Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-26 / 21. szám

SZERDA, 2005. JANUAR 26. Elhunyt Tandorí Károly matematikus Fölmenni a homokfövenyen Életének 80. évében, hétfőn elhunyt Tandori Károly akadémikus, Kossuth és Széchenyi-díjas tudós, a Szegedi Tti­dományegyetem emeritus professzora, a matematikai analízis nemzetközi ran­Í gú művelője. Az MTA és az SZTE saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A szegedi múzeum dísztermében volt a díjkiosztás utáni fogadás, a gálaruhás vendégek forgatagában hiába kerestem a Szegedért Alapítvány tudományos kuratóriumának kitüntetettjét. Tandori professzor úr az előcsarnokban üldögélt, nézelődött. Mosolyráncok-szán­totta arca fölélénkült, valahányszor gratulációt fogadott, lát­szott, ha az ünnepi forgatagot nem is szíveli nagyon, a „szerette város" megbecsülése jól esik neki. (Ugyanebben az évben, 1994-ben kapta az önkormányzat Pro Urbe díját is.) Újvidéken született, de csak háromesztendős volt, amikor Szegedre költö­zött a család, így hát ősszegedinek vallotta magát. A hegyeket járta, mint szenvedélyes kiránduló, de az Alföldön érezte magát otthon. És a szegedi egyetem Bolyai Intézetében. A szobájában a.nagy elődök relikviáit őrizgette tisztelettel - és persze használta: Ri­esz Frigyes ülőgarnitúráját, Kalmár László íróasztalát. Ami iga­zán fontos volt számára, az értékőrzés és -teremtés, a folyama­tosság igénye - mintha megtestesült volna ezekben a tárgyak­ban. A nagyhírű Baross gimnáziumba járt, s aztán évtizedekig rendszeresen találkozott az iskolatársaival, elnöke is volt az öregdiákok szövetségének. Az ő korosztályában a barátságok életre szólónak bizonyultak. A szegedi egyetemen szerzett dip­lomát, ott tanított, kutatott, saját egyetemén díszdoktorrá is avatták cs egykori tanáráról, Szőkcfalvi-Nagy Béláról elnevezett kitüntetéssel ismerték el munkáját. Mindössze 32 esztendős volt, amikor a matematikai tudomány doktora lett, 1965-ben pedig akadémikus. A Széchenyi-díjat és a Szent-Györgyi Al­bert-díjat 1992-ben kapta. Egyszer azt mondta, élete legszebb élményei voltak a fiatalko­ri nyári délutánok: fölmenni gyalog a Tisza-parti gyönyörű ho­mokfövenyen a Marosig, ott be a vízbe és leúszni a hídig... Me­sélt, összefutottak a mosolyráncai, csillogott a szeme. Talán nem lenne ellenére, hogy ilyennek őrizze a szegediek emlékezete. S. E. Botka évadnyitója Hagyomány már Szegeden, hogy a Közéleti Kávéházba invitálják a vá­ros polgármesterét az év elején - az elmúlt esztendő értékelésére. Infor­mációnk szerint a városháza dísz­termében ma délután 5 órakor kez­dődő, egyórásra tervezett interjúban nemcsak a „tavalyi hó" kerül szóba, Botka László az idei évre vonatkozó exkluzív bejelentésekre készül. Tornainé kártérítést kér a közlekedési társaságtól Tornainé sírva mesél a tragédiáról Fotó: Frank Yvette Szakértő szerint a villamossínek köz­vetlen közelében lévő úthibák miatt szenvedett halálos közúti balesetet se­gédmotoros kerékpárjával egy horgosi férfi Szegeden. A közlekedési társaság elutasította a fenntartó nélkül maradt öttagú család kárigényét. Az ügyben a bíróság dönt. - Soha nem felejtem el azt a napot - kezdte a tragikus események felidézését tegnap Szege­den a négygyermekes horgosi Tornai Imréné. - 2003. szeptember 26-a volt, hazafelé tar­tottam, amikor a házunk közelében megállí­tott egy rendőr. Rosszat sejtettem. Megkér­dezte, hol van a férjem, mikor beszéltem ve­le, van-e segédmotorja. Elmondtam, hogy Szegeden dolgozik, naponta beszélünk és van egy Kanjiza segédmotoros kerékpárja. A bel­ügyes ezután közölte velem, hogy férjem ha­lálos közúti balesetet szenvedett Szegeden... A szerb állampolgárságú, Szegeden dolgozó horgosi Tornai Imre 2003. szeptember 26-án, reggel hét óra körül a Moszkvai körúton ha­ladt a Mars tér felé. A Kálvária sugárút előtt ­egy teherautó mögött - a lámpa piros jelzése miatt meg kellett állnia. Ismét elindulva mintegy 20 kilométeres sebességgel ért az út­kereszteződésbe, ahol elveszítette egyensú­lyát és elesett. A férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a mentők már nem tudták megmenteni az életét. Szakértői vélemény szerint a halálos tragédiát a villamossínek közvetlen közelében lévő úthibák okozták. Az asszony elmondta, ő nem dolgozott, rá a gyermekek nevelése hárult, a férje volt a családfenntartó. - Tudom, nehéz elhinni, de a baleset utáni időszakban napok teltek el úgy, hogy nem tudtunk semmit sem enni. Még kenyérre sem volt pénzünk. Tudja milyen szörnyű ér­zés, amikor egy anya nem tud a gyerekeinek enni adni, nem tud karácsonykor, születés­napon semmit adni azoknak, akiket szeret? Férjem halálával egyik pillanatról a másikra megszűnt minden jövedelmünk - mondta a beszélgetésünk alatt többször is felzokogó Tornai Imréné. A történtek után az asszony jogi képviselő­jével megkereste a Szegedi Közlekedési Tár­saságot. Kérte, hogy három kiskorú gyerme­kének (a negyedik már nagykorú), a 16 éves Lacinak, a 11 éves ikreknek, Saroltának és Szilveszternek, valamint neki a cég fizessen kártérítést. Az SZKT azonban elutasította a horgosi család igényét. Tornai Imréné ezután keresetet nyújtott be a bírósághoz. A Szegedi Városi Bíróság elrendelte a Tornai család megváltozott élethelyzetének vizsgálatát. Az asszony már korábban, a gyermekek tegnap estek át egy többórás, mindenre kiterjedő vizsgá­laton a szegedi igazságügyi orvostani intézetben. - A férjem halála okozta traumába belebe­tegedtem, nem tudok munkát vállalni. Jelen­leg Németországból kapunk járadékot, ahol Imre 14 évet dolgozott. Abból élünk - mond­ta a beszélgetésünket végighallgató gyerme­kei előtt Tornai Imréné. OLÁH ZOLTÁN Szegedi zsidók fotója is szerepel a roma holokausztról készült kiállításon Emlékezni csak pontosan A roma holokausztról látható kiállítás Budapesten a Páva utcai Holo­kauszt Emlékközpontban, ahol Kleinné Müller Ilona megdöbbenve fe­dezte fel édesapját és más szegedi zsidó polgárokat az egyik felvételen. A mórahalmi e-skola HÍREK SZEMKÖZT DOBÓ LÁSZLÓVAL Minden héten szerdán este fél nyolckor látható a Városi Televízió és a Délmagyarország közös műsora, a Szemközt. A mai adásban este fél 8-tól Vass Imre szerkesztő-riporter és Szabó C. Szilárd, lapunk rovatvezető-helyettese Dobó Lászlóval, a szegedi önkormányzat Fidesz-frakciójának tagjával beszélget a politikus javaslatáról, miszerint egy független kuratórium felügyelné a városi televízió és a Szegedi Tükör című kiadvány megjelenéseit. A beszélgetés szerkesztett változatát szombati lapunkban olvashatják. KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS A magyar-román Phare határ menti együttműködési program során támogatást szerzett szervezetek számára tegnap záró konferenciát és kiállítást rendezett a VÁTI Kht. a Novotelben. MARKETINGKLUB SZAKMAI DÉLUTÁNJA A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kommunikációs- és reklám-, valamint marketingklubjának összevont szakmai délutánján, csütörtökön 14 órai kezdettel Baranyai Antal, a Komplex Reklámstúdió Kft. ügyvezetője tart előadást a személyre szabott kommunikációról a Novotelben. MUNKATÁRSUNKTÓL — Budapesten, a Páva utcai zsina­gógában a nyáron nyílt meg a Ho­lokauszt Emlékközpont. Amikor elmentem megnézni a kiállításo­kat, majdnem összeestem, mert a roma holokausztról szóló A Phar­rajimos emlékezete című tárlaton váratlanul megpillantottam édes­apámat, aki hatvan évvel ezelőtt borzasztó körülmények között halt meg Auschwitzban - meséli Kleinné Müller Ilona. A 83 évesen is teljes szellemi frissességnek ör­vendő szegedi hölgy pontosan emlékszik a fényképre is, amit a legendás sajtófotós, lapunk egy­kori munkatársa, Liebmann Béla 1940 júliusában Hódmezővásár­helyen az első szegedi munka­szolgálatos csoportról készített. - Édesapám, Müller László ismert műkereskedő volt Szegeden. A Ti­sza Lajos körúton volt az üzlete. A roma holokausztról készült tárlaton és az arról megjelentetett brosúrá­ban szereplő Liebmann-fotón más szegedi zsidó polgárok, például dr. Weisz ügyvéd, Iricz textilkereskedő, Grünwald könyvkereskedő és dr. Gergely nőgyógyász is láthatók. A felvétel azt a pillanatot ragadta meg, amikor az elit társaság ásóval és la­páttal a vállán este fél 7 körül vissza ­tért a munkából. Azért emlélcszem ilyen jól, mert épp én is ott voltam, amikor a fotó készült. Az embersé­ges felügyelő még azt is lehetővé tet­te, hogy beszélhessek apámmal. Nem vagyok cigányellenes, nem az A történtek felkavarták a múltat Kleinné Müller Honá­ban Fotó: Miskolczi Róbert a baj, hogy apám és társai a romák­kal szerepelnek együtt, hanem az: ha már készítenek egy ilyen kiállí­tást, akkor a történelmi valóságnak megfelelően tájékoztassák, és ne ve­zessék félre a látogatókat. Tőlem a fotó maradhat a tárlaton, csak leg­alább egy kis táblácskán jelezzék: kik szerepelnek rajta, hol és mikor. Kleinné Müller Ilona sok sors­társához hasonlóan megszenved­te a vészkorszakot. Menyasszony volt, 1942. január 25-én lett volna az esküvője, amikor két nappal korábban a csetnikek az újvidéki pogromban megölték a vőlegé­nyét. Szegeden 1944-ben először csak a család rádióját vették el, majd bevonták Müller László iparengedélyét. Müller Ilona fog­technikusnak tanult, mert a nu­merus clausus miatt esélye sem volt, hogy bejusson az egyetemre. - A németek bejövetele után nem sokkal, 1944 áprilisában de­portálták édesapámat, aki először Topolyára került, majd onnan vit­ték Auschwitzba. Társai közül egyedül Fenyő Mátyás tért haza, ő mesélte róla: borzasztóan lesová­nyodott, mert a kevés élelmét is ál­landóan cigarettára cserélte. Végül egyik barátja segítségével a láger­kórházba került, amit a németek a felszabadítók megérkezése előtt az utolsó pillanatban felgyújtottak. O is odaveszett. Mi 1945. május 24-én tértünk haza anyukámmal az ausztriai munkatáborból, ahol a téglagyárban dolgoztunk és vago­nokat rakodtunk. Szerintem az egész szörnyűséget el kellene felej­teni, nem pedig állandóan feltépni a sebeket. Hiába mesélünk erről, aki nem élte át, nem értheti meg, legfeljebb sajnálkozni tud - mond­ja