Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-28 / 49. szám
SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 26. • AKTUÁLIS" 5 Homlokzatok, épülettartozékok védelme Fölmérik egész Szegedet Értékmentő fölmérés folyik Szegeden: megőrzésre méltó épülethomlokzatokat keresnek. A nagykörúton belül és a csatolt települések egy részében már lajstromba szedték a védelemre javasolt házakat, amelyek szakértői vizsgálatok után kaphatnak helyi védettséget. Ha nem csak lábunk elé nézve járjuk Szegedet, az épületek homlokzatán még a külvárosban vagy a körtöltésen kívül is találunk megcsodálni való elemeket. Egy napsugaras oromzatot, mívesen megformált vas- vagy rézkilincset, szépen tagolt homlokzatot, esetleg az ablakokat keretező stukkóelemek közül ránk néző szoborfejet. Hogy mindezek az értékek ne tűnjenek el a tulajdonos vagy az épületet kezelő döntése nyomán, az önkormányzat úgy határozott, fölmérést készít a megőrzésre érdemes épülethomlokzatokatokról vagy azok egyes tartozékairól (kapukról, ablakokról, díszítőelemekről). Sz. Fehér Éva városi főépítész tájékoztatása szerint a munka jól halad. Az egész városra kiterjedő adatgyűjtést O. Csegezy Mónika műemlékvédelmi szakmérnök BOVUL A LISTA A védelemre érdemes szegedi épületek fölmérése folyamatos, a legfrissebb adatok szerint eddig 603 épületet szedtek lajstromba. A házak közül szakértő bizottság választja majd ki azokat, amelyek - a szükséges rendeletmódosítások után - valóban védettséget élveznek majd, s homlokzatukon csak engedéllyel lehet változtatni. A Juhász Gyula utca 38. zászlótartójára is érdemes vigyázni Fotó: Frank Yvette végzi. Eddig a nagykörúton belüli területeket, valamint a körtöltésen kívüli körzetek jelentős részét járta végig, utcáról utcára haladva térképezte föl a védelemre javasolt épületeket. Ezek egyike a juhász Gyula utca 38. számú ház, amelynek homlokzatát szép kovácsoltvas* erkély díszíti, a rézkilincses kapu fölött pedig ugyancsak díszes vas zászlótartó látható. A lépcsőházban Szolcsányi Tamással találkoztunk, s kiderült, nem csupán szereti a közel százéves épületet, amelyben fia születése óta, huszonnégy éve lakik, de mesélni is tud róla, mert szülei még ismerték a házat építő kőművest. A mester tulajdonos is volt egyben; az erkélyes lakásban ő maga lakott, a többi lakást pedig bérbe adta. Itt szinte semmi sem változott: a ház átvészelte a háborút, errefelé nem bombáztak. Megmaradt az erkélyrács is, az IKV pedig szépen rendbe hozta a homlokzatot - mondta a munkából kismotorral hazatérő férfi, aki maga is érdeklődik az építészet és helytörténet iránt. A helyi védelem kiterjesztéséről - a Belvárosban már minden épület védett - nem hallott, de örül annak, hogy a városvezetés fontosnak tartja az értékmentést, NY. P. Legtöbbet oktatásra, városüzemeltetésre és egészségügyre költenek A város mindennapi rezsije Naponta több tízmillió forintba kerül Szeged működése, vagyis például az, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, az orvosok gyógyítsák a betegeket, közlekedjen a villamos, és este világítsanak az utcai lámpák. A szegények támogatására minden nap több mint kétmillió forintot fordít az önkormányzat. Ahogy otthon minden hónapban kifizetjük a rezsit, a kölcsönrészleteket, megvesszük a buszbérletet és félretesszük a konyhapénzt, éppúgy kell a város bevételeivel is gazdálkodni. A kiadások is hasonlók - persze nagyban. Az önkormányzati intézmények fenntartása mellett még számos városi feladatot kell teljesíteni, amely ugyancsak tengersok pénzbe kerül. Mindannyian természetesnek tartjuk, hogy működnek az orvosi rendelők, jár a villamos, és este mindennap fölgyújtják az utcai lámpákat. Kíváncsiak voltunk, mennyibe kerül a város „nyitva tartása", ezért arra kértük Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestert, emelje ki a legfontosabb „dologi" költségtételeket. Ebbe nem tartozik bele az \ A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT FONTOSABB NAPI KIADASAI 2005-BEN (millió forintban) Feladatok Kiadás Oktatásra 41,3 Egészségügyre (szak- és háziorvosi rendelők, városi kórházak) 17,9 Szociális ellátásra (segélyek, közmunkások, támogatások) 2,3 Közvilágításra 1,0 Tömegközlekedési támogatásra 1,6 Közterületekre (takarítás, parkok gondozása, stb.) . 