Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-24 / 46. szám

14 •KAPCSOLATOK» CSÜTÖRTÖK, 2005. FEBRUÁR 24. MM •71 Zsebszerződés ? AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Tibor „Tisztelt Szerkesztőség! Szeged környéki faluban élünk. 2001-ben a szomszédunk elköltözött. Ekkor megvásároltuk tőle a házát, ami na­gyon rossz állapotban volt. Azért vettük meg, hogy később a gyereke­im azon házat építsek. 600 000 Ft-os vételárban egyeztünk meg, amit ki is fizettünk. A fiamék most építési hitelt szeretnének felven­ni. Ekkor döbbentünk rá, hogy a szomszédos ingatlan, ami gyakorla­tilag csak telek, nincs a nevünkre íratva. Bevittem a szerződésünket a földhivatalba, de ott azt mondták, hogy annak alapján nem tudják át­írni. A szerződést mi magunk készítettük, de két tanúval is aláírat­tuk. Megkerestem a korábbi szomszédomat, ö azt mondta, nem haj­landó aláírni újabb papírt. Azt is mondta, hogy a megkötött „zseb­szerződés " érvénytelen, ezért sem fogadta el a földhivatal. Kérdezem, kié akkor most az ingatlan V' (Név és cím a szerkesztőségben) Tisztelt Olvasó! Esete több kérdést is felvet. Ezek közül legfontosabb az, amit levelében ön is megfogalmaz: kié is az ingatlan? Ha rövid, egysze­rű, de megnyugtató választ vár, akkor azt mondhatom: az öné. Ingatlanra adásvételi szerző­dést érvényesen csak írásban le­het kötni. A szerződésben a leg­fontosabb kérdéseket kell rögzí­teni. Az eladó és vevő személyét, adatait, az adásvétel tárgyát ké­pező ingatlan adatait, hogy az pontosan beazonosítható legyen és a vételárat. Ezekenfelül min­den olyan kérdést is bele lehet, kell írni, amit a felek fontosnak tartanak. Ilyenek lehetnek a vé­telár kifizetésének módja, üte­mezése, a birtokbaadás időpont­ja. Amennyiben egy ilyen tartal­mú okiratot írtak alá, akkor önök között az adásvételi szerző­dés érvényesen létrejött. A tulajdonjog tényleges átszál­lásához szükséges a tulajdonos­változásnak az ingatlan-nyilván­tartásba történő bejegyzése is, er­re egy, az -önök között köttetett szerződés formai okokból nem alkalmas. Alkalmas lenne, ha azt közjegyző készítette volna, vagy ügyvéd jegyezte volna ellen. Természetesen egy ügyvéd utólag már nem láthatja el ellenjegyzé­sével, hiszen azt nem ő készítet­te. Jelen helyzetben két dolgot te­hetnek. Ha az eladó hajlandó együttműködni, akkor ügyvéd vagy közjegyző előtt új szerző­dést köthetnek, melyben gyakor­latilag a korábbi szerződésüket erősítik meg. Ennek az okiratnak az alapján már bejegyzi tulajdon­jogukat a földhivatal és fel tud­nak venni hitelt. Amennyiben az eladó nem hajlandó együttmű­ködni, úgy ellene a bíróság előtt tulajdonjog megállapítása iránti pert kell indítani. A jogerős ítélet alapján ugyancsak bejegyzik tu­lajdonjogukat. Mindkettőjüknek az első megoldás lenne a jobb, mivel a bírósági eljárás 1-2 évet is igénybe vehet, addig pedig hi­telt nem tudnak felvenni. Az el­adó pedig viselni köteles a bíró­sági eljárás költségeit. Igazán kellemetlen helyzetbe akkor kerülhetnek, ha az eladó időközben másnak is eladta, egy másik, jóhiszemű vevőnek, aki nem is tudott az önök szerződé­séről. Miután még ma is az eladó szerepel a tulajdoni lapon, így ez a másik vevő jelen állapot szerint bejegyeztetheti a tulajdonjogát. Ezt csak az gátolhatja meg, ha - a békés megoldás hiányában - mi­nél előbb megindítják a pert. Ké­relemre ugyanis a bíróság meg­keresi a földhivatalt, és a perindí­tás tényét feljegyzik a tulajdoni lapra. Ezt követően már senki nem tudja önöket megelőzni. Annak sincs akadálya, hogy a perindítást követően rendezzék egymással a kérdést, ez esetben a bírósági eljárás megszűnik és még az eljárási illeték jelentős ré­sze is visszajár. Ha a felek egymás között, „há­zilag" kötnek szerződést, akkor az ilyen „zsebszerződés" még ön­magában nem lesz érvénytelen, csak akkor, ha az valamilyen jog­szabályba ütközik. Például ami­kor termőföldet adtak el külföldi magánszemélynek, amit