Kleinné Müller Hona. KEVÉS A FOTÓ |H A kiállításnak otthont adó Holoka­uszt Emlékközpont munkatársa. Hajdú Eszter elmondta: a magyar­országi roma holokausztról alig maradtak fenn fotók, ezért hazai és nemzetközi tárakból összegyűj­tött. a vészkorszakkal kapcsolatos változatos képanyagot használtak fel a tárlat készítői. Liebmann Béla ominózus fényképe egy kinagyított, hatalmas, panorámaszeríi fotó­montázs része, amelyen más nem roma áldozatok is szerepelnek. B@golyvár: a jövő e-skolája címmel komplex informatikai fejlesztés, beruházás kezdődik a mórahalmi általános iskolában: tavaly 155 millió forintot nyer­tek pályázaton. - Kimagaslóan sikeres év volt a ta­valyi a mórahalmi Móra Ferenc ál­talános és szakiskolában: pályáza­tokkal közel 155 millió forintos tá­mogatást nyertünk el. Az Oktatási Minisztérium és az Európai Unió Phare-programja által finanszíro­zott informatikai beruházás a régi­óban is egyedülálló fejlesztéseket tesz lehetővé - mondta Porkoláb Mihály az iskola PR-igazgatóhe­lyettese, a Homokháti Iskolaszö­vetség szakmai vezetője. - Mórahalom és térsége három fő területre koncentrál: az alapfokú oktatás infrastruktúrájának és módszertanának fejlesztésére, a Öt Csongrád megyei kistelepü­lés nyert pénzt sportlétesítmé­nyei fejlesztésére a Nemzeti Sporthivatal pályázatán. A Nemzeti Sporthivatal Tiszaszi­get, Ambrózfalva, Ópusztaszer, Pitvaros és Derekegyház sportcé­lú beruházásait támogatja. Tisza­sziget a szabadidőpark sportöltö­zőjének bővítéséhez 5 millió fo­rintot, Ambrózfalva sportpálya fejlesztésére 1 millió 50 ezer fo­rintot kapott. Ópusztaszer a sportöltöző felújítására 5 millió forintot, Pitvaros fejlesztésre 4 millió 350 ezer forintot költhet. Derekegyház pedig több mint 4 millió forintból gazdálkodhat. - Apró, de fontos beruházások­szakképzés feltételeinek kialakítá­sára és fejlesztésére, valamint a fel­nőttképzés hátterének megterem­tésére - magyarázta Nógrádi Zol­tán, Mórahalom polgármestere. A Bfo golyvár, a tetőtéri infotéka kiépítésére 62 millió 500 ezer forin­tot költhetnek: hármas tagolású, egy légterű központ jön létre, mely­ben informatikai részt, terminálo­kat és foglalkoztatót alakítanak ki. A Metodik(§ -Pfotika révén 150 ta­nár informatikai képzésére 12 mil­lió 500 ezer forint fordítható. A Ho­mokháti Multimédiák az informa­tikai tehetséggondozást szolgálja ugyanekkora ráfordítással: hatszáz tanulót 1600 órában tanítanak. Az iskola új projektorokat, lap­topokat, sőt új hálózatot kap, 6 új tanterem is épül: 4 az iskolában, 2 a fürdőben a fizikoterápiás szakasszisztensképzést szolgálva. G. ZS. ról van szó, amelyek a tömegspor­tot és a kistelepülést is szolgálják­mondta Újhelyi István, az MSZP alelnöke - Képviselőként sokat lobbiztam azért, hogy a Fidesz ve­zette Tiszasziget nyerjen, ebből is látható, hogy a politikai szemben­állás ilyen kérdésekben felesleges. Ferenczi Ferenc, Tiszasziget al­polgármestere elmondta, szertárt és két ifiöltözőt építenek a pénzből, társadalmi munkában. A munká­latoknak a pályázati kiírás szerint augusztus 31-éig kell elkészülni, ezért márciusban a tervek szerint megkezdődik az építés. Ópuszta­szeren a polgármester, Makra József tájékoztatása szerint a rossz állapo­tú, 30 éves sportöltöző teljes felújí­tására fordítják az 5 millió forintot. Nyertes sportpályázatok

Next

/
Thumbnails
Contents