Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 17. •AKTUÁLIS« 3 MRSA-baktéríumot találtak egy szegedi férfi szervezetében Nyugtalanság a zárlat miatt Folytatás az 1. oldalról MRSA-fertőzés esetén az ANTSZ-t csak akkor kell értesí­teni, ha az járványszerű mérete­ket ölt. A tisztiorvosi szolgálat Csongrád megyei intézeté­nek járványügyi osztályvezetője megjegyezte, az MRSA elsősor­ban azokon az osztályokon je­lent veszélyt, ahol operálnak, például sebészeteken, vagy adott esetben szülészeteken. A neurológia nem tartozik e he­lyek közé. Tombácz Zsuzsanna hangsúlyozta, az MRSA-fertő­zött beteget izolálni, elkülöníte­ni kell. Az MRSA egyébként általá­ban a fekvőbeteg-intézmények­ben kezelt, fertőzésekre fogéko­nyabb, sérülékenyebb ápoltak körében okoz fertőzéseket, ezért kórházfertőzésként is emlegetik. mrsa-bakterium Ezt a gennykeltő baktériumot a legtöbb ember a vérében, orr- és torokvála­dékában hordozza mindenfajta klinikai tünet nélkül. De ugyanez a kórokozó felelős a pattanásokért is. A probléma akkor alakul ki, ha az ezeket az apró fertőződéseket okozó baktérium a vérbe kerül, s így vérmérgezést okoz. Rá­adásul néhány speciális antibiotikumon kívül az MRSA-nak nincs hatékony ellenszere. Ez a törzs azért különösen veszélyes, mert tartalmazza a PVL-gént, amely erős méregképződéshez vezethet. Ennek nem mond ellent, hogy a baktérium nemcsak legyengült, hanem egészséges embereket is megtámad. Magyarországon az első ilyen kórokozójú járványt 1993-ban regisztrálták. Kezdetben még olyan feltételezések is elhangoz­tak, hogy ebola vírus támadta meg a beteget. Akkor egyébként rövid időn belül 8 ápolt betege­dett meg, egy meg is halt. Míg 1993-1999 között átlagosan l-l (1994-ben és 1999-ben 2) MRSA okozta járvány volt, addig 2000-ben hét. Összesen 131-en fertőződtek meg, 20 százalékuk, 26 beteg meghalt. Az MRSA-val fertőződött ápoltat külön kórteremben, le­hetőség szerint egyágyas, zuha­nyozós, WC-vei ellátott kórte­remben helyezik el. Az izolált beteg ellátásához a kórterem­ben kell biztosítani az ápolási és diagnosztikai eszközöket. Ezek az eszközök a kórterem­ből nem hozhatók ki, és velük más betegek nem ápolhatok. Az MRSA-val fertőzött beteg az izoláció időtartama alatt nem hagyhatja el a kórtermet. Az MRSA-baktérium jelentő­ségét, a vele kapcsolatos megkü­lönböztetett bánásmódot az in­dokolja, hogy ez a kórokozó az is­mert antibiotikumok többségé­vel szemben ellenálló. Korábban a székesfehérvári és a gyulai kórházban regisztráltak nagy számban MRSA-baktéri­ummal fertőzött beteget. A jár­vány következtében többen meg­haltak, az emiatt bekövetkezett 11 halálesetet azonban nem hoz­ták nyilvánosságra. Már 44 ezer hektárt borít belvíz Csongrád megyében Hasznos lehetne, ha nyárra tartalékolni tudnák a felesleget Tározók híján a folyókba jut­tatja az óriási mennyiségű bel­vizet a vízügy, a vízgazdálko­dási társulatok közreműködé­sével - holott a víztöbbletre nagy szükség lenne a várható­an aszályos nyáron. Szinte le­hetetlen, hogy vízgazdálkodá­si társulatok sikerrel pályáz« zanak vízgazdálkodást lehető­vé tevő létesítmények létreho­zására. Egyre nagyobb területet borít belvíz a megyében. Tegnapra mintegy 44 ezer hektárra nőtt a belvíz borította terület - tudtuk meg Tripolszky Imrétől, az Ati­kövizig osztályvezetőjétől. Na­ponta 1 millió 500 ezer köbmé­ter vizet emelnek át a Tiszába és a Marosba a belvizes terüle­tekről a szivattyútelepek. A most kárt okozó víztöbblet, amit a vízügy, s a vízgazdálko­dás kénytelen visszaemelni a folyókba, nyáron nagyon hasz­nos lehetne, öntözésre - hívja föl a figyelmet Tamasi József, a Tisza-Maros Szögi Vízgazdál­kodási Társulat szakágazati fő­mérnöke. - Egykor rekesztőgátak aka­dályozták meg, hogy a rétekről, legelőkről egyszerre „zúduljon le", hasznosítatlanul, az óriási tömegű belvíz - hívja föl a fi­gyelmet a főmérnök. A rekesz­tőgátakat a szövetkezetesítés idejében eltüntették, s a tavasz elején vízben álló határ kora nyárra már szinte félsivatagi pusztává változik. Azóta a fű­termés a töredékére esett visz­sza, a haszonállat-állományt ­mely a legelőn ingyen szerez­A most kárt okozó belvízmennyiségre nyáron nagy szükség lenne Fotó: Gyenes Kálmán hetné be tápanyagszükségletét - takarmányozni kell, pénzért. Szintén nagy szükség volna a már sok éve tervezett, Hódme­zővásárhely és Makó környéki, többcélú tározók kialakítására. Ezek közül a nagyobbak több száz hektárosak is lehetnének. Túl azon, hogy tartalékolni le­hetne öntözési célra a tavaszi víztöbbletet, üdülési és sportcé­lokat is szolgálhatnának. Ilyen lehetne a Vásárhely határába tervezett Kéktói-tározó, és az Apátfalva-Magyarcsanád-Kö­vegy határában a kövegyi táro­zó is. A jelenlegi agrár- és vidékfej­lesztési operatív program (AVOP) keretén belüli pályáza­ti feltételrendszer szinte ki­zárja, hogy társulatok, illetve önkormányzatok sikerrel pá­lyázzanak állami létesítmé­nyekkel, területekkel kapcso­latban - mondta Balla Iván ügyvezető igazgató a dél-alföl­di régió 12 társulatát összefo­gó Dél-alföldi Vízgazdálkodási Társulatok Regionális Egyesü­letének elnökeként is. Miután a jelenlegi pályázati lehetőség 2006-ig szól, s utána erre a célra már nem írnak ki pályá­zatot, kihasználatlan marad­hat a területi vízgazdálkodási feladatokra szánt 6,5 milliárd forint. ECS. A folyók hamarosan elöntik a hullámtereket Másfél méteres árhullám várható Erőteljesen olvad a hó a Tisza vízgyűjtő területén, már az 1500 méter magas he­gyekben is. Az előrejelzések szerint a nulla fokos hőmérséklet határa egyre feljebb to­lódik. Az árvízveszélyt növeli, hogy jelentős mennyiségű eső is várható a hegyekben. A hét végéig másfél métert emelkedik a Tisza és a Maros vízszintje. A tiszai vízgyűjtő természetföldrajzi sajátos­ságait elemzők szerint a folyón a vízjáték ér­téke igen nagy, szélsőségekbe hajló, amit az emberi beavatkozások tovább erősítettek. Ezért is fokozott az árvíz kialakulásának le­hetősége. A Tisza a Máramarosi-havasokban 1600 méter közelében ered, két ága - a Feke­te- és a Fehér Tisza - körülöleli a Hoverla 2058 méter magas csúcsát. Itt gyülemlett fel óriási hókészlet, ami hirtelen olvadás esetén hatalmas károkat okozhat. Ezért a szakem­berek fokozott figyelemmel kísérik a hőmér­séklet alakulását a hegyekben, ahol az elmúlt hét végén havazott. Ez a hőmennyiség a Sze­ged feletti vízgyűjtő területek egészén már több mint háromszorosa az ilyenkor szoká­sosnak, eléri a 9 köbkilométert. Holnap