Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-06 / 4. szám

10 BIZALMASAN 2005. január 6., csütörtök EZERKÉTSZÁZ CSELLENGŐ GYERMEKRŐL NEM TUDJÁK, HOL LEHET Eltűnni sokkal könnyebb, mint hazamenni Több mint tíz éve keresi az eltűnt gyermekeket, felnőtteket Incze Zsuzsa, a Csellengők című televíziós műsor vezetője, a Csellengők és az Alexandra Könyvkiadó gondozásában most megjelent Szakítópróba című könyv szerzője. Egyre több gyermek tűnik el Magyarországon, s ezért a család is felelős. Ha valaki eltűnik egyszer, később még lehet boldog élete - vallja a szerző. Incze Zsuzsa harmadik gyermeke születésekor az Ablakból ment szabadságra, de a Magyar Televízióban történt változások miatt vissza már nem mehetett. Ekkor látta a Soul Asylum együttes klipjét, a Runaway Traint, mely régen eltűnt gyerekekről szólt. Incze Zsuzsára nagy erővel hatottak a képek, s úgy érezte, ha a kezében van a nyilvánosság eszköze ahhoz, hogy segítsen, nem mehet el a lehetőség mellett. - Míg az Ablakban a kollektív bölcselkedés műfaját műveltük, itt magányos műsorvezetőként viszem tovább az élő műsor, az egyidejűség csodáját. Annak lehetőségét, hogy az adás ideje alatt egy édesanya telefonál: eltűnt a gyermeke, s a kislány öt perc múlva életjelt ad magáról - magyarázza a műsorvezető. Megtehetem azt is, hogy egy-egy eltűnés kapcsán társadalmi jelenségekre hívjam fel a figyelmet. Arra, hogy a drog, a prostitúció, a játékszenvedély, a családon belüli erőszak a társadalom perifériájára tudja sodorni az embert. Szabadosabbá vált az élet Eltűnni mindig sokkal könnyebb, mint hazamenni - vallja Incze Zsuzsa -, vállalni a szembenézést azzal a problémával, amit az eltűnés okozott, nehezebb, mint beleugrani a bizonytalanba. Ahol beszélget a család, ahol van érzelem, oda könynyebb hazatérni. Ahol nem tudnak egymásról, ahol a párbeszéd nem a családi élet része, ott a szülő nem is akarja tudni, hol volt, kivel volt a gyerek. Sajnos vannak olyan családok is, ahová nem érdemes visszamenni, de fontos, hogy ilyen kedvezőtlen háttér esetében is megtalálja mindenki a maga útját. A tíz évvel ezelőtti számhoz képest megNÍVÓDÍJAS MŰSOR 1994-től hat évig az MTV-n volt látható a Csellengők című műsor, majd vezetőváltás miatt Incze Zsuzsának el kellett jönnie a „királyi" televíziótól. A Duna Televízió nyitott volt a Csellengőkre, de anyagilag nem tudott hozzájárulni a műsor költségeihez. Ettől függetlenül két és fél évig sugározta a programot a csatorna, két évig ingyen. 2003 nyarán az MTV úgy döntött, mégis kell neki a műsor, ám Incze Zsuzsa ragaszkodott hozzá, hogy a Duna tévén is folytatódjon a Csellengők, hiszen így határon túliak Is láthatják és segíthetnek a kutatásban. A Csellengők változatlanul a Duna Televízió legnézettebb műsorai közt van, s 2004-ben nívódíjat kapott. Incze Zsuzsa több mint tíz éve keresi az eltűnt gyermekeket, felnőtteket háromszorozódott az eltűnt gyerekek száma Magyarországon: 1200-an vannak, akikről nem tudják, hol lehetnek, s 1000-1500 felnőtt több éve nincs meg. Mi az oka annak, hogy egyre több az eltűnt gyerekek száma? - Magyarország a rendszerváltás óta szabadabbá és szabadosabbá vált. A határok megnyíltak, és a sok jóval együtt bejöttek negatív jelenségek is. A lehetőség áradata nagyobb teret adott a bűnözésnek és a devianciának. A