Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

12 • KAPCSOLATOK" PÉNTEK, 2005. FEBRUÁR 18. Korognai Károly: Üljünk le egy nyilvános beszélgetésre Korognai Károly Szegeden, a Janika című darabban Fotó: Miskolczi Róbert Tisztelt Főigazgató úr! A múlt szombati saj­tótájékoztató alkalmával kijelentettem: „A jelenlegi szegedi színházigazgató személyét és tevékenységét nem kívánom kritikai gór­cső alá helyezni, bár ő még ma is, újra meg újra méltatlan vádaskodással gázol át a be­csületemen". Nem akarok egy másik színház művészeti vezetőjeként az egész szakmánkat érintő negatív jelenségsor részese lenni, a po­litika és a minősíthetetlenül laza közéleti er­kölcs amúgy is kellőképpen lejáratott már mindannyiunkat. Nagyon sajnálom, hogy kritikai megjegyzé­seim nyomán találva érezte magát, bár azo­kat nem önnek, hanem a jelenlegi városveze­tésnek címeztem. Az is igaz, meg tudom ér­teni, hogy célkeresztben érezte magát, hiszen főnöke, dr. Botka László ismét önt tolta elő­térbe, a neki szóló kérdésekre kénytelen volt ön válaszolni. Egy ilyen kényszerhelyzetben az ember képes butaságokat mondani, ez né­mileg menti azt a tényt, hogy újra személyes­kedésre ragadtatta magát. Talán a kettőnk között meglévő korkü­lönbség ruházta fel azzal a bölcsességgel, ami nem engedi a kenyéradójával szembeni ellenállást. Biztos hibám, de velem ezt egyetlen főnök sem tudná megtenni. Mint ahogy a Tantusz bezárását vagy a szabadtéri kht.-sítését sem, és még annyi mindent nem, de - hangsúlyozom - ezt sem kritika­ként fogalmazom meg, csak elmélázom azon, hogy az emberek mennyire különbö­zőek. Elnézem önnek, hogy válaszában is­mét rágalmaz és becsmérel, és egy Virág elvtársat idéző felkiáltással: „Spongyát rá!"- teszek inkább egy konstruktív javasla­tot. Pontosabban kettőt. Az általam veze­tett társulat előadásaiból szívesen elhoznék egyet a Szegedi Nemzeti Színházba, jelesül a nagy sikerrel játszott La Mancha lovagját, melynek főszerepét a Szeged szerte méltán népszerű Jakab Tamás játssza, cserében szeretettel látnánk Veszprémben egyet az önök sikeresebb produkciói közül. Ez iga­zán szép közös gesztus lenne, és egy kis borstörés a politikusok orra alá. A másik javaslatom az, hogy üljünk le egy közös nyilvános beszélgetésre. Politileusok nélkül, csak mi magunk. Beszéljünk szak­mai dolgokról, előadásokról, társulatról, ho­noráriumok miértjéről, kifizetések hogyanjá­ról, előadás-számokról, nézettségi mutatók­ról, kiadás-bevétel arányáról stb., egyszóval olyan dolgokról, amelyek a sok szubjektív ta­lálgatást végre eloszlatnák. Engedjük a ténye­ket előtérbe kerülni. Ha ezt megtennénk, ta­lán ön is megnyugodna, és nem csúsznának ki a száján fölösleges, azóta már bizonyára többszörösen megbánt, mások által nehezen tolerálható rágalmak. KOROGNAI KÁROLY MŰVÉSZETI VEZETŐ, VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ TATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT E-mail címünk: aianlo(u'dclmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: A csend - opera. Vaszy Viktor bérlet. AZ SZTE AULÁIÁBAN 19.30 óra: Gáli József: Válás Veronában - felolvasóest. Bérletszünet. BÁBSZÍNHÁZ 10 óra: Sohsevolt király bánata. Jó a palacsinta-bérlet; 14.30 óra: Rózsa és Ibolya. Ólomkatona-bérlet, rt\( ESZÍNHÁZÉS MŰVÉSZKÁVÉZÓ 19.30 óra: Koncz Gábor önálló estje - Gyorsvonat. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 15.30, 17.45 és 20 óra: SorstalgnsiiR Színes magyar iilm. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 16.15 és 20.45 óra: Csodálatos lúlia. Színes magyar-kanadai-angol film,­18.30 óra: Messze. Színes török film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 16 és 18.15 óra: A pityergő teve története. Színes német-mongol film; 20.30 óra: Egy hulla, egy falafel és a többiek... Színes ausztrál-olasz ' komédia. GRAND CAFÉ 17 óra: Szerelmem, Hirosima. Francia film; 19 óra: Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz. Dél-koreai film; 21 óra: Hős. Hongkongi film. PLAZA CINEMA CITY Premier előtti vetítés - Aviator: 19.45 óra. Vejedre ütök: 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 óra. Közelebb: 16.15, 18.15, 20.30, 22.30 óra. «a4X13» 333<333 Hölgyválasz: 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 óra. Sorstalanság: 14.15, 17.15, 20 óra. Micimackó és a Zelefánt: 13.45, 15.15, 16.45, 18.15 óra. A bukás - Hitler utolsó napjai: 14.45, 17.30, 20.15 óra. Lucky Luké és a Daltonok: 13, 15, 16.45 óra. Ray: 17 óra. Fűrész: 20.30 óra. Csudafilm: 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 óra. Az utolsó gyémántrablás: 22.30 óra. Válótársak: 14.45, 18.30 óra. A nemzet aranya: 20 óra. Ocean 's TWelve - Eggyel nö a tét: 13.45 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 15 óra: Mérkőzés. Színes magyar film; 17.45 óra: Csudafilm. Színes magyar film; 20 óra: Dealer. Színes magyar film. SZENTES 17.30 óra: Anyám a lányokat szereti. Színes spanyol vígjáték; 20 óra: Állítsátok meg Terézanyut! Színes magyar romantikus vígjáték. MAKÓ 19 óra: Világszám! Magyar komédia. BALÁSTYA 19 óra: A tűzben edzett férfi. Színes amerikai film. DESZK 19 óra: Csodálatos lúlia. Színes, m. b. magyar film. PITVAROS 19 óra: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök. Színes, m. b. angol film. KÜZ£L£X SZEGEI) Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 10 órakor: babamasszázs. Vezeti: Ráezné Gyémánt Andrea védőnő; 18 órakor: Pál Dániel ­Csodák és csodatevők. A Máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 16 órakoj: dia- és filmvetítés. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) 16.30 órakor: Tiffany üvegező tanfolyam. A Szabad Waláorf Általános Iskolában (Napos út 16.) 17 órakor: Eelsó tagozat a Waldorf­iskolában: 9-13. osztály. A Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.) 18 órakor: A Teleki Pál Emlékbizottság kettős könyvbemutatója - Csirpák Lilli: Teleki Európáról és Bakos István, Csicsery-Rónay István: „Szobor vagyok, de fáj minden tagom..." Fehér Könyv a Teleki-szoborról. Házigazda: dr. Zakar Péter. A Közéleti Kávéház rendezvénye a Korona Szállóban (Petőfi S. sgt. 4.) 18 órakor: Bemutatjuk a Korona Szállót. Háziasszony: Csáki Beáta ügyvezető. Beszélgetőtárs: Szilágyi Árpád városvédő polgár. A szegedi csillagvizsgáló (Kertész u.) 18 órától 21 óráig várja az érdeklődőket. KONCERT és Bt II.I SZEGED Az Apostolok tanyájában (Vadkerti tér 6.) 20 órakor: élőzenés nosztalgiaparti. Házigazda: Vecsernyés Robi. A JATE-klubban 21 órakor: Titusz and the Carbonfools együttes koncertje, utána party DJ Titusszal és DJ Fraserrel. Lézer: Laserdesigner; a kávézóban 19 órakor: Sambafriqa Club. Az Old Timer Music Clubban (Brüsszeli krt.-Dugonics u. sarok) 22 órakor: kívánságparti. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A tiszti klubban (Szántó K. J. u. 28.) 21 órakor: K. É. Z. Produkció - Roy és Ádám­koncert, zenekarra. KIÁLLÍTÁS MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt: Japán fotókiállítás. Megtekinthető: február végéig. Géza, a csongrádiak motoros hajója Beteg lett Géza, a csongrádiak komphúzója, meg dereglyéző, to­ló-vonó, veretes - szegecselt ­motoros hajója. Szegény jószág talán még Lenint is látta, de ez nem is lenne baj, mert működött, a népes túlparti tanyavilág kap­csolatteremtője volt. A baj - azt mondják -, hogy pont akkor tört a kormány, amikor a Tisza kez­dett megaludni. Nem volt