Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-29 / 24. szám

SZOMBAT, 2005. JANUÁR 29. • MEGYEI TÜKÖR» 7 Keresik a boltok fegyveres támadóját A rendőrség még mindig keresi a Kereszttöltés és a Debreceni utcai kisboltokat megtámadó fegyveres rablót. A Szilién sugárúti üzlet kirablásával gyanúsított, előbb letartóztatott, majd szabadlábra helyezett férfi ellen tovább folyik az eljárás. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly decemberben, a két ünnep között, három nap leforgása alatt három élelmiszerboltot raboltak Szegeden. A rendkívül hidegvérű, álarc nélküli tettes minden esetben pisztollyal kényszerítette az eladókat a bevétel átadására. A Kereszttöltés és a Debreceni utcai, valamint a Szilléri sugárúti élelmiszerboltból 240 ezer forintot zsákmányolt a fiatal, húsz év körüli rabló. Az egybehangzó személyleírások és a rablások végrehajtásának hasonlósága alapján a rendőrség kezdetben azt feltételezte, hogy a boltokat ugyanaz a tettes támadta meg. Az utolsó üzlet kirablása után néhány nappal a Szilléri sugárúti bolt alkalmazottja az utcán felismerte támadóját. A rendőrség még aznap felkutatta és elfogta Szabó Attilát, a bíróság pedig letartóztatta a fiatal férfit. A másik két üzlet alkalmazottja a letartóztatott férfiben nem ismerte fel a rablót. A nyomozók nem is gyanúsítják a Kereszttöltés és a Debreceni utcai élelmiszerboltok kirablásával. Az ártatlanságát végig hangsúlyozó, erről lapunknak is nyilatkozó Szabó Attilát pár nap múlva szabadlábra helyezték. . - A Szegedi Rendőrkapitányság a Szilléri sugárúti bolt kirablásával továbbra is a korábban letartóztatott, majd szabadlábra helyezett fiatalembert gyanúsítja - tájékoztatta lapunkat a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Tuczakov Szilvána elmondta, folyik az adatgyűjtés, a tanúk meghallgatása, valamint a szakértői vélemény beszerzése. A rendőrségi szóvivő hangsúlyozta, hogy a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője által a nyomravezetőnek felajánlott S00 ezer forintos díjat a rendőrség nem vonta vissza. Továbbra is várják azok jelentkezését, akik információval tudnak szolgálni a rablások körülményeiről. A csend ősbemutatója az operabarátoknál Új magyar opera, Huszár Lajos Erkel-díjas szegedi zeneszerző A csend című darabjának ősbemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház, ezért hétfőn 18 órától a produkció alkotógárdája lesz a Szegedi Operabarátok Egyesületének vendége a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. A házigazda, Gyémánt Csilla színháztörténész a komponistával, Molnár László és Kardos Gábor karmesterrel, Székhelyi József rendezővel, Darvasi László szövegkönyvíróval, Dér Krisztina, Gábor Géza, Andrejcsik István és Hajdú András énekművésszel beszélget. Zongorán közreműködik: Rákai András. P. Tibor az ítélethirdetés előtt, az utolsó szó jogán bocsánatot kért Felfüggesztett fogház a Mars téri gázolás ügyében Másfél év felfüggesztett fogházra és súlyos pénzbüntetésre ítélte a bíróság azt a férfit, aki egy éve a szegedi Mars térnél, a zebrán elgázolt két lányt. Az ügyész és a vádlott tudomásul vette, a balesetet túlélt lány és meghalt barátnőjének édesanyja enyhének tartotta az ítéletet. MUNKATÁRSUNKTÓL - P. Tibor vádlottat egy év hat hónap felfüggesztett fogházbüntetésre, egymillió forint pénz mellékbüntetésre ítéli a bíróság, valamint négy évre eltiltja a gépjárművezetéstől hirdette ki a Szegedi Városi Bírság ítéletét tegnap Juhász Zsuzsanna. A bírónő szavait néma csend fogadta. A tárgyalóteremben hosszúnak tűnő másodpercekig senki nem mozdult. Juhász Zsuzsanna az ítélet indoklásában felelevenítette, hogy mi történt 2004. február 21-én éjjel: P. Tibor gondatlanságból halálos közúti balesetet okozott, 65 kilométeres sebességgel a Kossuth Lajos sugárút felől a Bakay Nándor utca felé tartva a kijelölt gyalogátkelőhelyen elgázolt két lányt, Bánfalvi