Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. január 3., hétfő CSONGRÁD MEGYEI CÉGVEZETŐK AZ ELMÚLT ÉVRŐL Felemás eredmények Bár az általunk megkérdezett Csongrád megyei gazdasági társaságok egyike sem zárt kimagaslóan eredményes évet, azért voltak olyan cégek, amelyek előre tudtak lépni 2004-ben. A vállalatvezetők közül azonban többen borúlátóan nyilatkoztak az elmúlt esztendőről. MUNKATÁRSAINKTÓL Kelemen János, a Coop Szeged Rt. elnök-vezérigazgatójának értékelése szerint a társaság számára a 2004-es esztendő mindent összevetve nem sikerült rosszul, de csak azért nem, mert számítottak a verseny éleződésére. - Készültünk arra, hogy még a rendszerváltást követő másfél évtized elteltével is újabb versenytársak jelennek meg a piacon, valamint arra is, hogy a reáljövedelmek nem növekednek mondta. - Mellesleg a kereskedelemben az országos kép rosszabb, az eredmények alig haladják meg a bázisévet. Ha most le lehetne szerződni arra, hogy hasonló évet zárjunk 2005-ben is, mint 2004-ben, akkor gondolkodás nélkül megtenném. Félek azonban, hogy rosszabb esztendőre kell felkészülnünk. Szoros árverseny Varga László, a szegedi Bajor Pékség tulajdonosa, a Novoback Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, 2004-ben a vállalkozások azt várták, hogy majd jobban kinyílik előttük a piac. - Nos, a piac kinyílt, de még szorosabb árversenyt hozott, aminek az lett a következménye, hogy az emberek életkörülményeik miatt a legolcsóbb termékeket keresték. Emiatt a Bajor Pékség is csak a stagnálást, és nem a fejlődést érzékelhette - magyarázta. - Sajnos, 2005-ben sem lehet sok jóra számítani: véleményem szerint még legalább 3-4 évre van szükség az áttörésig, amikor majd a keresetek és az árak úgy alakulnak, hogy egy vállalkozásnak nem a vegetálásra kell berendezkednie. Magyarországon jelenleg Csomagolás a HungeritnéL Ledolgozták a veszteséget a kenyér kevesebbe kerül, mint Romániában. Növekvő exportbevétel A szentesi Hungerit Rt. jobb évet zárt, mint amilyen 2003 volt, ám rosszabbat a vártnál. Magyar József vezérigazgató úgy gondolja: sikerült előre lépniük ahhoz viszonyítva, hogy az előző esztendőben még veszteséggel zártak. Mint fogalmazott, a pozitív nulla tartományba tudták ledolgozni a veszteséget. Beruházásokra kevesebbet költöttek az előző esztendőkhöz képest, ám még így is beszerezhettek százmillió forintot meghaladó összegért két védőgázos csomagológépet. A Hungerit Rt. új piacokra is szert tett Angliában, növelve ezzel az exportbevételt. A vezérigazgató azt tartja 2004 legnagyobb eredményének, hogy stabilizálni tudták a céget. Ez mindenképpen előrelépésnek számít a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató gyár életében. Változó jogszabályok Gazdasági szempontból nehéz évnek nevezte 2004-et Károlyi László, a szentesi Legrand Rt. vezérigazgatója. Sok jogszabály is megváltozott, ezek hatással voltak a munkájukra. A lakáspiac elbizonytalanodása miatt hazánkban nehézkesen indult be a villanykapcsolók, dugaljak és más termékeik értékesítése. Ennek ellenére sikerült teljesíteniük a módosított tervet, annál is inkább, mivel gyártmányaik exportja sikeresnek bizonyult. A korrigált tervüknek megfelelően 9,5 milliárd forint árbevételt teljesített a szentesi gyár. A technológiai fejlesztések közül egy olyan eljárást említett a vezérigazgató, amely az európai országokban is ritkaságnak számít. Az alkatrészek lézeres hegesztésére Magyarországon nemigen van példa. Erősödő pozíció - Tavaly szerencsésen bővült a piacunk, így aztán a vállalkozás számára 2004 jó esztendőnek bizonyult - mondta Török Ferenc, a Kerám-Pack Rt. ügyvezető igazgatója, aki hozzátette: a cég abszolút értelemben is fejlődött, hiszen megvásárolta az évek óta felszámolás