a tör­vény kifejezetten tilt. A jövőre nézve azt tanácsolom, inkább még a szerződés megkötése előtt forduljanak szakemberhez, mint később, amikor már azok a prob­lémák jelentkeznek, amik elke­rülhetőek lettek volna. Közlekedés a Fekete Sas utcában A Délmagyarországban február 21-én a „Tila­lom nem akadály" című Járművezetők tucat­jai szabálytalankodhatnak büntetlenül Sze­geden alcímű cikkre reagálva az alábbiakról szeretnénk tájékoztatni önöket: 2004. október végén ideiglenesen átadásra került Szegeden a felújított Tisza Lajos körút. A körút felújításához kapcsolódóan a Fekete Sas utca forgalmi rendje is átalakításra ke­rült. A forgalmi rend kialakítása nem végle­ges, 2005 októberéig tart a „próbaüzem", ezt követően az érintett szakhatóságok - többek között a rendőrség is - közösen értékelik a ta­pasztalatok és a felmerült problémák alapján kialakítják a végleges forgalmi rendet. Az érintett utcák ideiglenes forgalmi rendjé­nek kialakításával kapcsolatos különböző egyeztetéseken és helyszínbejárásokon a Szege­di Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának, illetve a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának munkatársai vettek részt. Minden eset­ben hangot adtunk annak az álláspontunknak, hogy a belváros Tisza Lajos krt. és Tisza közé eső szakaszát egységes egészként kell kezelni, mert bárhol átalakítjuk a forgalmi rendet az ezen a te­rületen belül mindenütt érezteti hatását. Azt is elmondtuk, hogy a belvárosban kevés a parkoló­hely, éppen ezért a parkolóhelyek megszünteté­sét sehol sem tartjuk célszerűnek egészen addig, amíg a belváros parkolási problémáira valami­lyen egységes megoldást nem találunk. ' A Fekete Sas utcai kerékpársáv kialakítását nem támogattuk, hiszen az jelenleg semmi­lyen kerékpárút-hálózathoz nem csatlakozik és kialakításával jelentős számú parkolóhely megszüntetésére került sor, ugyanakkor ki­alakítása ellen forgalombiztonsági szem­pontból kifogást nem emeltünk, mert a ke­rékpársávval kapcsolatos közúti jelzések el­helyezése (jelzőtáblák, útburkolati jelek) a jogszabályi előírásoknak megfelelő. Szeged parkolási rendjét nemcsak a rendőr­ség, hanem a szegedi közterület-felügyelet, il­letve a nagykörút és a Tisza közötti részen az ún. parkolási övezetben a Szepark munkatársai is felügyelik. Ebből következik, hogy a belváros­ban mind a három szervezetnek jogszabály ál­tal biztosított lehetősége van a szabálytalanul parkoló gépjárművekkel szemben intézkedni. A Fekete Sas utcában jelenleg a forgalmi rend olyan, hogy a Kossuth Lajos sgt. felől a Nagy J. utca felé egyirányú, illetve a Kölcsey utca felől szintén a Nagy f. utca felé egyirá­nyú. Az utcában - a Kossuth Lajos sgt. felől nézve a jobb oldalon - gépjárműparkolók, a parkolók mögött kerékpársáv, a bal oldalon a járdaszegély mellett az úttesten kerékpársáv van. A jobb oldali kerékpársávon a Kossuth Lajos sgt. felől a Kölcsey u. felé, a bal oldali kerékpársávon a Kölcsey utca felől a Kossuth Lajos sgt. felé közlekedhetnek a kerékpáro­sok. A bal oldali kerékpársávot megállni tilos táblával (KRESZ 15. szakasz (1) bekezdés a.) pont 60. ábra) védik. De ezen túlmenően a KRESZ 40. szakasz - mely a járművek meg­állását szabályozza - (5) bekezdés 1.) pontja mindenféle tábla jelzése nélkül is tiltja a ke­rékpársávon történő megállást. A parkoló autók is nehezítik a közlekedést Fotó: Gyenes Kálmán A jogszabályok szerint a Fekete Sas utcán a meglévő közúti jelzések értelmében a gépjár­művek elszállítására - a KRESZ 59. szakasz (1) bekezdés b.) pontja alapján figyelemmel a KRESZ 40. szakasz (5) bekezdés 1.) pontjára­csak rendőr intézkedhet a közterület-felügye­lők, illetve a Szepark ellenőrei szabálytalanul parkolókkal szemben bírságot szabhatnak ki. A közlekedés biztonságának javítása szem­pontjából a rendőrség legfontosabb feladata a sérüléses közúti közlekedési balesetek meg­előzése, azok számának és súlyossági foká­nak