tető­zik a meleg, azaz 2500 méter magasan is ol­vad a hó - állapította meg Bonta Imre, az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat meteorológus főmunkatársa az előrejelzéseket vizsgálva. - A Bihar hegységben, a Maros és a Körös vízgyűjtőjén már tegnap is erőteljesen olvadt a hó, de csak 1500 méter alatt - tudtuk meg a meteorológustól. - Péntekig száraz meleg várható, majd szombattól újabb front vonul át a Kárpát-medencén, ami csapadékkal pá­rosul. A síkvidékeken nem lesz számottevő eső, de a vízgyűjtőkön 5-15 milliméter vár­ható, ami növeli az árvízveszélyt. Vasárnap visszaesik a hőmérséklet és már 300 méter­nél megáll az olvadás a hegyekben. Ujabb fel­melegedés keddtől várható. - Fel kell készülni mindenkinek - a vízügyi szerveknek, az önkormányzatoknak, a lakos­ságnak - arra, hogy a folyók hamarosan elön­tik a hullámtereket, majd egyre magasabb vízállások alakulnak ki - jelentette ki a köz­ponti védelemvezető helyettes, Andó Mihály. Az Alsó-Tiszán - a Körös és a Maros árhullá­mának hatására - a hét végéig 1-1,5 méteres áradás valószínű. A Tisza és mellékfolyóinak egyelőre igen alacsony a vízállása, de a koráb­bi apadó tendencia megfordult, és mérsékelt vízállás-emelkedést lehet tapasztalni. A Tisza Szegednél kedd reggeltől szerdáig 23 centimé­tert, míg a Maros Makónál 41 centit áradt. CS. G. L. A trendi könyv SULYOK ERZSÉBET Olvasó pedig mindig lesz. Mondta egyszer a magyar író, akinek egyik könyvére én biztosan beküldőm a voksomat a Nagy Könyv-játékba. Ebből következik, hogy hajlok hinni neki. De azért jó, hogy van ez az olvasásra buzdító játék. Mert olvasó ugyan volt, van és lesz, de az a jobb, ha több olvasó van, mintha kevés. A tapasztalat amúgy arra mutat, hogy olvasónak sem szüle­tünk. Ez is úgy van valahogyan, mint minden más, amit tanulni kell. Ahogyan az emberek kisebb-nagyobb csoportjaival foglalko­zók, a társadalomfigyelők mondják: szocializáció kérdése. Akinek bármilyen ok miatt kimarad a fogékony életkorából az élmény, hogy olvasni jó, az lehet, hogy olvas majd, valamikor, valamit. Csakhogy ez - kevés. Mert olvasni egyrészt úgy kell, mint levegőt venni, vagyis természetesen, magától értetődően. Másrészt úgy, mint jó levegőt szívni, vagyis észrevenni, hogy jó az a levegő. És élvezni, hogy belélegezhetjük ezt a jó levegőt és érezni, hogy fris­sülünk, üdülünk, tisztulunk, erősödünk általa. Érezni, hogy élünk. Ezért minden technika, módszer, ötlet, erőfeszítés, játék, stb., amivel olvasásra szocializálódunk - hasznos. Jó. Rokonszenves. Fölkarolandó. Erősítendő. Nézem a tévében az ismert embereket, amim mindegyik arról beszél, hogy ez és ez a könyv számára miért a Nagy Könyv. Régen láttam ennél érdekfeszítőbb tévés produkciót. Nézd meg, mit ol­vas, lásd az embert! Kinek mi a Nagy Könyv - sokkal többet el­árul a személyiségről, mint tucatnyi valóságshow, bekameiázott fürdő- és hálószobákkal, gátlástalan fecsegésekkel. Az új játék reklámja: profi munka. Médiasztárok - hiszen, legyünk realisták, manapság csak ők tudhatják, mi a trendi - végre jó szerepekben. Ha olvasnak és könyvélményükről beszélnek a tévében, követni fogják őket a reklámra-fogyasztásra-mintakövetésre szocializált generációk. Úgy legyen! A