Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-12 / 36. szám

SZOMBAT, 2005. FEBRUAR 12. » A K T U A L I S Az állóvizek kevésbé veszélye­sek, de nem árt tudni, milyen sok tényezőtől függ a jég vas­tagsága. Molnár Gyula bioló­gus, önkormányzati képviselő körzetében található a Holt-Maros. A tórendszerben azonban lassan keringetik a vizet, ezért nem biztonságos a jég. A lassú folyású víz nem fagy be teljesen biztonságo­san, előfordul olyan véko­nyabb jégréteg, amely besza­kadhat. - Nem javasolnám, hogy rá­menjenek a jégre - fejtette ki Molnár Gyula -, hiszen fönn­áll a veszélye annak is, hogy szennyvíz vagy egyéb befolyás lehet egy ilyen állóvízben, an­nak a sótartalma eltérő, vagy melegebb lehet, így csak vé­kony jégréteg alakul ki azon a helyen. - A jelentős hétvégi felmelege­dés ellenére egyelőre a jég állapo­ta alig változik a folyókon - tájé­koztatott Lévai István. Az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat sze­gedi regionális központjának munkatársa szerint huzamosabb és erőteljesebb felmelegedés kel­lene, hogy meginduljon a zajlás. Lassan jön a hideg időt váltó fel­melegedés, nem lesz energiája, A folyók jege végképp kiszámíthatatlan Fotó: Karnok Csaba mire a Dél-Alföldre ér. A meleg­front, mire kitöltené a térséget, ki is fullad. Szombaton télies idő várha­tó, szombat éjjelre enyhülés­sel számolnak a meteorológu­HALAL A BEFAGYOTT FOLYON A Tisza jegére merészkedett 2001. december 18-án egy Szegeden tanuló diák. A 24 éves, gyógyszerésznek készülő férfi egyetemi vizsgáira készült kora hajnalig, majd - nem tudni miért -, nekiindult a folyónak. A Belvárosi híd lábá­nál megnyílt alatta jég. A reggel hét óra előtt pár perccel kiérkező tűzoltók a hídról leereszkedve próbálták kihúzni a segítségért kiáltozó férfit. A mentés hosszú ideig tartott, a hideg vízbe merülő diák apját, anyját hívta egyre elhaló hangon segítségül. Mire végre kiemelték, annyira kihűlt a teste, hogy aznap délután a klinikán meghalt. sok. A hét végén 5 fokra me­legszik nap közben a levegő. De jövő hét elejére ismét nul­la fok alá csökkennek a várha­tó nappali hőmérsékleti érté­kek. Vasárnap csapadékra szá­mítanak, ez megyénkben egy­aránt lehet hó, eső, ónos esőt, de az eső a legvalószínűbb ­tette hozzá. Jövő héten aztán hideg lesz, és megerősödik a szél. M. B. I. HÚSVÉTI VÁROSLÁTOGATÁSOK REPÜLŐVEL PÁRIZS - 4 nap/3 éj, 3*-os hotel reggelivel 92 900 Ft/fő LONDON - 4 nap/3 éj, 3*-os hotel reggelivel 89 700 Ft/fő RÓMA - 4 nap/3 éj, 3*-os hotel reggelivel 83 400 Ft/fő BARCELONA - 4 nap/3 éj, 3*-os hotel reggelivel 74 900 Ft/fő Retúr diákjegyek Európa legtöbb nagyvárosába 14 900 Ft/főtől! Vista Utazási Központ 6720 Szeged, Oroszlán u. 4. Tel.: (06 62) 548 480, fax: (06 62) 548 481 E-mail: szeged@vista.hu • www.ingyenrepiegy.hu Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló nnvpui- , I ^J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 20/93-67-778 telefonszámon. Egyetemre jelentkezők gondban Baj, ha hiánycikk a nyomtatvány A legtöbb szegedi boltban már nem kapható felsőoktatási je­lentkezési lap, amit az egye­temekre, főiskolákra igyekvők­nek február 15-éig kell postára adniuk. Az Országos Felvételi Irodában azt mondták: ők előre szóltak, hogy ne hagyják az utolsó napokra a jelentkezők a lapok beszerzését. Az internet­ről nem lehet letölteni a do­kumentumot. Hiánycikk a felsőoktatási jelent­kezési lap Szegeden, pedig a sike­res jelentkezés feltétele, hogy az „A" és „B" jelű lapokat február 15-ig postára adja a leendő hall­gató. A szegedi Tóth Roland földrajz szakra jelentkezne, de azt egyelő­re nem tudja, hogyan teheti ezt meg. Az „A" jelű önmagában nem elég - Az egyik papírboltban csü­törtökön azt mondták, egész Szegeden nem lehet kapni je­lentkezési lapot. Egy másikban csak „A" jelű volt, de ez önma­gában nem elég. Azt ígérték, ta­lán péntekre kapnak „B"-t is, de hiába mentem vissza az üzlet­be, nem sikerült szerezniük ­a felvételi iroda figyelmeztetett jH A jelentkezési lapokat nem lehet internetről letöltetni - tájékoztatta lapunkat az Országos Felvételi Iroda (OFI) illetékese. Az iroda egyébként a honlapján felhívta ar­ra a figyelmet, hogy a jelentkezők ne az utolsó napokra hagyják a beszerzést, mert előfordulhat ­olvasható a figyelmeztetésben -, hogy az üzletek kifogynak jelent­kezési lapokból. A késve feladott jelentkezési lapok érvénytelenek. magyarázta a fiú, aki elismerte, utolsó pillanatra hagyta a je­lentkezést, de nem számított ilyen akadályra. Már nem várnak új szállítmányt Tegnap megpróbáltunk je­lentkezési lapot vásárolni Sze­geden. A Tisza Papír írószer­boltjában néhány „A" lapot ta­láltunk, de a „B" elfogyott. Az üzletben megtudtuk, számítot­tak utánpótlásra, ami azonban elmaradt. A Szecolor nyomtatványbolt­jában is csak egyféle lapot tud­tak adni, a „B" itt is hiány­cikk. Azt javasolták, érdeklőd­jünk másnap, talán addigra hoznak. A Rókus Papírnál már a hét közepén elfogyott mind­két lap, és nem is várnak új szállítmányt. Egyetlen helyen még kapható Napok óta nem tudnak je­lentkezési lapot adni a nagy­áruház papírboltjában sem. Az eladók azt mondták, a postán még biztosan kapható. Megpró­báltunk a Széchenyi téri posta­hivatalba jelentkezési laphoz jutni, ahol az eladó közölte: ő is csak „A" lapot tud adni. De ér­deklődjünk papírboltokban, könyvesboltokban, ott még biz­tosan kapható... Szerencsét próbáltunk a könyvesboltokban is. Hosszú kutatásunk nem volt ered­ménytelen. A Fókusz Könyv­áruházban mindkét jelentkezé­si lapot megtaláltuk. Tar Zsolt, a könyvesbolt munkatársa el­mondta: pénteken a könyves­boltban 103 „B" és 49 „A" jelű lapot adtak el. G. ZS. A rendőrök kiküldik, vagy akár meg is büntetik a Tiszára merészkedőket. Jégre lépni életveszélyes Most mondják meg, ugyan mennyit változott a világ öt esztendő alatt ? Kigyógyultunk-e mi, emberek a nemtörődömség, a hanyag­ság csúf, lelket romboló betegségéből 1 Tanultunk-e más, és tanul­tunk-e saját kárunkból ? Úgy tűnik, fikarcnyit sem. Sőt még emlékező tehetségünk is mintha cserben hagyott volna. így aztán az öt évvel ezelőt­ti katasztrófa már csak történelem, vagy talán már feledhető hibává is laposodott sokak szemében. Hogy megmérgezték a Tiszát ciánnal1 Hogy Verespatakról elszabadult a halált osztó szer, halak ki tudja hány ezer mázsányi tetemét a folyóból kiemelve folyt a könny halászok, part menti településeken élők szeméből, vajon miért nem emlegetjük fel, akár napon­ta is? Hiszen nyakunkon az újabb vész, megint csak aranyat mosatna az, akinek a profiton kívül semmi sem fontos. Új, mint mondják, korszerű hánya épülne valahol messze Er­délyben, s a világ, ami annyira szánakozóan tudott szeretett Tiszánkra tekinteni, csak hümmög. Mert azt a nem sok eséllyel kecsegtető tiltakozást, amirnéha hallani a hírekben - eldugva egy-két megasztár fogyókúrás szokásait taglaló, oknyomozó riport között -, aligha nevezhetném többnek hümmögésnél. A Tisza halála miatt kiszakadt sikoly is messze szállt már. A dolgok mai állása szerint csak egy elhúzódó pernek lehetünk tét­len figyelői, miközben máig sem tudjuk pontosan, hány milliár­dos kár is keletkezett akkor, s hány család veszítette el megélhe­tését. A megemlékezés, a gyertyagyújtás, a folyóba dobott koszo­rúk persze szép gesztusként kerülnek be a krónikákba. Csak ettől még nem hajthatjuk nyugodtan álomra a fejünket. Hiszen a Tisza - minek hová is lett már szőkesége ? - nap mint nap támadások célpontja. No, persze nem mindig ciánnal bombázzák. De ömlik e folyóba annyi szenny, hogy azt fölmérni sem lehet. A Tisza közben hallgat. És hallja azt is, mennyi környezetvédelmi projektet dolgoznak ki védelme érdekéhen, hallja, miért is nincs pénz ezek megvalósítására. Hallja, mekkora hang­súlyt fektetnek rá, mint Tiszára szakértők és politikusok. De hallja azt is, hogyan csobban vízéhe a milliónyi üres pillepa­lack, a fáskamrákból kicibált rozsdás tűzhely, érzi, miként folydogál habjaira az autókból kiengedett fáradt olaj. Ez jus­son eszünkbe, amikor a ciánszennyeződés ötödik évforduló­ján a folyó tragédiájára emlékezünk. S megkönnyebbült só­haj ma még véletlenül se hagyja el szánkat. Forgalmukat féltik a vendéglősök a tervezett törvénymódosítástól Füst nélkül nincsen kocsma Folytatás az 1. oldalról Ciánbomba BÁTYI ZOLTÁN Kökény Mihály népegészség­ügyért felelős miniszteri biztos azt kezdeményezi, hogy a ven­déglőkben öt éven belül tiltsák be a dohányzást. A kocsmák, éttermek tulajdonosai a forga­lom visszaesésétől tartanak, a dohányosok körében vegyes a fogadtatás. A kereskedelmi és reklámtör­vényt kell majd módosítani ah­hoz, hogy a vendéglőkben vég­képp betiltsák a dohányzást. Kö­kény Mihály miniszteri biztos je­lentette be nemrégiben, hogy a füstmentes vendéglátó egységek közül öt év leforgása alatt előbb az éttermekben teszik ki a stop­táblát, majd a zenés-táncos szó­rakozóhelyeken is. Ha életbe lép a törvény, egyér­telműen visszaesik a forgalom ­mondják a vendéglősök. „Tönk­retesznek bennünket" - fogalma­zott velősen Dobó László, a Bo­tond tulajdonosa. „Legalább vala­mi esélyt adnának arra, hogy lég­tisztítókat szereltethessünk be ­tette hozzá -, hiszen a betérők 60 százaléka dohányzik." Azt is el­mondta, a Botond ugyan nemdo­hányzó helynek számít, de az asztaloknál gyakran rágyújtanak a vendégek. Ezt ők elnézik, hi­szen szeretnének a hölgyek és urak kedvébe járni: inkább kifize­tik a 100 ezer forintos büntetést is, ha ellenőrzést kapnak. Dobó László ismer egy olasz vendég­tette hozzá. De nem örömmel. Mint elmesélte, a szerb vendégek még a leves közben is rágyújta­nak. Az Arany Oroszlán pultjánál éppen cigarettáját gyújtotta meg Magyar Sándor kisteleki dekora­tőr, akitől meglepő választ kap­tunk: noha negyven éve dohány­zik, „és a fene ugyan majd me­genné", de hajlandó lenne tiszte­letben tartani a nemdohányzók érdekeit. Bizonyára nem értene vele egyet az a férfi, akivel akkor beszélgettünk, amikor cigarettá­val a szájában a Szegedbe nyitott be. Ugray Mátyás szerint nincs kocsma füst nélkül, és annál sincs jobb érzés, mint amikor az ember megissza az első korty sö­rét és közben rágyújthat egy ciga­rettára. Otthon hiába inna meg szívesen a tévé előtt egy sört, ha csak a lépcsőházban dohányoz­hat. F.K. ír és olasz példa |H Az Egészségügyi Világszervezet 2003-as keretegyezménye rendel­kezik azokról a szigorításokról, amelyek tiltanák a dohányzást a zárt közterületeken. Magyaror­szág tavaly júliusban az elsők kö­zött csatlakozott az egyezmény­hez. Írország 2004 tavaszán, Olaszország pedig idén januárban már be is vezette a kemény szabá­lyokat. lőst, akinek a dohányzás betiltá­sa, idén január 1-je óta 40 száza­lékkal esett vissza a forgalma. Az Arany Oroszlán tulajdono­sa, Puskás László szerint egy ven­déglős sem fog örülni a tiltásnak. Az étteremben jelenleg a föld­szinti részen lehet rágyújtani, a galériát tartják fenn a nemdo­hányzóknak, a légcseréről pedig füstelszívó és légbefúvó berende­zés gondoskodik. „Ha betiltják a dohányzást, nem tehetünk mást, mint alkalmazkodunk" ­A füst kulcskérdéssé válhat Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents