Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-09 / 57. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 9. "AKTUÁLIS* 3 Eladja a Picket azArago, ha kedvező ajánlatot kap Csányi a lehetséges vevő A Csányi Sándor OTP-vezér közvetett érdekeltségébe tartozó Délhús Rt. valóban átvilágította a Pick Szeged Rt.-t, de a húsipari cég eladásáról még nincs megállapodás. Egyelőre csak ezt a hírt erősítették meg informátoraink Szeged emblematikus jelentőségű cégének megvásárlásával kapcsolatban. Lapinformációk szerint Csányi Sándor, AZ OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója előrehaladott tárgyalásokat folytat a Pick Szeged Rt. megvételéről. A közel 75 százalékban Leisztinger Tamás üzletemberhez tartozó Arago Holding Rt., valamint 25 százalékban a Román Gyula élelmiszer-ipari vállalkozó R-KO-N nevű kft.-je birtokában lévő Pick ügyében állítólag napokon belül várható a megállapodás. Amennyiben valóban egy Csányi-érdekeltség venné meg a Picket, úgy az OTP-vezér a hazai húskészítmény piac egyik főszereplőjévé válna. Csányi Sándor környezetében információinkat nem kívánták kommentálni. Leisztinger Tamás lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a történet igazságalapja az, hogy a Délhús Rt. három szakembere valóban átvilágította a Picket, mint ahogy azt a Megfelelő áron eladó a Pick Fotó: Schmidt Andrea korábbi években számos érdeklődő megtette. A Pick Szeged Rt. üzleti stratégiája nem változott: amennyiben kedvező ajánlatot kap, úgy nem zárkózik el a cég értékesítésétől. De adásvételi szerződés egyelőre még nem köttetett. A Román Gyula tulajdonában lévő az otp-vezer es a húsipar Öt társaság tartozik Csányi Sándornak, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatójának vállalatbirodalmához. A borászati Csányi Pincészet Rt.-ben és a Villányi Törköly Kft.-ben egyharmadnyi tulajdonrésszel érdekelt, a távközlési Atlas Telecom Kft. egynegyed arányban az övé, a légijármű-kölcsönzéssel foglalkozó Alexand-Air Kft. és az üzleti tanácsadó Bonitás 2002 Kft. pedig teljes egészében a sajátja. Utóbbi társaság tulajdonos a mezőgazdasági Dalmandmen Kft.-ben, a lőszergyártó MFS 2000 Rt.-ben, s bejegyzés alatt áll a hirdetési Multireklám Rt. háromnegyedének általa történt megvásárlása. Offshore cégen, a Meat Invest Kft.-n keresztül birtokolja a mezőgazdasági Délhús Rt. háromnegyedét és a szintén agráripari Új-Mizo Rt. 84 százalékát. A Délhús Rt. volt az első húsipari cég az OTP elnök-vezérigazgatójának portfoliójában. R-KO-N húsipari cég is többször kinyilvánította: szándékában áll megvásárolni a Pick többségi tulajdonát, ám ehhez megfelelő forrást kell teremtenie. Román Gyula tavaly szeptember elején szerzett kisebbségi részesedést a Pickben. A Pick árát a szakértők 10 milliárd forint alattira becsülik, aminek az az oka, hogy a cég imázsa megkopott az elmúlt években. A valahai húsipari óriás 2004-et több mint 5 milliárd forintos veszteséggel zárta. Már egy évvel korábban is mínuszban volt, de „csak" 346 millió forinttal. Tavaly a Pick-csoporton belül eladták a Herz Szalámigyárat, valamint a Szegedi Paprika Rt.-t is (ez utóbbit belső tranzakcióval, hiszen az új tulajdonos, a Forrás Rt. is az Aragóé). Szintén 2004-es „gyászos" hír a szegedi vágóhíd bezárása és több mint 200 ember elbocsátása. F.K. -1 Tünetcsoport SULYOK ERZSEBET Úgy fest, féktelen a listázási kedvünk. Előre látható volt, ha fölkerül az internetre az AMI (akut mikrokardiális infarktus) miatt ellátottak halálozása kórházanként, abból rögtön listát akarunk gyártani. Rangsort. Megmondani, hogy x kórházban sokan halnak, és hozzátenni, hogy nem véletlenül. És fordítva. Pedig az OEP, amelynek honlapján most az összehasonlító grafikonok megjelentek, előre védekezett. Részint azzal, hogy nem a nevükkel szerepelteti a gyógyítóhelyeket, másrészt azzal, hogy hangsúlyozza: ez nem rangsor, csak az elsó lépés egy majdani teljesítmény- és minőségmérés felé. Ez meg azért kell, hogy fejleszteni lehessen, ami fejlesztésre szorul. Az egész ügyet a laikus is megértheti egy tanulmányból, melynek készítői az egészségbiztosítási pénztárnál ezen a minőségmérési, szolgáltatás-értékelési témán dolgoznak. A többéves program célja, hogy kidolgozzák, milyen mutatók alapján lehet tisztességes, korrekt módon összehasonlítani az egészségügyi szolgáltatásokat; hogyan lehet ezek alakulását az időben követni, azaz jókor észrevenni, hol és miért kell beavatkozni. A dolog amúgy rettenetesen bonyolult, ám a végcél értelmessége belátható. Csakhogy: a tanulmányírók azt is írják, hogy a névtelenség, a kórházak anonimitása két alapvető okból is fontos - legalábbis a módszerek kidolgozásának éveiben. Egyszer azért, mert előfordulhat, hogy - sok ok miatt - nem „igazi", hanem torzult adatok alapján születhetne rossz megítélés a kórházakról. És azért is, mert a szakmailag hozzá nem értök rosszul értelmezhetik a nyilvánosságra került értékeléseket és a jó minőségű ellátást nyújtó kórházakat is pellengérre állíthatják. Adódik néhány kérdés. Mi a jó fenének dolgoznak olyan adatokkal, amelyekről maguk sem tudják, hogy igaziak vagy torzultak ? Miért csinálnak olyan elemzéseket, amelyek alapján igazságtalanul kipellengérezhető - bárki ? De legföként: ezeket minek teszik az internetre, ahol csupa szakmailag hozzá nem értő szörfözik feszt, akikről jó előre megjósolják, hogy rosszul fogják értelmezni az OEP-közleményeket ? Szétveti az embert az adrenalin az ilyesmiktől. Különösen az olyan listaszindrómás időkben, mint a mostani. Nyilvános, mégis titkos a kórházlista Hol milyen arányban halnak meg az infarktussal kezelt betegek? E kérdésre válaszol az Országos Egészségbiztosítási Pénztár most nyilvánosságra hozott, az egészségügyi intézményeket rangsoroló listája. Ám a Csongrád megyei kórházak és klinikák vezetői egyelőre semmit nem tudnak a sorban elfoglalt helyükről, mert nem kapták még meg saját kódjukat. Felkerült az internetre az úgynevezett „kórházlista", azaz az a kimutatás, amely összehasonlítja az infarktussal bekerült betegek túlélési esélyeit a különböző intézményekben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által közzétett grafikonoknak azonban a laikusok számára alig van információértéke, hiszen az intézményeket kódokkal jelölik, nevet sehol nem említenek. az infarktus után Az összesítésből kiderül, hogy az infarktus miatt ellátottak kórházi halálozása 2000 és 2003 között átlagosan 19 százalék körül mozgott. A legtöbb tragédia a megyei kórházakban történt, a legkevesebb pedig a szanatóriumokban. A nők pedig körülbelül 10 százalékkal nagyobb arányban haltak meg, mint a férfiak. - Az adatok - bár a világhálón bárki számára hozzáférhetők nem a lakosság tájékoztatását szolgálják - tudtuk meg OEP-forrásból. - Csak az érintett intézmények ismerik a kódokat, de ők is csak a sajátjukat. így tehát más intézményről ők sem tudhatják, hol