Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-23 / 45. szám

SZERDA, 2005. FEBRUÁR 23. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Gyenge eredmény matekból Hatalmas a különbség a köz­pontit író általános iskolás diákok matematika- és anya­nyelvteszten nyújtott teljesít­ménye között. A diákok hibája a rossz matematikaeredmény, vagy a feladat volt túl nehéz? január végén írták a központi fel­vételit az általános iskolás diákok. A Vedres, a Gábor Dénes, a Cson­ka, a Fodor József szakközépiskola nem íratott központit, több kö­zépiskolában pedig elmondták, a matematikavizsgán a diákok lé­nyegesen rosszabbul teljesítettek, mint a magyarteszten. Dobi Já­nos, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója elmondta: a matematika felvételin összessé­gében gyengébb eredményt értek el a diákok, mint magyarból. Az igazgató szerint a feladatok jellegének köszönhető az átlagos­nál gyengébb teljesítmény mate­matikából, mert nem a művelet jellegű, hanem gondolkodást igénylő kérdések voltak túlsúly­ban a felvételin. Ezenkívül a fel­használható idő és a feladat­mennyiség sem állt arányban egymással. Kühn /ónos, a Tö­mörkény István gimnázium igaz­gatójának tapasztalata szerint a matematika felvételit átlagosan 30 százalékosra oldották meg a központizó tanulók. A gyenge teljesítmény azonban az igazgató szerint nem a feladat, hanem a diákok hibája. Magyarból viszont lényegesen jobb eredmények szü­lettek, ebből a tárgyból átlagosan 60-70 százalékot értek el. Az eredmény a felvételi pont­határokra önmagában nem utal, ugyanis a diákok hozott pontjai és néhány iskolában az alkal­massági vizsga eredménye is be­folyásolja az összpontszámot. - Nem mechanikusan, hanem gondolkodáscentrikusan kellene a matematikával foglalkozni általá­nos iskolában - nyilatkozta Mike Csaba, a Radnóti Miklós gimnázi­um igazgatója, aki elmondta: nem meglepő, hogy a gyerekek a magyar felvételin teljesítettek jobban, a matematika feladatsor gondolkod­tató jellege és a szűkre szabott idő miatt. Nem készítettünk statiszti­kát a felvételizők eredményéből, hiszen akik itt írták a felvételit, nem biztos, hogy ebben az iskolá­ban szándékoznak továbbtanulni. G. ZS. Időutazás a Délmagyarországgal: 1927, a numerus clausus éve (18. rész) Elbocsátások és gyárbezárások Az elmélyülő válság rányomja bélyegét Szegedre. Egymás után mennek tönkre, zárnak be gyárak, cégek, ezrek kerülnek utcára. A numerus clausus az egyetemet érinti keményen. És néhány jó hír: feb­ruár l-jén átadják a kisvasutat, Buda­pesten pedig a Magyar Városok Mo­nográfiája sorozatban megjelenik Kiss Ferenc, Tbnelli Sándor és Sz. Szigethy Vilmos szerkesztésében a Szeged című kötet. A válság nemcsak a gazdaságot, hanem a színházat is érinti. Tanulságos, miként foglalkozik az üggyel a DM: A színház szanálása Faragó Ödön lemondott - a város házi­kezelésbe vette a színházat - szólnak a lap címei február 2-án. „(A Délmagyarország munkatársától.) Hetekig tartó titkolózások és rejtélyes tak­tikázások után a város tanácsa kegyetle­nül radikális császárvágással szanálta a színházat, helyesebben Faragó Ödön szín­igazgatót. A szanálás módja abban állott, hogy a színházi éhbéreseket, Thália temp­lomának felkent egereit belekényszerítet­ték olyan áldozatokba, amelyek páratla­nul fognak állni a magyar színészet törté­netében. Pedig a magyar színészet törté­nete ismer annyi mártírt, amennyivel megtelne egy új színházi mennyország. A döntés megtörtént: A város házikeze­lésbe vette a színházat, amelyről Faragó Ödön színigazgató lemondott, miután harminc százalékkal redukálta a társulat létszámát. Faragó Ödön azonban továbbra is a színház élén marad, nem mint bi­zonytalan jövedelmű és sorsú vállalkozó igazgató, hanem mint a Szeged szabad ki­rályi város színházának fixfizetéssel és bruttó haszonrészesedéssel szerződtetett művezető igazgatója. A helyzet most már egészen tiszta. A vá­ros hatósága megváltónak érzi magát. A torony alatt önelégült büszkeségtől duz­zadnak a kultúráért hevülő keblek és büszke önsajnálkozással állapítják meg, hogy - áldozatok árán bár, de azért pom­pásan sikerült a megoldás. Tényleg sikerült. Huszonöt színészt rö­pített ki ez a hatósági szanálás a színház­ból a bizonytalanságba. Kezükbe nyomtak néhány bankót, éppen annyit, amennyi­ből két hónapig megválthatják szanálat­lan testüket az éhhaláltól..." Terjed a válság A legutolsó időben kilenc szegedi ipar­vállalat szüntette be üzemét - Sürgős és komoly hatósági intézkedésre van szükség a szegedi ipar megmentése érdekében - ír­ja a DM ugyancsak február 2-án. „(A Délmagyarország munkatársától.) HMAOTARORSZAQ «NDC«» Z, Tttlef»» - ggfcCMOttltf V4MMOt 3. r* y i W>w ucxatft JtJc 'X'etietoí» tO—3«. >< SZOMBAT, 1927 JANUAR 1 eos III. ÉVFOLYAM, t. SZÁM nwc/txsi T«|«Y*«cm «•»««.* Uim JMEK4E ÚV «HT,t V i %K«srUe>*xm+i6i} »H»«ar*f¿*J Ar» Nftv»«]« 3*20* vtottMMM» «% *<ivAr****>*»«* MttlfBMKm ** ttmwrfmAp 2a mwr. —^i 95 EV- 95 NAPBAN ELBESZELVE Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk ben­ne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyar­ország históriájába is. Kérjük, tartsanak velünk. A Szegedi Kenderfonógyár egyik csarnoka a 20-as években Több mint öt hét előtt a Délmagyarország karácsonyi számában hírt adtunk arról, hogy súlyos válságban van Szeged ipara, hogy egymás után szűnnek meg a szegedi üzemek és ha gyors és határozott hatósági intézkedés nem történik, a határváros Szeged halódó ipara a halálos ítélet előtt áll. Öt hét elmúlott és az illetékes hatósá­gok egyetlen lépést sem tettek a szegedi ipar megmentésére. A hatósági intézkedés pedig nemcsak az üzemek érdekében szükséges, hanem a munkanélkül éhező szegedi munkások nagy tömege érdeké­ben is, akiknek száma minden nappal nő. A hatóságok pedig nem mozdulnak Sze­ged ipara pusztul. Szomorú tények mutatják a szegedi ipar helyzetét. A legutolsó időben megszüntet­ték működésüket a következő üzemek: Terápia dobozgyár (120 munkás). Vajda-féle kefegyár (50 munkás). Ferrária vasárugyár 100 munkással re­dukálta üzemét. Párisi Nagy Áruház játéküzeme (40 munkás). Jób és Lóránt szalámigyár (40 munkás). Bécs mellé költözött. Alföldi szalámigyár (80 munkás). Czinner szalámigyár 200 munkás he­lyett ma már csak 50-60-at dolgoztat. A cipőgyártó üzemekben legutóbb 200 munkás veszítette el kenyerét." A numerus clausus kárai A Délmagyarország az egyetemmel kö­zösen országos ankétot szervezett a nu­merus claususról, nem titkolván elítélő véleményét a rasszista törvényről, amely a zsidó származású hallgatók létszámát korlátozza. Az eseményről a május 28-i lapban így tudósít a lap: „A tudományegyetemek tanárai felesle­gesnek tartják a hallgatók számának kon­tingentálását. - Egyedül a műegyetem rektora tartja kívánatosnak a numerus clausus fenntartását. (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtökön és pénteken találkoztak Szegeden a magyar egyetemek és főisko­lák professzorai. Felhasználtuk ezt a ritka alkalmat, hogy beszélgessünk a magyar egyetemek egy-egy képviselőjével a ma­gyar kultúra egyik legfontosabb és legak­tuálisabb problémájáról, a numerus clau­susról szóló törvényről. A kérdés kétségte­lenül kényes volt azok számára, akikhez szólt, mert liiszen a numerus claususról nyilatkozni szinte politikai hitvallást je­lent manapság. Éppen ez magyarázza meg, hogy a kapott nyilatkozatok nagyon tartózkodóak, nagyon óvatosak, vigyázva kerülnek minden határozott véleményt és csak a legáltalánosabb keretek között mo­zognak. A sorok közül azonban mégis ki­harsog az a megállapítás, hogy Haller Ist­ván törvénye nagyon sokat ártott a ma­gyar tudománynak, a magyar kultúrfö­lénynek. Egyetlen kivétel Szily Kálmánnak a bu­dapesti műegyetem rektorának nyilatko­zata, aki a numerus clausus hívének vallja magát minden fenntartás nélkül. A többi­ek azonban, habár túlzott óvatossággal, de szinte szórói-szóra egyértelműen állapí­tották meg, hogy a magasabb tudomá­nyok elsajátításának korlátozása tudo­mányellenes." (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN Nemzetközi idegenforgalmi bemutató Szegeden, február 24-én A turizmusról az Átriumban Fontosak a magyar turisták — vallják azon országok idegenforgalmi képviseletei, amelyek február 24-én, csütörtökön Szeged belvárosában várják az utazás iránt érdeklődő nagyközönséget. Az ANTOR, a Magyarországon működő nemzeti idegen­forgalmi képviseletek szövetsége ebben az évben Szegeden tartja első rendezvényét. A hat tagország közös bemutatójá­nak célja, hogy a magyarországi turisták egyszerre több or­. szág turisztikai értékeit, kultúráját ismeijék meg. Ciprus, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Málta és Tuné­zia képviselői örömmel vátják az érdeklődőket. „Nincs olyan kérdés, amire ne tudnánk válaszolni" - állít­ják az ANTOR-tagok. A találkozón kiadványokat, informá­ciókat, s nem utolsósorban személyes felvilágosítást kaphat az utazni vágyó, természetesen magyarul. A rendezvény csütörtökön délelőtt 10-kor egy idegenforgalmi szakmai fó­rummal indul, amelyre az érintett országokkal együttmű­ködő magyar utazási irodákat hívták meg; 13 órától pedig várnak mindenkit, aki utazni szeretne, vagy érdeklődik a tagországok látnivalói, kultúrája iránt. A bemutató helyszíne: Szeged, Átrium Üzletház (Kárász u. 9.) pjáOVAMO j 10 x 15 cm kép 59,- Ft/db IOO db felett 54 Ft/db 0/Mélis Fotóéi AZONNAL !!! Szeged Nagyáruház földszint (t V X MITSUBISHI MOTORS MTSUMSH - A GdCOŰtó CV&IANT A Mitsubishi magyarországi vezérképviselete Csongrád megyében partnereket keres új márkakereskedés létesítése céljából! A jelentkezések elbíráláshoz kérjük, az alábbi pályázati anyagokat szíveskedjenek postán eljuttatni: • cégismertető • esetleges autóértékesítési referenciák • potenciális értékesítési pont cime, annak mérete és paraméterei I Jelentkezési határidő: Jelentkezés módja: e-mailen: 2005. március 16. postán 1112 Budapest, Cirmos u. 8. agnes.balla@goldcomm.hu PHOENIX Makó A Gumiművek PHOENIX Hungária Kft. részére - amely hűtő- és fűtöcsövek gyártója és beszállítója az európai autóipar számára - keresünk MINŐSÉGÜGYI MUNKATÁRSAT az alábbi feltételekkel: • Középfokú műszaki iskolai végzettség • Német tárgyalóképes nyelvismeret • Csapatmunka, nagy terhelhetőség • Pontos, precíz munkavégzés • Kommunikációs készség, kreativitás • Számítástechnikai ismeretek (Excel, Word) • Előny az autóiparban szerzett minőségügyi gyakorlat Ha hirdetésünk felkeltette érdeklődését, akkor küldje el részletes, német és magyar nyelvű pályázatát fotóval és bizonyítványmásolatokkal együtt az alábbi címre 2005. március 4-ig. Gumimüvek PHOENIX Hungária Kft. 6900 Makó, Pf.: 82. E-mail: janosne.vancsik @ phoenix-ag.com SOLARKER KFT. Péti ammónium-nitrát 34%-os, palettás 43 220 Ft/tonna + áfa Román ammónium-nitrát 34%-os, zsákos 42 300 Ft/tonna + áfa 25 tonnától házhoz szállítva. Kecskemét, Bajnok u. 2/B Tel.: 76/494-534, 320-489 Tel/fax: 76/494-561 I 62/567-842 ^ i , ejt *0QS. A CÉGEK névjegye A gazdasági kamarák tanulószerződéssel kapcsolatos ellenőrzési és tanácsadási tevékenységének végzésére a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Igazgatósága egy fő részére TANÁCSADÓI ÉS SZAKÉRTŐI állást hirdet határozott időtartamra, amely meghosszabbítható. A jelentkezés feltételei: • felsőfokú végzettség • idegen nyelvi ismeretek • számítógépes munkavégzési képesség (Word, Excel) • tapasztalatok a szakképzés területén • jogosítvány, saját gépkocsi Jelentkezni kizárólag írásban, szakmai önéletrajzzal és a végzettséget igazoló oklevelek másolatával lehet 2005. február 25-én, 12.00 óráig. Postacím: 6701 Szeged, Pf. 524, 6721 Szeged, Szilágyi u. 5., Oktatási igazgatóság. E-mail: kovacs.kata@csmkik.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents