Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-16 / 62. szám

•i. SZERDA, 2005. MÁRCIUS 16. "MEGYEI TÜKÖR* Tényleg ez a jövő ? - kérdezik Óföldeákon, Nagyéren, Kövegyen is Már a hároméves gyerek is buszra vár Lehet, nincs jövőjük az aprófalvak iskoláinak, de vajon mennyiben előrelépés az, hogy egyre több falusi gyerek ácsorog a kemény télben a távolsági buszra várva? - kérdezi a Makóhoz közeli Kövegy polgármestere. Más falvak próbálkoztak iskolabusszal, s bár a jármű tele volt, a vállalkozónak öt év alatt kétszázezer forint hasznot hozott az „üzlet". Óföldeákon a helyi posta megszüntetése után annak is buszra kell ülnie, aki meg akarja kísérteni a szerencséjét egy lottószelvénnyel. Az önkormányzatokról rendeztek vitanapot nemrég a parlamentben. Az ülésen Lamperth Mónika belügyminiszter azt mondta, a kistelepülések túlélését az összefogás garantálja, az, hogy közösen látnak el bizonyos feladatokat, kistérségi társulásban. Az ellenzék viszont azt mondta, a kormány nem tartotta be azt az ígéretét, hogy több pénzt ad az önkormányzatoknak, most pedig azt várja a településektől, hogy központi feladatokat lássanak el helyi pénzből. A kormánypárti hozzászólók erre úgy feleltek, az ellenzéknek nincs erkölcsi alapja a bírálatra, hiszen az előző kormány sem fizette ki például a béremelések fedezetét az önkormányzatoknak. A makói kistérség az elsők között kezdett különböző társulásokat működtetni, és vannak jó tapasztalatok. Valóban könnyebbség egy önkormányzatnak, ha nem működteti tovább iskoláját. Am más, egészen hétköznapi szempontok is vannak. - Való igaz, a gyereknek is javára válik, ha olyan intézményben tanul, ahol mindenre telik - véli Takács Zolán, Kövegy polgármestere. - De aki látja a mi diákjainkat, ahogy a hóesésben, vagy az esőben toporogva várják a helyközi buszt, ami elviszi őket a csanádpalotai iskolába, nem hiheti azt, hogy ez a jövő útja. Lehet, hogy a gyerekeinknek hozzá kell szokniuk az utazgatáshoz, de aki a társulást kitalálta, miért nem talált ki hozzá iskolabuszt is? Miért nem lehet úgy ésszerűsíteni az ellátást, hogy akik a részesei, ne érezzék magukat másodrendű állampolgároknak? Kövegyen már régebben megszűnt az iskola, más falvakban mostanában kényszerültek erre a lépésre. Óföldeákon tavaly már megszűnt az óvoda is. Vass József polgármester azt mondja, az ő gyerekeik abból a szempontból vannak - talán - könnyebb helyzetben, hogy ha nagyon hideg van, kinyitják számukra a már nem működő iskolát. Ott melegedhetnek, míg a helyközi buszra várnak. - Mi folyamatos leépülésnek vagyunk a tanúi, a posta megszüntetése is csökkenti a komfortérzetünket. Már annak is buszra kell ülnie, aki venni akar egy lottószelvényt - véli Vass József. A kistérség másik fertályán, Nagyéren még működik az alsó tagozat, és a postahivatallal sincs probléma. Lőrincz Tibor polgármester ugyanazon a véleményen van, mint kövegyi kollégája. - Tragikus, hogy Óföldeákon már a hároméves kisgyerekre is föladják reggel a hátitáskát, és fölrakják a buszra, de mi már tudjuk, segítség nélkül az iskolabusz sem megoldás - mondja Lőrincz Tibor. - Mi működtettük öt éven át az iskolabuszt, Csanádalbertivel és Ambrózfalvával közösen. Bár a jármű folyamatosan tele volt, oda-vissza, a vállalkozó mégis csak becsületből csinálta végig az öt évet: kétszázezer forint haszna volt rajta összesen ez idő alatt. Abba kellett hagynunk. Azért nem akarjuk elhinni, tudomásul venni, amit sugallnak nekünk: hogy a húszezer fő alatti települések nem számítanak. A nagyéri polgármester arra hívja föl a figyelmet, hogy azért az aprófalvak ezen a vidéken is bizonyították, élni akarnak. A legtöbb helyen a kilencvenes években, az ezredforduló tájékán fölújították azokat az iskolákat, amelyeket aztán be kellett zárni. Aszfaltutak épültek, a helyhatóság mindenütt megpróbálta lakhatóbbá tenni a falut. Közben úgy alakult az élet Magyarországon, hogy nyilvánvalóvá vált: aki a nagyvárosban elszegényedik, az kisvárosban még vehet egy házat, s megélhet kevesebb pénzből. De az aprófalvakból már nincs hová menni. BAKOS ANDRÁS A diákoknak teher busszal járni a távoli iskolába Illusztráció: Tésik Attila Mától új helyen várja vásárlóit a Felni Gépipari- és Kereskedelmi Kft. 100 méterre a régi üzlettói 650 négyzetméteren Influenzás roham a szegedi ügyeleten Nagyüzem volt a hosszú hétvégén az orvosi ügyeleten. A Szilágyi utcai rendelőben egymásnak adták a kilincset a betegek. Hétfőn száznyolcvan főt látott el az ügyeletes orvos, de tegnap sem ürült ki egyetlen percre sem a váró. Dr. Erdős Margit elmondta: többségében influenzával, illetve arra utaló tünetekkel jöttek hozzá. A magas láz és a köhögés mellé sok esetben tüdőgyulladás is társult. Mindezek mellett pedig még mindig jelen van a hasmenéssel járó vírus, amellyel szintén többen felkeresték az ügyeletet. A mentősök is az influenzával küzdöttek az ünnep alatt. Az átlagosnál háromszor-négyszer többen hívták őket. A szegedi mentőszolgálat illetékesétől megtudtuk, elsősorban magas lázra és elesettségre panaszkodtak azok, akik mentőt hívtak. A kijáró orvosok is egyik helyről mentek a másikra, vagyis az egészségügyben dolgozók nem tapasztalják, hogy lecsengőben lenne az influenza, holott a legutóbbi híradások már erről szóltak. A négynapos ünnepet munkával töltötte a Felni Kft. kollektívája. A teherautó- és haszongépjármű-alkatrészek kereskedelmével foglalkozó vállalkozás új helyre költöztette szegedi Kossuth Lajos sugárúti üzletét. Mint Lipták Tibor tulajdonostól megtudtuk, mehettek volna már korábban is, minden elkészült, de most tudtak úgy átköltözni, hogy egyetlen napra sem kellett bezárni. Nem messze, légvonalban alig száz méterre hurcolkodtak arrébb, ezután a volt Papagáj-udvarban, a Kossuth Lajos sugárút 109. szám alatt kell keresni őket. Pontosabban nem nagyon kell keresni, elég a Rókusi körútról befordulni, s hamarosan szembe ötlik az új üzlet az új homlokzattal. A korábbi helyen a sarki „spenótház" aljában csupán 165 négyzetméteren fogadhatták a vevőket, s az utóbbi időben már ugyancsak zsúfolt körülmények között. Az új helyen - mától 650 négyzetméteren - tágas, modern üzletben, igényes kiszolgálással váiják a vásárlókat, az eddiginél összehasonlíthatatlanul jobb parkolási lehetőség mellett. A nagyobb hely profilbővítésre és újításra is lehetőséget adott. Az utóbbira példa, hogy nyílt egy önkiszolgáló rész is. További újdonság, hogy a teherautó- és haszongépjármű-alkatrészek forgalmazása mellett autófelszerelési cikkeket, valamint kéziszerszámokat, shopos termékeket is árulnak, azaz váiják a haszongépjármű-tulajdonosok mellett a személygépkocsi-tulajdonosokat is. A megnövekedett területhez nagyobb létszám társul. Változik a cím, változik a telefonszám is, a központi szám: 62/553-100, nyugati alkatrészek: 553-101, 553-102, keleti alkatrészek, illetve felszerelések: 553-103,553-104. Bátran lehet hívni a Felni Kft.-t, hiszen húsz fővonaluk is van. (x) Felni Kft. 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 113. 62/473-740,25. mellék • www.felnikft.hu A karácsony és a húsvét nem a minőségnek kedvez Olcsó sonkának is híg a leve Az igazi, ízletes terméknek ára van Illusztráció: Miskolczi Róbert Karácsonykor és húsvétkor nem azok az üzletek kaszálnak, amelyek ügyelnek arra, hogy jó minőségű termékeket árusítsanak. A magyar vásárlónál még mindig az számít leginkább, mibe kerül az áru-ezt kihasználva az egyik multinál már 569 forintért lehet egy kiló szlovák húsvéti sonkát venni. Olcsó szlovák sonka érkezett húsvétra az országba, az egyik áruházlánc - amelyik azonban még Csongrád megyében nincs jelen - kilóját 569 forintért árulja. Danks Emese, a Tesco kommunikációs igazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta, hipermarketjük szerencsére nem érintett az ügyben, nem vásároltak szlovák sonkát, s ugyanezt a választ kaptuk a Corától is. Az olcsó szlovák áruban az a gyanús, hogy Magyarországon egy kiló sonka önköltségi ára átlagosan 800 forint. A túlzottan alacsony ár tehát vagy arra enged következtetni, hogy a termék minőségével problémák lehetnek, vagy arra, hogy beszerzési ár alatt árusítják. Márpedig az agrárrendtartási törvény értelmében tilos bármilyen terméket beszerzési ár alatt kínálni. Mivel a szlovák sonka címkéjén nincs feltüntetve, hogy hőkezelt az áru, ezért valószínűleg sok vásárló újból megfőzi, amitől széteshet és az ízét is elveszítheti. Közben egy kutatóintézetben már vizsgálják, hogy a sonka valóban az-e, aminek látszik. Eredményt a hét elejére ígértek. Érdeklődtünk az egyik hazai áruházláncnál is. Popovics Sándor, a Coop Szeged Rt. kereskedelmi igazgatója azt válaszolta, nem árusítanak szlovák sonkát, sőt húsvétra semmilyen import húst nem hoznak be. Változatlanul a régi szállítóktól, köztük a Picktől és a Délhústól vásárolnak. A szlovák sonkával kapcsolatos hírek nem lepték meg a vezetőt, mivel - mint mondta minden ünnepen előfordul az ő friss árujuknál 50 százalékkal is olcsóbb termék. Ezért nem is kívánta kommentálni az esetet, de hozzátette: Magyarországon a fogyasztóra van bízva, mit vásárol, az ő kezében a döntés. Sajnos hajlik arra, hogy a legolcsóbbat vigye haza. A „slágersonkákkal" nehéz versenyezni. Gátat a Gazdasági Versenyhivatal szabhatna, amennyiben ellenőrizné azokat a számlákat, amelyek bizonyíthatnák, milyen áron vásárolta a kereskedő az árut. Ha a beszerzési árnál olcsóbban tette ki a polcra, fizethetné a büntetést. Igen ám - tették hozzá név nélkül nyilatkozó szakértőink -, de a multiknál hogyan ellenőrizzék a külföldön megvásárolt árut? Ráadásul a hivatal önként nem is kezdi el a vizsgálatot, csak abban az esetben, ha valaki, akinek az érdekeit sérti a termék, bejelentést tesz. F.K.