szerepel a sorban. Ez az úgynevezett indikátorrendszer az egészségügyi szolgáltatások minőségének mérésére és értékelésére alkalmas. Mivel a mutatók értékeit az ellátás minőségétől független tényezők is alakíthatják, illetve a „legjobb eredmény" sokszor nem meghatározható, a cél nem az intézmények minősítése vagy rangsorolása, csupán az érintettek ösztönzése gyakorlatuk megváltoztatására. Csakhogy a Csongrád megyei intézmények vezetőinek többsége tegnap még nem tudott semmit a listáról, illetve az azon elfoglalt helyükről. Borzi Márta, a szentesi kórház igazgatója elmondta: nem közölték még velük a kódszámukat, így fogalma sincs, hogy az intézmény milyen helyet foglal el az országos átlaghoz képest. - Nehéz így bármit is mondani a közzétett adatokról, de az biztos, hogy érdekes próbálkozás - fogalmazott az igazgatónő. - Nem tudom, milyen paraméterek alapján hasonlították öszsze az ország egészségügyi intézményeit, de az biztos, hogy az összevetés nagyon nehéz, hiszen mindenhol eltérő a „beteganyag". TÍMÁR KRISZTA Csikai Miklós szerint most a rendszerváltás vesztesei demonstrálnak A tüntetés csak tünet, ám a baj nagy Folytatás az 1. oldalról Lapunk érdeklődésére, hogy vajon egyaránt tönkreteszi-e a magángazdákat és a nagyüzemeket a területalapú támogatások kifizetésének elhúzódása, azt válaszolta Csikai Miklós: ez a probléma csak egy a száz közül, amely előidézte a tarthatatlan állapotot. Legfrissebb információja szerint a támogatások hiánya most jobban sújtja a nagyobb területen gazdálkodókat. Az Arpád-Agrár Rt. egyetlen fillért sem kapott eddig a hektáronkénti nyolcezer forint előlegen kívül. Csikai Miklós bokrosi magángazdálkodó viszont a többiekkel együtt január elején hozzájutott a földalapú támogatáshoz. Nem győzi hangsúlyozni az elnök: ez csak egy tünet, az okokat kell megkeresni, hogy miért kerültek ilyen helyzetbe. Azért dolgoztak, illetve dolgoznak most is, hogy a vidék egészének jövőjéről érdemi párbeszéd szülessen. A Magyar Agrárkamara ennek érdekében csatlakozott Glatz Ferenc akadémikus minapi felCsikai: a vidék igazi gondja a szegénység Fotó: Tésik Attila hívásához, amely összefogást sürget a vidéki lakosság hátrányainak felszámolásáért. Kedvezőnek tartja a köztestület elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azon megnyilvánulását, miszerint belátja a kormányzat, hogy nagy elmaradások történtek vidéken. Csikai egyébként hónapokkal ezelőtt személyesen adta át a kormányfőnek a pontokba szedett indítványua gazdak maradnak Tovább folytatódik megyénkben is a gazdatüntetés. A vásárhelyi és környékbeli gazdák ma Kopáncsnál zárták le a 47-es egyik sávját járműveikkel. Az 55-ös főúton pedig Mórahalomnál lassítják a forgalmat a homokháti gazdálkodók traktorjaikkal, teherautóikkal. A makói és Makó környéki gazdálkodók a 43-as úton, Magyarcsanádnál sorakoznak fel. kat, amelynek az a vezérgondolata: „Nem lehet fejlett Magyarországot építeni úgy, hogy közben elfeledkezem a mezőgazdaságról és a vidékről." Hozzátette: nincs a világnak egyetlen fejlett gazdasági hatalma, ahol az agrárium és az élelmiszeripar nincs legalább olyan szinten, mint az adott ország legfejlettebb ágazatai. Március 15-éhez közeledve egyesek attól tartanak, hogy ha nem sikerül agrárbékét kötni, elszabadulhatnak az indulatok nemzeti ünnepünkön. Csikai Miklós úgy reagált a felvetésre: eddig nem avatták be őket a tüntetőkkel folytatott tárgyalásokba, mert így állapodtak meg a demonstrálók és a kormány illetékesei. E két félre tartozó ügynek nevezi az elnök a helyzetet, hozzátéve: ő a vidék ügyéről beszél, ami nemcsak gazdakörösöket jelent, hanem más társasági formában gazdálkodókat, ápolónőket, pedagógusokat és egyéb foglalkozásúakat. Az igazi gondja a vidéknek a szegénység, és ez minden baj eredője. Vidéken alacsonyabb az életszínvonal, mint az ország egészében, és Budapesten vagy más városokban. Ezt a kettősséget és a különbséget kell felszámolnunk - mondta Csikai Miklós, hozzátéve: éjjel és nappal azért dolgoznak most, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő társadalmi szerződés jöjjön létre a vidéki Magyarország felzárkózása érdekében. BALÁZSI IRÉN Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál Utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló 'J \ . onvjkj I ^J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. Megduplázódott az influenzások száma Járvány nincs - mondják továbbra is a szakemberek, bár az influenzaszerű megbetegedések száma az elmúlt egy hét alatt megduplázódott Csongrád megyében. MUNKATÁRSUNKTÓL Az előző heti 101 -ról 204-re emelkedett azoknak a betegeknek a száma, akik influenzaszerű tünetekkel fordultak háziorvosukhoz. Ez járványügyi szempontból és számokban kifejezve - annyit jelent, hogy Csongrád megyében 100 ezer lakosra 236 influenzás beteg jut. -A járvány határérték 400, sőt: az Európai Unió szabványai szerint 500 megbetegedés 100 ezer lakosra - magyarázta Tombácz Zsuzsanna, AZ ANTSZ járványügyi osztályvezetője. Mindezek miatt az ANTSZ továbbra sem rendel el látogatási tilalmat egyetlen Csongrád megyei egészségügyi intézményben sem. Az influenzahelyzet a szabályok szerint nem indokol „zárlatot". Ennek ellenére - mint azt tegnap megírtuk - például a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájának osztályairól kizárták a látogatókat, mert a most dúló különböző felső légúti megbetegedések veszélyeztethetik a legyengült immunrendszerű kis betegekét. Ugyanakkor az ANTSZ sem ellenzi, hogy védjék a betegeket. Tárgyalás, bombariadó Az agrártárca és a demonstráló gazdák képviselőinek keddi, délben elkezdett plenáris tárgyalása, délután egykor bombariadó miatt megszakadt, s csak délután négykor - lapzártakor is - folytatódott. MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány hajlandó arra, hogy az agrárköltségvetést átcsoportosítsa, de a 328 milliárd forintos keretnél többet nem kíván fizetni - erősítette meg a miniszterelnök a közszolgálati rádióban kedden reggel. Azok az igények, amelyeket a gazdák megfogalmaztak, ezen túl vannak mondta a kormányfő. Egyes kérdésekben a demonstrálóknak nem a kormánnyal, hanem a többi agrárképviselettel lehet vitája. Kedden délelőtt már bekapcsolódott az egyeztetési folyamatba a főként szövetkezeti és társas vállalkozási formában működő gazdálkodókat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a Magyar Agrárkamara (MA). A tárcánál tartott egyeztetésre meghívták a demonstráló szervezetek képviselőjét, a Magosz elnökét is, ám ő nem jelent meg a tárgyaláson. így a minisztériumi vezetők és a két képviselet vezetői egyeztettek. A MOSZ véleménye szerint a demonstráló gazdák és a minisztérium képviselőinek megállapodását követően újabb tárgyalási fordulóra lesz szükség. Lengyel Zoltán, a Fidesz-frakció mezőgazdasági kabinetjének vezetője szerint a párt nem a gazdák mögött, hanem mellettük áll.