Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-10 / 58. szám

8 "MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 10. // Ősbemutató: Eötvös Péter zeneművére koreografált Juronics Tamás Atlantisz, az ismeretlen A.színpadot főid borítja, a szereplők atlantisziak és emberek Fotó: Schmidt Andrea MUNKATÁRSUNKTÓL Minden ízében jelenkori produkció szerepel a Szegedi Nemzeti Színház műsorán: a Juro­nics Tamás vezette kortárs táncegyüttes hol­nap este mutatja be az Atlantiszt, a világ egyik legelismertebb kortárs szerzőjének azo­nos című zenemüvére készült táncművet. A világhírű zeneszerző, Eötvös Péter infor­mációnk szerint a pénteki előadásra érkezik Szegedre. Természetesen konzultált már vele a rendező-koreográfus, Juronics Tamás, akire - saját bevallása szerint - nagy hatást tett az atlantiszi legendához kapcsolódó zene. Talán nem is annyira a tenger mélyére süllyedt, ti­tokzatos kontinens, inkább a mítosz vonzot­ta. Az ősi aranykor, amelyben minden és mindenki békés, kiegyensúlyozott; és ennek elkerülhetetlen pusztulása. A Szegedi Kortárs Balett űj produkciójában a színpadot föld borítja. Ennek lényeiről - az együttes 13 tagja szerepel a táncműben ­nem dönthető el pontosan a mivoltuk, nem tudni, kicsodák, honnan jöttek. Csak az egy­mástól különbözőségük nyilvánvaló. Az at­lantisziak magas szintű tudás birtokosai, az „emberek" - nem ilyenek. Kultúrák találko­zásának és a következményeknek tanűi a né­zők. A darab egy emberpár duettjével zárul ­Barta Dóra és Fodor Zoltán táncolja. Egyet­len kiemelt szereplője a Manu |Haller János), a különböző fejlettségi szinten álló fajok fej­lődésének legfőbb irányítója. Az előadás táncnyelve elvont, szimbólumokkal operál, tehát a táncmű sokféleképpen értelmezhető. Nyitott. Úgy viszonyulhatunk hozzá, mint Atlantiszhoz. Nem ismeri senki - ismeri mindenki. Ahányan vagyunk, annyifélekép­pen. Évente húszezer nézője van az öt éve alakult szegedi Truffaldino Bábszínháznak Primadonna festi a díszleteket A szegedi bábszínészek által lét­rehozott TVuffaldino Bábszín­ház öt eve szórakoztatja a gye­rekeket. Munkatársuk a Szege­di Nemzeti Színház egykori pri­madonnája, Bajtay-Horváth Ágota is, aki díszleteket, hát­tereket, bábokat fest. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi TVuffaldino Bábszínhá­zat Ibrgányi Márta alapította 2000-ben férjével, Havrincsák Dániellel és Dégi Évával. Mind­annyian a szegedi Kövér Béla Bábszínházban szereztek bábszí­nészi képesítést és gyakorlatot. Szerettek volna önállóan is sze­rencsét próbálni, ezért magán­vállalkozásban létrehoztak egy mim bábtársulatot, amely nem rendelkezik saját játszóhellyel, hanem házhoz megy. A három állandó taggal és a mellékfoglal­kozásúként játszó két pedagó­gussal működő együttes óvodák­ba, iskolákba, művelődési házak­ba jár fellépni. A helyszínen gyorsan kialakítják az ideiglenes színházi nézőteret, megteremtik a feltételeket az előadásokhoz, így már a legkisebbeknek, a há­roméves gyerekeknek is játszhat­nak, akiket még nem visznek el az óvónők a bábszínházba. Elő­adásaik nyolcvan százalékát Sze­geden tartják, tíz-tíz százalékát a megyében és országszerte. Éven­te összesen közel húszezer néző látja a Truffaldino-produkciókat, a társulat öt új darabot mutat be minden szezonban. Porgányi Márta elmondta: a legnépszerűb­bek a vidám állatmesék, szeretik a gyerekek a Grimm-meséket, sőt kortárs írókat is foglalkoztat­nak. A szegedi óvodákban, isko­lákban 5 előadásos bérleteket hirdetnek, évente hat alkalom­mal egyhetes országos turnét is szerveznek. Egyre több felkérést kapnak az ország legkülönbö­zőbb pontjain működő kultúrhá­Bajtay-Horváth Ágota operaénekesnő és Porgányi Márta, a társulat alapítója két látványos díszlet­elemet mutat Fotó: Schmidt Andrea zaktól is. Az előadások után az érdeklődő gyerekeknek szívesen megmutatják a bábokat, ami kü­lönösen népszerű „szolgáltatás­nak" bizonyult. Kötődik az együtteshez Nagy Imre Erik karnagy is, aki már több darabhoz komponált fülbe­mászó muzsikát. A Szegedi Nemzeti Színház ünnepelt pri­madonnája, Bajtay-Horváth Ágota, aki kitűnő Tosca, Manón és Boleyn Anna volt a hetve­nes-nyolcvanas években, már az induláskor felajánlotta a társu­latnak, hogy segít a díszletek el­készítésében. - Húszéves korom óta foglal­koztam festéssel is. Ameriká­ban élő festőművész nagybá­tyám egyszer hosszabb időre ha­zalátogatott, és több képet resta­urált, majd az eszközeit, festé­keit nálunk hagyta. Kipróbál­tam én is, és nagyon megtet­szett. Amikor rengeteg színházi munkám volt, tíz éven át elő sem tudtam venni a festőáll­ványt. Később újra alkothattam, még kiállítást is rendeztek ne­kem a Stefánián, a Tisza Szálló­ban és a Körösy szakközépisko­lában - meséli Bajtay-Horváth Ágota, aki most Békéscsabán harminc színinövendéknek hangképzést és éneket oktat. ­Az elmúlt években kitanultam a bábdíszlettervező szakmát is. Egészen más ez, mint vászonra festeni. A bábfigurák arcát is én festem. A színházban már évek óta nem léptem fel, legutóbb Lotti voltam a szegedi Marica grófnőben. Ha megfelelő szerep­pel kínálnának, talán elvállal­nám, de lehet, hogy olyan a színház is, mint a szerelem: el­múlik egy idő után. Annyi min­den más fontos dolog van még rajta kívül az életben, hogy a színház már nem is hiányzik. Kelendők a belépők a Rómeó és Júliára A Szegedi Szabadtéri Játékok be­lépőit az elmúlt héten kezdték árusítani a Kárász utcai Átrium Üzletházban kialakított új jegy­irodában. Herczeg Tamás, a fesz­tivál marketingvezetője elmond­ta: soha nem tapasztalt roham alakult ki az idei slágerprodukció, a Rómeó és Júlia című musical je­gyeiért. A kht. munkatársait is meglepte, hogy hét nap alatt, kedd estig több mint 20,5 millió forintos árbevételt realizáltak. Er­re ilyen korán, március elején még nemigen volt példa. Sokan nem tudták azonnal kifizetni a belépőket, ezért csak foglalásukat adták le. Bár összesen hat elő­adást tartanak a Dóm téren a Bu­dapesti Operettszínház musical­produkciójából, azaz közel 24 ezer jegyet kínálnak, a foglalások­kal és az eladásokkal együtt a Ró­meó és Júlia jobb helyekre szóló belépőinek nagy része már elfo­gyott. Herczeg Tamás azt javasol­ja, aki szeremé látni a Kerényi Miklós Gábor rendezte nén«-=~ darabot, mihamarabb vegye vagy rendelje meg a jegyét. Nagy az érdeklődés a visszatérő operaprodukció, a Nabucco és az Alföldi Róbert rendezésében szín­padra kerülő Suppé-operett, a Boccaccio iránt is. Az InterTicket Kft. közreműködésével az ország 3500 szerencsejáték fogadóirodá­jában és a kisebb települések tele­házaiban is meg lehet vásárolni a helyben kinyomtatható belépő­ket. Az internetes rendszer a fo­gadóirodákban már hétfőtől mű­ködik, a teleházak - technikai és szervezési okok miatt - csak a jö­vő héttől tudják árusítani a jegye­ket. A Pro Musica tárlata Pacsika Emília textilművész nyitja meg ma 16 órakor az újszegedi Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola (Fő fasor 68.) rajz-, festészeti és kéz­műves kiállítását. A megnyitón közreműködik Varjas Lih (fuvola) és Barlai Edit (zongora). A március 31 -éig naponta 9-től 16 óráig látogatha­tó tárlaton az Algyői Faluház, a Fő fasori, a Kossuth és a Tisza-parti álta­lános iskola festészeti és képzőművészeti csoportjai mutatkoznak be. Groteszk életképek Galkó Bencétől a Pinceszínházban Három a Csehov Balog József Nyuhin szerepében A dohányzás ártalmasságairól cí­mű monológban Fotó: DM/DV Galkó Bence színművész ren­dezésében pénteken este fél 8-tól három groteszk Cse­hov-életképet mutat be a sze­gedi Pinceszínház. MUNKATÁRSUNKTÓL Csehov halálának századik évfor­dulójáról kívánt megemlékezni a Pinceszínház három rövidebb művének - Medve, A dohányzás ártalmasságairól, Leánykérés — bemutatásával. A nyári beázást követő felújítás miatt csúszott egy kicsit a premier, így valójában közelebb vagyunk már a száz­egyedikhez. Ez persze mindegy, a lényeg Csehov, akit sokszor félre­értelmeztek már - mégis mindig aktuális és népszerű. - Mindhárom műve az örök té­máról, a férfi és a nő kapcsolatáról szól. Azt gondolom, Csehov nem az az unalmas marhaság, amit sokszor láttunk a televízióban, és amiről méltó paródiákat készített például Alfonzó, vagy Márkus László, Haumann Péter és Kör­mendi jános. A Pinceszínházban most színpadra állított három groteszk életkép görbe tükörben szemléli a jelenségeket. Csehov képtelen helyzeteket teremt, okot ad a mosolygásra, sőt a kacagásra is. Valójában minden Cse­hov-színmű vígjáték, például az Ivanovban is olyan jelenetek van­nak, hogy megszakad a néző a ne­vetéstől. Súlyos tévedés azt hinni, hogy ezek a darabok unalmas álló­vizek, hiszen pezsegnek az élettől, teli vannak humorral - mondja a három életképet rendező Galkó Bence, aki komoly kihívásnak tartja a színrevitel feladatát. - A dohányzás ártalmasságáról szóló monológ, amit Balog Iózsef ad elő, szívfájdító történet egy férj és fele­ség felhőtlennek éppen nem ne­vezhető kapcsolatáról. Nevetünk rajta, de hamar kényszeredett, torz vigyorrá válik a mosolyunk. A Leánykérést Balog József mellett Czirják Csilla és Posta Lajos játssza, ugyancsak ők ad­ják elő a Medvét Rácz Lászlóval kiegészülve. Kancsót József, a Pinceszínház igazgatója elmond­ta: a két részben játszott három rövid egyfelvonásost a Magyar Színházi Dolgozók Szakszerve­zete, a szegedi önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Alapprog­ram támogatásával hozták létre. A pénteki bemutató után márci­us 12-én és 17-én is látható a Csehov-est.

Next

/
Thumbnails
Contents