Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-11 / 59. szám

• megyei tűkor" nrkifri/ «««r -UJ u Lyoni lugyuiurszaggai: 1V41, háború a kapuk előtt (32. rész) Jugoszláv légitámadás Szeged ellen Új fejezetet nyitott az cv a háborúban: nyáron életbe lépett a Rarbarossa-tcrv, megindult az offenzíva a Szovjetunió ellen, amit követett a magyar hadüzenet is. Szeged azonban már áprilisban a hadiövczetbc került: az egyik központja volt a jugoszlávia ellen indítottvnémet és magyar hadműveleteknek. Szeged lakossága január l-jén 136 ezer7,52 volt. r7A2v rsz%)t Bár az orszá^ptév elején még nem érinti a háború, irtaris gyülekeznek a bajok: a DM lépten-nyomon az ellátásbcli hiányokkal és korlátozásokkal foglalkozik. Zsír és ínségmunka Érdemes szemezgetni a lapból. A január 12-i számban így szólnak a címek: „December végéig biztosítják Szeged zsírcllátását - A szegedi Közellátási Hivatal vezetőjének tárgyalása Budapesten - Átmeneti fennakadás a lisztcllátásban" És az írás: „- A lisztellátásban az utóbbi napokban bizonyos fennakadás mutatkozott Szegeden, mindamellett nem lehet liszthiányról beszélni... A zsírellátás ügyében tárgyalásokat folytattam Budapesten - mondotta tovább dr. Fodor |enő. Annyit közölhetek, hogy Szeged lakosainak zsírellátása a mostani alapon egy esztendőre biztosítva van. Zsírjegy bevezetéséről nincs sző. A petróleumadagok az eddigiek maradnak egyelőre. A petróleumutalványok tegnap megérkeztek Szegedre, három hónapra szólnak, január harmadik hetében fogjuk kiosztani az igényjogosultaknak. Az uj cukorjegyek pár napon belül megérkeznek a hivatalhoz, (anuár 26-án kezdjük a cukorutalványok kiosztását. A cukorjegyeket az eddigiek szerint postán fogjuk szétküldeni." Március 19-én a szellemi fnségmunkások sorsával a következő címmel foglalkozik a DM: „A város havonta alig öt és félezer pengőt takarít meg, ha elsejétől kezdve csak 120 szükségmunkást DttMAGYARORSZAG Sicria IMt I I. «SMCKZItlft POUTWUM MHtV /ff. \*!f, 4 tiOÜIriitl I. SI4IW 95 EV- 95 NAPBAN ELBESZELVE Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. foglalkoztat." A tudósítás pedig: „(A Délmagyarország munkatársától.) Kedden Szegeden tartózkodott dr. Valkó László szociális felügyelő, ezt az alkalmat használta fel dr. Pálfy József polgármester, hogy tárgyaljon a szellemi szükségmunkások további alkalmazása ügyében. Amint ismeretes, az inségmunkarendszer március 31-én megszűnik, a szellemi szükségmunkásokat el kell bocsátani." A március 19-i szám a tej-, petróleum-, kukorica-, fadrágítók elítélésével foglalkozott, április 8-án pedig arról ír a lap, hogy „Megkezdték a cipőjegy-igénylőlapok kiosztását - Az első délelőtt ötszázan jelentkeztek igénylőlapért - A polgármester felhívása a közellátási rendeletek szigorú betartására". A cipőutalványokról pedig így ír a lap: „A város közellátási hivatala pénteken kezdte meg a cipóutalványt kérő igénylőlapok szétosztását. Már a kora reggeli órákban tömegesen jelentek meg az igénylők a közellátási hivatal Szent György-téri helyiségében, délig 500 darab igénylőlapot vittek el. Ugylátszik tehát, hogy nagy szükséglet kielégítéséről kell majd gondoskodnia a hivatalnak a rendelkezésre Tbleki Pál miniszterelnök, Szeged országgyűlési képviselője, aki a magyar-jugoszláv szerződés felrúgása miatt április 3-án öngyilkos lett álló bőr- és cipőkészlet keretei között." Mindeközben hatalmas belvíz pusztít a városban: a DM március 19-i számában arról számol be, hogy 200 ház dőlt össze két hét alatt a víz miatt. Szeged mint célpont Április 4-én az egész címoldalt elfoglalja Szeged képviselőjének, Teleki Pál miniszterelnöknek a nekrológja, aki a Jugoszláviának címzett hadüzenet hírérc öngyilkos lett. És hamarosan megkezdődtek a hadműveletek is. Az április 8-i DM így ír a Belgrád ellen intézett német légitámadásról: „Berlin, április 7. A Német Távirati Iroda jelenti: A véderő főparancsnokság közli, hogy a délkeleti arcvonalon a támadás heves harcok közepette tervszerűen előrehalad. A légierő erő egységei ellenséges hadoszlopok, ellátó és közlekedési vonalak ellen intézett támadásokkal támogatják az előrenyomulást. A német harcirepülőgépek erős kötelékei többízben megsemmisítő hatással támadták Belgrád erődítményeit és más fontos hadicélokat. Különösen a főpályaudvart és egy fontos utat Belgrádtól keletre, további néhány szállító vonatot ért súlyos találat. Számos nagy tűzvész éjjel is jelezte az utat a német harcirepülőgépeknek, amelyek a negyedik támadásra indultak Belgrád erődjei ellen." Arról azonban egy szó sincs a hírekben, hogy a Szegedre telepített német repülőezred intézett támadást Belgrád ellen április 6-án. Április 7-én megjött az ellencsapás is, amit azonban kivédett a légvédelem. így szólnak az esetről a DM címei: „Jugoszláv gépek légitámadása Szeged ellen - Csak jelentéktelen kárt okoztak, a támadások egy áldozatot sem követeltek - A kitűnő légclhárítás 6 jugoszláv gépet lelőtt." És a tudósítás: „(A Délmagyarország munkatársától.) A két nap óta tartó légoltalmi készültség után hétfőn délelőtt Szeged ellen megtörténtek az első légitámadások jugoszláv repülőgépek részéről, a pontos és eredményes kitűnő légelhárítás következtében csak egészen csekély károk történtek, áldozat, vagy súlyosan sérült egy sincs. A Szegedet ért támadásról a Magyar Távirati Iroda útján a következő hivatalos jelentés adták ki: Szeged, április 7. Hétfőn délelőtt 11 órakor egy jugoszláv bombavető raj támadását intézett Szeged ellen. Egy Iromba eltalálta az állomást. A város felett kifejlődött légiharcban saját vadászgépeink 6 bombázógépet lelőttek." Magyar katonák a Délvidéken A DM április 13-i tudósítása arról számol be, hogy: „Honvédeink áttörték a szerb erődvonalat és bevonultak Szabadkára, Zomborba - Csapataink folytatják az előnyomulást az ezeréves déli határ felé". A lap még hozzáteszi: „Szegedi magánértesülések szerint a magyar királyi honvédség első csapatai pénteken délelőtt 11 órakor Horgosra érkeztek, majd folytatták útjukat Szabadka felé." Az MTI alapján pedig arról tudósít, hogy: „A magyar királyi honvédvezérkar főnöke közli április 12-én délután 3 órakor: Csapataink az ellenséges erődöket a határ egész hosszában áttörték és a déli órákig elfoglalták a baranyai háromszögben Dárda községet, a Duna-Tisza-közén pedig Zombort és Szabadkát. A további előrenyomulás folyamatban van." (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN