Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-07 / 31. szám
HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 7. • AKTUÁLIS« 5 FOGYASZTÁS Hj 30 millió 343 ezer 409 köbméter földgáz égettek el a szegedi lakótelepek fűtésére az előző télen. Ebből összesen 1 millió 34 ezer 873 Gigajoule-nyi hő keletkezett. A fűtési hőmérők összege 964 ezer 325 Gigajoule-t mutatott 2003/2004 tele után. Hitel felújításra - választás előtt Szeged újra hiteleket vesz föl, pedig a szocialista és szabad demokrata új emberek első kommunikációs aktusa az volt, hogy világgá kürtölték: eladósodott várost vettek át. Igaz, nagy a különbség. Akkor rövidebb futamidejű, esetenként működési célú hitelei voltak Szegednek, amelyeket aztán kedvezőbbekkel váltott ki Szentgyörgyi Pál, a bankárból lett alpolgármester. Most még kedvezőbb, euró alapú konstrukciót kínált föl az állam. Garanciát is ad rá. Szeged most újra adósságokba veri magát, de hosszú távra, előnyösebb föltételekkel. Intézményfelújításokia tényleg nagyon kell a pénz. Az iskolák tényleges állapotáról eddig csak nagyon visszafogottan beszélhettek a szakemberek, most már ki lehet mondani: hatalmas az elmaradás. Hosszú lajstromba szedték a javítandó hibákat. Az utakét dettó. Cifrázza a dolgot, hogy Szeged főútjainak nagy részét az állami közútkezelő tartja rendben. Csakhogy az állam minden pénzt az autópályákba nyom bele. Választási ígéret. Az 5-ös főút nyomvályúi hiába életveszélyesek: épül az M5-ös, a döntéshozók már nem adnak milliárdokat a párhuzamos főút burkolatának javítására. Hiába rossz Szegeden az átmenő főutak állapota, a közútkezelőnek tavaly a megye összes útjára kevesebb pénze volt, mint Szeged városának a saját útjaira. Az Izabella híd gödreit is csak úgy tudták valahogy betömni, hogy egy másik beruházás maradék pénzecskéjéből egy kis aszfaltot vitettek a felüljáróra is. Szegeden az utóbbi években soha nem jutott ennyi pénz a közlekedés fejlesztésére és intézmények fölújítására, mint idén - hangoztatja a város vezetése. Az önkormányzati felújítások tényleg látványosak lesznek. Még nevet is adtak a programnak. Közelednek a választások. M.B.I. Intézménykorszerűsítés és aszfaltozás Út- és iskolaprogram - kölcsönből Gyulay: Egyház és politika összefér Az egyház politikai szerepvállalását védelmezte tegnap Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Millenniumi Kávéházban az egyház közéleti szerepéről beszélt tegnap Gyulay Endre. A püspök a Nemzeti Fórum Egyesület néven parlamenti csoportot létrehozó képviselők első Csongrád megyei összejövetelén vett részt. - Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt mond, hogy az egyház ne avatkozzon bele a politikába, ez azt jelenti, hogy hatmillió ember nem mehet el szavazni, nem szólalhat meg szociális vagy igazságügyi kérdésben, mert az egyház nem a püspökök és a papok, hanem a megkeresztelt emberek - fogalmazott a püspök. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy kétféle értékrend van: az egyik a keresztény értékrend, a másik a piacosított értékrend. Balogh László szegedi országgyűlési képviselő azt a meggyőződését fejtette ki, hogy a jelenleg hatalmat birtokló Gyurcsány Ferenc és kormánya tudatosan vállalta az egyház elleni támadásokat, hogy a szocialista párt és különösen a szabad demokraták holdudvarába tartozó szekták igényeit is kielégítse. Nem a távfűtés, legtöbbször a házak szigetelése a rossz Szélfútta panelben ritka a hőség Szeged 2005-ben a korábbi években megszokott összeg sokszorosát költi városi felújításokra, építkezésekre. Ennek fedezete jelentős részben kedvezményes bankhitel. A konstrukcióval a város vezetése annyira elégedett, hogy korábbi beruházások önrészét is kiváltja vele. munkatársunktól Az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési hitelprogram keretében 2 milliárd 500 millió forint keretösszegben legfeljebb 20 év futamidővel fejlesztési hitelt vehet föl a város - erről még decemberben döntött a közgyűlés. A konstrukció annyira kedvezőnek tűnt, hogy a város vezetői januárra úgy döntöttek: a felveendő hitelkeretet 3 milliárd 500 millió forintra emelik. Az önkormányzat tízszázalékos önrészével együtt a beruházási csomag teljes összege pedig már a négymilliárdhoz jár közel. Mindennek neve: út-iskola program. Ebből a keretből a már folyamatban lévő beruházások, felújítások önrészére 1 milliárd 712 millió forintot biztosítanak. Ezen kívül a beruházásokhoz kapcsolódó, de még fel nem vett hiteleket ezzel az új hitelkonstrukcióval kiváltják. Továbbá az előkészítés alatt álló beruházások, felújítások önrészére még 610 millió forintot szánnak. Az úthálózat rekonstrukciójára pedig 500 millió jut. Ez az útjavításra jóváhagyott összeg ráadásul pályázat útján megduplázható. Hogy a korábbiaknál jóval több pénzt miként költsék el, azt egy ad hoc bizottság határozza majd meg, melyet a legutóbbi közgyűlés nevezett ki. Intézményfejlesztésekre, felújításokra idén 716 millió forint jut. A sokféle igény közt rendet kell tenni, így csak a februári közgyűlés dönt arról, melyik iskola mennyi pénzt kap. A harmadik cél az árkok rendbetétele, kiépítése. A belterületi vízrendezésre 350 millió forintot hagytak jóvá januári ülésükön a városatyák. Ez az összeg szintén megduplázható egy pályázaton. Ha az állami támogatást nem nyerik el, úgy csak Baktóban és Alsóvároson ásnak árkokat egy-egy kisebb területen. Amennyiben a teljes támogatást sikerül elnyerni, akkor viszont Baktó teljes felszíni vízelvezetését, Alsóváros árkainak pedig több mint felét meg lehet építeni, fel lehet újítani. Az úthálózat rekonstrukciójára 500 millió jut Fotó: Karnok Csaba A tulajdonosok fütyülnek az önkormányzat és mások véleményére is Éhező jószágok a tanyán Éheznek az állatok egy Csongrád környéki tanyán, tulajdonosaik takarmányért cserébe sem hajlandóak eladni lesoványodott jószágaikat. A szomszédos gazdák is panaszkodnak a testvérpárra, mivel marháik lelegelik a közeli vetéseket. A felelőtlen állattartás híre eljutott a csongrádi önkormányzathoz is, az alpolgármester folyamatos ellenőrzést ígér. rábban egy korszerű, visszasajtolásra is alkalmas termálkút Fölsővároson, de olyan nagy a rétegnyomás, hogy nem tudják a kihűlt vizet visszanyomni a föld mélyébe. A távfűtés elvben képes arra, hogy nagy hatásfokú kazánokból juttassa szabályozhatóan a meleget a lakásokba. Az más kérdés, hogy a gyatrán hőszigetelt panelokban, ahol az ablakon besüvít a szél, föl kell csavarni a radiátort, magas a számla összege. De az sem a rendszer hibája, ha a költségmegosztóval fölszerelt lakást a bérlő egyetemisták az átalánydíjas gázsütővel fűtik másfél szobájukat. A paneleket úgy tervezték, hogy a szomszédos lakások egymást is melegítik. Sokan viszont szeretnének minél kevesebbet fogyasztani. A dolog első blikkre bonyolult: a költségmegosztóval és szabályozó szeleppel fölszerelt lakásban a radiátort elzáró a szomszédok rovására, a csak szeleppel fölszerelt lakásban a takarékoskodó a közösség javára spórol a meleg vízzel. A legrosszabbul azok járnak, akik öreg házban, „egycsöves" rendszerben kapják a meleget. Ott ahhoz, hogy az előírt húsz fok mindenütt meglegyen, néhány otthont trópusi hőmérsékletűre kell melegíteni. Ha tehát ön, kedves olvasó, most könnyed nyári ruhában hűsítőt kortyolva vészeli át a fagyos napokat, az azért van - legalábbis a szolgáltató szerint -, hogy az önnel egy (ház)fedél alatt lakók mindegyikénél legalább húsz fok legyen a lakásban. MOLNÁR B. IMRE Egy szegedi úton talált vézna tehén volt az első szembetűnő jele annak, hogy a Csongrád környéki tanyák egyikén nem megfelelően bánnak az állatokkal. A lesoványodott marhát az éjszaka közepén fedezték fel, amint az úttesten bóklászott. Az elcsatangolt jószágról kiderült, hogy a szegedi úti Papptanya szomszédságában lévő gazdaságból szökött el. A környékben élők nem lepődtek meg az eseten, őket ugyanis évek óta sújtja a Gyovaitanya éhenkórász állatainak kényszerű dézsmálása. - Hitványul néznek ki azok a marhák, ide is fel szoktak jönni, lelegelni a vetést - osztotta meg tapasztalatait Szemerédi Anikó. Nem elég, hogy a csont és bőr állatok tönkreteszik a Gyovaiék tanyája körül gazdálkodók földjeit, a testvérpár rendszerint másokon keresi az elkóborolt teheneket. Szerintem az állatvédőknek itt is lenne miért tüsténkedniük, hiszen még takarmányért cserébe sem adják el állataikat, inkább hagyják őket elpusztulni - tette hozzá. A terület önkormányzati képviselőjéhez, Murányi Lászlóhoz is Gyovai Máriát és Ilonát nem érdekli környezete rosszallása Fotó: Bíró Dániel eljutott a problémás állattartás híre. A városatya többször is megfordult a szegedi úti gazdaságnál, az ott élő nővérek, akik beteg édesapjukat is gondozzák a lepusztult tanyán, azonban nem fogadtak el sem segítséget, sem jó tanácsot. A korábban félszáznál is több marhát nevelő családtól néhány hete fél tucat dögöt szállítottak el, de lovuk is hasonló körülmények között pusztult el. A még élő állatokra való tekintettel Murányi László írásban fordult segítségért a helyi önkormányzathoz. - Túl sok beleszólásunk nincs, de folyamatos ellenőrzésekkel megpróbáljuk kikényszeríteni a normális állattartás feltételeit mondta az ügyről Gyovai Gáspár. A csongrádi alpolgármester a napokban személyesen is látogatást tett a Gyovai nővéreknél, s mint lapunknak fogalmazott, nem volt szívderítő a látvány. Több istállóba is be akart nézni, de a tulajdonosok nem engedték meg neki. A városvezető úgy tudja, valamelyest javult azóta a helyzet, az érintettek szereztek be némi takarmányt, és mostanában elhullást sem tapasztaltak a tanyán. Mi is felkerestük a Gyovaitanyát, de a szívélyes fogadtatás elmaradt. A házigazda testvérpár kijelentette: az önkormányzatnál azt mondanak, amit akarnak, őket mindez nem érdekli, és nyilatkozni sem kívánnak az ügyről. BÍRÓ DÁNIEL segitseget ígérnek - A néhány hónapja alakult Csongrádi Fauna Állatvédő és Állatmentő Egyesület hétvégi közgyűlésén is szóba került a szegedi úti tanyán éhező tehenek ügye. Lengyel Katalin, a szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy a helyzet javítása érdekében folyamatosan tájékozódnak az állatok állapotáról, és amennyiben lehetőségük lesz rá, segítenek a jószágokgondozásában. Huszonhétezer lakás távfűtött Szegeden. Néhányban fürdőruhában nézik a brazil szappanoperákat, miközben ugyanabban az épületben mások kardigánban csodálják a jégtáncosokat. A rendszer nem tökéletes. Menetrendje van a távfűtésnek, a víz pedig áramkörökben mozog. A menetrend azt adja meg, hogy miként függ össze a pillanatnyi időjárás a kazánház hőtermelésével. Áramolni pedig a víz is tud: a kazánház és a panelok hőközpontjai között. Öt kazán és két gázmotor termel hőt az Északi B kazánházban, a Dugonics temető sarkánál. 1978-ban, a panelházakkal egyszerre épült föl a fűtőmű, azóta működnek az óriási kazánok. A nemrég telepített húszhengeres gázmotorok hangszigetelő szekrényben zakatolnak. Egy energetikai cég állította be őket, a hőt a szegedi hőszolgáltató, az áramot az áramszolgáltató veszi meg. Kinyitjuk az ajtót, és könnyű légáram csap ki, benn a gép zúg, fájdalmasan hangos, nem szabad hozzá közel hajolni, száz decibel fölötti hangerő. Szegeden nem egy nagy erőmű fűti a várost, 22 kazánháza van a távfűtő műveknek. Egy csőtörés nyomán tehát nem hűlhetnek ki egész városrészek. Ahogy épültek a panelek Szegeden, úgy alakították ki a kazánházakat is. Huszonhétezer lakásba jut el a hő öszszesen 22 kazánházból - magyarázza Kerekes Árpád a Szegedi Hőszolgáltató Kft. üzemeltetési vezetője. Egy helyen a földből föltörő termálvízzel is besegítenek, a többi kazánt gázzal táplálják. Ez tehát a bemenet. A kimenetet a környezetvédelmi előírások szabályozzák. A kémények az égésterméket harminc méter magasra viszik. Újszegeden, a ligeti kútból föltörő termálvizet lehűtve a Tisza sodorvonalába vezetik. Volt koAz északi fűtőmű 1978-ban, a lakóteleppel egyszerre épült föl Fotó: Gyenes Kálmán