Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-25 / 47. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. FEBRUÁR 24. •AKTUÁLIS« 3 MA FOLYTATJAK A TARGYALAST A tüntető gazdák és a földművelésügyi minisztérium megbízottai tegnap áttekintették a gazdademonstráció petíciójában megfogalmazott követeléseket, kifejtették álláspontjukat az egyes kérdéskörökről a budapesti Agrárgazdasági Kutatóintézetben, A követelések áttekintése azonban nem fejeződött be, erre várhatóan a mai tárgyalási fordulóban kerül sor. A tárgyalásokról érdemi Információt megegyezésüknek megfelelően egyik fél sem kívánt nyilvánosságra hozni. A vidék Budapestre költözött: hétfő óta sütnek, főznek, békésen demonstrálnak a Felvonulási téren a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozók. Csongrád megyéből ötven traktor és gazdája várakozik, hogy megszülessen a megállapodás, de a tárgyalás csak tegnap kora délután kezdődött el. „Budapest veletek van! Nekünk magyar termék kell, nem pedig a mérgezett, génezett külföldi!" idézi fel a vásárhelyi Kun Mihály annak a transzparensnek a szövegét, amivel a fővárosiak várták a demonstrálókat a Felvonulási téren. A tárgyalás helyszínét kulcsfontosságúnak tartja Kispál Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz| Csongrád megyei elnöke, a héttagú tárgyaló delegátus tagja. Az ezzel kapcsolatos huzavona hátteréről elmondja, hogy a minisztériumba azért nem mennek, mert a tavalyi tárgyalást az FVM egy másik szobájában kihangosították, s ott a miniszter szakértői ültek, ezáltal nem voltak egyenlők a feltételek. Hat sorban állnak a traktorok a Felvonulási téren, köztük ötven a szentesi, csongrádi, vásárhelyi, fábiánsebestyéni, nagymágocsi, mindszenti, szegvári, maroslelei és csanádpalotai gazdáké. A gépeket a nyirkos időben egyre több pesti mustrálja, s arra biztatják a gazdákat, ne hagyják magukat. - Nem tartják be a jogszabályokat - jelenti ki a vásárhelyi Tóth József. - A külföldi élelmiszerek tömegét hozzák be, s nincs mód a mérgekkel szennyezettek kiszűrésére. Ezért mi piacvédelmet akarunk! - A család vállalta a jószágok ellátását, míg mi itt vagyunk. A földeken szerencsére ilyenkor nincs dolog - mondja a maroslelei Békési László és Balázs Róbert. Bográcsokban főzik a paprikás krumplit, a birkapörköltet, sütik a friss töpörtőt és a kolbászt, üstökben fő a gulyás - a Hősök tere szomszédságában. A tüntető gazdák nem fukarkodnak, szívesen vendégül látnak bárkit: a forró teán kívül jófajta szerencsi bort is mérnek, mértékkel. A posztoló rendőrök közül az egyik beindít egy traktort, s elmondja, hogy a demonstrálókkal eddig semmi gondjuk nem volt és remélik, ezután sem lesz. Ha a traktorokon nem lennének különböző szövegű feliratok, azt hihetné a híreket nem hallgató városligeti sétáló, hogy előrehozták a munka ünnepét. Ám a feliratok a vidéki hétköznapokat is megrontó bajokról szólnak: „A gép a banké, a haszon a multiké, a ráfizetés a gazdálkodóé", „Nem kérünk az ígérgetésből! Kinek az érdeke a vidék visszafejlesztése?" Már az eredmény, hogy a vidék és a főváros lakossága közeledett - mondják itt is, ott is a Csongrád megyei gazdák. Bizonyítékul pedig sorolják: kétszázötven budapesti család ajánlott fel szállást, amit csak azért nem fogadtak el, mert együtt szeretnék esténként megtárgyalni a történteket. Ezért az egyik sportszállóban laknak 1500 forintért éjszakánként. A vásárhelyi Kovács Sándor azt is kiszámolja, hogy az oda-vissza út üzemanyag költsége 18 ezer forint. Az emberek elárulják: egyre többet gondolnak otthonukra, de addig nem tágítanak, míg nem lesz megállapodás. CS. G. L. MART0N0SI KÉRDEZETT Miközben a gazdák kint tüntettek, Martonosi György honatya a parlamentben azzal a kérdéssel fordult az agrárminiszterhez: miért teszik szándékosan tönkre a termelőket. Földeáki és apátfalvi gazdákra hivatkozva elmondta, Makó térségében a földalapú támogatások felét sem fizették még ki, így rengeteg embert fosztanak meg a további gazdálkodás lehetőségétől. A tárcavezető nevében Pásztohy András államtitkár válaszolt, aki elmondta: a benyújtott összesen 208 ezer igénylésből 55 ezret rosszul töltöttek ki; ezeket részben már kijavították, a többiből 134 ezret már ki is fizettek. Csongrád megyében 13 ezer 500 igénylésből 10 ezer 300-at rendeztek eddig. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál Utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QEVEJi. | I U RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. MOLNÁR B. IMRE „Nekünk magyar termék kell, nem pedig a mérgezett, génezett külföldi!" A gazdák nem mozdulnak Recept, városoknak Kegyetlenül bánik az állam az önkormányzatokkal. Hiába választott például Szeged elsöprő többséggel kormánypárti polgármestert, az legföljebb az ideáramló fejlesztési pénzeken látszik. Vagy nem látszik. (A nem kívánt rész pártszimpátia függvényében törlendő.) Működésre viszont arányosan Szeged is épp olyan keveset kap, mint az összes többi település Csongrád megyében. A helyzet rém egyszerű. A kormányzati vagy uniós fejlesztési célokkal összhangban tervezett beruházásokra sok pénzt lehet szerezni. A központi kasszák megcsapolása nyomán születő fejlesztés a helyi kormányoldal számára jelent politikailag is hasznosítható eredményt. A fejlesztés tehát jó és üdvös. A működés viszont ingoványos terület. Először is bizonytalan a politikai hozadéka. Iskola, óvoda, könyvtár, színház, uszoda puszta fenntartójaként nehéz a hatalmon maradni. Másodszor nagy a veszélye, hogy a nem megfelelő szolgáltatás miatt a (választó-jpolgárok zúgolódnak. Mert a köz pénzéből a legkönnyebb a legjobbat kikövetelni magunknak. Harmadszor pedig mert a kormány a markába röhögve előírja a kötelező szolgáltatásokat, közalkalmazotti bért emel, aztán minderre nem ad elég pénzt. Mit lép egy önkormányzat? Fejlesztéseire koncentrál. Hitelt vesz föl, vagyonát eladogatja, hogy meglegyen az önrész. Közben apránként - nem szívesen, a népharagtól félve - le-lecsippent intézményeinek működési költségeihői. Kirúg néhány könyvtárost, iskolai szabadidő-szervezőt, laboránst, bezár ezt-azt, saját bevételek termelésére kötelezi közszolgáltató intézményeit. Mai ülésükön vélhetően ezt játsszák le a szegedi képviselők. A polgármester elmondja majd, hogy idén soha nem látott mennyiségű pénz lesz fejlesztésre. Ezt kétségbe vonja majd az ellenzék. A polgármester kijelenti majd: csökkent a hiány, az ellenzék pedig hitelekről fog beszélni. Valami ilyesmi várható. A könyvtárban, az iskolákban, az SZTK-ban meg várják, ki mehet a végén. Botránnyal ért véget a megyei közgyűlés Nem tudták eldönteni tegnap a megyei közgyűlés képviselői, hogyan juthatnának túl a harmadik napirendi ponton: az ülés félbeszakadt. A vitát a közigazgatási hivatal szakvéleménye váltotta ki. Harminckét előterjesztést kellett volna megtárgyalnia tegnap a Csongrád megyei közgyűlésnek, Frank József elnök eleve úgy fogadtatta el a napirendet, hogy március harmadikán folytatódik az ülés. Az elnök átadta a Csongrád Megye Közművelődéséért kitüntetést Kruzslicz Istvánnak, a vásárhelyi levéltár igazgatójának. Baláspiri Csaba azt kérte, a megye és Szeged közötti egyeztető bizottságba kerüljön be Gonda János fideszes képviselő is, a többség ezt nem támogatta, mondván, nem bővíthető a létszám. Ezután a fideszes Farkas fánosné visszautasította a fegyelmi tanácsi tagságot, pedig az MSZP-SZDSZ-frakció is támogatta volna megválasztását. A grémiumnak az óföldeáki szociális otthonban kellett volna megvizsgálnia, hogyan került az egyik dolgozó táskájába „az otthonlakók tulajdonát képező büféáru". Ezután került szóba a közigazgatási hivatal törvényességi észrevétele, amelynek nyomán az elnök ötpontos módosító javaslattal szerette volna kijavítani az észlelt törvénysértéseket. Am Baláspiri Csaba azt mondta: az ellenzék öt nullra nyert, kiderült, nemcsak a makói kórháznak adott kétszer százmilbó forint fedezetének megjelölésével volt baj, a könyvvizsgálót sem bízhatta volna meg az elnök egyedül. Ezért mondjon le Gazdag János, a pénzügyi bizottság elnöke, és hozzanak létre bizottságot, amely tisztázza, felelős-e a hibákért a közgyűlés elnöke és Ott József alelnök. Gazdag János azt mondta: az ellenzék képmutató. Csak akkor mond le, ha azok is lemondanak, akik annak idején ellenezték az ő javaslatát kórházi hitelügyben. Szirbik Imre szokásához híven ismét békíteni próbálta a hevesebbeket, de ezúttal nem járt sikerrel. Nógrádi Zoltán azt kérte tőle, ne nevezze az ő több hónapos munkájukat választási kampánynak, főleg, amikor kiderül: nekik van igazuk. Az