csökkentése. Az elmúlt években Csong­rád megyében olyan személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset nem történt, melynek bekövetkezése bármilyen okból sza­bálytalanul várakozó vagy parkoló járműre lett volna visszavezethető. Ugyanakkor, főleg a fő közlekedési útvonalakon, nagyon sok baleset történik sebességtúllépés, szabályta­lan előzés, elsőbbségi jog meg nem adása mi­att. Éppen ezért az elmúlt időszakokban a közterületi szolgálatot ellátó állomány közle­kedésrendészeti intézkedéseinél a hangsúlyt a fő baleseti okokat jelentő szabálysértések megelőzésére és kiszűrésére fektettük, me­lyek között kiemelt helyet foglal el az ittas járművezetők forgalomból történő kiszűrése is. A szabálytalanul parkoló, illetve várakozó járművekkel szemben is intézkednek rend­őreink, de a járművek elszállítását elsősor­ban azokban az esetekben kezdeményezik, amikor a szabálytalan jármű egy-egy úton a közlekedést teljesen lehetetlenné teszi, azaz forgalmi akadályt képez, illetve szabálytalan parkolásával a közellátást pl.: mentők, beteg­szállító járművek, tűzoltók mozgását akadá­lyozza. A közelmúlt időjárási viszonyai a havas, csúszós nehezen járható utak a gépjárművek parkolását is nehezítették. Éppen ezért rend­őreink szabálytalanul parkoló járművekkel szemben lényegesen toleránsabb magatartást tanúsítottak, elsősorban figyelmeztettek és nem bírságoltak. A Fekete Sas utca megváltozott forgalmi rendjével kapcsolatban rendőri ellenőrzések rendszeresek voltak. Különösen nagy hang­súlyt fektetett a Szegedi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti szolgálata a jelzett utca ellenőrzésére január 25-ét követően, amikor a kapitányságra a kerékpársávot szabálytala­nul elfoglaló autókkal kapcsolatban több ál­lampolgári bejelentés is érkezett. A közleke­dési járőrök azóta rendszeresen ellenőrzik a Fekete Sas utcában a parkolást, ezt jelentésen dokumentálják. A Délmagyarországban február 21-én meg­jelent cikk alapján egyeztettünk a szegedi közterület-felügyelettel és olyan megállapo­dás született, hogy a Fekete Sas utca parkolá­si rendjének fenntartása érdekében a rend­őrök és a közterület-felügyelők az utcát folya­matosan ellenőrzik és a szabálytalanul vára­kozó autókat minden esetben elszállíttatják. A szegedi önkormányzatnál kezdeményez­ni fogjuk, hogy a Fekete Sas utcán kihelyezett megállni tilos táblák alá helyezzék ki a KRESZ 15. szakasz (9) bekezdésében szabá­lyozott (KRESZ 63/b ábra) a várakozó jármű­vek elszállítására vonatkozó kiegészített táb­lát, melynek kihelyezését követően a jármű­vek elszállításáról a közterület-felügyelet, il­letve a Szepark munkatársai is intézkedhet­nek. A Károlyi utcában esetlegesen „túl hango­san" intézkedő rendőr magatartását megvizs­gáljuk, mert egyetértünk abban, hogy jogos az a lakossági elvárás, hogy a rendőr mindig viselkedjen kulturáltan. TUCZAKOV SZILVÁNA SAJTÓREFERENS CSONGRÁD MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Kommunizmus Magyarországon Február 25-én van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Nagyon fontos, hogy - a holokauszthoz hasonlóan - évente legalább egy napon be ­széljünk (beszélhessünk!) erről, mert 15 év elteltével sincs még eléggé „ki­beszélve". Miért? Mert ha ezt „firtatjuk", régi-új vezetőink „tyúkszemére lépünk", ami nekik is fáj, de mégis a gyengébb fél sínyli meg „jobban". So­kan szeretnék, ha az emléknapon csak a világkommunizmusról esne szó, de legalább ugyanannyian akarják, hogy - magyarként - maradjunk a ma­gyarországi egypárti diktatúra vizsgálatánál. A kommunizmus - röviden - egy elvtársi ígéret. Bebeszélték nekünk (duruzsló szavakkal, meg „davaj-gitárral"), hogy majd jólétet és bőséget csinálnak, amelyben ki-ki képességei szerint dolgozhat, de a megtermelt javakból szükségletei szerint vehet. Az ígért paradicsomból nem lett sem­mi, ezért most kommunizmusnak a kádári diktatúrát hívjuk, amit idegen szuronyok oltalma alatt negyven éven át fönntartottak. A kádári munkás­őrrendszerben mindenki tartozott valahová (kisebb vagy nagyobb mérték­ben): vagy a rezsim kárvallottja volt, vagy annak haszonélvezője. Emiatt csak egyesek képesek „ kozmetikázni", szépnek magyarázni a proletár dik­tatúrát, a többség egyértelműen átkosnak látta és látja. Az volt benne át­kos, többek között, hogy a vezetők a közösből nagy vagyonokat „szerez­hettek", míg a kisember csak pitiáner apróságokat „lopott". Az üzemi szarkákat „leleplezték", a nagystílű ügyeskedőket „áthelyezték". Maga­sabb beosztásba. Az öregek még mindig félnek igazat mondani a múltról, az ifjúsággal pedig csak a távoli múltat ismertetik meg (történelem) és esetleg a mesz­szi jövendőt (sci-fi). így ismereteikből kimarad apáik élete (a tilalmas kö­zelmúlt) pedig az hozzájuk kéznyújtásnyi közelségben van. Én akár még Gyurcsány Ferenc híve is lehetnék (aki „meglepő bátorsággal" nyúl a dolgokhoz) hogyha odahatna, hogy ifjúságunk megtudhassa az igazat ­értelmi és érzelmi szinten is - a szovjet megszállásról, a parasztok kol­hozba veréséről, „a párt" benyomulásáról a munkahelyekre, a pufajkás munkásőrség valódi céljairól, a pártállami dokumentumok elégetéséről és bezúzásáról, a rablóprivatizációról, a gyárak eladásáról jelképes 1 fo­rintért, és hogy röpke egy év alatt hogy lehet milliomossá válni. Szerintem a Gyurcsány-Hiller páros által meghirdetett igazságos tár­sadalomból semmi sem lehet addig, amíg nem valljuk be (agyonhallgat­juk) a múltat. Erre nem is kell olyan különleges alkalomra várni, mint a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Egyébként a kárvallottak már elég erősek ahhoz, hogy a 15 éves adósságot (őszinte önkritika) ki­követeljék. KÖVÉR KÁROLY, SZEGED Ne engedjük elcsúfítani lakhelyünket! Elmúlt év december 14-i lapban olvashattuk: „Az-összefirkált vá­ros". A több mint két hónapi töp­rengésem alatt sok gondolatom támad, ezek közül néhányat köz­readnék. Nemcsak Szeged város problé­mája, hanem lakhelyünké is. Kis firkák után jönnek a nagy firkák, majd a graffitik. Elődeink meg­építették gyönyörű belvárosun­kat, középületeinket, kőrútja­inkra, sugárútjainkra szép pla­kátokat, lakóházakat húztak, te­reket, parkokat alakítottak ki. Apáink idejében államosították, nem mindig méltóknak bérbe adták. Se a tulajdonos, se a bérlő nem gondozta, ápolta a jó gazda gondosságával. Generációnk né­hány üvegpalotával próbált vala­mi újat, szebbet építeni. Szép, de nem odavaló se a „postapalota", se az „olajosház", se a „Délép­ház". Míg a kor legújabb embe­rei, mindent megtesznek palotá­ink, középületeink felújításáért - néhány emberpalánta összefir­kálja, elrondítja több száz milli­ós károkat okozva. Mit lehetne tenni nekünk, szülőknek, nagy­szülőknek, rendőrségnek, pol­gárőrségnek, törvényhozóknak, médiának. A tulajdonosok - ha az anyagiak megengedik - fessék le a firkákat. Üvegről, vasról ace­ton (körömlakkoldó) és alkohol oldja. Tégláról: csiszoló, a kiseb­beket csiszolópapír. A falfirkálók A primitív „alkotások" készítői nem ismernek kíméletet pedig, ha látják, hiába alkottak, odébb állnak, ott művészked­nek, ahol maradandót készíthet­nek. Véleményem szerint a fir­kálóművészek nem lehetnek so­kan, csak egy kis primitív lázadó réteg, mint egykor a hippik. Vé­gül azt üzenem a firkálóknak, ír­ják meg, miért szép a falfirka. Ha itt laknak a belvárosban és eklektikus palotáink nem tet­szenek nekik, el lehet innen menni, ha nem itt laknak, ha­nem valahonnan jönnek, akkor megérdemlik az eddiginél súlyo­sabb büntetést. Alakítsanak ma­guknak olyan környezetet, ami nekik megfelel. Hozzanak létre Fotó: Karnok Csaba falakat adományokból, alapítvá­nyokból, de ne mérgezzék a köz­ízlést. Szegedet szép építményei­ért, sugárutakért, parkokért lá­togatják a turisták, ettől híresek, nem a falfirkák tették eddig hí­ressé. HEGYI GÁBOR, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents