Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-07 / 31. szám

HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 7. • AKTUÁLIS« 5 FOGYASZTÁS Hj 30 millió 343 ezer 409 köbméter földgáz égettek el a szegedi lakótelepek fűtésére az előző télen. Ebből összesen 1 millió 34 ezer 873 Gigajoule-nyi hő keletkezett. A fűtési hő­mérők összege 964 ezer 325 Gigajoule-t mu­tatott 2003/2004 tele után. Hitel felújításra - választás előtt Szeged újra hiteleket vesz föl, pedig a szocialista és szabad demok­rata új emberek első kommunikációs aktusa az volt, hogy világgá kürtölték: eladósodott várost vettek át. Igaz, nagy a különbség. Ak­kor rövidebb futamidejű, esetenként működési célú hitelei voltak Szegednek, amelyeket aztán kedvezőbbekkel váltott ki Szentgyör­gyi Pál, a bankárból lett alpolgármester. Most még kedvezőbb, euró alapú konstrukciót kínált föl az állam. Garanciát is ad rá. Szeged most újra adósságokba veri magát, de hosszú távra, előnyösebb föl­tételekkel. Intézményfelújításokia tényleg nagyon kell a pénz. Az iskolák tényleges állapotáról eddig csak nagyon visszafogottan beszélhet­tek a szakemberek, most már ki lehet mondani: hatalmas az elma­radás. Hosszú lajstromba szedték a javítandó hibákat. Az utakét dettó. Cifrázza a dolgot, hogy Szeged főútjainak nagy részét az állami közútkezelő tartja rendben. Csakhogy az állam minden pénzt az autópályákba nyom bele. Választási ígéret. Az 5-ös főút nyomvályúi hiába életveszélyesek: épül az M5-ös, a dön­téshozók már nem adnak milliárdokat a párhuzamos főút burkola­tának javítására. Hiába rossz Szegeden az átmenő főutak állapota, a közútkezelő­nek tavaly a megye összes útjára kevesebb pénze volt, mint Szeged városának a saját útjaira. Az Izabella híd gödreit is csak úgy tudták valahogy betömni, hogy egy másik beruházás maradék pénzecské­jéből egy kis aszfaltot vitettek a felüljáróra is. Szegeden az utóbbi években soha nem jutott ennyi pénz a közle­kedés fejlesztésére és intézmények fölújítására, mint idén - han­goztatja a város vezetése. Az önkormányzati felújítások tényleg lát­ványosak lesznek. Még nevet is adtak a programnak. Közelednek a választások. M.B.I. Intézménykorszerűsítés és aszfaltozás Út- és iskolaprogram - kölcsönből Gyulay: Egyház és politika összefér Az egyház politikai szerepvál­lalását védelmezte tegnap Gyu­lai Endre szeged-csanádi me­gyés püspök. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Millenniumi Kávéház­ban az egyház közéleti szerepéről beszélt tegnap Gyulay Endre. A püspök a Nemzeti Fórum Egye­sület néven parlamenti csoportot létrehozó képviselők első Csong­rád megyei összejövetelén vett részt. - Ha komolyan vesszük azt, amit ma a párt mond, hogy az egyház ne avatkozzon bele a poli­tikába, ez azt jelenti, hogy hatmil­lió ember nem mehet el szavazni, nem szólalhat meg szociális vagy igazságügyi kérdésben, mert az egyház nem a püspökök és a pa­pok, hanem a megkeresztelt em­berek - fogalmazott a püspök. Lezsák Sándor országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy két­féle értékrend van: az egyik a ke­resztény értékrend, a másik a piacosított értékrend. Balogh László szegedi országgyűlési kép­viselő azt a meggyőződését fejtet­te ki, hogy a jelenleg hatalmat birtokló Gyurcsány Ferenc és kormánya tudatosan vállalta az egyház elleni támadásokat, hogy a szocialista párt és különösen a szabad demokraták holdudvará­ba tartozó szekták igényeit is ki­elégítse. Nem a távfűtés, legtöbbször a házak szigetelése a rossz Szélfútta panelben ritka a hőség Szeged 2005-ben a korábbi évek­ben megszokott összeg sokszo­rosát költi városi felújításokra, építkezésekre. Ennek fedezete jelentős részben kedvezményes bankhitel. A konstrukcióval a város vezetése annyira elégedett, hogy korábbi beruházások önré­szét is kiváltja vele. munkatársunktól Az önkormányzati infrastruktú­ra fejlesztési hitelprogram kere­tében 2 milliárd 500 millió forint keretösszegben legfeljebb 20 év futamidővel fejlesztési hitelt ve­het föl a város - erről még de­cemberben döntött a közgyűlés. A