Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-28 / 49. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. február 28., hétfő JARAI ZSIGMOND: A GAZDASAG LEGNAGYOBB PROBLEMAJA AZ ALLAMHAZTARTÁS Mire költik a pénzt? A magyar gazdaság legsúlyosabb prob­lémájának az államháztartást és annak rossz rendszerét nevezte Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a szegedi Európa Tanulmányok Központ által szer­vezett előadáson. - Leépítésekről döntenek az önkormány­zatok, az ország egyetemei az idén is több százmilliós hiánnyal gazdálkodnak. A szegedi klinikákat ismerve, ott sincs pénz, a gazdatüntetések láttán pedig úgy tűnik, a mezőgazdaság szintén nehézségekkel küzd - szólalt fel elsőként a jegybankel­nök szegedi előadása után Farkas Beáta, az SZTE Gazdaságtudományi Karának dékánja. - Az uniós pályázatok elbírálásá­nál hasonlóan akadozik a kifizetés. Fel­merül a kérdés: mire költik a pénzt? - A gazdaság legnagyobb problémája az államháztartás. Rossz rendszere rátelep­szik a gazdaságra a magas adókkal és a túl­zott elvonásokkal - összegezte a gondok lényegét Járai Zsigmond jegybankelnök az Európa Tanulmányok Központ rendezvé­nyén. - Ennek következtében gyengül a versenyképességünk. Túl keveset szán ugyanis az állam gazdaságélénkítésre, inf­rastrukturális fejlesztésekre, valamint ku­tatásra és oktatásra. Ugyanakkor túl sokat költ olyan szociális célokra, mint például a nyugdíjak, pótlékok és különféle támoga­tások. Jóléti állam próbál lenni, miközben jólétet nem tud teremteni. A dolgozók ará­nya tudniillik nálunk a legalacsonyabb az unióban: 39 százalék, azaz 3 millió 900 ezer embernek kell eltartania 10 milliót. Túl nagy létszámú az állami adminisztrá­ció is: közel 810 ezer alkalmazottat foglal­koztat. Emiatt ennyire magasak az adók. Ahhoz ugyanis, hogy idehaza 1000 euró bért adhasson kézbe a munkaadó, 2100 eurót fizet járulékokkal és adóval együtt. Ugyanez Lengyelországban 1900, Csehor­szágban 1800 és Szlovákiában 1700 eurót Járai Zsigmond szerint mire hazánk csatlakozik az euróövezethez, a többi új uniós tagország már rég megelőzött bennünket FOTÓ: GYENES KÁLMÁN tesz ki. A munkaerő tehát nálunk 400 euró­val drágább, mint északi szomszédunknál. A kormány az adókat próbálja csökkenteni anélkül, hogy a kiadásokat csökkentené. A gazdaság akkor fejlődik ugyanis egész­ségesen - hangzott el a jegybankelnök elő­adásán -, ha a költségvetés egyensúlyban van és az infláció alacsony. Akadnak szak­értői vélemények, melyek kimondják: a gazdaság rendbetétele oly mértékű áldo­zatokkal jár, hogy ezért későbbre kellene halasztani. Járai Zsigmond szerint azon­ban minél hamarabb be kellene vezetni az eurót. A magyar gazdaság azonban az el­múlt három évben éppen ellenkező irány­ba haladt: gyors ütemben távolodott az euróövezet alapfeltételeinek teljesítésétől. Az unión belül egyedüliként a magyar gazdaság nem felel meg egyeden belépési kritériumnak sem. A hátrány 2010-ig be­hozható, de a dátummódosítás súlyos ká­rokat okoz a piacnak: először 2006-ra ígér­ték, hogy csatíakozunk az eurózónához, azután 2007-re, majd 2008-ra, végül 2010-re módosították a határidőt. Politi­kailag nehéz lesz elfogadtatni - fogalma­zott hogy mire hazánk csatlakozik az euróövezethez, már mindenki rég meg­előzött bennünket. 2007-től ugyanis Szlo­vénia, Észtország és Litvánia már bevezeti az eurót. 2008-ban további tagállamok, és 2009-re feltehetőleg Lengyelország és Szlovákia is készen áll. Csehország való­ban 2010-ben tervezi átvenni a közös eu­rópai pénzt, azzal a különbséggel hozzánk képest, hogy ők következetesek maradtak, hiszen ezt vállalták. dombai tünde SZEGEDEN NINCS KOMMUNÁLIS ADÓ, A LEGTÖBB VÁROS VISZONT A LAKOSSÁGGAL IS FIZETTET Építményadó: minden emelés fáj A szegedi közgyűlés 1999-ben, az előző önkormányzat idején vezette be az építményadót: a vállalkozói rétegnek négyzetméterenként 400 forintot kellett fizetnie egészen az idei esztendőig. A képviselő-testület 2004 végén meg­szavazta az építményadó felemelését 630 forintra. Ezzel a díjjal a magyarországi városok között az utolsó har­madban foglal helyet. Szeged a többi magyarországi városhoz képest nem adóz­tatja túl a vállalkozói réteget, sőt több adónemben a sor vé­gén kullog - derül ki a szá­mokból. A helyi iparűzési adó mértékét ma már mindenütt a plafonig, az árbevétel 2 szá­zalékáig emelték fel a képvi­selő-testületek - ebben nincs különbség régiók, valamint keleti vagy nyugati határszél között. Mindenütt van épít­ményadó is, amelyet általá­ban a vállalkozók fizetnek a nem lakás célú helyiségekre. Ugyanakkor több városban a lakosság is bekerült a körbe, a családoktól kommunális adót szed be az önkormányzat la­kás, garázs, üdülő és beépítet­len építési telek után. Az épít­ményadó mellett kommunális adót vetettek ki többek között Hódmezővásárhelyen, Sop­ronban, Veszprémben és Szek­szárdon, de Szegeden nem. A szomszédos Vásárhelyen az építményadónál és a lakosság kommunális adójánál körze­tekbe sorolták a várost. A vál­lalkozói réteg így építmény­adóként 200-900, a lakosság 1500-12 ezer forintot fizet. Sopronban a képviselő-tes­tület differenciált az építmény jellege alapján: az üzlet négy­zetmétere 940, az üdülő 500, a vállalkozás céljára szolgáló építmény 800 forintjával adó­zik. Még a lakott lakásnégy­zetméterek is kiveszik a ré­szüket a közteherviselésből a kommunális adón keresztül, 300 forintjával, igaz, 100 négy­zetméterig adómentességet élveznek az otthonok. Veszp­rémben az építményadó 800 forint négyzetméterenként, leszámítva a garázst, amely 150 forint. A városban a la­kosság kommunális adót fizet, a lakás alapterületétől függő­en 5-8-12 ezer forintot évente. Szekszárdon 3-6-12 ezer forint az éves kommunális adó, igaz, létezik egy csomó kedvez­mény is. A hazai városokkal való ösz­szevetésben a szegedi 630 fo­rintos négyzetméterenkénti építményadó magasabb a debreceninél, de alacsonyabb például a soproninál, a veszp­réminél és a szolnokinál (ott 900 forint, ez mellesleg a tör­vény szerint kiróható maxi­mum). Debrecenben az épít­ményadó ugyan csak 400 fo­H[ ) AZ ÉPÍTMÉNYADÓ MÉRTÉKE 2005-BEN 1 Városok Ft/m2/év Debrecen 400 Hódmezővásárhely 200-900 Sopron 300-940 Szeged 630 Veszprém 800 Szolnok 900 Forras: DM-gyűjtés DM-grafika rint négyzetméterenként, de a lakosság is fizeti nem lakás célú építményeire. - A város finanszírozása kap­csán azon kellett elgondolkod­ni - mondta Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester hogy a növekvő városi működ­tetési költségeket hogyan osz­szuk meg a különböző rétegek között. Vagy azokra hárulnak a terhek, akik a szolgáltatást igénybe veszik, vagy hitelt vesz fel a város és közpénzből fi­nanszírozza a növekvő köz­üzemi költségeket, vagy a ter­heket adó formájában a vállal­kozókkal fizettetjük meg. Azt a megoldást választottuk, hogy a közüzemi díjak egy részénél ­köztük a jelentős veszteséget termelő tömegközlekedésben - nagyobb mértékű, de más nagyvárosokhoz képest még így is kisebb emelésre került sor. Emelkedett a vállalkozók által fizetett építményadó mértéke is, de ez csak öt száza­lék alatti adóteher-növelést je­lentett. A lakosságot ennél ke­ményebben érintették a köz­üzemi díjak megemelkedése. Szentgyörgyi hozzátette: nem helyes, ha a vállalkozók úgy látják, ők azért adóznak, hogy másoknak jobb legyen. Hiszen a közüzemi feladatok közül például a tömegközle­kedés javítása, járatok sűrítése nemcsak a lakások, hanem a munkahelyek jobb megköze­lítését is jelenti. FEKETE KLÁRA VIRTUÁLIS KALAPACS Kutyára és gitárra is licitálhatunk az interneten Szobainast fából 30 forintért, könyveket akár 10 forintért, fő­városi lakást 11 millió forintért kínálnak a magyar internetes licitoldalakon. Bár hazánkban még gyerekcipőben jár a vir­tuális árverés, hétről hétre egy­re többen adnak-vesznek az in­terneten. A használt vagy új termékekre bárid tehet ajánla­tot, s az autót, az albérlet, vagy a bélyeggyűjteményt az viszi, aki