Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-11 / 35. szám

PÉNTEK, 2005. FEBRUÁR 11. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Szabó András, a Széchenyi gimnázium tanára szegedi műtermében a triptichonnal Fotó: Miskolczi Róbert - Hiszek abban, hogy a tradicionális festészetnek ma is van létjogosultsága, ha olyan műveket tudunk létrehozni, amelyek versenyezni tudnak a mai modern digitális technikákkal, a filmmel, a televízióval, a videóval. Sokan megkérdőjelezik, hogy érdemes-e hagyományos eszközökkel képet festeni. Azt gondolom, a Bábel-világ olyan alkotás, ami mellett nem lehet legyintve elmenni. Ha mást nem, legalább annyit mindenki érzékel, hogy rengeteg munka van benne. Azt remélem, az emberek elgondolkodnak majd a jelentésén mondja Szabó András, aki Dusha Béla fotográfus segítségével egy színes albumot szeretne kiadni a temérdek bibliai utalást tartalmazó művéről. A triptichon a bemutató után egy ideig még a dómban marad, alkotója nem szeretne megválni tőle, hazai és külföldi kiállításokra, bemutatókra kívánja utaztatni. HOLLÓSI ZSOLT NEVJEGY Szabó András a szegedi Tömörkény gimnáziumban Kopasz Márta grafikusművész egyik kedvenc növendékeként érettségizett. Grafikát, kézi szedést és nyomdászatot tanult, rövid ideig a Szegedi Nyomdában is dolgozott. A tanárképző főiskola rajz szakán Vinkler László festőművész volt a mestere, és nagy hatást gyakoroltak rá Lelkes István művészettörténész elemzései. Már főiskolás korában nyaranta a zebegényi művésztelepre járt, ahol a Szőnyi-tanítvány Kórusz József volt a mentora. Harminc éve művészettörténetet és rajzot oktat a szegedi Széchenyi gimnáziumban. Paulikovics Pál mesterkurzusa Az Ausztriában élő Paulikovics Pál gitárművész mától hétfőig mesterkurzust tart a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának kistermében. A művész rendszeresen ad koncertet szerte a világon MUNKATÁRSUNKTÓL A zeneművészeti kar jelenlegi és volt növendékeinek fellépésével ma 18.30-kor a kari kisteremben hangversennyel kezdődik Paulikovics Pál gitárművész hétfőig tartó szegedi mesterkurzusa. A mai koncerten többek között Mangore, Torroba, Scarlatti, Piazzolla művei csendülnek fel Szakonyi Viktor, Gellért Gabriella, Stanczel Ádám, Kohut Petra és Szabó Csaba előadásában. Paulikovics Pál Budapesten született. Tanulmányait Weimarban és Salzburgban végezte. Több nemzetközi zenei versenyen nyert díjat (Alessandria, Walcourt, Lomé, Castro Urdialesj. A német Capriccio cégnél több lemeze jelent meg, számos rádiófelvétele készült a magyar és az osztrák nemzeti rádióval. Rendszeresen koncertezik szerte a világon. A volt szocialista országokon kívül Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Észak-Afrikában játszott szólistaként és Bálint ]ános fuvolaművésszel duóban. 1998 és 2002 között a szegedi konzervatórium művésztanára volt. Nyaranta a veszprémi Auer Akadémia gitárkurzusát vezeti. 1988 óta Ausztriában él és dolgozik. A mesterkurzus hétfőn 19 órakor a kari kisteremben Paulikovics Pál szólóestjével zárul. Műsoron Telemann, Torroba és mások művei szerepelnek. Szabó András negyedszázadon átfestette triptichonját A Bábel-világ víziója a dómban Az ókor hét csodája, a Titanic katasztrófája és a World Trade Center lángoló ikertornyai is szerepelnek Szabó András Bábel-világ című monumentális szárnyas oltárán. A szegedi alkotó negyedszázadon át dolgozott víziószerű, szürreális triptichonján, amit holnap este mutat be a szegedi dómban. A szegedi Széchenyi gimnázium rajztanára, Szabó András szombaton este 7 órakor a dómban mutatja be Bábel-világ című szárnyas oltárát. A huszonöt éven át festett, bibliai tematikát feldolgozó hatalmas triptichonról diaporámát is készített, amit levetít a helyszínen. - 1980-ban a zebegényi művésztelepen kezdődött a kép története, akkor készítettem az első vázlatait - meséli az alkotó. - Két dolog miatt választottam a Bábel-témát: nagyon szeretem Brueghel Kunsthistorisches Museumban látható híres művét, másrészt nagy hatással volt rám a mózesi ige: „Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet." Negyedszázada töprengek ezen a mondaton, és egyre több filozofikus gondolat jut eszembe. Az emberek az ősi időktől kezdve épületekben csodálták az alkotóerő nagyságát. A magam Bábel tornyát a világ nevezetes épületeiből viziószerűen, szürreahsztikus módon festettem meg. Az ókori hét csodától az Eiffel-tornyon át a World Trade Center ikertornyaiig mintegy száz híres építmény ismerhető fel a képen. A triptichon bal szárnya az Édent, jobb szárnya az Armageddon völgyét ábrázolja, a középső, 170x150 centiméter nagyságú tábla a Bábel-világ. A szárnyas oltár különlegessége: becsukott állapotban a keresztre feszített Megváltót ábrázolja - háttal. A megyeszékhely akkor fejlődhet igazán, ha könnyen megközelíthető Szegednek van esélye a gazdasági kitörésre A trianoni hatarrendezés utan periférikus helyzetűvé vált Szegednek ismét esélye van arra, hogy gazdasági, kereskedelmi és közlekedési csomóponttá váljon. Gazdaságföldrajzi kutatások szerint a fejlődés legfőbb húzóereje a közlekedés fejlettsége, az adott térség jó elérhetősége. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ KÖZLEKEDÉSI ÚTVONALAK A határok legtöbb esetben megszakították a vasúti összeköttetést Zombor s z e r|| i / t \ m 0 n t|1 n 1 g r ö meglévő gyorsforgalmi út épülő v. tervezett gyorsforgalmi út Temesvár működő vasút megszűnt vasút Átkelő- és kikötőhely Szeged a Tiszán, ennek környékén fejlődött ki a város. A Maroson sorra érkeztek a sószállító bárkák, de Erdély más kincseit is erre szállították, itt rakták ki a partra, itt tárolták, adták-vették. A só cseretermék és áru is volt egyben. Sóházak, sópajták álltak a parton, a forgalmat a királyi sótiszt felügyelte. Emeltyűk és süllyesztők Az élelmes polgárok fölismerték a vásárokban rejlő üzleti lehetőséget: kocsmák, vendéglők, fogadók, zárt terek, istállók szolgálták a kereskedőket. Mai kifejezéssel úgy mondhatnánk: kialakult a kereskedelem és vendéglátás infrastruktúrája. - Idővel egyre bővült a kereskedelmi termékek köre, és folyamatosan nőtt a Szegeden keresztül bonyolódó forgalom magyarázta Abonyiné Palotás Jolán. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékének egyetemi docense hangsúlyozta: nagy lökést jelentett a város fejlődésében, hogy a 19. század második felében vasútvonalak csomópontjává alakult. A vasúthálózat fejlődése a város gazdaságának igazi „emeltyűjévé" vált. A trianoni határrendezés után új helyzet állt elő. Elvesztette a város a „hinterlandját", és az egykori nagy vonzáskörzettel rendelkező, sok funkciójú gazdasági, oktatási, kulturális és egészségügyi központ periférikus helyzetű lett. Csökkent kereskedelmi szerepe is, élelmiszeripara részben elvesztette nyersanyag-bázisát, közlekedési szerepköre leépült. A megváltozott körülményekhez igazodó korszerű stratégiát nem tudott a város felmutatni - mondta a kutató. Az 50-es évek elején a város eleinte az ország fejlesztési fő tengelyén kívül esett. A nehézipar inkább a 60-as évektől települt be, a kőolaj és a földgáz kitermelése is ekkor kezdődött meg. A leggyengébb láncszem Az elmúlt évtizedekben a város számára a közlekedés volt az egyik leggyengébb láncszem. Szeged infrastrukturális ellátottságának javítása érdekében a település elérhetőségén kell elsősorban javítani. Hiszen érezhető volt a rendszerváltást követően, hogy az autópálya hiánya, az elérhetőség ideje, minősége, költsége visszavetette a város fejlődését. Abban az időben, amikor a külföldi vállalkozások nagy számban telepedtek meg Magyarországon, kevesebb működő tőke érkezett Szegedre és környékére és a nagy hazai befektetők is mellőzték a térséget. Abonyiné kutatásai azt mutatják, hogy a fejlődés legfontosabb infrastrukturális tényezője a közlekedés. Az elérhetőség elsődleges, de önmagában nem Forrás: OM-gyujtes elegendő. Az egészségügyi ellátás, az oktatás minősége, a lakosság innovatív készsége, a munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodó szaktudás is nagyon fontos. A kutató azt is vizsgálta, hogy adott terület gazdaságának fejlettsége hogyan függ össze az infrastruktúra különböző elemeinek állapotával. Az elérhetőség a legfontosabb tényező. Azokban a megyékben, ahol jó a közlekedési infrastruktúra, nagy valószínűséggel fejlett a gazdaság. Kevésbé szoros, de határozottan kimutatható az összefüggés a humán infDMgrafika rastruktúra állapota és a gazdaság fejlettsége között is. Fontos tényezője a fejlődésnek még az egészségügyi ellátórendszer. Út, vasút, reptér Véleménye szerint most új helyzet keletkezett: a város elérA TUDÁS AZ ALAP Hl A gazdaságföldrajzi kutatások is azt mutatják, hogy Szeged fejlődésének elsődleges tényezője a szellemi tőke. az egyetem, a kutatóintézetek elismert tudósai és szakemberei. Ugyancsak jól kell kihasználni a közlekedésföldrajzi adottságokat. Abonyiné Palotás Jolán szerint ha az említetteken túl a város még turisztikai lehetőségeivel is él, új, vonzó arculata alakulhat ki Szegednek, és látványosan fejlődő régióközponttá válhat. hetősége, a közúti, a vasúti és a légi közlekedés is jelentős fejlődés előtt áll. Az a legfontosabb, hogy a közlekedési ágak között optimális legyen a munkamegosztás, összehangoltak legyenek a fejlesztések. Most már ne azzal foglalkozzunk, hogy a tőke beáramlása eddig mérsékelt volt; az új helyzetben új lehetőségeket kell megragadni - hangsúlyozta. A közlekedési ágak közötti optimális munkamegosztásra tekintettel a gyorsforgalmi utak építése közben nem szabad háttérbe szorítani a vasutat sem. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasúti pálya fejlesztésére, a kétvágányú szakaszok hosszának növelésére is, ez a menetidőt csökkenti. Emellett Szegednek minél előbb szüksége van egy korszerű regionális repülőtérre. A szomszédos déli területek felé kell javítani a gazdasági kapcsolatokat, hiszen Szeged logisztikai központi szerepének lényeges eleme, hogy a dél-keleti területek felől is jó legyen az elérhetősége. M. B. I.