gazdák szerint jó megállapodás született Hazajártak tiszta ruhát váltani Hétfőn jöttek haza a Budapes­ten három hétig tüntető Csong­rád megyei gazdák. Az aláírt megállapodással, az elért ered­ményekkel elégedettek - noha azok a költségvetésnek mind­össze 2,4 milliárd forintos pluszkiadást okoznak. - Még félig kómában vagyok ­mondta tegnap délelőtt Hegyi István szegvári gazda, aki hétfőn késő délután ért haza Budapest­ről, ugyanis azóta se tudta ki­aludni magát rendesen. Amikor nincs körülötte senki, lopva pi­hen egy-két órát. A megállapo­dással elégedett, annak ellenére is, hogy a területalapú támoga­tást még mindig nem kapta meg. Pontosabban jött egy értesítés a Mezőgazdasági és Vidékfejleszté­si Hivataltól, hogy utalták a várt összeget, ám a pénz még valahol úton lehet, mivel a bank nem küldött értesítést. Hozzátette, nem számítottak volna a pénzre korábban, ha nem ígéri meg a kormány. Azzal vi­szont, hogy már tavaly novem­bertől egyfolytában hitegették őket, mindenki eszerint osztotta be a pénzét. O azzal is kalkulált, hogy korábban és olcsóbban meg­veheti a műtrágyát: míg decem­berben egy mázsát 30-40 ezer fo­rint körüli összegért szerezhetett volna be, most 48 ezernél olcsób­ban nemigen kapja meg. Gémes László szegvári gazda, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szö­vetségének egyik alelnöke - aki a megállapodást másodikként látta el kézjegyével - a tüntetéssorozat ideje alatt csak három éjszakát töl­tött otthon a családjával. A gazdák tárgyalódelegációjának állandó tagja éppen csak hazament tiszta ruhát váltani, és indult is vissza. Amióta újra családja körében le­het, a gyerekeivel foglalkozik, vala­mint - önkormányzati képviselő­ként - az elmaradt ügyeket rende­zi. A földekre ugyanis még egy da­rabig nem lehet rámenni a gépek­kel, akkora a sár. A megállapodás­sal kapcsolatban elmondta: azokra a határidőkre sikerült ráerősíteni a megállapodásban, amelyeket amúgy rendelet szabályozott. Eredmény természetesen az is, hogy az állatjóléti támogatásokban megegyeztek, még ha nem is kap­ják meg azt az összeget, amit elein­te követeltek. Az agrártárca költ­ségvetését ugyanis a gazdák köve­telései csak 2,4 miibárd forinttal terhelik meg. Kispál Ferenc, a Magosz me­gyei elnöke, vásárhelyi gazda, a tárgyalódelegáció egyik tagja szerint 80 százalékos sikert ho­zott a tüntetés. — Kemény he­tek állnak mögöttünk, nem kí­vánom senkinek, de jó megálla­podás született, amely állni fogja a sarat - mondta. A gaz­da, aki fiával és két traktorral vette ki a részét az események­ből, elmondta: maximálisan elégedett azzal is, hogy megma­radhat a falugazdászhálózat. Mellesleg a családban még egyikük sem kapta meg a terü­letalapú támogatás összegét, így hát saját költségükön kez­denek hozzá a tavaszi munkák­hoz. Amikor hazajött Pestről, az el­ső dolga az volt, hogy vett egy forró fürdőt. Március 15-én pe­dig újra a fővárosba utazott, hogy ott ünnepeljen. Kispál Ferenc és fia 300-300 hektáron gazdálko­dik Vásárhely határában. ek. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál Utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QBVBB. , I J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. J

Next

/
Thumbnails
Contents