gyerekeket könnyebben felhasználják kábítószer-terjesztőnek, prostituáltnak - sorolja az okokat Incze Zsuzsa. Gyerekek a nevelőotthonból Arra a kérdésre, hogy családból vagy nevelőotthonból szökik-e meg több gyerek, a műsorvezető elmondta, a gyermekek 70-75 százaléka állami gondozásból tűnik el. A bűnözőknél bevett módszernek számít, hogy áldozatukat rábeszélik, kérje magát állami gondozásba, innen ugyanis már könnyebben el tudják őt vinni. A gyerekek eltűnési vágyára az otthoni körülmények is hatnak. A csonka család, a rendezetlen anyagi helyzet is indokolhatja a „világgá menést". - A gyerekeim sokszor kérdezték tőlem, miért aggódom értük annyit. Állandó félelemtudat nincs bennem, és bennük sem akarok kelteni. Nem központi kérdés a családunkban a műsorom, de tanulságait szívesen megosztom a gyerekeimmel. Szakítópróba A most megjelent kötettel kapcsolatban Incze Zsuzsa elmondta, az elmúlt évek alatt olyasfajta kincs gyűlt össze benne, hogy úgy érezte, jó lenne írásban is közreadni. Míg a televíziót háttérként is hallgathatja az ember, s így a tanulságok felemás módon maradhatnak meg, addig a könyv üzenetét pontosan lehet érteni. A Szakítópróba cím arra utal, vajon a távolság szakítópróbáját kiállja-e a szerelmi, baráti, családi kapcsolat, hiszen minden egyes eltűnés próbája annak a kapcsolatnak, amelyet az ember otthagy. - Tizenkét történetet meséltem el most, de ha holnap leülnék, újabb tizenkettőt tudnék megírni. Az esetek közül tizenegy az elmúlt egy évben történt, egy pedig most érett meg arra, hogy megírjam mondta a szerző, majd hozzátette: - Az a tapasztalatom, ha az ember eltűnik egyszer, attól később még lehet boldog élete, történhetnek vele jó dolgok. GONDA ZSUZSANNA Illatot a világhálóról MTI Végre lehet illatot is küldeni a világhálón: a francia informatikus által kidolgozott rendszerhez ugyan kell egy illatpermetező, amelynek ára még 400 euró - vagyis százezer forint - körül van, de az is hamarosan már csak 150 euróba kerül majd. Yvan Regeard, a Francé Telecom 33 éves mérnöke lakhelyén, a Bretagne-ban lévő San-Malóban már meg is alapította multimédiás cégét. A számítógéphez kapcsolható illatpermetező az e-mailben érkező információ alapján bocsátja ki a meglévő választékból a megfelelő illatot. A találmány különösen az illatszergyártókat és az élelmiszer-ipari cégeket érdekli, amelyek szívesen reklámoznák termékeiket az illatok útján is. A feltaláló azt tervezi, hogy illatokat tesz hozzáférhetővé külön e célra szerkesztett weboldalakon és DVD-n is. A vásárlók óhajától függően azonban ki lehet terjeszteni az illatokat a videojátékokra, tévéműsorokra és a világhálón folyó kereskedelemre is. Regeard pár hónapja Exhalia néven megalakult cége az első két hónapban húszezer eurós forgalmat bonyolított le, de az első igazán jelentős megrendelés várhatóan Japánból érkezik majd, ahol egy Oszaka közelében lévő szállodaipari iskola ADSL útján illatozó ételrecepteket szeretne szétküldeni. EGY KIS FEHERNEMU-TORTENELEM A fűzőtől a tangáig A fehérnemű a hölgyek ruhatárának egyik legfontosabb és talán legelőkelőbb darabja. Nemcsak hogy szép és finom, de a kényelmi szempontokat figyelembe véve számos elvárásnak is meg kell, hogy feleljen. Hiszen ez a mindennapos viselet végigkíséri hétköznapjainkat, ünnepeinket, s