alatt álló vásárhelyi Majolikagyár telepét. Nemcsak az árbevételük, de a telephelyük is bővült. Gépeket vásároltak. A pénzügyi eredményük ugyan kevésbé lesz olyan jó, mint az egy évvel korábbi, de a vásárhelyi kézműves hagyományokat továbbF0TÓ: TÉSIK ATTILA örökítő cég abszolút mértékben megnövekedett, erősödtek a piaci pozíciói, több és nagyobb vásárlói vannak, erősebbek a piaci hátterei. Váltani kellett - Nehéz esztendő volt a Vásárhelyi Beton-Melior Kft. számára a 2004-es - összegezte Mészáros Antal ügyvezető. Az év nagyon nehezen akart megindulni, az első három-négy hónapban sorozatgyártásra alkalmas érdemleges megrendelésünk nem volt. Amikor fellendült végre a termelés, munkahelyi baleset történt nálunk, ami mindenkit megviselt. Visszavetett bennünket az is, hogy a vízügyi ágazat és a polgármesteri hivatalok hozzá sem tudtak fogni tervezett beruházásaikhoz, állami pénzek híján. Nagy váltásra volt szükségünk, így a vasút, az erősáramú beruházások, az autópálya és más útépítési munkák felé fordultunk, nagyarányú fejlesztéseket végrehajtva. Az autópálya-építésekhez európai szabványokat, szabadalmakat vásároltuk meg, s ezek gépeit hozzuk haza. Az első félév 390 millió forintos árbevételt hozott, míg az év vége 1,2 milliárdot, s év közben a létszámot még ideiglenesen sem kellett csökkenteni. LAPSZEMLE Tizenkét hipermarketet nyitottak tavaly Töretlennek tűnik a hipermarketek hazai térhódítása: 2004-ben tizenkét üzlettel 76-ra bővült a hazai bevásárlóközpontok száma. A piaci versenyt jelzi, hogy a három Magyarországon jelen lévő nagy szereplő mindegyike hozzájárult a növekedéshez - irta a Napi Gazdaság. Tavaly tizenkét hipermarkettel bővült a hazai kiskereskedelmi piac, míg tavalyelőtt összesen hetet adtak át, 2002-ben pedig kilencet. Négyzetméterben azonban jóval kisebb volt a fejlődés az elmúlt évekhez képest, ugyanis a leggyorsabban fejlődő lánc, a Tesco - amely a tizenkettőből kilencet adott - a kis alapterületű, átlagosan 3000 négyzetméteres üzletek fejlesztésére koncentrált. Mindent összevetve 2004-ben nagyjából 50-60 ezer négyzetméterrel bővült a hazai hipermarketek félmillió négyzetméteres összterülete. Az Auchan egy üzlettel gyarapította hálózatát, így jelenleg kilencet működtet, főként Budapesten és a főváros agglomerációjában. A Cora tavaly ugyancsak egy áruházat adott át. Korábbi tervei szerint magyar hálózatát belátható időn belül 9-10 tagúra fejleszti - számolt be a Napi Gazdaság. A legkisebb bér BUDAPEST (MTI) Nem lehet kevesebbet fizetni 2005. január l-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak 57 ezer forintnál állapítja meg a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével hozott, a Magyar Közlöny 2004-es 188. számában közzétett rendelete. A minimálbér tavaly 53 ezer forint volt, ami 45 ezer 845 forintot jelentett nettóban. Ez még mindig jóval kevesebb volt, mint az 53 ezer 266 forintnyi létminimum. Egyes gazdasági ágazatokban egyébként már az 57 ezer forint kifizetése is szinte teljesíthetetlen feladatot jelent. így például a textiliparban a dolgozók 65 százaléka keres ennél kevesebbet havonta. „ÓRIÁSI VOLT A VERSENY, FÖL KEHEIT VENNÜNK A TEMPÓT A CIB Bank tíz esztendeje Szegeden Bank lesz a Párizsi Áruházból címmel 1994 végén arról számolt be a Délmagyarország és a Délvilág, hogy Szegeden, a Kiss Menyhért utca 1. szám alatt új pénzintézet lép színre. A CIB Bank szegedi fiókja 1995. január 2-án a szó szoros értelmében a nulláról indult. Mára a bank az egyik legeredményesebb helyi pénzintézet, a CIB fiókhálózatában pedig a legerősebbek között tartják számon. Tíz évvel ezelőtt január első munkanapján nyitotta meg az országban a negyedik, Szegeden pedig az első fiókját a CIB Bank. Az avatással egy időben hirdette meg a bank az új filozófiát is: a „nyitást" a lakosság felé. Borongós idő volt, de a hó nem esett, amikor az első ügyfelek inkább csak kíváncsiságból beléptek az ajtón. A hőskorra visszatekintve Kiss Piroska, a CIB Bank fiókigazgatója elmondta, hogy a tizenkét munkatárs feladata volt az új kapcsolatok kiépítése, a CIB Bank Szegeden és vonzáskörzetében való bevezetése. - Óriási volt a verseny, föl kellett vennünk a tempót - emlékszik vissza az igazgató. - Meg kellett ismertetni magunkat, új módszereinket, a megszokottól eltérő kereskedelmi banki stílusunkat. Azt például, hogy a hozzánk forduló ügyfeleknek egyidejűleg többféle lehetőséget kínálunk, így ha befektetni szeretnének, vagy hitelt kívánnak felvenni és az ügylet nem fér be bizonyos keretek közé, akkor találunk más megoldást, megfelelő szolgáltatási formát. A BANKAR Kiss Piroska pályakezdő kora óta a bankszakmában dolgozik Szegeden. A CIB Bankhoz a tíz évvel ezelőtti nyitáskor került, azóta a fiók igazgatója. Azt vallja, hogy egy bankár akkor lehet hosszú távon hiteles az ügyfelek szemében, ha szakértelmével bizonyít. Személye elsősorban a bankszférához kötődik, de a Szegedért Alapítvány elnökségi tagjaként szerepet vállal a város tudományos, művészeti és közéleti tevékenységében is. Ez évtől a Szegedi Tudományegyetemen banküzemtantoktat. Ennek köszönhetjük többek között, hogy még ma is egyik ember a másiknak, egyik vállalat a következőnek ajánlja a CIB Bankot, a személyes tapasztalatok alapján. Ennek tulajdonítjuk azt is, hogy ma már a szegedi családok közül minden ötödik veszi igénybe szolgáltatásainkat, számos kis- és középvállalat keresett fel bennünket, és nincs olyan nagyvállalat a városban, amelyikkel ne lennénk kapcsolatban. Kiss Piroska emlékszik első elemzéseire, amelyekben rendre azt írta: a megyék rangsorában a legfejlettebb dunántúli megyéket követjük úgy GDP-ben, mint más gazdasági mutatókban. Ennek a jó gazdasági közegnek is köszönhette a CIB, hogy sikerült rövid idő alatt jelentős ügyfélkörre szert tenni. Az ügyfélkör bővülése magával hozta a második fiók megnyitásának igényét, amelyre 2000 decemberében került sor a Mérey utcában. Ennek azért volt különös jelentősége, mert az országos fiókhálózatban Szeged mellett egyedül az ország legnyugatibb csücskében, a gazdaságilag kifejezetten fejlettnek számító Győrben nyílt második fiók. - Ez a döntés újabb kihívást jelentett számunkra, de az eredmények, az ügyfelek számának gyors növekedése hamarosan igazolta a lépés megalapozottságát - idézi fel a fiókigazgató. S bár a megye mára elvesztette korábbi pozícióját az országos rangsorban, a CIB Bank ügyfélkörében folyamatos fejlődést tapasztalnak. Mind a kisebb vállalkozások, mind a nagyobb vállalatok fejlesztenek, pályázatokon vesznek részt és hiteleket igényelnek. FEKETE KLÁRA Kiss Piroska a kezdettől fogva, 1995 óta irányítja a szegedi fiókot FOTÓ: KARN0K CSABA Idén stabilizálódik a kőolaj ára HAMBURG (MTI) A tavalyi rekordok után az idén az olaj árának csökkenését várják a szakemberek. - Nem számítunk arra, hogy megismétlődik a 2004. évi helyzet - mondta a berlini Tagesspiegelnek az OPEC egyik szóvivője. A szervezet szerint a kőolaj ára hordónként (159 liter) 30-35 dollár között fog mozogni. Hosszabb távon azonban az olaj továbbra is drága lesz. 2004 végén egyharmaddal került többe, mint egy évvel korábban. Október végén rekordmagasságba szökött az olaj ára Kína és az Egyesült Államok növekvő kereslete, valamint az ellátási zavaroktól való félelem miatt: a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könynyűolajfajta 55,67 dollár volt hordónként, az északi-tengeri Brent 51,95 dollár. Az év végére a WTI ára 43,45 dollárra, a Brenté 40,46 dollárra csökkent