a legtöbbet kínálja. Feleslegessé vált, megunt tár­gyakat, új és újszerű ruhákat, ingatlanokat, háztartási és elektronikai cikkeket egyaránt kínálnak a magyar internetes licitportálok. A működési elv mindegyik esetében hasonló: regisztrálni kell ahhoz, hogy részt vehessünk a licitben, s ha árajánlatunk révén elnyertük a kívánt tárgyat, ingatlant, megköthetjük az üzletet. A honlapok egy részén fotót is mellékelnek a kínált áruhoz. Az internetes bolhapiacon bármi adható és vehető, gyűj­tők és egyszeri vásárlók egy­aránt találhatnak számukra kedves dolgokat jó áron. Az egyik honlapon már 30 forint­tól licitálhatunk fa szobainasra és öthúros nagybőgőre, a tö­mör beltéri ajtó tokkal együtt 41 forintért került fel a honlap­ra. A százforintos kategóriában listavezető a kerek százasért kí­nált paróka, ugyan ennyit kós­tál Honthy Hanna nagylemeze, SZABALYOK A honlapon a regisztráció után a felhasználók licitre kí­nálhatják áruikat, vagy lici­tálhatnak rájuk. Az eladónak meg kell adnia a termék, in­gatlan leírását, csatolnia kell egy fotót, és meg kell határozni a kikiáltási árat. Fizetni több­féle módon lehet. nem sokkal drágábban ajánlják a papír 5 rubelest, a vietnami 200 dongos bankót. Napjaink népszerű lemezlovasa, DJ Kühl Liquid Trance kazettája 300 fo­rintos áron került aukcióra, ez­zel megegyező az induló ára a Legemlékezetesebb szerelmi kalandom című, VHS-kazettán kínált „műremeknek" romanti­kakedvelők részére. Még senki nem ígért rá, így jelenleg 500 forintért szerezhe­tő meg egy tölgyfa kerítés, a miénk lehet egy használt mini­ruha 600-ért. Aki pedig vado­natúj Szaddám Huszein-kár­tyapaklira vágyik, szintén lici­tálhat, ennek a kikiáltási ár 1300 forint. Háromdarabos névjegykártyatartót vehetünk 1500-ért, a verandaablakokat egyelőre 3000-ért lehet elvinni, s 500 forinttal kerül csupán többe az egyenesen Indiából hozott gyönyörű golyóstoll. 8000 forint a kikiáltási ára a ba­rátságos képű fajtatiszta pincsi kutyusnak. A gyűjtőknek egy kicsit mé­lyebben kell a zsebükbe nyúlni­uk: egy másik portálon egy szép állapotú, II. világháborús hadi­fogoly által írt képeslapot kínál­tak fel 10 ezer forintért. Az an­tik, faragott nyelű fokos ugyan­ennyiért licit nélkül azonnal el­vihető. Többféle Tiffany-lám­pára licitálhatunk 19 ezer 2 fo­rinttól, s a több tízezres kategó­riában találjuk meg a hangsze­rek java részét is: egy elektro­akusztikus western gitárért 22 ezer forintot kérnek, míg a tan­góharmonikától 30 ezerért sza­badulna meg tulajdonosa. Az egyedi, selyem alapanyagú, ké­zi csomózásé perzsaszőnyeget 37 ezer forintért kínálják licitre. Jól járhatnak a szemfüles lakás­keresők is, hiszen albérletként Szentendrén kínálnak egy tár­sasházi lakást, a jelenlegi tarifa 55 ezer forint. Egy újabb honla­pon pedig fővárosi lakást árve­reznek 11 millió forintért, de egyelőre erre még senki nem tett ajánlatot. NYEMCSOKÉVA Hódítanak az olcsó cipők düsseldorf (mti) A Kínából érkező olcsó cipők meghódítják az európai lábakat: ta­valy 30 százalékkal 710 millió párra nőtt az EU-ba érkező, Kíná­ban gyártott cipők száma. A német cipőipari főszövetség ügyve­zetője szerint tavaly mintegy 7,5 milliárd pár cipőt gyártottak Kí­nában, ez a világ teljes cipőgyártásának 57,8 százaléka. A kínai ci­pők sikerének titka az olcsóság: míg például a német cipőiparban átíag 12,82 dolláros órabért fizetnek, Kínában csupán 0,39 dollárt. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Igazgatósága pályázat útján lehetőséget biztosít nagy gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek számára kamarai szakképzési szakértői névjegyzékbe, illetve Országos Gyakorlati Szintvizsga Bizottság elnöki névjegyzékbe történő felvételre. Részletes tájékoztatást és pályázati adatlapot a CSMKIK Oktatási Igazgatóságán lehet beszerezni. Felvilágosítást ad Haraszti Gábor szakképzési tanácsadó személyesen Szeged, Szilágyi u. 5. sz. alatt, vagy a 62/486-987/173-as telefonszámon

Next

/
Thumbnails
Contents