Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

PÉNTEK, 2005. FEBRUÁR 18. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Vezessen kerékpárút a Belvárosi hídtól a Mars térig! Egyebek mellett ezt kérik a szegedi biciklisták és környezetvédők az önkormányzattól. Ügyük előremozdítása érdekében tegnap pe­tíciót adtak át Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesternek, aki szerint a kerékpárosok nyitott kapukat döngetnek. - Szomorúan vettük tudomásul, hogy a képviselők nemrégiben le­vették a közgyűlés napirendjéről a szegedi kerékpárút-hálózat fej­lesztését. Döntésük nem csupán azokat érintette rosszul, akik ke­rékpárral járnak, de a város min­den lakójának életminőségét is hátrányosan befolyásolta. Elha­tároztuk, aláírást gyűjtünk an­nak érdekében, hogy a közgyűlés sürgősséggel tárgyalja a városi kerékpárút-hálózat fejlesztési programot - tájékoztatta lapun­kat Antal lános, a Csemete Ter­mészet- és Környezetvédelmi Egyesület biciklis ügyekkel fog­lalkozó koordinátora. A petíciót - amit tíz nap alatt több mint ezerkétszázán írtak alá - tegnap adták át a városhá­zán Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesternek. Antal el­mondta: a kerékpárút-hálózatból hiányoznak az összekötő szaka­szok. Újszegedről például na­gyon sokan járnak kerékpárral iskolába és munkába. Az egyesü­let 2003 májusában a Belvárosi hídon végzett forgalomszámlálá­si adatai szerint egy átlagos hét­köznapon, reggel hét és kilenc óra között több mint négyszázan tekertek át a hídon. Antal közöl­te: bár azóta nem mértek a hí­don, biztos abban, hogy a bicikli­út kijelölése még több embert csábított kerékpározásra. Töb­bek között az ő javukat is szol­gálná az a kerékpárút, amely a Belvárosi hídfőtől vezetne a Mars térig. A Belváros forgalmi rendjét is érintő bicikliút kialakítása 10-11 millió forintba kerülne. A Cse­mete két alternatívát is javasolt a mintegy kilencszáz méteres sza­kaszra. Az egyik szerint az új nyomvonal a Belvárosi hídi ke­rékpárút folytatásaként a Híd ut­cán, a Széchényi tér déli oldalán és a Károlyi utcán át csatlakozna a már meglévő Mikszáth Kál­mán utcai bicikliúthoz. A másik elképzelés szerint a kerékpároso­kat a Vár utcán és a Széchenyi tér évtizedek óta csak gyalogosok által használt széles keresztsétá­nyán vezetnék át. A környezet­védők az utóbbi megoldást mel­lett tették le a voksukat. Nagy Sándor azonban a Híd utcai átve­zetést javasolta előterjesztésé­ben, amit végül nem tárgyalt meg a közgyűlés. - A környezetvédők nyitott ka­pukat döngetnek a petícióval, ugyanis a városi kerékpárút-há­lózat fejlesztésére idén több mint 220 millió forintot terveztünk be a költségvetésbe. Ebben nem csupán a kérdéses belvárosi sza­kasz, de a tápai, a Csongrádi su­gárúti, a Pihenő utcai és Fő fasori kerékpárút építése, felújítása és kijelölése is szerepel - hangsú­lyozta Nagy Sándor. Idén felújít­ják és Szentmihály felé tovább­építik a katasztrofális állapotban lévő Petőfi Sándor sugárúti ke­rékpárutat is. Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, azért nem tárgyaltak ősszel a belvárosi szakaszról, mert tovább egyez­tettek az ügyben. Hozzátette, már ő is a Vár utcai megoldást támogatja. Nagy Sándor elkép­zelhetőnek tartja, hogy már a jö­vő heti közgyűlésen napirendre veszik a kerékpárút-hálózat fej­lesztését. sz. c. sz. MÍNUSZBAN A NYEREGBEN |H A Csemete nem csupán arról kérdezte a szegedieket, hol építenének kerék­párutat, de reggel 6 és este 6 óra között mérte is a forgalmat a Stefánián az egyik leggyakrabban használt kerékpárúton. Tavaly szeptember 16-án több mint ezer, idén január 27-én pedig - amikor mínusz 6 fok volt a napi átlaghőmérséklet - több mint négyszáz kerékpárost számoltak össze, akik a József Attila sugárúttól a Dóm térig tartó nyomvonalon tekertek. Ez is bi­zonyítja: a bicikliseknek nem számít a hó, a fagy. Azt viszont sérelmezik a drótszamarasok, hogy sok helyen (például a Fekete sas utcában) a közút­ról a kerékpárútra tolták, tolják a havat. Szegedre tervezik a szuperszámítógép-központot Imre, te ezt nem érted! Két szegedi egyetemi oktató eredeti ötlete nyomán nem el­képzelhetetlen, hogy a délke­let-európai régió Szegeden ke­resztül csatlakozhat a nyu­gat-európai szuperszámító­gép-központok hálózatához. A beruházás rövid idő alatt meg­dobná az egyetem, a város, a régió fejlődését. A Nyugat-Európában már mű­ködő HPC-Europa hálózat szu­perszámítógép-központjai, Bo­logna, Barcelona, Párizs, Stutt­gart, Amsterdam és Edinburgh mellett Szegeden létesülhetne a hálózat délkelet-európai köz­pontja. Hatalmas kapacitásával a szomszédos Szlovákia, Romá­nia, Szerbia-Montenegró, Hor­vátország, Szlovénia mellett a Balkán további országainak (Bosznia-Hercegovina, Bulgá­ria, Macedónia, Albánia, Gö­rögország, Ciprus, esetleg Tö­rökország) tudományos műhe­lyeit szolgálná. A jó kérdés Ez volt az alapötlet, amely két szegedi egyetemi oktatótól szár­mazik. Mindketten kémikusok. Egyikük, Csizmadia G. Imre négy évtizede a torontói egyetem tanára - 1956. december 31-én hagyta el Magyarországot - , s immár harmadik éve jár vissza Szegedre, „Szent-Györgyi pro­fesszor", azaz vendégoktató az SZTE tanárképző főiskolai ka­rán. Kutatásaihoz hosszú évek óta a bolognai szuperszámító­gép-központ szolgáltatásait veszi igénybe. Másikuk, a szintén a fő­iskolai kémia tanszéken oktató Viskolcz Béla főiskolai tanár éve­kig dolgozott Németországban és a stuttgarti központ kapacitását használta kutatásaihoz. - Imre, te ezt nem érted! Ezt hallom állandóan, valahányszor szóba hozom a DERMASK-ot ­meséli mosolyogva a vendégpro­fesszor. - Nos, a DERMASK az általunk Szegedre álmodott Dél­kelet-európai Regionális Mole­kula- és Anyagtudományi Szu­perszámítógép-központ nevének rövidítése. Az Imre pedig én va­gyok, aki túl sok időt töltöttem külföldön, nyilván ezért nem ér­tem, hogyan mennek a dolgok itthon. Valóban másképpen gon­dolkodom, mint sokan a mai Magyarországon. Az ő logikájuk: itt vagyunk - és innen hova nem lehet menni. Számomra pedig teljesen mindegy, hol vagyunk, mert nem ez a lényeg, hanem hogy hova akarunk eljutni és ho­gyan. A határtalan számításigény A professzor a külföldi és har­madik éves itthoni tapasztalatai­nak összevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magyarorországi potenciális szellemi tőke sokkal nagyobb tel­jesítményre lenne képes, ha megfelelő infrastruktúra szolgál­ná. A tudományos kutatások óri­ási számításigénye - nemcsak az ilyen természetéről közismert molekuláris biológiáról, gyógy­szerkutatásról, anyagtudomá­nyokról, általában a műszaki és természettudományokról, ha­nem számos társadalomtudo­mányról is szó van - hívta életre a világ egyetemi központjaiban a több száz gép összekapcsolásával előálló szuperkapacitásokat. De nincsenek ilyenek Európa keleti felében. - Fogalmam sincs, hogy má­soknak eddig ez miért nem jutott eszébe - válaszol Viskolcz Béla. ­Csak azt tudom, ahogyan mi most itt ülünk a tanszéki szobá­ban és közben Bolognában vagy Stuttgartban számoltatunk, ugyanígy ülhetnének kollégáink Belgrádban, Zágrábban, Athén­ben - és Szegeden számoltatná­nak. Az egyetemet, Magyaror­szágot, de az eurorégjó gazdasá­gát is valósággal megdobná ez a létesítmény, hirtelen óriási fejlő­dést lenne képes előhívni. A kis lépések taktikája - A legkevesebbe az építmény kerülne, ahol a gépeket el kell he­lyezni, számításaink szerint egy­milliárd forintba - mondja Vis­kolcz Béla. - A gépek viszonylag drágák. Ezért gondoltuk ki, hogy a nagykapacitást több lépcsőben, fokozatosan lehetne kialakítani. A központnak azért lenne jó he­lye Szegeden, mert itt sokféle számításigényes tudományt mű­velnek, erős az informatikai kép­zés és az ellátandó régió szem­pontjából a város földrajzi elhe­lyezkedése is ideális. És arról most szó se essék, hogy Szeged­nek - és az egész országnak ­nincs más esélye, csak a tudás­ipar. Az ötletgazdák tavaly nyár vé­gén tettek pontot az általuk elké­szített megvalósíthatósági tanul­mány végére. Azóta „házalnak" a dokumentumokkal. - Nem talál­koztunk senkivel, aki szerint nem jó az ötlet, mindenki támo­gatja, miniszterek, polgármeste­rek, de légióként a kutatók - me­séli Csizmadia professzor. ­Mindenki látja, hogy viszonylag nem nagy pénz befektetéséről lenne Szó, de annyi mindenre kell itt pénz, hogy nem remélik: erre is jutna. Ilyenkor mondják nekem: Imre, te ezt nem érted! Igyekszem érteni, ezért nem mondom, hogy ide azonnal két­milliárdot, mert ez busásan és rövid idő alatt megtérül! De arra rábeszélném az illetékeseket, hogy például egy aktuális infor­matikai egyetemi pályázatra ad­ják be ezt a koncepciót. Remé­lem, megteszik. SULYOK ERZSÉBET Új helyen a szociális munkások Tegnap adták át a szegedi egyetem egészségügyi főiskolai karának új épületét. A Bal fasori egykori párt­ház helye a nyolcvanas években lett többfunkciós épület. /Akkor a Juhász Gyula tanárképző, az egészségügyi főiskola és az önkor­mányzat osztozott rajta. Most tel­jes egészében az SZTE egészség­ügyi főiskolai kara lakja. Az épü­let felújítására 90-100 milliót köl­töttek, és az intézményt a szociá­lis munkások képzésére használ­ják. A Temesvári körúti főiskolai létesítmény már amúgy is szűkös helyet biztosított a szakképzés­nek. Mostantól a régi mellett ezen az új helyen is lehetőség lesz a nappalisok oktatására, a szak­vizsgások, valamint a felnőttek szakirányú továbbképzésére. D.T. A megyében még nem titkosítottak periratot A kerékpárosok petícióban kérik a szegedi kerékpárút-hálózat fejlesztését A Belvárosi hídtól a Mars térig tekerhetnek A bicikliseknek nem számít a hó, a fagy Fotó: Frank Yvette bűnpártolással vádoltak. Az ügyet államtitokra hi­vatkozva 25 évre titkosították a hatóságok. Exterde Tibor, a Csongrád Megyei Bíróság büntető­kollégiumának vezetője elmondta, hogy ő harmincöt éve dolgozik a bíróságon, de hasonló esetre még nem volt példa Csongrád megyében. Ennek az lehet az oka - fogalmazott -, hogy a kiemelkedő bűncselekmé­nyeket a fővárosi bíróságok tárgyalják. A székesfehérvári ügyben az ítélet kihirdetése ­mint minden esetben - nyilvánosan történt, csak az ítélet indoklása hangzott el zárt ajtók mögött, s ezt titkosították államtitokra hivatkozva. Exterde Ti­bor hozzátette: a büntetés-végrehajtásról szóló tör­vény értelmében a tárgyalások nyilvánosak, kivéve, ha a bíró indokolt határozattal kizárja a hallgatósá­got. Ezek a következők lehetnek: erkölcsi ok például a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, kiskorú, vagy a tanú védelme, illetve államtitok miatt. Hogy az ítélet indoklását mennyi időre titkosít­ják, az az ügy súlyától függ. A kollégiumvezetőtől megtudtuk, a Kennedy-gyilkosság iratait például 75 évre titkosították. A Pest Megyei Bíróság államtitokra hivatkozva 25 évre titkosította a székesfehérvári maffiaperként elhíresült ügyet. Csongrád megyében ehhez ha­sonló esetre még nem volt példa. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ötletgazdák: Csizmadia G. Imre és Viskolcz Béla Fotó: Miskolczi Róbert Bevásárolhat lapunkkal Lapunk népszerű Telekosár-já­tékának e heti nyertese Kucsora József makói olvasónk, aki 30 ezer forintos vásárlási utalvá­nyát jövő héten szerdán költi el a szegedi Metró Áruházban. A megbeszélt időpontban autóval megyünk érte, és haza is visz­sziik. A játékra az újságban megjelenő jelentkezési szelvény kitöltésével és elküldésével ne­vezhetnek a Délmagyarország és a Délvilág nyugdíjas előfize­tői. A sajtóban székesfehérvári maffiaperként elhíresült, három évvel ezelőtt kipattant botrányt több politi­kus is az évszázad bűntényének titulálta. Ekkor de­rült fény ugyanis arra, hogy egy szervezett bűnözői csoport be akar férkőzni az igazságszolgáltatásba. Annak idején a gyanúsítottak egy részét, köztük magas rangú rendőrtiszteket, ügyészeket, civileket kommandósok fogtak el. A Pest Megyei Bíróság ja­nuár végén huszonhárom vádlottból huszonkettőt bűnösnek talált, ám büntetésüket felfüggesztette vagy az előzetes letartóztatással megoldottnak te­kintette. A perben szereplő kilenc rendőrt, egy ügyészt, egy ügyészségi nyomozót, egy börtönőrt, egy ügyvédet és tíz civilt többek között vesztegetés­sel, hivatali visszaéléssel, államtitoksértéssel és

Next

/
Thumbnails
Contents