Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-07 / 55. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR* HÉTFŐ, 2005. MÁRCIUS 7. Megrendült taps is van. Elgondolkodó is. Persze, nem a taps megrendült és elgondolkodó; hanem az emberek, akik tapsolnak. Valahogyan lehet ezt érezni - a színházi levegőben. Most a Korzó moziban, A nap huszonötödik órája című darab előadásán. Fekete Gizi, aki egy lelkésznőt játszik, a legpontosabb plasztikussággal azt mutatta meg, hányféle lehet az ember odafordulása - a másikhoz. Hányféle lehet a pillanatnyi motívuma ennek. Hányféle a mozdulat, a gesztus, amely az odafurdulás-fajtákat kifejezi. Olyan gazdag ez a skála, a színésznő által megmutatott ember viselkedése egyetlen adott helyzetben, hogy sokoldalas elemzést lehetne róla írni. És aztán arról, hogyan alakul át az ember maga, miközben képes odafurdulni a másikhoz. A lelkésznőt elhívja pszichiáter barátnője (Gerhert ¡udit játssza) egy „esethez" az elmekórházba. Az illető embereket ölt, különös körülmények között, a gyógyintézetben pedig kísérleteznek vele és társaival: ez a fiú egy macskát kap, megfigyelik, mit kezdenek egymással. A kísérletet a szakemberek totális kudarcnak nyilvánítják, amikor a fiú megsebesíti egy sorstársát, megöli szeretett macskáját, majd öngyilkosságot kísérel meg - a darab végen sikerrel. Az abszurdnak hangzó „történet" a színmű közegében egyáltalán nem az. Természetes. A szereplök egymáshoz fordulós beszélgetéseiből világos, hogy a fiú számára, s idővel, a megértés útján haladó lelkész számára is az. Mivel a nézők számára dettó ez egy jó előadás. Az íróról, Per Olov Enquistről lehet tudni, hogy jobbára regényeket ad ki, amelyekben filozofikus kérdéseket jár körül, egyik központi témája: az emberi szabadság határai. Színdarabjában, amelyet Osztovits Cecíla fordított és Szántó Erika rendező Varsányi Anna dramaturgi, díszlet- és jelmeztervezői hozzájárulásával tett a szegedi kamaraszínpadra, nem filozofikus stílben, hanem hétköznapi beszédmodorban - ugyanerről van szó. Az élet, az ember paradoxonjáról: Miért nem szabad embert ölni? Mert az ember szent. Szentség. Ám mint ilyen - akár embert is ölhet. A főszereplő fiú saját világában az ölés - van. Akárcsak a napnak egy huszonötödik órája. A fiúén kívüli világban mindez: ellenkezőleg van. És mindezeket az emberek - a lelkésznő és vele a nézők - képesek fölfogni. Megérteni. Ennyiben: elfogadni. A téma minden látszat ellenére egyáltalán nem extrém, nagyon is hétköznapi. Mit tehetünk meg és mit nem, kinek a törvénye hat, az egyén saját törvénye ugyanaz-e vajon - és mikor nem -, mint a közösségé, kié az ítélet és mi a célja - a nap huszonötödik órájáig lehetne sorolni a kérdéseket, amelyekkel minden hétköznap találkozunk, csak talán nem vesszük észre ezeket. Pedig - teszem - ügynöközünk feszt, emlegetünk bűnt és bűnhődést és megbocsátást és megértést, ítélünk meg embereket, nap, mint nap, anélkül, hogy egyszer is - odafordulnánk hozzájuk. Kálloy Molnár Péter magával ragadó színészi teljesítményt produkál a fiú szerepében - rajta áll vagy bukik a darab kényes kérdéseinek sorsa. Ezer színe van a játékának, aprólékosan árnyalt és abszolút hiteles. Kivételes színpadi munka. Jó, hogy idejött Szántó Erika és megcsinálta ezt az előadást. Ami a rendező kivételes színpad- és emberérzékenységéről beszédes. SULYOK ERZSÉBET Eötvös Péter zenéjére komponált táncművet Juronics Tamás Atlantisz, avagy az elveszett