Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-22 / 44. szám

KEDD, 2005. FEBRUÁR 22. • MEGYEI TŰKOR* 7 Időutazás a Délmagyarországgal: 1926, a sovinizmus és rasszizmus ébredése (17. rész) Feltámadó fajvédelem innen és onnan ^ • yh J ¿ J-N" — ~ ~~ ' ILPKI 3000 fctWMWMK» JS­DEMAfíYARORSZAT Stéged, 1926 pmét !, PÉNTEK 95 ÉV - 95 NAPBAN ELBESZÉLVE Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olva­sóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlege­sek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Kérjük, tartsanak velünk. A helyreállított Dömötör-torony a Dóm téren, 1930-ban Nem túl jók az év hírei. A gazdasági válsága miatt elkerülhetetlen a racio­nalizálás. Február l-jén már csak 615 alkalmazottja van a városnak, számuk a 20-as évek elején még ezer fölött volt. Május 8-án kénytelen úgy dönteni a közgyűlés, hogy létrehozza a záloghá­zat. Jó hír viszont, hogy augusztus vé­gén megnyílik Rudnay Gyula szegedi művésztelepének első kiállítása. A de­cember 11-12-i választás eredménye­ként pedig Klebelsbcrg Kunó a város parlamenti képviselője lesz. Egyre nagyobb örömmel kénytelen konstatálni az ember, hogy liberális el­vei alapján mennyire gerincesen kezel kényes témákat a DM. A térségben mindenütt egyre hangosabbak a so­vén-nacionalista fajvédők, akikkel szemben, beleértve hazai képviselőiket is, a lap következetesen fellép. Budapest, Bukarest, Szeged A február 13-i lap vezércikkben foglal­kozik a Szózat című budapesti lapban a kiváló Szabó Dezső egy előadásáról meg­jelent tudósítással, mely szerint az elő­adó „borzas zsidókölykök előtt köpkö­dött". A DM publicisztikájának hangvé­telét és szellemiségét jól érzékelteti né­hány mondat is: „A fajvédelem ma már egészen egyedülálló bűnös budapesti or­gánuma, amely egészen méltatlanul és egészen oktalanul Vörösmarty Mihály nemzeti imádságától vette kölcsönbe cí­mét, tegnap ...tudósítja gyér számú olva­sóit egy irodalmi előadásról." Másnap egy bukaresti akcióról tudósít a DM, címoldalán ilyen címekkel: „A zavargó fajvédő román diákok meg akar­ták akadályozni az egyetemi tanács ülé­sének megtartását - Katonai készenlét szórta szét a zavargókat - Harmincegyet letartóztattak - Az egyetemi tanács ki­zárta a zavargókat az egyetemről". Idéz­zünk az írásból: „(Budapesti tudósítónk telefon jelenté­se.) Bukarestből jelentik: Az egyetemi tanács tegnap este összeült, hogy megvi­tassa azt a helyzetet, amely az egyete­men az egyre ismétlődő diákzavargások következtében támadt. Ezzel egyidöben az egyetemi hallgatók is gyűlést tartot­tak az egyik tanteremben és elhatároz­ták, hogy küldöttséget menesztenek az egyetemi tanácshoz a diákság álláspont­jának ismertetésére. Az egyetemi tanács nem volt hajlandó fogadni a küldöttsé­gen, hanem utasította, hogy jelenjék meg másnap a rektori hivatalban. A visszautasítás miatt a diákok elhatároz­ták, hogy megakadályozzák az egyetemi tanács ülésének megtartását. Erőszak­kal akartak betörni abba a helyiségbe, ahol a tanács ülésezett. Ez a szándékuk azonban nem sikerült, mert a hatóságok már előzetesen tudo­mást szereztek a diákok készülő tünte­téséről s ezért erős katonai, rendőri és csendőri készenlét zárta el az egyetemi tanács ülésterme felé vezető folyosókat. A tanács fenntartotta azt a korábbi hatá­rozatát, hogy a zavargó diákokat az év végig kizárja az egyetemről." Néhány nap múlva pedig Wimmer Fü­löp írását közli a DM, aki azt meséli el, hogy az „ébredők" támadása ellenére a városi tanács ülésén hogyan tudta mégis megőrizni kamarai választójogát. Távolsági buszjáratok A húszas évek közepén egyre több buszjárat indul Szegedről. A lap február 19-i számának címei: Négy vállalkozó pályázik a szőregi és deszki autó­busz-forgalomra - Autóbuszjárat Makó­ra? És a tudósítás: „A legutolsó időkben nagy rössel megkezdődtek Szegeden az autóbuszjáratok és újult erővel folytató­dott a taxik megjelenése után. Az első autóbuszjárat Dorozsma felé indult meg, majd nemrég óta Szőreg, illetve Kübckháza irányában is jár rendszeres menetrend szerint autóbusz. Csütörtö­kön délben az autóbusz-forgalom ügyé­ben értekezlet volt a kamarában, ame­lyen nemcsak a vállalatok képviselői je­lentek meg, hanem az államvasutak, az ACSEV a villamos, az államépítészeti hivatal, valamint a rendőrség képviselői is. Az értekezletre az adott okot, hogy a miniszter véleményt kért a kamarától abban a kérdésben, hogy kinek adja oda a Szőreg-Kübckházai, illetve deszki au­tóbusz-forgalom engedélyét. A minisz­ter intézkedése feltűnést keltett illetéke­seknél, mivel az autóbuszok már hetek óta járnak a jelzett irányokba. Az érte­kezleten kitűnt, hogy a járatokra négy vállalat pályázik: Simics Ferenc, Dolm­hach Péter és Társai, interurbán Autó­közlekedési Vállalat és Hungária Autó­busz Vállalat." Megújul a Dömötör-torony Március 2-án tudósít arról a lap, hogy: „Restaurálják a nyolcszögletű tornyot". Ahogyan a DM írja: „A tanács elfogad­ta Sebestyén Károly restaurálási tervét. Megírta a Délmagyarország, hogy Se­bestyén Károly sikerült tervet készített az öreg Demeter templom tornyából ki­hámozott árpádkori nyolcszögletű to­rony restaurálására. Ezt az építészeti rit­kaságot - mint ismeretes -, a Műemlé­kek Országos Bizottsága műemlékké deklarálta... A terv szerint az öreg to­ronyból keresztelő-kápolna, baptisztéri­um lenne, tornyában kis lélekharanggal. Pincéjét osszáriummá alakítanák át és itt helyeznek el azokat a csontokat, amelyek a Demeter-templom kriptáiból kerültek elő. A múzeumban őrzött régi, szegedi faragottköveket is az öreg to­ronyba építenék be. A torony faláról rep­kény fut alá." (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN IKV BT. INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ RT. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Sz. M J. V. közgyűlésének felhatalmazása alapján az IKV Rt. pályázatot hirdet az alábbi, önkormányzati tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek határozatlan időtartamra szóló BÉRBEADÁSÁRA A helyiségeket 2005. február 24. napján és március 3. napján a táblázatban feltüntetett időpontokban lehet megtekinteni. Cím Rendeltetés Alapterület <m') Bánatpénz (Ft) Pályázati alapár (Ft) Bemutatás időpontja Füredi u. 8. üzlet 26 80 600 806 000 8.30 Szent István tér 3. III. üzlet (szerkezetkész) 39 273 000 2 730 000 9.00 Szent István tér 4. 1. üzlet (szerkezetkész) 37 259 000 2 590 000 9.00 Szent István tér 4. II. üzlet (szerkezetkész) 41 287 000 2 870 000 9.00 Kelemen u. 8. üzlet 439 2 853 500 28 535 000 10.30 Oroszlán u. 4. üzlet 370 740 000 7 400 000 11.00 Kárász u. 5. iroda 84 672 000 6 720 000 11.30 Petőfi S. sgt. 65/B Alagsor (volt orvosi rendelő) 81 324 000 3 240 000 13.00 Petőfi S. sgt. 65/B Alagsor (volt orvosi rendelő) 76 304 000 3 040 000 13.00 Petőfi S. sgt. 46. üzlet 54 216 000 2 160 000 13.30 Dugonics tér 2. üzlet 32 208 000 2 080 000 14.30 (együttesen pályázható) raktár 217 868 000 8 680 000 A részletes pályázati hirdetmény megvásárolható: 2005. március 4. napján 8 órától 2005. március 23. napján 16 óráig 2000 Ft + 25% áfa ellenében az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. Szeged, Dáni u. 14-16. szám alatti épületének ügyfélszolgálatán. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a helyiséget megtekintse és a helyszínen a jelenléti ívet saját kezűleg vagy meghatalmazottja útján aláírja. Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő, kedd, csütörtök: de. 8.00-11.00 óráig, du. 13.00-15.30 óráig szerda: de. 8.00-11.00 óráig, du. 13.00-17.00 óráig péntek: de. 8.00-12.00 óráig. IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. (Szeged, Dáni u. 14-16.) www.ikv.hu; e-mail: kezeles@ikv.hu Az idén 360 millió forintot fordítanak a tudásközpontra Fejlesztőcégek Szegeden Decemberben keltett feltűnést a hír: a Szegedi Tudományegyetem 1,7 milliárd forintot nyert cl regionális neurobiológiai tudásközpont céljaira. Az idén 360 milliót használhatnak föl, amiből inkubátorház is megvalósul. A múlt évvégén kelt hírben a szokatlanul nagy ösz­szeg, az 1,7 milliárd forint keltett figyelmet - eddig egyáltalán nem volt bevett, hogy kutatási, fejleszté­si célokra röpködtek volna a milliárdok. Mi törtéin azóta? A kérdést már a - végleges ne­vén - Dél-magyagyarországi Neurobiológiai Tudás­központ (DNT) időközben kinevezett menedzser igazgatójának, Alföldi Péternek tehettük fel, aki né­hány éves amerikai munka után tért vissza anyain­tézményébe. Korábban az orvosegyetem Élettani Intézetében dolgozott, neurobiológiai kutatási te­rületen, majd két és fél évig egy gyógyszergyártó vi­lágcég amerikai központjában volt menedzser. Mint azt már megírtuk, a pályázaton nyertes 13 tagú konzorcium tagjai a kutatóhelyek mellett ipa­ri, illetve technológiai cégek, valamint a szegedi Biopolisz Kft. mint regionális innovációs ügynök­ség. A legnagyobb ipari szereplő az Égis gyógyszer­gyár. A kisebb cégek többsége szegedi székhelyű, vagy itteni kötődésű, közülük az egyik legismer­tebb a Solvo. - A neurobiológiához, illetve új gyógyszerek kifej­lesztéséhez kapcsolódó egyetemi és SZBK-beli ku­tatásokat fogja össze a tudásközpont, jelenleg öt fő témakörben - mondja Alföldi Péter. - A kutatócso­portok célja új molekulák kifejlesztése. Mint is­mert, igen hosszú és költséges az út, amíg valamely új molekula gyógyszerré fejleszthető; a tudásköz­pont égisze alatt az alapkutatástól a fejlesztésig, a molekulák tesztelésén át az ipari célokra való át­adásig tart a több lépcsős folyamat. Ennek során szabadalmak születhetnek, a fejlesztésekre cégek alakulhatnak. A lényeg a kutatás, a fejlesztés és az ipar közötti kapcsolódások megteremtése abból a célból, hogy minél több tudományos eredmény hasznosulhasson. Az elnyert 1,7 milliárd forint a következő négy évre elosztva áll rendelkezésre. Az idei első évben 360 millió forint, amelyből 320 millió a kutatások­ra fordítható (280 az egyetemi, 40 millió pedig az SZBK-beli kutatóknak), a többi a konzorciumi ta­gok között oszlik meg. A tervek szerint már az idén elkezdheti működését egy inkubátorház, amelyet az egyetem területén alakítanak ki és amely megfe­lelő hátteret biztosít az újonnan alakuló fejlesztő­cégeknek, laboratóriumoknak. Mindezzel új mun­kahelyek teremtődhetnek Szegeden, nagyobb pers­pektíva nyílik meg doktoranduszhallgatók, leendő kutatók számára is. Egy világcég volt menedzsere milyen lehetősége­ket lát a regionális tudásközpontban? - kérdeztük Alföldi Pétert, aki elmondta: túl azon, hogy örül, ha hasznos munkát végezhet anyaintézménye számá­ra, megvan győződve róla, hogy Magyarországon és Szegeden is erősebb hangsúlyt kell kapni a fejlesz­téseknek. Az alapkutatás erős, a technológiai transzferrel, a kutatási eredmények hasznosulásá­val vannak problémák, erre kell koncentrálni. S. E. A SZERVEZET | A tudásközpont szakmai Irányítói nagy tekintélyű sze­gedi kutatók: a vezetője Telegdy Gyula akadémikus, koordinátora Penke Botond akadémikus. A kis létszá­múra tervezett önálló adminisztrációt Alföldi Péter igazgatja. Ő Is tagja a tudásközpontot vezető testület­nek, az Irányító Tanácsnak, amelyben részt vesz to­vábbá az öt témavezető kutató, az egyetem tudomá­nyos rektorhelyettese, Dékány Imre akadémikus, Vigh László akadémikus (SZBK), az ipari partnerek, vala­mint a kutatásfejlesztési pályázati iroda képviselője. Romániába szökött a határon Illegális határátlépőt fogtak a nagylaki határőrök: a huszon­négy éves férfi nem Magyaror­szágra próbált szökni Romániá­ból, mint az gyakori, hanem ép­pen fordítva. A román férfi érvényes útlevél­lel rendelkezett és legálisan tar­tózkodott az országban, így a meghallgatását végző határőrök eleinte nem értették, miért akart illegálisan hazatérni. Később azonban elmondta: mivel hosszú időt töltött Németországban, ahol dolgozott, attól félt, hogy a román hatóságok emiatt később nem fogják engedélyezni vissza­utazását Nyugat-Európába.

Next

/
Thumbnails
Contents