Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

Az egyenruhásoknál a fizikai felkészültség követelmény Fotó: Schmidt Andrea majd leendő munkahelyemen, függetlenül attól, hogy nő vagyok. Mert szerintem egy nőnek is tudnia kell határozottan fellépni, intézkedni. - Tovább szeretnék tanulni a rendőrtiszti főiskolán, illetve később a jogi diploma megszerzése is célom - számolt be terveiről az elsőéves Szilasi László, aki inkább a fizikai, nem a műveltségi tesztet találta nehéznek a felvételin. - A tűzoltó hivatásra pályázóknak csak a fele alkalmas - jelentette ki Dudás Miklós ezredes, szegedi tűzoltóparancsnok. A keretet azonban fel tudják tölteni: legutóbb húsz jelentkezőt küldtek orvosi vizsgálatra, és kilenc újoncot vettek föl. Budapesten az állományba vett tűzoltókkal rendszeresen foglalkozik pszichológus, hogy megkönnyítse a megrázó élmények feldolgozását. A megyei tűzoltóságoknak nincs pszichológusuk, a Csongrád megyei lánglovagok évente egyszer, a teljes körű egészségügyi ellenőrzés keretében esnek át pszichológiai vizsgálaton. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense, M. Toronykőy Márta tájékoztatása szerint az állományba jelentkezők mentális és egészségi állapotát a Belügyminisztérium kórházában vizsgálják. A rendőrnek készülőket megyénkben a legtöbbször egészségügyi problémák - például gerincferdülés miatt utasítják el, de a jelöltek fele alkalmas - a köz szolgálatára és védelmére. G. ZS. KIZÁRÓ OKOK •j Lánglovag nem lehet akárki. Meghiúsítja a felvételt például a lúdtalp, az asztmatikus betegség, a szédülés, a tériszony, de még egy hiányzó ujjperc is. AZ ORSZÁGOS KÉP A Debreceni Tudományegyetemen várhatóan 512 státus - ebből 350 nem oktatói - szűnik meg a következő hónapokban, mert az intézménynek közel 600 millió forintja hiányzik a kötelező bérfejlesztés végrehajtásához. A Miskolci Egyetem valószínűleg kétszáz dolgozójától lesz kénytelen megválni. Pécsett az orvostudományi centrumban, vagyis az egyetem huszonöt klinikáján a legdrámaibb a helyzet, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a háromezer munkatárs néhány százalékától megváljanak. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen 740 millió forint hiányzik a béremelések kifizetéséhez, ezért várhatóan kétszáz dolgozót bocsátanak el. "MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 26. A Szegedi Tudományegyetemen egyelőre nem terveznek elbocsátásokat Már az ezüsttartalékokat éljük fel" Sok a jelölt, de csak minden harmadik alkalmas szolgálatra A génkezelt kukorica nem kell Európának Csempészett vetőmag bukkant fel A felsőoktatásban nincs meg a kötelezően előírt idei béremeléshez a szükséges fedezet, ezért több intézmény is elbocsátásokra készül. A Szegedi Tudományegyetemen most készítik a költségvetést, egyelőre nem terveznek létszámcsökkentést. MUNKATÁRSUNKTÓL Országszerte pánikot okozott az egyetemeken és a főiskolákon, hogy az idei kötelezően előírt béremelés fedezetét csak 40-50 százalékban biztosította a költségvetés, a többit pedig elsősorban elbocsátásokkal, korai nyugdíjazásokkal maguknak a felsőoktatási intézményeknek kellene kigazdálkodniuk. A béremelés két lépcsőben hajtandó végre: januártól 7,5, szeptembertől 4,5 százalékkal kellene növelni a dolgozók fizetését. A legtöbb egyetem több száz fős létszámleépítést tervez. Szabó Gábor rektor nemrégiben azt nyilatkozta: a Szegedi Tudományegyetemen jobb a helyzet. A központi költségvetésből érkező pénz ugyan mintegy 350-400 millió forinttal kevesebb annál, hogy a béremelést fedezze, de a hiányzó összeget az egyetem saját bevételeiből igyekszik pótolni. Tráser Ferenc, a 40 milliárd forintból gazdálkodó, 6600 munkatársat, ebből 1685 főállású oktatót és kutatót, valamint megbízási szerződéssel 3600 külsős oktatót foglalkoztató SZTE gazdasági főigazgatója elmondta: egy-két hét múlva készül el az intézmény karokra lebontott, összesített költségvetése, és akkor látják majd a pontos számokat. Addig nem is gondolkodnak elbocsátásokon. Ami máris biztos: az Oktatási Minisztériumtól kapott támogatás idén mindössze 97,6 millió forinttal lesz magasabb, mint tavaly volt, holott csak a bérnövekmény-igény több mint egymilliárd forint, és az energiára is kétszázmillió forinttal többet kell majd fordítaniuk. Ez azt jelenti, hogy reálértékben csökken az egyetem támogatása. Tráser Ferenc abszurd dolognak tartja, hogy kötelező bérfejlesztést írA maximumot kell nyújtania a rendőrnek, a határőrnek jelentkezőnek - fizikailag, szellemileg, pszichológiailag is. Bár akad, akit alkalmatlannak találnak, a Szegcdi Rendészeti Szakközépiskola, illetve a helyi rendőrség, a határőrségés a tűzoltóság könnyedén feltölti a rendelkezésre álló keretet. Három-négyszeres a túljelentkezés minden esztendőben a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában. A jelölteknek műveltségi teszten, fizikai, orvosi és pszichológiai vizsgán kell megfelelniük, ezért ide nehezebb bekerülni, mint más szakközépiskolába. - Az első helyen végzett iskolánk tavaly a rendőrtanintézetek sportbajnokságán. Ez bizonyítja, hogy az itt tanulókat szoros mezőnyből válogatjuk - mondta Török Ágnes, rendőr ezredes, az iskola igazgatója. A diákoknak három lépcsőn kell megfelelniük a felvételhez. Az előzetes szűrést a megyei rendőr-főkapitányság, illetve határőr igazgatóság végez, ezt követi az iskolai műveltségi és fizikai teszt, majd bizonyítaniuk kell egészségügyi és pszichológiai alkalmasságukat a Belügyminisztérium központi kórházában. - Közterületre képzünk rendőröket, határrendészeket, ezért a stressz- és konfliktuskezelés nagyon fontos - magyarázta Fodor Sándor, rendőr alezredes az iskola igazgatóhelyettese. - Már a felvételin, de később is helyt kell állni, nem szabad elkomolytalankodni a dolgokat - érvelt a végzős ¡uhász-Nagy Anikó, aki már egész kicsi korától határőr szeretett volna lenni. - Remélem, teljes mértékben megfelelek léseket is végre kell hajtanunk, akkor valószínűleg mi sem tudjuk megúszni elbocsátások nélkül. Konkrétumokat azonban mindaddig nem tudok, amíg nem látom a számokat. Azt hiszem, Szabó Gábor rektor úr túl optimistán nyilatkozott, amikor azt mondta: a béremeléshez szükséges hiányzó összeget saját bevételeiből pótolni tudja az egyetem. A bölcsészkarnak minimális a sajátbevétel-előállító képessége, nem tudunk például szabadalmakat értékesíteni, mint más karok. Elsősorban a költségtérítéses képzéseknek köszönhetően a kar tavaly 150 millió forintot tudott megtermelni, saját bevételünk idén is körülbelül ennyi lesz. Ez viszont kevés ahhoz, hogy ugyanazok a kondíciók megmaradjanak, amelyek 2004-ben voltak. Tény: most nincs akkora gondunk, mint az ELTE-nek vagy a Debreceni Tudományegyetemnek, ami azért lehetséges, mert az elmúlt években jobban összehúzta a nadrágszíjat a kar vezetése. De már az ezüsttartalékokat éljük föl - hangsúlyozta Berta Árpád. Csempészett génkezelt kukorica-vetőmag bukkant fel Békésben és Csongrádban, amely Romániából származik. Ez az olcsó fajta azonban, ha beporozza a hagyományosan termesztettet, olyan „utódot" hoz létre, amely eladhatatlan. A Vetőmagszövetség és Terméktanács információi szerint Magyarország keleti megyéiben több gazdálkodó Romániából szerzett be kukorica-vetőmagot. E termék is minden bizonnyal ezért került fel a bevásárló turizmus dinamikusan változó cikklistájára, mert az itthonihoz képest feleannyiba kerül. Ráadásul elaltatja a