konstrukció annyira kedvező­nek tűnt, hogy a város vezetői ja­nuárra úgy döntöttek: a felveen­dő hitelkeretet 3 milliárd 500 millió forintra emelik. Az önkor­mányzat tízszázalékos önrészé­vel együtt a beruházási csomag teljes összege pedig már a négy­milliárdhoz jár közel. Minden­nek neve: út-iskola program. Ebből a keretből a már folya­matban lévő beruházások, felújí­tások önrészére 1 milliárd 712 millió forintot biztosítanak. Ezen kívül a beruházásokhoz kapcsolódó, de még fel nem vett hiteleket ezzel az új hitelkonst­rukcióval kiváltják. Továbbá az előkészítés alatt álló beruházá­sok, felújítások önrészére még 610 millió forintot szánnak. Az úthálózat rekonstrukciójára pe­dig 500 millió jut. Ez az útjavításra jóváhagyott összeg ráadásul pályázat útján megduplázható. Hogy a korábbi­aknál jóval több pénzt miként költsék el, azt egy ad hoc bizott­ság határozza majd meg, melyet a legutóbbi közgyűlés nevezett ki. Intézményfejlesztésekre, fel­újításokra idén 716 millió forint jut. A sokféle igény közt rendet kell tenni, így csak a februári közgyűlés dönt arról, melyik is­kola mennyi pénzt kap. A harmadik cél az árkok rend­betétele, kiépítése. A belterületi vízrendezésre 350 millió forintot hagytak jóvá januári ülésükön a városatyák. Ez az összeg szintén megduplázható egy pályázaton. Ha az állami támogatást nem nyerik el, úgy csak Baktóban és Alsóvároson ásnak árkokat egy-egy kisebb területen. Amennyiben a teljes támogatást sikerül elnyerni, akkor viszont Baktó teljes felszíni vízelvezeté­sét, Alsóváros árkainak pedig több mint felét meg lehet építe­ni, fel lehet újítani. Az úthálózat rekonstrukciójára 500 millió jut Fotó: Karnok Csaba A tulajdonosok fütyülnek az önkormányzat és mások véleményére is Éhező jószágok a tanyán Éheznek az állatok egy Csongrád környéki tanyán, tulajdonosaik takarmányért cserébe sem haj­landóak eladni lesoványodott jó­szágaikat. A szomszédos gazdák is panaszkodnak a testvérpárra, mivel marháik lelegelik a közeli vetéseket. A felelőtlen állattartás híre eljutott a csongrádi önkor­mányzathoz is, az alpolgármes­ter folyamatos ellenőrzést ígér. rábban egy korszerű, visszasajtolásra is alkal­mas termálkút Fölsővároson, de olyan nagy a rétegnyomás, hogy nem tudják a kihűlt vizet visszanyomni a föld mélyébe. A távfűtés elvben képes arra, hogy nagy ha­tásfokú kazánokból juttassa szabályozható­an a meleget a lakásokba. Az más kérdés, hogy a gyatrán hőszigetelt panelokban, ahol az ablakon besüvít a szél, föl kell csavarni a radiátort, magas a számla összege. De az sem a rendszer hibája, ha a költség­megosztóval fölszerelt lakást a bérlő egyete­misták az átalánydíjas gázsütővel fűtik más­fél szobájukat. A paneleket úgy tervezték, hogy a szomszédos lakások egymást is mele­gítik. Sokan viszont szeretnének minél keve­sebbet fogyasztani. A dolog első blikkre bo­nyolult: a költségmegosztóval és szabályozó szeleppel fölszerelt lakásban a radiátort elzá­ró a szomszédok rovására, a csak szeleppel fölszerelt lakásban a takarékoskodó a közös­ség javára spórol a meleg vízzel. A legrosszabbul azok járnak, akik öreg ház­ban, „egycsöves" rendszerben kapják a mele­get. Ott ahhoz, hogy az előírt húsz fok minde­nütt meglegyen, néhány otthont trópusi hő­mérsékletűre kell melegíteni. Ha tehát ön, kedves olvasó, most könnyed nyári ruhában hűsítőt kortyolva vészeli át a fagyos napokat, az azért van - legalábbis a szolgáltató szerint -, hogy az önnel egy (ház)fedél alatt lakók mind­egyikénél legalább húsz fok legyen a lakásban. MOLNÁR B. IMRE Egy szegedi úton talált vézna te­hén volt az első szembetűnő jele annak, hogy a Csongrád környéki tanyák egyikén nem megfelelően bánnak az állatokkal. A lesová­nyodott marhát az éjszaka köze­pén fedezték fel, amint az úttesten bóklászott. Az elcsatangolt jószág­ról kiderült, hogy a szegedi úti Papptanya szomszédságában lévő gazdaságból szökött el. A kör­nyékben élők nem lepődtek meg az eseten, őket ugyanis évek óta sújtja a Gyovaitanya éhenkórász állatainak kényszerű dézsmálása. - Hitványul néznek ki azok a marhák, ide is fel szoktak jönni, le­legelni a vetést - osztotta meg ta­pasztalatait Szemerédi Anikó. ­Nem elég, hogy a csont és bőr álla­tok tönkreteszik a Gyovaiék ta­nyája körül gazdálkodók földjeit, a testvérpár rendszerint másokon keresi az elkóborolt teheneket. Szerintem az állatvédőknek itt is lenne miért tüsténkedniük, hiszen még takarmányért cserébe sem ad­ják el állataikat, inkább hagyják őket elpusztulni - tette hozzá. A terület önkormányzati képvi­selőjéhez, Murányi Lászlóhoz is Gyovai Máriát és Ilonát nem érdekli környezete rosszallása Fotó: Bíró Dániel eljutott a problémás állattartás hí­re. A városatya többször is megfor­dult a szegedi úti gazdaságnál, az ott élő nővérek, akik beteg édesap­jukat is gondozzák a lepusztult ta­nyán, azonban nem fogadtak el sem segítséget, sem jó tanácsot. A korábban félszáznál is több mar­hát nevelő családtól néhány hete fél tucat dögöt szállítottak el, de lovuk is hasonló körülmények kö­zött pusztult el. A még élő állatok­ra való tekintettel Murányi László írásban fordult segítségért a helyi önkormányzathoz. - Túl sok beleszólásunk nincs, de folyamatos ellenőrzésekkel megpróbáljuk kikényszeríteni a normális állattartás feltételeit ­mondta az ügyről Gyovai Gáspár. A csongrádi alpolgármester a na­pokban személyesen is látogatást tett a Gyovai nővéreknél, s mint lapunknak fogalmazott, nem volt szívderítő a látvány. Több istálló­ba is be akart nézni, de a tulajdo­nosok nem engedték meg neki. A városvezető úgy tudja, valame­lyest javult azóta a helyzet, az érintettek szereztek be némi ta­karmányt, és mostanában elhul­lást sem tapasztaltak a tanyán. Mi is felkerestük a Gyovaita­nyát, de a szívélyes fogadtatás el­maradt. A házigazda testvérpár ki­jelentette: az önkormányzatnál azt mondanak, amit akarnak, őket mindez nem érdekli, és nyi­latkozni sem kívánnak az ügyről. BÍRÓ DÁNIEL segitseget ígérnek - A néhány hónapja alakult Csongrádi Fauna Állatvédő és Állatmentő Egye­sület hétvégi közgyűlésén is szóba került a szegedi úti tanyán éhező te­henek ügye. Lengyel Katalin, a szer­vezet elnöke lapunknak elmondta, hogy a helyzet javítása érdekében folyamatosan tájékozódnak az álla­tok állapotáról, és amennyiben le­hetőségük lesz rá, segítenek a jó­szágokgondozásában. Huszonhétezer lakás távfűtött Szegeden. Néhányban fürdőruhában nézik a brazil szappanoperákat, miközben ugyanabban az épületben mások kardigánban csodálják a jégtáncosokat. A rendszer nem tökéletes. Menetrendje van a távfűtésnek, a víz pedig áramkörökben mozog. A menetrend azt adja meg, hogy miként függ össze a pillanatnyi időjárás a kazánház hőtermelésével. Áramol­ni pedig a víz is tud: a kazánház és a panelok hőközpontjai között. Öt kazán és két gázmotor termel hőt az Északi B kazánházban, a Dugonics temető sarkánál. 1978-ban, a panelházakkal egy­szerre épült föl a fűtőmű, azóta működnek az óriási kazánok. A nemrég telepített húszhen­geres gázmotorok hangszigetelő szekrényben zakatolnak. Egy energetikai cég állította be őket, a hőt a szegedi hőszolgáltató, az áramot az áramszolgáltató veszi meg. Kinyitjuk az ajtót, és könnyű légáram csap ki, benn a gép zúg, fájdalmasan hangos, nem szabad hozzá közel hajolni, száz decibel fölötti hangerő. Szegeden nem egy nagy erőmű fűti a vá­rost, 22 kazánháza van a távfűtő műveknek. Egy csőtörés nyomán tehát nem hűlhetnek ki egész városrészek. Ahogy épültek a pane­lek Szegeden, úgy alakították ki a kazánháza­kat is. Huszonhétezer lakásba jut el a hő ösz­szesen 22 kazánházból - magyarázza Kere­kes Árpád a Szegedi Hőszolgáltató Kft. üze­meltetési vezetője. Egy helyen a földből föltörő termálvízzel is besegítenek, a többi kazánt gázzal táplálják. Ez tehát a bemenet. A kimenetet a környezetvé­delmi előírások szabályozzák. A kémények az égésterméket harminc méter magasra viszik. Újszegeden, a ligeti kútból föltörő termálvizet lehűtve a Tisza sodorvonalába vezetik. Volt ko­Az északi fűtőmű 1978-ban, a lakóteleppel egyszerre épült föl Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents