Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-17 / 40. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. FEBRUÁR 17. • AKTUÁLIS" 3 Környezeti katasztrófa fenyegeti a Tiszát Árvizet okozhat a sok hó Több vízkészlet halmozódott föl a Tisza vízgyűjtőterületén az utóbbi napok havazásai következtében, mint 2000-ben, az árvízkor. Ez környezeti katasztrófával is járhat: a romániai ipari derítők gátjai rossz állapotban vannak. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az árvízi helyzeten most nem segít, az ezzel kapcsolatos munkák csak ezután indulnak. De a jelenlegi védrendszer így is megfelelő állapotú. Az utóbbi napok havazása miatt több víz halmozódott föl a Tisza vízgyűjtő területén, mint a 2000-es árvízkor - hívja föl a figyelmet Kató Sándor polgárvédelmi ezredes, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. A megye 60 százaléka árvíz veszélyeztette terület. Az itt lévő települések mindegyike rendelkezik árvízvédelmi tervvel. Az embereket és az állatállományt szükség esetén árvízmentes területekre telepítenék. A veszélyt - a felső- és a közép-tiszai részekhez képest - csökkenti, hogy a víz egy részét a Tisza-tóba is ki lehet vezetni; ezt a célt szolgálják majd a szintén Felsőés a Közép-Tiszán a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében készülő tározók is. - Közvetlen veszély Csongrád megyében nincs: minden ősszel ellenőrizzük a védmüvek állapotát, a védműrendszer megfelelő állapotúak - hívja föl a figyelmet 2000-ben Szegednél is aggodalommal figyelték az emberek a Tisza áradását Fotó: Gyenes Kálmán Andó Mihály, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. Másodfokú árvízvédelmi készültségig saját létszámával képes biztosítani az igazgatóság a védekezést, ennél súlyosabb esetben a környezetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, a nemzeti parkok, s a bajai vízügyi szakemberek segítségére is szükség lehet. Még fokozottabb veszélyhelyzet esetében a katasztrófavédelemre, és a megyei védelmi bizottság integrálta kapcsolati rendszer is igénybe vehető. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) a mostani tavaszi helyzetet nem könnyíti meg. A megyében három helyen folyik munka a terv kapcsán. Ugyanakkor Szegeden, a régi híd alatt, a belvárosi partfalon tavaly végzett korszerűsítést a vízügyi igazgatóság - ismerteti a helyzetet Andó Mihály. A lehetséges áradás súlyos környezetszennyezéssel is párosulhat. Egyes romániai vélemények alapján a Nagybánya környékén található ipari derítők bármelyike környezeti katasztrófát okozERŐSÍTIK a gatat A Vásárhelyi-terv részeként a Szeged alatti Tisza-szakasz három kilométeres munkálataival kapcsolatos első, jelképes kapavágást Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tette meg Tiszaszigeten még az ősszel, s a kivitelező, a Szeviép Rt., átvette a teriiletet. - A tényleges munkák március közepén kezdődnek és augusztus végéig be is fejeződnek. A beruházás mintegy 200 millióba kerül - mondja Korompay András, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetője. Tápénál, szintén a VTT kapcsán, megszüntetik a már régen nem működő kósdi zsilipet, s új töltést húznak elé. Csongrádnál, a Körös-torkolat alatti Tisza-szakaszon pedig partbiztosítást végeznek: a folyómeder szélét úgy alakítják, hogy a víz lefolyása akadálymentes legyen, s a partvonalat kőszórással Is megerősítik, ez 300 millió forintot igényel. hat. Az ottani gátak elavultak, kétes terhelhetőségűek, kérdés, kibírják-e a szokásosnál több, egyszerre érkező hóolvadék nyomását. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter hivatalos tájékoztatást kért a román hatóságoktól a Nagybánya környékén található 17 ipari derítő állapotáról, egy esetleges környezeti katasztrófa kialakulásának lehetőségéről; mint ismeretes, a 2000-es ciánszennyezést •is egy nagybányai derítőgát átszakadása okozta. Válasz - mint a KWM sajtóosztályától megtudtuk - még nem érkezett. A szennyanyag-áradat ellen védekezésre nincs igazán jó megoldás. Ha tározóba terelnék a szennyet, az ott nem állna meg, hanem a talajon, talajvízen keresztül terjedne tovább. A szenynyezőanyagoknak léteznek ugyan szükség esetén bevethető semlegesítőanyagaik, de kérdés, ami laboratóriumi körülmények között működik, az szabadban is beválna-e. ECS. Még csak kísért az influenzavírus Riasztó hír, hogy Olaszországban három-, Németországban másfél millió, az osztrák fővárosban, Bécsben pedig harmincezer embert döntött ágynak az influenza. Néhányan olyan világméretű járványról beszélnek, mint amilyenre utoljára 1968-ban volt példa. Csongrád megyében mégcsak a gyanús esetek száma szaporodik. Az elmúlt héten 20 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, mint előtte - tudtuk meg Bujdosó László országos tiszti főorvostól. Csongrád megyében kifejezetten alacsony az influenza aktivitása: az elmúlt héten mindössze kilenc gyanús esetet jelentettek. Bár az időjárás egyre kedvezőbb a vírusok szaporodásához, a háziorvosok sem érzékelik, hogy a hirtelen enyhüléssel megnőtt volna a betegszám. Például Fekete Judit szegedi háziorvosnál egyetlen beteg sem fordult meg influenzaszerű tünetekkel, ugyanakkor olyan felső légúti, bakteriális fertőzéssel jelentkeztek, amely torokfájással, lázzal, és nem ritkán tüdőgyulladással jár. Domokos Mária makói háziorvos eddig 240 vakcinát adott be, többségében 60 év felettieknek. A hódmezővásárhelyi Mester János úgy saccolta: praxisának körülbelül 10 százaléka igényelte a védőoltást, amely nagyjából 200 embert jelent. Zoltán Lászlónál Szentesen pedig eddig 60-an jelentkeztek az injekcióért. Idén 54 ezer vakcinát osztottak szét a háziorvosoknak, ugyanannyit,' mint tavaly - tudtuk meg Tombácz Zsuzsannától. Az ANTSZ Csongrád megyei járványügyi osztályvezetője szerint idén többen vették fel az oltást. A szakember azt mondja, még most sem késő beadatni a védőoltást. Ajánlatos az immunrendszert is megerősíteni C-vitaminnal, illetve különféle gyógyteákkal. Emellett fontos, hogy a zárt helyiségeket gyakran szellőztessük, és amennyi időt csak lehet, töltsünk a friss levegőn. TÍMÁR KRISZTA Az index FEKETE KLARA A vásárlóerő-indexet csak kiszámolni nehéz, azt fölfogni, mi rejlik mögötte, a művelethez képest pofonegyszerű. Szakértőnk elmondta, nemcsak az egy településen élők rendelkezésére álló, elkölthető jövedelmet nézik, és azt viszonyítják az országos átlaghoz, hanem sokkal-sokkal többet. Még azt is vizsgálják, hányan adóznak, mekkora jövedelmet vallanak be, mennyi járulékot fizetnek, mennyire nyereségesek a helyben munkát adó cégek és hogy hány orvos praktizál. Olyan adottságokat elemeznek, amelyek közül valójában egyik a másikát vonzza, hiszen van oka annak, hogy több a fogorvos és a fodrász az osztrák határ mellett. Mégis: ezek együttese a fokmérője az egész település vásárlóerő-indexének. A sok-sok adatot aztán egy nagy, fekete dobozba dobják, jól őszszerázzák, bonyolult képletekkel különböző matematikai műveleteket hajtanak végre, és ebből kijön egy szám. Egy olyan szám, amelyik alkalmas arra, hogy vele összehasonlítást végezzünk, és összehasonlításra legyünk 'alkalmasak európai méretekben is. Az intézet elkészíti a maga jelentését, és ezt pénzért hozzáférhetővé teszi azoknak a befektetőknek, terjeszkedő multiknak, áruházláncoknak, amelyek a tények alapján olyan helyre szeretnének üzemet, hipermarketet telepíteni, ahol magas a falu, a város vásárlóereje. Vagyis a gazdagabb térség tovább gazdagszik lásd mint fent: egyik adottság maga után húzza a másikat -, míg a szegényebbek végképp lemaradnak. Hacsak az állam vagy az unió nem segít. Képzeljünk el egy olyan községet, ahol a munkaképes lakosság nagy része rokkantnyugdíjas, aztán élnek még ott gyerekek és nyugdíjasok. A családok napi vásárlása kimerül egy kiló kenyérben, egy-két liter tejben, telente disznót vágnak, amihez a piros paprikát a termelőtől veszik, feketén. A lakosság vásárlóereje nem veri tehát az egeket az éllovas Hévízhez, és a Pest melletti Csornádhoz hasonlítva, ahol egyesek napi több tízezer forintot is a boltokban hagynak. Csongrád megye végül is nem panaszkodhat helyezésével kapcsolatban, igaz, jobb hír lenne, ha már kiverekedte volna magát a középmezőnyhői. Igaz, térségünk mai helyzetét az is jellemzi, hogy a két szomszéd megye, Békés ás Jász-Nagykun-Szolnok most a sereghajtók közé tartozik. Vajon két év múlva, a következő elemzés után milyen számot látunk majd a „Pest melletti", mindössze másfél órás út árán elérhető Szegedről ? Ma tovább vastagodik a megye hótakaró)a Folytatódik a csapadékos időjárás. A Dél-Alföldön körülbelül 7 milliméter csapadék várható. Estére összesen húszcentis hó borítja majd a vidéket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat további havazást ígér mára. Erről értesítették az érintetteket, többek között a közutak kezelőit. Tegnap egész nap enyhe, de télies idő volt. A latyakos hó nem akadályozta túlzottan a közlekedést, de érezhetően lelassult a forgalom. Három anyagi kárral járó ütközés történt - mondta Vad Róbert, a megyei rendőr-főkapitányság ügyeletese. A hóban lassabban hajtottak a sofőrök, nem történt súlyos baleset. Elsősorban a gyalogosokat bosszantotta, hogy mindenütt tócsák rejtőztek a kásás hó között. Hóiét fröcskölő autók elől húzódtak el a sóvirágos csizmákban csúszkáló aszszonyok Szeged utcáin. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi központjában arról tájékoztatták lapunkat, hogy ismét számottevő havazás várható. Ma estig 7-8 milliméter csapadékra számítanak. Nem lesz túl intenzív a havazás, de folyamatosan szállingóznak majd a pihék. Ma nem lesz túl hideg. Vastag felhő borítja az eget, így a levegő nem hűl le, 0 Celsius-fok körül mozog majd a hőmérséklet. A lehulló hó az enyhe időben könnyen összeroskad, és hét-nyolc centiméter vastag réteget alkot. A hivatalos mérések szerint tegnapig 13 centiméter hó hullt Szegeden. Ma estére a friss réteggel együtt körülbelül húszcentis hótakaró borítja majd vidékünket. Ez helyenként különböző lehet, mert fújt a szél. A tél eleje hómentes volt, ezért érezhetjük rendkívülinek a magyar télre egyébként jellemző havas időjárást. , M. B. I. A közepesen gazdag megyék közé tartozunk VÁSÁRLÓERŐ INDEX 2004. 1. Györ-Moson-Sopron megye 108,8 2. Vas megye 103,7 3. Fejér megye 103,6 4. Pest megye 102,1 5. Komár-Esztergom megye 99,9 6. Veszprém megye 98,0 7. Zala megye 97,S 8. Baranya megye 93,0 9. Csongrád megye 91,8 10. Tolna 91,5 8UDAPEST 1 135,4 OM-grafika Csongrád megye és Szeged közepesen számít „gazdagnak" a GfK Hungária Piackutató Intézet nemrégiben elkészült vásárlóerő-elemzése szerint. A tizenkilenc megye és Budapest vásárlóerő indexét összehasonlító, 2004-es mutatókon alapuló rangsorban Csongrád megye a 10. helyen áll. Ez, amennyiben Budapestet kiemeljük a sorból, a kilencedik helynek felel meg magyarázta a számok mögöttesét Magyar Balázs, a GfK Hungária kereskedelmi kutatásokért felelős vezetője. Utoljára 2002-ben készült hasonló elemzés, akkor is a kilencedik helyet foglalta el térségünk. Igaz, most egy 91,8, két éve pedig egy 93,7-es mutatóval jutott a középmezőnybe. A szakértő magyarázata szerint a magyarországi átlagot 100-ban határozzák meg, s ehhez képest mozdul el az index fölfelé, illetve lefelé. Csak összehasonlításképpen: az egy főre eső vásárlóerő alapján a 2002-ben még Fejér megyével holtversenyben az első helyen álló Győr-Moson-Sopron mára egyedül található a dobogón legfelső fokán (108,8), őt követi a tavalyi ezüstérmes Vas megye (103,7), míg Fejér megye (103,6) a harmadik helyre szorult. Szeged vásárlóerő indexe romlott 2002-höz képest: két éve 106,6-on, ma 100,5-ön áll, akkor a nyolcadik, most a kilencedik helyen végzett a megyeszékhelyek versenyében. Ez Magyar Balázs szerint nem feltétlenül visszaesést jelent, hanem lehetséges, hogy a környék indexe erősödött. A vidéki Magyarországot vizsgálva a 2002-ben győztes Telkit és Százhalombattát mostanra megelőzte a Veresegyházhoz közeli Csornád, valamint Hévíz is. Ezek a települések közel negyven százalékkal szárnyalják túl az országos átlagot, míg a legszegényebb területek eredménye ugyanennek egyharmadát sem éri el. A sereghajtók között találjuk a Baranya megyei Gilvánfát (29,2). Érdekes, hogy a gazdagnak számító Domaszék indexe 79, legkisebb falunké, Kövegyé pedig 70,5. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a domaszéki őstermelőknek alig van bevallott, adóalapot képező jövedelmük. A megyék sorrendjében az országos átlaghoz viszonyított legalacsonyabb értékeket, 80-85 százalékot négyen tudhatják magukénak: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok. EK A J0LET MER0SZAMAI Amikor vásárlőerő-indexeket készítenek a kutatók, akkor nemcsak azt vizsgálják, hogy az adott településen élők mennyi elkölthető jövedelemmel rendelkeznek. Az index a telefonvonalak, autók számától éppúgy függ, mint attól, hány gyerek születik, mennyi a munkanélküli és hány cég ad munkát az ott élőknek. Gazdagnak azt a várost nevezhetjük, ahol sok fiatal él magas jövedelemből több szobás lakásokban, amelyekben csörög a telefon és csatorna vezeti el a szennyvizet. Kicsi a vásárlóereje annak a falunak, ahol a lakosság 90 százaléka nyugdíjas, az önkormányzaton kívül pedig nincs más munkaadó.