Évát és Tősér Erikát. Bánfalvi Éva maradandó sérüléseket szenvedett, Tősér Erika meghalt. A bírónő hangsúlyozta, figyelembe vette és kellő súllyal mérlegelte, hogy a vádlott büntetlen előéletű, beismerő vallomást tett és három kiskorú gyertnek édesapja, súlyosbító körülményként értékelte, hogy az egyik lány meghalt, a másik maradandó sérüléseket szenvedett, a vádlott gyorsan vezetett, és mielőtt beült a volán mögé, - még ha kis menynyiségben is - fogyasztott szeszes italt. Az ítélethirdetés előtt a vádlott az utolsó szó jogán bocsánatot kért Bánfalvi Évától és Tősér Erika édesanyjától, Tősér Gyulánétól. Juhász Zsuzsanna a formaságoknak megfelelően bejelentette, hogy előbb az ügyészt, majd a védőt és a vádlottat kérdezi meg, elfogadja-e az ítéletet, vagy kér három nap gondolkodási időt, esetleg él a felTősér Gyuláné megdöbbenve fogadta az ítéletet Fotó: Schmidt Andrea lebbezés jogával. A néhány perccel korábban elhangzott vádbeszédében a fogház helyett börtönt kérő úgyésznő bejelentette, tudomásul veszi az ítéletet. Ugyanezt mondta P. Tibor és védője, Rényi Miklós is. Bánfalvi Évának és Tősér Erika édesanyjának az ügyész mellett ülő jogi képviselője, idősebb Szilágyi János körbenézett, tétova kézmozdulata mintha azt jelentette volna: ez van. - Az ítélet ezzel jogerős - mondta Juhász Zsuzsanna, és berekesztette a tárgyalást. A tárgyalóteremből kilépő Bánfalvi Éva és Tősér Gyuláné nem titkolta csalódottságát. Mind a ketten azt mondták, súlyosabb ítéletre számítottak. Szegedi orvosok tanítják a súlyos sérültek ellátásának leghatékonyabb nemzetközi módszerét Amikor eldől a kérdés: élet vagy halál? A nemzetközi listán Magyarország az utolsó előtti helyen szégyenkezik: a súlyosan sérült emberek közül túl kevesen maradnak életben. Pusztán a képzési forma megváltoztatásával alig néhány év alatt a középmezőnybe kerülhetünk, sokkal többen kapnak esélyt az életre - és ez négy szegedi orvos erőfeszítéseinek köszönhető. — Ez a grafikon arról szól, hogy a népesség arányában melyik országban hányan halnak meg súlyos sérülések következtében - mutatja a nem túl szívderítő ábrát dr. Varga Endre egyetemi docens. A Szegedi Tudományegyetem orvoscentrumának traumatológusa szomorú tényeket sorol: egyetlen ország van mögöttünk ezen az listán, megelőz bennünket az összes szomszédunk, az EU nem éppen gazdagnak tudott országai, mint Portugália vagy Görögország, de Bulgária és Albánia is. Százezer lakosra számítva adja meg a grafikon a súlyos sérülésekből származó halálozási arányt: ez a ráta Magyarországon 76 ennél többen csak Oroszországban veszítik el az életüket. - Viszonylag kis ráfordítással, szinte pusztán a képzési forma megváltoztatásával alig néhány év alatt gyökeresen lehetne változtatni ezen a helyzeten: az országlista középmezőnyébe kerülhetnénk, a jelenleginél sokkal többen kapnának esélyt arra, hogy túlélik súlyos sérülésüket - állítja a szegedi traumatológus. Dráma a kukoricaföldön A háttérben nem csodát kell gyanítani, hanem egy éppen most 25 éves sérúltellátási programot, ami, úgy tetszik, csodákra képes. - Ennek története valóságos regény meséli dr. Varga Endre. - 1976-ban az amerikai, gyéren lakott Nebraska államban egy kukoricaföldre zuhant le egy ortopéd sebész magánrepúlőgépe. Az orvos felesége a helyszínen életét vesztette, ő maga és három gyermeke súlyosan megsérült. A sebesült orvos minden tőle telhetőt megtett gyerekei mentéséért, míg néhány órával később kórházba nem kerülhettek. Ott viszont azt kellett látnia, hogy nem a szakma szabályai szerint és meglehetős nemtörődömséggel bánnak velük. Ha én a kukoricaföldön, sebesülten is jobb ellátást tudtam nyújtani, mint az erre kiképzett egészségügyiek, akkor ebben a rendszerben valami súlyos hiba van - mondta az orvos és felhagyva saját szakmájával, hozzálátott a rendszer megjavításához. A háromcsúcsú görbe Már két esztendővel ezután megszervezték Amerikában az első ATLS-kurzust. Ez egy olyan program angol nyelvű nevének - Advanced Trauma Life Support - rövidítése, amely megfelelő szemléletet, elméleti és gyakorlati ismereteket ad a sérülési mechanizmusokról, a sérülések gyors felismeréséről, közülük azoknak az azonnali ellátásáról, amelyek az életet fenyegetik, az ellátás prioritásairól, a sérültek elhelyezési, intézetek közötti áthelyezési elveiről - minden orvosnak, akik a sérülttel kapcsolatba kerülhetnek. Azt mondhatjuk, hogy az ATLS kiforrott szakmai elvek alapján kidolgozott „szakácskönyvorvoslás", a minden orvostól elvárható minimum, de egyáltalán nem a minimális ismeretek és készségek elsajátítását követeli meg. A súlyos sérültek halálozási mutatóit a szakma három ponton kicsúcsosodó görbével ábrázolja: nagy részük életét veszti a helyszínen, ez a görbén az első csúcs. A másik a szállítás közbeni halálozást mutatja, a harmadik a hetekkel később, a kórházban bekövetkezett halálozást. - A tapasztalati adatok szerint ha a mentést fejlesztik, az első csúcs lecsökken, de a második megemelkedik - magyarázza a traumatológus. - A sérülés első órájában végzett tevékenység döntően kihat a harmadik csúcsra: ha roszszul csinálják, a beteg, akár hetekkel később, amikor már rengeteget költöttek rá, meghal. Vagyis elégtelen a mentést fejleszteni, a súlyos sérült ellátásának kezdeti pár órája döntő jelentőségű. De milyen hibákat követhetnek el a súlyos sérülteket ellátó szakorvosok? Furcsa módon a legnagyobbat azzal véthetik, ha mindegyikük a saját szakterületén a legjobb kezelést akarja nyújtani. Az idegsebész például azonnal CT-be dugná a sérültet, az ortopédtraumatológus hajlamos csak a csonttörésekre koncentrálni - és így tovább. Pedig a legeslegfontosabb a súlyos sérült általános állapota: rendben legyen az oxigénellátás, a keringés, legyen elegendő a folyadékmennyiség. Hetven-harminc, vagy fordítva? - A fejlett Svédországban egy évtizeddel ezelőtt száz súlyos sérült közül 70-en meghaltak. Bevezették az ATLS-programot és az arány megfordult, százból 70-en életben maradtak. Semmi pluszpénzt nem vittek az egészségügybe, nem építettek új kórházat „mindössze" a sérülés utáni órákban a beteghez való hozzáállást, a gondolkodásmódot változtatták meg - mondja dr. Varga Endre. Hogy pontosan mit és hogyan, vagyis mi az ATLS, azt a nemzetközi védettséget élvező amerikai módszer szerinti képzésben lehet elsajátítani. Négy szegedi orvos - dr. Varga Endre mellett dr. Balogh Zsolt, dr. Tomka János és dr. Süveges Gábor - három éve elvégezte az USA-ban a több szakaszos tanfolyamot, most pedig elérték, hogy a programot Magyarországon is oktatni lehessen. A közelmúltban Szegeden szervezték meg a szigorúan szabályozott követelmények szerinti első kurzust. Azért csak most, mert az SZTE és a traumatológiai klinika, a Lombard Lízing Rt. és különböző gyógyszercégek, valamint a szegedi önkormányzat támogatásával mostanra sikerült a viszonylag magas költségek fedezetét előteremteni. (Amerikában a sérültellátásban résztvevő szakorvosoknak 2-2500 dollárjukba kerül a képzés, a szegedi kurzus hallgatóinak - a támogatásoknak köszönhetően - 70 ezer forintot kellett befizetni.) A szegedieken kívül öt amerikai, két holland és két német, az ATLS képzésben már instruktori fokozatot szerzett orvos is közreműködött az első magyarországi, szegedi tanfolyamon résztvevő 16 hallgató képzésében: az elméleti ismeretek elsajátítása mellett bábukon gyakoroltak, bizonyos életmentő beavatkozásokat végeztek el mútéttani körülmények között, szerepjátékok révén ismerkedtek a sérültellátásban adódó problémákkal, helyzetekkel, megoldásokkal. A négy szegedi orvos - az ATLS Hungary csoport - célja: a világ országai között negyvenhetedikként Magyarországon is bevezetni a rendszert, azaz elérni, hogy erőteljesen csökkenjen a súlyosan sérültek halálozási aránya. SULYOK ERZSÉBET