1'9 Éves bevételi terv 66,068 Kiadási előirányzat 2005-re 68,456 forrás: Stegedi Polgármesteri Hivatal DM-grafika évi 36 milliárd forintos működési kiadások 56 százalékát kitevő bérköltség. Az áttekintés természetesen vázlatos, csupán néhány fontos elemet tartalmaz, de talán kifejezi, mennyi Szeged „rezsije". Amikor gyermekeinket óvodába-iskolába visszük, biztosan nem gondolunk arra, hogy az ágazati kiadásokra (egészségügyre, oktatásra, városüzemeltetésre és -fejlesztésre, kultúrára, stb.) fordított pénz minden negyedik-ötödik forintját az oktatásra költik. Ez a legnagyobb kiadás. Második helyen a városi fenntartású házi- és szakorvosi rendelők, a „nagy SZTK", valamint a kórházak állnak: működtetésük naponta közel húszmillió forintba kerül. (A költségek nagyobb hányadát az Országos Egészségbiztosító Pénztár fedezi.) Szeged szegényeire, pontosabban segélyekre, közmunkásokra mindennap több mint kétmillió forint jut. Ennél valamivel kevesebbe kerül az utcák-terek takarítása, a parkok és más zöldterületek gondozása, szépítése. Köztudott, hogy a tömegközlekedés - mint mindenütt a világon - Szegeden is veszteséges. Hiába vesszük meg a jegyet és a bérletet, ebből a pénzből még nem lehetne fönntartani a jelenleg futó járatokat; a támogatás napi másfél millióba kerül. Az „esti fényekért" pedig mindennap több mint egymillió forintot fizetünk: ennyi a közvilágítás villanyszámlája. NY. P. Könyvtárostalálkozó lesz Csongrádon A folyton megújuló városi közkönyvtárak közé tartozik a csongrádi is. Február elsejétől az intézmény katalógusa interneten is elérhető. Május 8-ától 10-éig ismét itt találkoznak a Kárpát-medencei könyvtárosok, de rendszeresek az unióval kapcsolatos tájékoztató rendezvények is. Február elseje óta az interneten is elérhető a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ számítógépes katalógusa (www. könyv tar.csongrad.hu), mely eddig csaknem 29 ezer kötetről szolgál információkkal. Az érdeklődő a webes felületű keresőrendszerrel szabadon tájékozódhat a könyvtári állomány feldolgozott kötetei között szerző, cím, kulcsszó, illetve tárgyszó alapján. A könyvtárban immár két esztendeje van EU-sarok. Horváth V. Margit igazgató tudatos munkája, szorgalmas pályázatírói tevékenysége révén az elmúlt öt évben megteremtődtek azok a tárgyi és személyi feltételek, melyek az információs központ szolgáltatásaihoz ma immár nélkülözhetetlenek. A könyvtár rendszeres rendezvényei népszerűek. Ezek között érdekességnek számít, hogy a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozóját az idén is Csongrádon tartják meg május 8. és 10. között. Ebben az időben itt tartja az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) kihelyezett ülését a határon túli szakmai szervezetek részvételével. B. GY. GY. Véget ért a tavaszköszöntő fesztivál Örömtüzet raktak Szentesen A sorban a negyedik tavaszköszöntő karnevál ezreket vonzott a hideg idő ellenére az utcákra a hét végén Szentesen. A nem mindennapi látványosság eredeti célja szerint a móka és a jókedv ünnepe lett. A pénteki kidoboláson a polgármester tette közhírré, hogy a karneváli jelmez tekintendő normális viseletnek, és a tavasz következik. Szirbik Imre szavai valóra váltak, mert bár a jelmezviselés a szervezésnek köszönhetően biztosra volt vehető, az időjárás számított egyedül kockázati tényezőnek: szombaton reggeltől estig sütött a nap, igaz, meleg még nem volt. A sportcsarnokban délelőtt a város diákjai mutatták meg, hogyan tudnak örülni, s ebben partnerek voltak a szülők, a tanárok. A telt házas csarnokban hatalmas volt a nyüzsgés. Az év legnagyobb önkormányzati rendezvényének számító tavaszköszöntő karneválon a régi jó vendégek szórakoztatták az utcán a nagyérdeműt. A gólyalábas garabonciások adtak végső döfést a szamár képében megjelenő télnek, két lábon álló falábú lovaikon kisgyerekeket lovagoltattak, bár igazi hintón is lehetett utazni. A tömeg az alkonyuló napfényben tért le a Kurca-partra, ahol immár hagyományszerűen máglyát raktak, remélve, a forróságtól végleg elmúlik a tél. A szőrmébe öltözött busók körtánca igazi varázslásra emlékeztetett a tűz körül, a hatalmas ritmusos zajban, melyet a kolompjaikkal és kurjongatásaikkal keltettek. Az ifjúsági ház melletti gödör színpadán a tűzzsonglőrök újra elkápráztatták a szentesieket és a karneválra messze földről érkezőket. A hosszú órákon át a hidegben feltehetően csak a meleg bőrbe bújt busók nem fáztak, bár a levegő hőmérsékletét valamelyest feledtette az egyetlen másodpercre sem szűnő látnivalók sora: a Kurca ifjúsági ház melletti hídján tűzijáték is volt. Szombaton napközben az utcán zajló rendezvények után este a sportcsarnokban lehetett melegedni, ahová forró hangulatot varázsolt a Salsa tropical show, valamint a Megasztárból ismert Gáspár Laci, akinek produkciója osztatlan sikert aratott. A jelmezviselésben elöljáró polgármestert idén is felismertük: a Maci szerint az egymásra találás ünnepe a tavaszköszöntő karnevál. Szombaton a napsütésben néhány óráig úgy tűnt, hogy a rendezvény elérte eredeti célját, bár az igazi tavaszra a meteorológia előrejelzése szerint néhány hetet még várnunk kell. B.G. A mackójelmezt ezúttal is Szirbik Imre polgármester viselte Fotó: Tésik Attila A városi tévé év végén sugározhat a Fekete Sas utcából Egymillió forintos bérleti díj A Városi Tfelevízió Szeged Kht. több mint egymillió forint bérleti díjat fizet havonta jelenlegi székhelyén, a Csongrádi sugárúton. Noha a közszolgálati médium tavaly szeptember óta havi tizenhárom ezer forintért is bérelhetne stúdiót és irodát a Belvárosban, olyan rossz állapotban vannak a régi tévés helyiségek, hogy oda csak a felújítás után, várhatóan év végén költöznek. A száz százalékban önkormányzati tulajdonú Városi Televízió Szeged Kht.-t tavaly szeptemberben nyilvánította preferált szervezetté a városi közgyűlés. Döntöttek arról is, hogy öt évre bérbe adják a cégnek a város tulajdonában álló, közel 180 négyzetméteres Fekete Sas utcai stúdiót, valamint a Tisza Lajos körúti 76 négyzetméteres szerkesztőségi helyiséget - havonta négyzetméterenként ötven forintért. - Felmértük a stúdiót és a szerkesztőséget. Katasztrofális állapotokat találtunk: nem működik a tűzvédelmi rendszer, balesetveszélyes az elektromos hálózat és korszerűtlen a légtechnikai rendszer - mondta érdeklődésünkre Csala Gabriella. Azt még nem tudjuk, hogy mennyibe kerül a felújítás, mert a rekonstrukció terveztetése folyamatban van. Nem csupán építészetileg, de technikailag is lepusztult a régi tévéstúdió. Már ami az eszközökből megmaradt, ugyanis több berendezést értékesített felszámolásakor a Szeged TV Kft. magyarázta a stúdióvezető. A városi televízió jelenlegi, digitális eszközparkja nem kompatibilis a régi stúdióban maradt berendezésekkel. Csala elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Lajos körút helyett a Fekete Sas és Kiss Ernő utcai tömbben keresnek helyet a szerkesztőségnek. így szerinte kevesebbe kerülne a városi tévé működtetése az önkormányzatnak. Amely most a cégén keresztül havonta több mint egymillió forint stúdió- és irodabérleti díjat fizet a Telin Tv-nek, illetve egy orosházi vállalkozónak. A város tavaly és az idén is 85 millió forintot adott a tévé működtetésére. Csala elképzelhetőnek tartja, hogy a felújításra és az eszközpark korszerűsítésére közbeszerzési eljárást kell kiírnia a városnak. Ebben az esetben a közgyűlés dönt a rekonstrukció finanszírozásának módjáról. A stúdióvezető reményei szerint év végén már a régi-új helyről sugározzák a műsoraikat. A Fekete Sas utcai stúdió és a városháza között már korábban kiépült a légkábeles kapcsolat, aminek köszönhetően a tévés közgyűlési tudósítások nem kerülnek pénzbe. Most viszont a közgyűlési tudósítások alkalmával 100 ezer forintot fizet a városi tévé a jeltovábbításért a Matávnak. SZ. c. sz. AZ MTV NEM KÖZÖSKÖDIK Csala Gabriella kérdésünkre, mi igaz abból, hogy esetleg az Magyar Televízió szegedi'körzeti stúdiójába, a Kálvária térre költöznek, azt válaszolta: időnként felröppen ez a hír Szegeden, de erről most szó sincs. Elmondta: az igaz, hogy 2003-ban érdeklődött a körzeti stúdiónál ez ügyben, ahol közölték vele: nem kívánnak bérbe adni helyiségeket az épületben. Bokrosi belvízelvezető MUNKATÁRSUNKTÓL Bokrosi belvízelvezető csatornák felújítását segítené elő az a pályázat, amelyet április végéig nyújt be a csongrádi önkormányzat az agrár- és vidékfejlesztési operatív programhoz. A 35 millió forintra tervezett beruházáshoz mintegy ötmillió forint önrésszel járulna hozzá Csongrád. Kedvező elbírálás esetén három csatornán végeznék el a rekonstrukciós munkálatokat. Lapunk Gyovai Gáspár alpolgármestertől úgy értesült, az említett védművek a bokrosi csatornahálózat legelhanyagoltabb részei, melyek felújítása révén jelentősen javulna a belterületi belvízvédelem hatékonysága is.