet tudjon még szerezni családjának, ismerőseinek, barátainak. Ami viszont a levél megírására késztetett az a magatartás, amelyet mint országgyűlési képviselő a mentelmi joga mögé bújva megenged magának. Rendszeresen figyelem a sajtóban és a médiában történő megnyilvánulásait. Meg kell állapítanom, hogy Ön olyan képviselő, aki bort iszik és vizet prédikál! A mostani balesete már nem az első. Korábban szintén okozott közlekedési balesetet, mely alkalommal nem fújta meg a felkínált alkoholszondát. Most ismét nem volt hajlandó alávetni magát e teszt elvégzésének. Óhatatlan felmerül a gyanú a halandó állampolgárban, hogy Ön azért nem fújta meg a szondát, mert félt attól, hogy kiderül: szeszes italt fogyasztott! Könnyebb volt a mentelmi joga mögé bújva megtagadni a szondáztatást. Megítélésem szerint az az ember, aki nem fogyasztott szeszes italt, bármikor bátran megfújja a szondát, mert nincs mitől félnie. Ön miért is nem fújta meg a szondát? Tisztelt Képviselő Úr! Önnek mint országgyűlési .képviselőnek mi az álláspontja a törvény előtti egyenlőségről? Ön ugyanolyan embernek érzi magát a törvény előtt, mint az a polgár, aki nem tud a mentelmi jog mögé bújni? A tettei azt bizonyítják, hogy Ön olyan ember, aki nem meri vállalni a felelősséget! Nem olyan régen Túri Kovács Béla - csongrádi látogatása alkalmával - hangsúlyozta, hogy csak és kizárólag Ön lehet az az ember, akit el tudnak képzelni a körzet országgyűlési képviselőjének és ebben támogatni is fogják. Kérdezem én, hogy erkölcsileg alkalmasnak találja-e magát arra, hogy a választókerület polgárait a jövőben az országgyűlésben képviselni tudja? Magatartásáért én kérek bocsánatot azoktól a választópolgároktól, akiket Ön képvisel. Ön sok embert meg tud sérteni - és meg is sért -, mert nem fenyegeti az a veszély, hogy eljár bármelyik hatóság Ön ellen. Most példát mutathat. Tegyen őszinte, beismerő vallomást és maga kérje mentelmi jogának felfüggesztését. Én halandó, büntethető és a tetteiért felelősséget vállaló embernek érzem magam. Ezért nevemet és minden adatomat megadom ahhoz, hogy ha Önt sértette a nyílt levelem, akkor eljárást tudjon kezdeményezni ellenem. Engem ugyanis nem véd mentelmi jog és nem tudok e mögé bújni. SZABÓ LÁSZLÓ, TÖMÖRKÉNY