Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-12 / 36. szám

Szombat, 2005. február 12. SZIESZTA-REJTVÉNY 11 Új magazin A Periculum Ignis című új színes magazin az értékteremtök és értékőrzők lapja - hangzott el a héten a kiadványt bemutató sajtótájékoztatón a budapesti Gerbeaud cukrászdában. wn A kiadvány célja, hogy bemutassa azokat a történelmi és ma élő személyiségeket, akik meghatározó és maradandó kulturális, gazdasági vagy építészeti értékeket hoztak létre, sokat tettek hazájukért, a társadalomért, akik munkájukkal, életükkel elősegítették a fejlődést. Az újságban sorozatot olvashatunk a különböző vallásokról, a Bibliáról, valamint a királyi dinasztiákról is. Az első lapszám címlapján I. János Károly spanyol király látható, aki kivezette Spanyolországot a diktatúrából és szabadságot adott a spanyol népnek. A következő számban II. János Pál pápa munkásságáról olvashatunk, aki egész életét a különböző vallások és kultúrák közötti együttműködésnek szentelte és szenteli mind a mai napig. A Pro Educatio nevű kiadó által megjelentetett újság alapítója Annabelle Félicité de Valois francia írónő, akinek korábban már megjelent novellás kötete és verseskötete is. Kétnyelvű francia-magyar dalos mesekönyveinek Franciaországban is nagy sikere volt. Az írónő sokat dolgozott a francia-magyar kulturális kapcsolatok kiépítésén, jelenleg pedig a spanyol-magyar kulturális kapcsolatok erősítésén munkálkodik, mivel mindkét országhoz kötik személyes kapcsolatok. A Periculum Ignis című magazin tavaly májusban szűk körben spanyolul már olvasható volt, aminek a Magyarországon élő spanyol ajkúak is örültek. A lap megalapításán túl Annabelle Félicité de Valois létrehozta az újság nevét viselő díjat, amellyel olyan művészeket, tudósokat, valamint újságírókat, közéleti személyiségeket, alkotókat kíván díjazni. PÉNZZEL BÉLELT PIROS BORÍTÉK, FELDÍSZÍTETT BARACKFAÁG ÉS A SZÉTFŐTT KAKAS A Szegeden élő vietnamiaknál is beköszöntött a kakas évé Sült csirkeláb, főtt kakas, bambuszleves és disznófül került az ünnepi asztalra FOTÓ: GYENES KÁLMÁN A kínai naptár szerint február 9-én beköszöntött a kakas éve. Ez alkalomból a Szegeden élő vietnamiak baráti körben töltötték az estét, s bár az ünnepi kakas szétfőtt, ez mit sem vont le az étel élvezeti értékéből. A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: tavaszünnep) a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe. Olyan mint nálunk a karácsony és a szilveszter. Ilyenkor A jegy szülöttei A kakas évében született férfi (1909, 1921, 1933, 1945, 1957, 1969, 1981, 1993) meglehetősen konzervatív, bár az első pillanatban ez nem tűnik fel. Kellemes társasági lény, mindig barátságos és előzékeny. Minden helyzetet gyorsan átlát, de többnyire nem bízik másokban, csak önmagában. Nem szívesen vállal nagyobb kockázatot. A szerelemben a Kakas tüzes, hamar lángra lobban. A Kakas-gyerekek megpróbálnak korán belekóstolni az életbe. Tanáraikra és társaikra hatást akarnak gyakorolni. Szívósságukkal, energiájukkal mindig elérik azt, amit elhatároztak. Már fiatal korukban is megmutatkozik találékonyságuk. Erősek, elevenek, kiváló sportolók. A Kakas nő nem a legjobb anya. Nem tudja elképzelni életét gyerek nélkül, nem hanyagolja el őket, de ha szerelemről, vagy érvényesülésről van szó, akkor a gyerek a második helyre kerül. E jegyben született például Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője, koreográfus és Sejben Lajos szegedi festőművész is. mind Kínában, mind a világ különböző pontjain található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévvel törődik, még az üzleti forgalom is leáll. Az otthonuktól távol élő kínaiak, ha csak tehetik, hazautaznak. A családtól távollévőknek pedig ugyanúgy megterítenek, mintha otthon lenne. Az ünnep időpontja a húsvéthoz hasonlóan évről évre változik. Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4-éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a holdújév mindig január 21. és február 21. közé esik. A tavaszünnep a tavasz és az új év kezdete, mely két célt szolgál: egyrészt alkalom arra, hogy a nagycsaládok tagjai összegyűljenek, megajándékozzák és jókívánságaikkal halmozzák el egymást. Másrészt pedig ilyenkor kell elbúcsúztatni az óévet, megszabadulni annak ártalmaitól, illetMi az a holdév? A kínai asztrológusok a holdévek szerint számolnak és állítják össze egy-egy jegy jellemző vonásait. A kínai hold-kalendárium több ezer éves. Egy sima kínai ciklus 12 évig, egy teljes ciklus 60 esztendeig tart. A 12 év megkülönböztetéseként állatövi jegyeket használnak, s a az öt elem a fém, a tűz, a föld, a víz és a fa elemekkel kombinálják azokat. Az elemek 60 évenként, a jegyek pedig 12 évenként ismétlődnek. A hold-kalendárium szerint naponta, két óránként is változnak az állatjegyek. ve, ilyenkor lehet a jó szerencsét biztosítani az új évre is. A Szegeden élő vietnamiak baráti körben ünnepelték a holdújévet. Az asztalra számos finomság került, aminek nagy részét a vendégek készítették. Mint a házigazda, Dinh Duc Thanh, magyar becenevén Tibi barátnője, Zsanett mondta, ha mindent egyedül neki kellett volna elkészítenie, éjfélre sem végzett volna. - A kakast egészben kellett volna főzni, de ez nekünk nem sikerült. Tibi a kislányunkkal foglalkozott, én csirke szárnyat sütöttem, a kakas meg szétfőtt, ezért végül felszeleteltük - magyarázta, s azt kérte, ezt semmiképpen ne írjam meg. A kakas élvezeti értékéből ez a kis malőr egyébként semmit nem vont le, így is nagyon finom volt, különösen a hozzá illő különleges szószszal. Került még az asztalra sült csirkeláb, amit Tibi nagybátyja készített, a bambuszlevest pedig az egyik barátjuk feKakast ábrázoló aranyrúd FOTÓ: MTI lesége. A hagyományos vietnami süteményt ilyenkor úgy készítik, hogy banánlevélbe csomagolnak ragacsos rizst, szóját és húst, amit négyzet alakúra hajtogatva megpárolnak. Az ünnep alkalmából barackfa-, vagy mandarinfaágat díszítenek föl. Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak" ajándékozása is. Egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek. A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az őszszegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak. A másfél éves, Bui Duc Nanh (magyar becenevén: Márk) is kapott egy kis borítékot, de hogy vajon mennyi pénz volt benne, azt nem tudhattam meg. A piros tasak felbontása ugyanis az ajándékozó előtt, ha szerencsétlenséget nem is hoz, de nagy udvariatlanságnak számít. ARANY T. JÁNOS a madarak menyegzős napja Bálint napján a madarak is jóllaknak FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Azt, hogy a latin valeo (erős vagyok) igéből származtatott Valentin lesz-e valaha olyan erős, hogy a „rendszerváltó kórtünetként" fellobbant nyugati kultúrájú szokásaival február 14-e napjáról kiverje a Bálint névünnepet a magyar naptárakból, és a köztudatból a hozzá kapcsolódó hagyományokat, még botorság lenne jósolgatni. Egészségesebb (tekintve, hogy a valentis egészségest jelent) azt felemlegetni, hogy a mi Bálint-napi örökségünknek Is számtalan értékes eleme van. A télutó hónapjának 14. napján a magyarok kalendáriumában réges-régtől Bálint névünnepe áll, mely név nemcsak kereszt-, de családi névként is olyan népszerű volt, hogy belőle az 1522. évi tizedlajstromban is sokat számba vett Bálint Sándor néprajztudós. Aki egyébként valószínűsítette, hogy a névhez nálunk valaha annak a passaui gyógyító szentnek az alakja kapcsolódott, aki csodásan képes volt elhárítani mindenféle nyavalyatörést (epilepsziát). S akit a betegségben szenvedők úgy is próbáltak pártfogójukká tenni, hogy a hozzá való szüntelen könyörgés jeleként a nyakukban bálintkeresztet, más néven frászkeresztet hordtak. (Ami megjelent a frászt - a görcsöt - oldó népi gyógyászati eszközökben, a tésztából készített frászkarikákban is, melyeken a beteg gyermeket bújtatták át, hogy „újjászülessék", s megszabaduljon a betegségtől.) A gyógyító Bálint püspök legendáriuma olvadt össze a fiatal római pap, Valentinus köré szövődött misztikummal, majd keresztény ünneppel, ami február 14-ét a római vértanú emléknapjává rendelte, hogy kiszorítsa a korábbi, pogány Lupercalia-ünnepet, mely a pajzán szórakozás, párosítás, szerelmeskedés alkalma volt - s őse lett a nyugati kultúrákban dívó valentinozásnak. A természet újjászületését az ifjak mátkásodásával köszöntő ünnep a télutón az indus naptárban Ganesának, a házasság istenének szenteltetett. S hozzá kapcsolódó keleti mondák szerint az égből ekkor hulló három csepp harmattal töltődik fel nemzőerővel a légkör, az állat- és a növényvilág. A természet megújulásának ősi ünneplő motívuma köszön vissza abban, hogy réges-rég február 14-e, Bálint napja évszázadokig a magyarságnál is a párválasztó madarak jegyében volt nevezetes, ez volt a madármenyegző napja. Melyen a népi regula szerint isten tavaszhírelő kis teremtményeit a nászban zavarni nem illett. A tápai favágók például Bálint napján nem mentek az erdőbe. Sőt az éheztető tél után „erőre kellett kapatni a madárkákat", ezért sokfelé az udvarokon „csíkot söpörtek" olyan helyre, ahol az aprójószág nem férhetett hozzá, s a madaraknak magokat, aszalt gyümölcsöket szórtak ki. A Bálint által visszahívott vadgalambok burukkolására, a pacsirták szavára figyelmeztek védőszentjük napján - ha a mezei énekes rázendített ekkor, azt jelentette „csücsülj be, csücsülj be" (a kemence mellé), mert még hideg idők jönnek. A verebek fészekrakási gerjedelme nyomán sokan e napon fészkeitették el a kotlóstyúkot, hogy kikeljenek mind a tojások. Sokfelé - a szegedi tájon is szokásban volt Bálint-napon szenteltvizet önteni az aprójószágok hatójába, hogy a Háromkirályok vize egészségessé tegye a szárnyasokat, tojásaikban pedig legyen szóm, azaz életmag, bennük „kacsingalódjék a bálintka". A „szerelmetes kacsingalódás", párfürkészés is velejárója volt persze ennek a mátkásodó napnak, némelyek úgy vélték, a leány jövendőbelije olyan nevű legény lesz, amilyennel aznap először találkozik. A legények között is akadt, aki úgy hitte, az elsőként aznap meglátott lány lesz majd a párja. Azért persze voltak, akik nem akarták ezt a véletlenre bízni, és szerelmi praktikákhoz folyamodtak: például ahhoz, hogy a lány keresett egy kilencmagvas almát, s annak magjait alkalmatos pillanatban a kiszemelt legény zsebébe tette, hogy attól az megszerelmesedjék. A bátortalanabb, de már nagyon párra vágyó leányzók viszont a madármenyegző napján rettentően szerettek volna madárral álmodni, mert az biztosan azt jelentette, hogy hamarosan férjhez mennek. SZABÓ MAGDOLNA