Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

10 DÉLMADÁR 2005. február 18., péntek Felfedezések A férfi felfedezte a puskát és feltalálta a vadászatot. A nő felfedezte a vadászatot és feltalálta a bundát. A férfi felfedezte a színeket és feltalálta a festészetet. A nő felfedezte a festészetet és feltalálta a sminket. A férfi felfedezte a világot és feltalálta a beszélgetést. A nő felfedezte a beszélgetést és feltalálta a pletykát. A férfi felfedezte a játékot és feltalálta a kártyát. A nő felfedezte a kártyát és feltalálta a jóslást. A férfi felfedezte a barátságot és feltalálta a szerelmet. A nő felfedezte a szerelmet és feltalálta a házasságot. A férfi felfedezte a nőt és feltalálta a szexet. A nő felfedezte a szexet és feltalálta a migrént. A férfi felfedezte a kereskedelmet és feltalálta a pénzt. A nő felfedezte a pénzt és utána elköltötte az egészet. Az ideális anyós Az úton megy egy temetési menet, amely majdnem egy kilométer hosszú. Egy érdek­lődő megkérdezi a sor elején haladó családtagot: - Ki van a koporsóban, hogy ilyen sokan gyászolják? - A kutyám megharapta az anyósomat, aki belehalt a ha­rapásba. - Kölcsönkérhetném a ku­tyust? - Persze, de álljon a sor vé­gére. Egy anyósnak van három ve­je. Meg szeretné tudni, hogy melyik szereti öt a legjobban, ezért egy családi összejöve­telre hívja az első vejét. Egy­szer csak fogja magát, beugrik a kútba. A vő sem rest, utá­naugrik és kimenti. Másnap az udvarán egy vadonatúj Dacia áll, szélvédőjén egy felirattal: „Jótett helyébe jót várj. Anyó­sod" Még egy összejövetel, a má­sodik vejével is megismétlődik az eset, az anyóst ő is kimenti. Másnap az udvaron egy „va­diúj" Trabantot lát, szélvédő­jén felirattal: „Jótett helyébe jót várj. Anyósod" A harmadik vő is meghívást kap, de ő elgondolkodik: első kapott egy Daciát, második egy Trabantot, neki már mi jutna? Hagyja is az anyóst kút­ba fúlni. Másnap az udvarán áll egy gyönyörű Mercedes, szélvédőjén felirat: „Jótett he­lyébe jót várj. Apósod" Bizerge és a felesége cirkusz­ba megy. Velük van az anyós is. Az állatidomító egy veszélyes számnál megkéri a közönsé­get, hogy aki eléggé bátornak érzi magát, az bedughatja a fejét az oroszlán szájába. Bi­zerge odasúgja a feleségének: - Anyád megpróbálhatná, úgy látom, ma még az orosz­lán nem evett. Váratlanul csöngetnek a fia­tal pár lakásajtaján. A férj nyit­ja az ajtót, és ott áll az anyó­sa. Férj: - Drága mama, hát ma­ga? Mama: - Jöttem, fiam, egy kicsit hozzátok látogatóba. Férj: - És meddig marad, mama? Mama: - Hát, gondoltam, amíg szívesen láttok. Férj: - De drága mama! Már egy kávét sem iszik meg ve­lünk? A 10. emeletről lóg egy asz­szony. Fent egy férfi üti a ke­zét, hogy végre elengedje és leessen. Egy ember az utcáról megszólal: - Mit csinál maga? Le fog esni az a szegény asszony. - Az anyósom. Erre visszaszól: - Hogy kapaszkodik a vén szatyor! A bíróságon kikérdezik a gyanúsítottat: - Mondja, igaz, hogy ön meg­vert két embert? - kérdi a bíró. - Igen! - És miért tette? - Azért, mert az egyik szidta az anyámat, a másik meg di­csérte az anyósomat! Amiről télen is szeretnél tudni, de még nem merted megkérdezni... SZERETNÉM MEGTUDNI, MIÉRT NEM FÁZIK A PINGVINEK LÁBA. A pingvinnek nincs lába! Ezért nem is fázik. Egyes vélemények szerint olyan állat, hogy pingvin, nincs is. Ez a kép is valószínű, hogy trükk. Kérjük, senki ne dőljön be neki. Még hogy ping­vinanyuka meg a gyereke reggeli torna közben! Ez hülyeség! A VITAMINITALOK KÖZÜL MELYIKET