gyanút, hogy a kukorica hibridek döntő hányada a nálunk is ismert világcégektől származik. Akár legyinthetnénk is erre a hírre, hiszen az alkalmanként pár zsákos tételek összeadódva sem rendíthetik meg az amúgy igen jelentős magyar vetőmagpiacot. Csakhogy félő, azért jóval olcsóbbak a csempészett vetőmagvak, mivel génkezeltek. Míg ugyanis Magyarországon nem engedélyezett a genetikailag módosított, úgynevezett GMO-növények termesztése és felhasználása, addig Romániában igen. S mivel a kukorica szélporozta növény, egy-egy ilyen „fertőzési góc" az úgynevezett idegen beporzás révén több száz méteres körzetben okozhat genetikai szennyezést. A legnagyobb gond a megtermett kukoricával lesz, az unió kereskedői ugyanis nem vásárolnak génkezelt terményt. Kellemetlen meglepetés érheti majd azt a gazdát, aki most gyanútlanul becsempészi a GMO-t is tartalmazó vetőmagot, mivel egyrészt eladhatatlan áruja lesz, TILTÁS gg| Magyarország az új uniós tagállamok közül elsőként hozott olyan átmeneti intézkedést, hogy az óvatosság elvét képviselve a génkezelt vetőmagok forgalmazását és köztermesztésbe vonását 2005. január 20-átél felfüggesztette. Ennek az a célja, hogy a tavaszi vetésbe ne kerülhessen génkezelt mag A tilalmat megszegők géntechnológiai bírsággal számolhatnak, amely első alkalommal 300 ezertől 10 millió forintig ismételt elkövetéskor pedig 1 milliótól 20 millió forintig terjedhet. Jelenleg folynak a kutatások, miként élhetnek egymás mellett a hagyományosan termesztett és a genetikailag módosított fajták. másrészt megszegi a magyarországi hatályos törvényeket. Hullán Tibor, a Vetőmagszövetség és Terméktanács igazgatója kifejtette, hogy nem a génkezelés ellen hadakoznak. Attól félnek, hogy a hazai termesztési viszonyok - birtokszerkezet, éghajlati adottságok - mellett könnyen „megtermékenyül" a mi kukoricánk a génkezelttől. Az agrártársadalomnak a kétfajta kukorica elkülönítésére fel kellene készülnie, ami nem egyszerű dolog. A terméktanácsot tehát nem az befolyásolja elsősorban, hogy a génkezelt kukorica humán vagy állat-egészségügyi szempontból veszélyes-e, ennek megállapítása ugyanis a tudósokra tartozik, hanem az, hogy a GMO-kukorica Európában eladhatatlan. így is éppen elég bajunk van a tavaly megtermelt mintegy 8,5 millió tonna kukorica értékesítésével tette hozzá a szakértő. F.K. nak elő, ugyanakkor nem adnak hozzá forrást. A hallgatók után járó állami normatív támogatás az SZTE esetében közel 16 milliárd forint az idén. Ennek az egy százalékát - mintegy 160 millió forintot - azonban nem adja oda, hanem tartalékként zárolja a kormányzat. Az elmúlt években például árvízkárosultak megsegítésére vontak el ebből az összegből. Az egyetemek többségében leginkább a bölcsészkarok kerültek katasztrofális helyzetbe, ezért a dékáni kollégium a rektori konferenciával egyetértve javasolta a kormánynak, hogy biztosítson 25 milliárd forint többlettámogatást a felsőoktatás számára. - Egyelőre egy sokismeretlenes egyenlet számomra a jelenlegi helyzet, hiszen még nincs elfogadott költségvetésünk mondja Berta Árpád professzor, a szegedi bölcsészkar dékánja. - A támogatásunk valószínűleg kevesebb lesz, mint tavaly volt. A tanulmányi és információs központ (TIK) fölépülte azt is jelenti, hogy sokkal jobban a zsebünkbe kell majd nyúlnunk. Tavaly az egyetemi könyvtár fenntartása 270 millió forintba került, az idén a TIK üzemeltetése várhatóan 800 millió körül lesz. Ezt a pénzt a karoknak kell összeadniuk. Miután a bölcsészek nagy arányban használják az új bibliotékát, a karunkat ez a padlóra küldheti. Ha a kötelező béremeA XXI. század Szegeden. A tanulmányi és információs központ 800 millió forintba kerül évente Fotó: Karnok Csaba