ellenzék azt kérte, ha úgy áll a helyzet, hogy a könywizsálót is törvénysértő módon bízták meg, mondjon le. Siket Judit főjegyző emlékeztetett: lehet, hogy az elnök a törvény szerint nem bízhatja meg a könyvvizsgálót, a szerződés dzonban megköttetett, s arra már a polgári jog vonatkozik. A vita még folytatódott, majd félbeszakadt, de a szünetben sem sikerült megegyezni. Gazdag János lapunknak azt mondta: az ellenzék nyilván azért akarja leváltani a könyvvizsgálót is, mert akkor nem készülhet költségvetés: ezt akarják elérni. Baláspiri Csaba ezt cáfolta. Az ellenzék úgy vélte, a szerződés fölbontását kéri a közigazgatási hivatal is. A pénzügyi bizottság elnöke viszont idézte a kérdéses mondatot, ami csupán arról szólt, a közgyűlés a jövőben ügyeljen a törvényes működésre. Vagyis a fönnálló szerződést nem kell felbontani. Végül az elnök berekesztette az ülést. Simicz József lapunknak azt mondta: március 3-áig megkérdezik a közigazgatási hivatalt, hogyan kell értelmezni azt, hogy „a jövőben"; törvényes volt-e a könyvvizsgáló eddigi munkája. Mert amíg ez nem világos, nem tudják megalkotni az idei évi költségvetést sem. BAKOS ANDRÁS A maroslelei Békési László (jobbról) negyvenöt jószágot hagyott otthon Fotó: Schmidt Andrea Katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak a Maros partján Árvizet jelzett a sziréna Makón Homokzsákokkal erősítették meg a Maros töltését Makónál tegnap délután, lezárták a közlekedés elől az árvíz által veszélyeztetett ószentlőrinci városrészt, majd miután megszólalt a sziréna, megérkezett a busz azokért, akiket ki kellett telepíteni. A katasztrófa azonban ezúttal elmaradt: csak bemutató gyakorlatot tartottak. A katasztrófavédelmi gyakorlatot annak apropóján rendezték meg Makón, hogy közeleg március elseje, a polgári védelem nemzetközi napja, ráadásul a várost éppen harmincöt esztendeje fenyegette óriási árvíz. A program a Maros töltésén, a Tinódi utcai gátőrháznál indult, ahol a vízügyi igazgatóság szakemberei azt demonstrálták, hogyan tudják homokzsákokkal megerősítem a gátat, elszigetelni a feltörő buzgárokat. Később a vasútállomás környékén a katasztrófavédelem hangszórós kocsija járta a forgalom elől elzárt utcákat, felszólítva az embereket, hogy készüljenek fel a kitelepítésre. Rövidesen megszólalt az állomás előtt álló sziréna, majd megérkezett a Tisza Volán által felajánlott autóbusz, amely egy vásárhelyi sportcsarnokba vitte azokat, akik dublőrként vállalták a kitelepítettek szerepét. A rendőrök közben a zűrzavaros pillanatokat kihasználó fosztogatókra csaptak le, a tűzoltók pedig eloltottak egy házat, amit gazdája inkább felgyújtott, minthogy elhagyja - mindez természetesen szintén a bemutató része volt. A szirénától, a megkülönböztető jelzést használó autóktól és az egyenruhásoktól senki nem ijedt meg, pedig sokan figyelték az eseményeket. A Tisza utcában lakó Szigeti József elmondta: időben tájékoztatták őket, A töltést a gyakorlat során homokzsákokkal erősítették meg Fotó: Szabó Imre így nem érte váratlanul az embereket a rendkívüli sürgés-forgás. A harmincöt évvel ezelőtti árvizet egyébként nem kellett átélnie: huszonöt éve lakik csupán Makón. Egy valódi vészhelyzet esetén a katasztrófavédelem több mint nyolcezer embert tudna mozgósítani - mondta el a bemutató kapcsán lapunknak Tánczos Ildikó hadnagy, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság sajtóreferense. Többek között az érintett önkormányzatok, a polgári védelmisek, a rendőrök, a tűzoltók és a hadsereg segítségére számíthat adott esetben a szervezési, koordinálási feladatokat ellátó szervezet. Ha kell, nagyon rövid idő alatt tudnak akcióba lépni bármiféle fenyegető helyzetben. Tánczos Ildikó határozottan cáfolta, hogy azért tartottak volna éppen árvízi bemutató gyakorlatot most, mert hasonló katasztrófa fenyegetne. Dobi László, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója úgy nyilatkozott lapunknak: egy komolyabb áradás lehetőségét azért nem lehet kizárni. A folyó vízgyűjtő területén sok a hó, és ha az olvadás gyors lesz, netán esők is kísérik azt, a vízszint jelentősen megemelkedhet. A szakemberek mindenesetre - mint a bemutatóval is demonstrálták - felkészültek minden helyzetre, a védművek állapota pedig megfelelő. SZABÓ IMRE