aranykor Színházi tanulmány az emberi hétköznapokról A nap huszonötödik órája Fekete Gizi és Kálloy Molnár Péter Fotó: Frank Yvette Az Atlantisz című, 1995-ben befejezett Eötvös Péter zeneműre készítette azonos című táncművét Juronics Tamás, amelyet csütörtökön mutat be a Szegedi Kortárs Balett. Jó egy évvel ezelőtt határozta el a koreográfus, hogy a következő bemutató az Atlantisz lesz. Juronics Tamás az elmúlt nyári szezon Új világ című szabadtéri előadásához keresett zenéket, méghozzá, mint mondta, „vizes témákat". A nemzetközi elismertségnek örvendő kortárs magyar zeneszerző, Eötvös Péter CD-jét, amelyen az Atlantisz című zenemű is szerepelt, akkor hallgatta a hatás olyan erős volt, hogy elhatározta: ez lesz a következő, új koreográfia zenéje. - Vonzanak a mítoszok - vagy inkább azt mondanám, nyitott vagyok az ismeretlen dolgok iránt - magyarázza Juronics. Atlantiszban is az ismeretlensége érdekel. Semmi, de semmi konkrét igazságot nem tudunk róla, viszont hipotézisek garmadáját ismerjük. Én hajlok hinni benne, hogy létezett ez az óceáni sziget valahol Európa, Afrika és az amerikai földrész között, hajlok azt gondolni, hogy ez is van olyan hipotézis, mint az összes többi, amit összefoglalóan az emberiség történetének szokás nevezni. Mert szerintem az emberiség története máig nincs megfejtve. Bizonyos korok embereinek, történészeinek szükségképpen szubjektív leírásai az én szememben ugyanolyan feltételezések, mint az Atlantiszt körülvevők. Az egyetlen, tuti igazságot nem tudjuk - még a legutóbbi ezer évről sem, mi több, a tegnapunkról sem. Vagy hiheti valaki komolyan, hogy a napjaink tényeit látjuk a tévébeli Tényekben? Az úgynevezett hírműsorokban? Ezek ugyanolyan szubjektív mesék - és akkor finoman fogalmaztam -, mint a régiek, csak most más eszközökkel dolgoznak. Atlantiszról egy viszonylag szavahihető ember, Platón írt, méghozzá megkapó részletességgel. Juronics persze elolvasta. - Legalább annyira hiszek neki, mint bármely más kor leírójának. Az Atlantisz-mítosz azért is különösen érdekes, mert magába foglalja az emberiség alapmítoszait - az édenkertről, az elveszett paradicsomról, arról, hogy létezett egy minden szempontból jó világ, ami eltűnt. Az özönvízben? A vízözönben? Ez a másik ősi mítosz, amely szerint minden valahai kultúrát a víz tüntetett el. Az új táncműnek nincs elmesélhető története, nincs sztori. A Szegedi Kortárs Balett táncosai egy lehetséges találkozás - atlantisziak és nem atlantisziak - szereplői. Kultúrák találkozásáról van szó, a reáliáktól annyira elemelt közegben, hogy még azt sem lehet pontosan tudni, emberek, netán más bolygók lakói képviselik-e az eltérő kultúrákat. Mindenesetre egy fejlett és egy kevésbé fejlett civilizáció hat egymásra. És mindenesetre a táncmű egy duettel zárul, férfi és nő, talán az első emberpár táncával. Vagyis a darab végén kezdődik az emberiség története, az állítólagos fejlődés - bizonyos nyomokon, megmaradt kultúraelemeken, tudástöredékeken. - A tudás fájáról származó almából, úgy tűnik, csak egyet haraptunk. Eléggé nyomorult kis civilizációra, egyértelműen a test kényelmét szolgáló, a transzcendenciát kiiktató kultúrára vagyunk büszkék, fölfoghatatlan, hogy miért - tárja szét a karját az Atlantisz rendező-koreográfusa. S. E. NÉMA ZENE Az ősi idők mítosza a zeneszerzőt a kőltő hatására kezdte foglalkoztatni: Weöres Sándor Néma zene című versének egyik érdekessége, hogy a sorai között, függőleges olvasatban a következő mondat van elrejtve: „Atlantisz elsüllyedt / mikor történt / nem ismeri senki". Eötvös Pétert a vers tartalma mellett a szerkezete is foglalkoztatta; a zeneművön még 1966-ban kezdett dolgozni, végül 1995-ben fejezte be. Az Atlantisz folytatásának szánta a 2002-ben szerzett IMA cimű művét - erre ő maga hívta fel Juronics figyelmét. A színpadi tánc erre a két zeneműre készült. Juronics az Új világ című szabadtéri előadásához keresett „vizes témákat", így talált rá Eötvös CD-jérc Archív fotó: Karnok Csaba A PETROLSZERVIZ Kft. pályázatot hirdet az alábbi munkakörökre CONTROLLINGVEZETŐ Főbb feladatok: - controllingrendszer kialakítása és működtetése - bevétel- és költségtervezés, eltérésvlzsgálat - beszámolók, gazdasági elemzések elkészítése - egyéb controllingfeladatok, jelentésrendszerek gondozása A munkakör betöltésének feltételei: - felsőfokú közgazdasági végzettség - minimum 3 éves, controlling területen szerzett tapasztalat - előny: SAP ismerete - erős felhasználói szintű számítógépes ismeret - kreativitás, kiváló kommunikáció, határozott fellépés - nagyfokú önállóság, strukturált gondolkodásmód és következetesség MUNKA- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI (EBK) MEGBÍZOTT A munkakör betöltésének feltételei: - középfokú munka- és környezetvédelmi végzettség - (munkavédelmi technikus, környezetvédelmi szakelőadó) - minimum 3 éves szakmai gyakorlat -felhasználói szintű számítógépes ismeret - B kategóriás gépjármű-vezetői engedély - nagyfokú önállóság, jó szervező- és problémamegoldó készség -előny: környezetközpontú és munkabiztonsági irányítási rendszerben végzett gyakorlat Jelentkezését - fényképes szakmai önéletrajzát és motivációs levelét - 2005. március 19-ig várjuk az alábbi címre: PETROLSZERVIZ Kft. 6701 Szeged, Pf.: 788. E-mail: titkarsag@petrolszerviz.hu PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY IKV RT. lfc€AH4«HI/HD t-t VACVONlrA/DÁI HODÓ Hl Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából az IKV Rt. pályázat útján történő értékesítésre hirdeti meg az alábbi beépítetlen területek tulajdonjogát: SZEGED, MÓRA U. 18. (hrsz.: 25 152.; az ingatlan alapterülete: 851 m2) Pályázati alapára: bruttó 37 250 000 Ft SZEGED, SZILLÉRI SGT.-HAJÓS U. SAROK (hrsz.: 10 668/7.; az ingatlan alapterülete: 935 m2) Pályázati alapára: bruttó 41 000 000 Ft A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a részletes pályázati felhívást (ingatlanonként) legkésőbb 2005. március 19-én 12.00 óráig bruttó 6250 Ft ellenében megvásárolta. Részletes felvilágosítást az IKV Rt. ügyfélszolgálata nyújt (Szeged, Dáni u. 14-16., 62/553-683; weboldal: www.ikv.hu: e-mail: ikv@ikv.hu). Az ügyfélszolgálat nyitvatartási rendje: hétfő, kedd, csütörtök: 8.00-11.00, 13.00-15.30 óráig; szerda: 8.00-11.00, 13.00-17.00 óráig; péntek: 8.00- 12.00 óráig. Jojjon A helyes választ beküldő előfizettünk között kisorsolunk \ jí.x2 (70 belépői a 6. őieqer/i TTemtelhözJ Siiárfesiiioáiá?/amenco Sd/aes//ére ffiisvmt /x vasárnap, 19,30 SZTE TIK Nagyterem (ttt Új tgfttrmi kúHyvtúr) l)úl»iüKyrtr<>rN7iÍK ONLINE • www.delmagyar.hu |f SZÉPÍRÓI TÖRTÉNETEK ^ Q igen, előfizető vagyok l~l most szeretnék előfizetni Beküldési határidő: 2005. március 10. A nyertesek nevét keressék a március 11-1 számban A borítékra írják rá: „FLAMENCO" DÉLMAGYARORSZÁt; Df.LVHAU 9Tt«ÖNl*»«i Válaszoljon kérdésünkre, és küldje be NYÍLT LEVELEZŐLAPON! Melyik országból származik a flamenco?