mivel járatot tartani a vízen, az meg nem várt, beállt. Mire Géza job­ban lett, a jég már neki is sok lett. A múlt század közepén - Géza máshol szolgált - kézzel-fával húzták a kompot, ilyenkor meg a dereglyét, de húzták. A kézi jégtö­rő, meg a vasalt kisrocsó volt, amit felhúztak a jégre, aztán 4-5 ember súlyával nyomta-törte a je­get. Úgy óra alatt haladtak vagy 2 métert, de átértek a túlpartra a múlt század közepén, meg előtte is. Most csak átnéztünk, de nem értünk, mert Géza megfagyott. A jégtörők meg Szegeden vannak ­gondolom - és kellene vagy két nap, mire ideérnek. Meg még va­lami: talán pénz üzemanyagra, bérre, vagy a szándék hiányzik? Az odaát szorult emberek mit érezhettek? Talán ugyanazt a lelki Trianont, mint 2004. december 5-e után a túli magyarok. Mi van velük, mi lesz velük? Iskola, or­vos, meg a kedves, meg minden, ami emberi, vagy állati, merthogy rengeteg embernek ott a tanya, a jószág, meg az élettér. Mit esz­nek? Kit érdekel? Csendben, mint a beszántott tanyahelyen jajt kiál­tó eperfa sarja jelzünk, egyre ke­vesebben, hogy azért élünk ott, a befagyott Tisza túloldalán is. Géza, jó öreg csatahajó, veled nincs bajom, csak akik igázgat­nak ott fent, azokat feledném. MURÁNYI LÁSZLÓ, CSONGRÁD Centrumban a kereskedelem Városunk lakossága is értesült ugyanúgy, mint más érintett magyar települések is, hogy az ismert áruházlánc tagjaként a szegedi Skála Divatáruház is kínai befektetők tulajdonába kerül. Annak ellenére, hogy nálunk is és ma már az ország szinte minden területén a helyi kereskedelem részei a kínai üzletek, a szegedi lakosságot mégis érzé­kenyen érintette a hír. A belváros üzlethálózatának az utóbbi időben történt átalakulásá­ból és a bevásárlóközpontok körének bővüléséből már korábban is ki­számítható volt, hogy ez is bekövetkezhet és a piacgazdaság racioná­lis működése könnyedén túl fog lépni a szegediek illúzióin is. A bejelentést követően felmerült a szakma nyilatkozatának és a la­kosság véleményének megfogalmazása, illetve aláírások gyűjtésének gondolata is, csak arra nincs válasz, hogy kinek és hova címezzük a petíciót. A gazdasági folyamatok mennek a maguk logikája szerint a számukra kijelölt úton. Ez így van rendjén, de ha közben történnek olyan változások, amelyek rontják közérzetünket és felforgatják kör­nyezetünk megszokott viszonyait, akkor reflexszerűen védekezni akarunk. Az embereknek a komfortérzetükhöz szükségük van a meg­szokott tájékozódási pontokhoz, az ismert minőségi színvonalon és a megszokott helyeken működő szolgáltatásokra és üzletekre is. Ma már sokan elmondják, hogy egy-egy árucikk beszerzésének ügyében azt sem tudják merre induljanak. Olyan gyakran változnak a cégtáblák és az üzletek profiljai, hogy az már követhetetlen. Vannak olyan területek, ahol a napi közszükségleti cikkek forgalmazása meg­szűnőben, a szerény minőségű sportruházat egyre nagyobb teret nyer, a belvárosban is csökken a színvonal és az áruválaszték egysíkúvá vá­lik. Maradnak a városszéli nagy bevásárló központok, ami idő, költség és teljesen más lépték. A globalizáció egyenpolcain többnyire multina­cionális cégek egyenáruit kínálják. Erre lehet azt válaszolni, hogy ér­telmetlen a nosztalgikus gondolkodás. Ez a jövő, ebbe az irányba megy a világ. Szükség van az olcsó külföldi árukra, különben is sokan szere­tik a bevásárlóközpontokat és a plazákat is. Ez igaz, illetve az igazság­nak csak az egyik fele, mert mi vásárlók valamennyien olyanok va­gyunk, hogy bizonyos esetekben szívesen megyünk a bevásárlóköz­pontokba, más alkalmakkor viszont a színvonalas megszokott kis, üz­letekben keresnénk az éppen hiányzó áruféleségeket. Szükségünk van tehát mind a két beszerzési forrásra, mert mindkettőnek megvan a he­lye és szerepe az ellátásban és a város fejlesztésében is. Sokan azért aggódnak, hogy mára eltolódtak az arányok a bevásár­lóközpontok és más külföldi kereskedőcsoportok irányába. Erre a fel­vetésre is fontos elemeket tartalmazó válaszok szoktak elhangozni. Utalva a külföldi tőke és a beruházások fontosságára, a piac önszabá­lyozó mechanizmusaira és a gazdasági folyamatokba történő be nem avatkozás fontosságára. Ezek megfontolandó gondolatok, de a mai történésekben sem tisztán jutnak érvényre ezek az elvek. A külföldi vállalkozások különböző kedvezmények igénybevételével működhet­nek Szegeden is. Az állami tulajdon lebontásának idején a külföldiek ösztönzése a kereskedelem területén is általában indokolt volt. Mára ennek az egyik hatásaként a helyi vállalkozások kiszorulnak és visz­szavonulóban vannak a piacról, akár a kis, akár a közepes méretű üz­letekre gondolunk, mint a Skála Divatáruház. A rendszerváltás tizenötödik évében vagyunk és jól látható, hogy a helyi kereskedők által irányított tradicionálissá váló üzletek kialaku­lásához nem elegendő a szakmai hozzáértés és személyes alkalmas­ság együttléte. A tőkeszegény, hátrányos helyzetben lévő helyi kisvál­lalkozó a külföldiekkel vívott versenyben rendre alul marad. Ez a fo­lyamat a kívánatos társadalmi szerkezet kialakulására is káros hatás­sal van és a foglalkoztatási gondokat is súlyosbítja. Amennyiben a folyamat megállításának érdekében nem történik intézkedés, a még meglévő értékeink is veszélybe kerülhetnek és az újak létrejöttének is csak kevés esélye marad. A Skála Divatáruház tulajdonosváltásának a ténye felszínre hozta a város lakosságának a kereskedelem helyzetével kapcsolatos vélemé­nyét is, amely megerősíti és egyre sürgetőbbnek ítéli egy olyan célirá­nyos kereskedelempolitika és szabályozórendszer kialakítását, amely a hazai, helyi kisvállalkozásokat is helyzetbe hozza. Elősegíti hosszú távú, versenyképes működésüket és lehetőséget ad a fejlődésükre is. Érzékelhető, hogy a lakosság kötődik a helyi kereskedők és iparosok által üzemeltetett, még meglévő sajátos arculattal és árukészlettel rendelkező, generációkon át öröklött és ugyanazon a helyen működő üzletekhez. Ez természetes és jogos igény a minőségre, a folyamatos­ságra és a stabilitásra. Ezen túlmenően ezek a boltok és műhelyek so­kak számára az itthonlét érzésének is fontos elemei. Véleményünk szerint a mai működési feltételek és tapasztalható következményeik nem sorsszerűek. Az önkormányzat vezetésének és a döntéshozóknak rövid időn belül meg kellene fogalmazniuk azo­kat a célravezető helyi döntéseket és a szükséges indítványokat is, amelyek a kisvállalkozók és a lakosság elvárásainak megteremtik a politikai és jogszabályi feltételeit és hozzájárulnak a jelenlegi folya­mat kiegyensúlyozásához. FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖK, FÜGGETLEN CIVIL FÓRUM EGYESÜLET A vásárlók szívesen vesznek igényes terméket Fotó: Schmidt Andrea Az ügyvéd válaszol Számos olyan levelet, telefonhívást kapunk olvasóinktól, mely­ben nemcsak egyszerűen megosztani szeretnék velünk ügyes-ba­jos gondjaikat, hanem segítséget, többnyire jogi tanácsot kérnek tőlünk. Éppen ezért a Kapcsolatok oldalunkon elindítottuk Az ügyvéd válaszol című rovatunkat, melyben dr. Juhász György heti rendszerességgel reagál olvasóink kérdéseire, felvetéseire, próbál jogi megoldást kínálni problémás élethelyzeteikre. Leveleiket a szokásos módon postán vagy e-mailen (kapcsola­tokéidelmagyar.hu) küldjék el szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borí­tékra vagy elektronikus levélre írják rá: Az ügyvéd válaszol.

Next

/
Thumbnails
Contents