természetesen a hétvégéinket is. Napjainkban számtalan fazonban, stílusban és színben megvásárolhatjuk ezt az apró ruhadarabot, azonban a korábbi években a hölgyek korántsem találkozhattak e széles választékkal... Az 1940-es években a férfias, kemény nő hódított. Jellemzője a széles váll, a hangsúlyos mell és a térd alattig érő szoknya volt. A fehérneműdivat ezekben az években éppen ennek az ideálnak megfelelően alakult. A melltartót a mell kiemelésére szolgáló betétek, díszvarrások díszítették. Az éppen divatos nadrágviselet révén új fehérneműtípust hoztak létre, ami nem volt más, mint a csípőszorítós alsónadrág. A mintás habselyem mellett kedveltté vált a fényes szatén. Divatba jött a házilag horgolt vagy kötött alsónemű és a szenzációnak számító nejlonharisnya. Az 1950-es években a fűző elterjedtévei tetőpontra hágott a hölgyek önsanyargatása. A fűző mellett megjelent a derékszorító, amely szintén nem tartozott a kényelmes darabok közé, ám annál jobb alakot kölcsönzött viselőjének. A bő szoknya divatjának köszönhetően ismét feltűnt a rövid, fodros alsószoknya, ami keményített vászonból vagy habszivacsból készült. Népszerűvé vált az olcsó és könynyen kezelhető, szintetikus szálakból készült fehérnemű, azonban előnyei mellett hátrányára is hamar fény derült, ugyanis az volt a jellemzője, hogy nem szívja fel a nedvességet, így nem szellőzik a testfelület. Az 1960-as év elhozta a vékony és kislányos hölgyet. A szoknya egyre rövidebb lett, s divatba jött a keskeny csípő. A harisnyát felváltotta a harisnyanadrág. Belopta magát a hölgyek kedvencei közé, no és a ruhatárába egy új, elasztikus anyag, a sztreccs. Az alsópiperék már nem csupán pasztellszínben pompáztak. Az 1970-eséveket a fehérneműk kavalkádja és viszonylag széles választéka jellemezte, a sportos stílustól egészen a romantikus fodros változatig. A szoknya hossza is változóvolt. Egyszerre dívott a mini, a midi és a maxi. Az eddig kizárólag férfiviseletnek számító nadrág végérvényesen megjelent a nők ruhatárában. Ismét divatba jött a csipkés, pántos fűzővédő és a fodros alsószoknya. A melltartódivatot az alul merevítővel ellátott és a rugalmas anyagból készülő, varrás nélküli változat jelentette. Reneszánszát élte a térdig érő, csípőszorítós nadrág, ám az egyre kisebb méretet öltő alsó fehérneműk is kezdtek népszerűvé válni. 1980-ban Madonna révén utcai viseletként is divatba jött a melltartó. Sztreccsből már nem csupán fehérneműt, hanem felsőruházati darabokat is készítettek. Megjelent az azóta is népszerű tanga, az elöl apró kis háromszögből, hátul leheletnyi pántból álló fehérnemű. Az év legnagyszerűbb találmánya a kényelmes, rugalmas, és nem utolsósorban praktikus, alul kapcsos body, ami azóta is része a hölgyek ruhatárának. S megérkezett a lycra, a legrugalmasabb és legtartósabb anyag. 1990 a push up melltartók éve, amely a beépített párnácskák és szivacsok segítségével könnyen dús kebleket varázsolt a vékonyabb hölgyek számára is. S hogy napjaink fehérneműdivatját mi jelenti? Talán az eddig említettek összességében. Hiszen a reneszánszát élő bodyk és kisnadrágok mellett továbbra Is kedveltek a tangák, s a melltartók is széles választékkal várják a hölgyeket. Bizonyára mindenki megtalálja a stílusának, ízlésének és igényének leginkább megfelelőt. MALLER EMESE