KRL INNOM, HOGY EGÉSZSÉGES MA­RADJAK EGÉSZ TÉ­LEN ÁT? Természete­sen a természet alapanyagából, a nyestből ké­szült Nyestlét. A nyest fontos vitaminforrás, és préselve a vi­lág egyik ked­venc itala. íze miatt ugyan nem szeretik sokan, viszont a színe egyene­sen undorító. Az egészség azonban min­denekelőtt! Adóbevallás után - Már csak azok tankolnak Magyarországon, akik az or­szág legközepén laknak. - Az adócsalás az egyetlen szellemi tevékenység, ami né­mi hasznot hoz. - A pénz olyan, mint a szex. Ha nincs, nem tudsz másra gondolni. Ha van, mindig má­son jár az eszed. - Egyre nehezebb fenntarta­nunk a kormányt azon a szin­ten, amihez hozzászokott. - Az adózás az a tevékenység, amiről a világ lakosságának egyik fele nem tudja, hogy ho­gyan ússza meg a másik fele. - A tisztességes vagyon tíz eset közül kilencben olyan va­gyon, amelynek elfelejtették az eredetét. - Igenis létezik humánus kap­csolat ember és ember között. Úgy hívják, hogy készpénz. - Minden vallás hasonlít egymáshoz. Az adománygyűj­tésben. - Aki úgy véli, hogy vele nem törődik senki, idén ne töltse ki az adóbevallási ívét. Ez csak mozi... A héten mutatták be a Fidesz és az MSZP közös koprodukciójában a Szevasz, tavasz, avagy a nagy országértékbecslés című filmet. A két szerepből a főszerepet Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor játszotta. Költségtakarékossági okokból a Csudafilm díszletei között játszódó alkotásban a szereplést nem úszta meg Kuncze Gábor sem. Sokak szerint őés a víz alá nyomott Dávid Ibolya a nevető harmadik leltet a szereposztásban FOTÓMONTÁZS: HORVÁTH JÁNOS Orosz bátorság Helyszín: egy orosz hadihajó. Misa a kapitányhoz: - Kapi­tány úr, egy ellenséges hajó közeledik! Kapitány: - Semmi baj, Misa! Menj le a kabinomba, és hozd fel a vörös ingemet és egy üveg vodkát! Misa nem érti, de teljesíti a parancsot. A csata lezajlik és győznek az oroszok. Másnap. Misa: - Kapitány úr, három ellenséges hajó közeledik! Kapitány:-Semmi baj, Misa! Menj le a kabinomba, és hozz fel három üveg vodkát és a vörös ingemet! Misa ismét nem érti, de telje­síti a parancsot. A csatát ismét az oroszok nyerik. Misa nem bírja tovább és megkérdezi a kapitányt, hogy mire kell neki a vodka és a vörös ing. Kapitány: - A vodkából nye­rem a bátorságot, a vörös ing pedig azért kell, hogy ne lássák rajtam, ha megsebesülök. Belami cigivitája Na, az már biztos, hogy én Olaszországba nem megyek nyaralni - közölte a Zsibbadt brigádvezetó összes, nagyterembe szorult vendégével Snájdig Pepi. Mondta ezt olyan hangsúllyal, mint aki minden nyarát más és más egzotikus tájakon tölti, s mit neki egy Olaszország. Csak megkérdezte a vén Smúz, ugyan, mégis, mi nem elégíti ki Snájdig kényes ízlését Olaszban, ahol annyi a gyönyörűség, hogy talán el sem férne a Panel Pál-lakótelepen. - Aztán mit érek én a sok szépséggel, ha megfáradt turistaként egy kocsmába betérve rá sem gyújthatok, mert hogy a derék taljánok éppen mostanság tiltották be a füstölést minden ven­déglőben, középületben, de talán még a kertjük fabudijában is. És, mint hírlik, olyan harcot hir­dettek meg a cigarettázókkal szemben, hogy két slukkért is hamarosan nyaktiló jár. - Na, azt még megnézném, hogy azok a derék jogkövető taljánok mikor tartják be ezt a ren­delkezést - vigyorgott Ló Elek, és akkorát slukkolt a cigijéből, hogy még a homloka is behorpadt. - Nem róluk van itten szó, hanem az emberi szabadságjogokról - kiáltott fel ekkor izgalmában, meg nem éppen tegnap vasalt nadrágjában Bika Jenő, nyugdíjas és láncdohányos. - Igen, a sza­badságjogokról, amiket Irtózatosan elkezdtek kor­látozni, s úgy hírlik, nálunk is van rá esély, hogy tízévi várfogsággal, meg lábbilincsben való med­vetáncoltatással büntessék mindazt, aki csak rá mer nézni egy bűzrúdra - hevült tovább Bika Jenő. Elmondta azt is, hogy egy vendéglős saját, adóz­tatott vendéglőjében annak engedi meg a cigizést, akinek akarja, a dohányos meg agyon adóztatott fizetéséből legálisan vett, és áfával fejbekóllntott cigijét ott szívja el, ahol akarja. Naná! - Nem igazán tudok Bika úr nézeteivel azonosulni - szólt közbe Belami. - Mert az igaz, hogy lassan már minket, dohányosokat kiáltanak ki az em­beriség legnagyobb ellenségének, miközben a dohánygyártást semmi sem tiltja, és az is igaz, hogy személy szerint nekem ez jobban fáj, mintha Snájdig könyökütéssel verné ki maradék fogaimat. De azt is be kell látni, hogy más egészségét mégsem szabad veszélyeztetni, ezért aztán az ésszerű korlátozással igenis egyet kell értenem, még ha ez fáj is Bika úrnak. - Majd megmutatom én neked, mi az a fájdalom - ugrott Belami mélabús arcára Bika Jenő, s a mostanság népszerű ázsiai küzdősportok több fogását is kipróbálta a külváros nyugalmazott szépfiújának testén. Majd nagyot koppant, s elhallgatott, miként tenni szokták éji bogarak Arany János úr költeményében. Ettől persze még nem lett csend a Zsibiben, mert hogy cigi ügyben min­denkinek volt saját és előre nem igazán megfontolt véleménye. Bovden Béci például arra vetemedett, hogy kabátjának bal zsebéből előhúzta az Európai Uniót, mint gyakorta felhozható érvet, s így szólt: - Kérem szépen, ez uniós tendencia, a vén kon­tinens egészségesebben akar élni, úgy hogy jobb lesz, ha Bika úr nem pofázik, mert megpuszilta­tom egy csellengő krokodillal. Most már egyéb­kéntjói látom, hogy igazam volt annak idején: Bi­ka urat nem kellett volna felvenni az unióba - kö­zölte Béci, s hozzátette: Magyarország csak akkor lesz eurokompatibilis, ha leszokik a cigiről. - Valóban így látja? Mert akkor én azt mondom: leszokom a bagóról, ha a fizetésem is euro­kompatibilis lesz, s nem kell hat cigivel is le­nyugtatni az idegrendszeremet, ha meglátok egy OTP-s felszólítást - szólt ekkor Plüss Eta is. Ez volt az a pillanat, amikor Belami újfent békítő tárgyalásokat kezdeményezett, de csak azt érte el, hogy Bovden lenyomott Bika Jenő torkán egy félig telt hamutartót, s előadott egy füstáriát, merthogy az ő lábán meg Cink Enikő táncolt a hernyótalpas, tűsarkú cipőjével. - És ha én nem cigizek, miből épül majd az autópálya? - kérdezte ekkor egy emberbalom legtetején Snájdig Pepi, aki úgy vélekedett, mi­közben pofozkodott, hogy ekkora államadósság idején igenis mindenkinek kötelessége lenne rá­gyújtani, hadd nőjön az adóbevétel. - Sőt mi több, inni is kell a füstre, merthogy szeretett országunknak abból is csak haszna származik - kiabált Snájdig, ki közgazdasági alapon és vörös fejjel aggódott a nemzetgaz­daságért. - Mondja Belami úr, az is előfordulhat, hogy még a Zsibiben sem lehet majd cigizni? - kérdezte ekkor halkan Józsi csapos, vendéglőjének egy félreeső zugában, miközben a harc életre és halálra egyaránt folyt, mintegy döntetlen állás­ban. - Józsikám, mire ide eljut az unió, már azt is rég elfelejtettük, hogy valaha volt dohány a szánkban, meg a pénztárcánkban. Úgyhogy semmi oka az aggodalomra - vigasztalta Józsit Belami, s alá­merült ő Is a vidám verekedésben. BÁTYI ZOLTÁN

Next

/
Thumbnails
Contents