Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-05 / 3. szám

SZERDA, 2005. JANUÁR 5. •AKTUÁLIS­3 Hálapénz és számla UJSZASZI ILONA Két csomag kávét kap a vörös hajú, fehérfityulás nővérke a fele­ségtől, mert a haldokló férje utolsó napjait a mosolyával deríti. Az izzadság- és gyógyszerszagú szobában egy disznótoros csomagra is kimondják az áment: a kóstoló a doktoré, mert a nem múló fáj­dalom enyhítésén buzgólkodik. Az egymástól és az élettől bú­csúzkodó idős házaspár tovább tanakodik: miképpen fejezhetné még ki háláját azoknak, akik a beteggel foglalkoznak. Hálásak, akik tapasztalatból tudják a nővér és nővér, az orvos és orvos, a kórház és kórház közti különbséget. Mert e finomságok fölnagyítódnak ott, ahol az egész rendszerrel van baj. Nálunk a betegséggel küszködők tudják a legjobban: a magyar egészségügy, úgy ahogy van, nagybeteg. A kisebb-nagyobb ajándékok, a kór­házba otthonról vitt leves, ágynemű és gyógyszer, de még a hála­pénz is csak egyfajta kísérlet az egészségügy sokféle bajának eny­hítésére. Az egészségügy rendszerének kövületét az utóbbi tizenöt év po­litikai változássorozata, a gazdasági átalakulás viharai, de még a népszavazásba torkolló általános elégedetlenség sem volt képes szétrobbantani. Magyarországon a kórházak többsége állami, il­letve önkormányzati tulajdonú, ahol a beteg kezelésének árát is a köz, pontosabban a társadalombiztosítás fizeti. Ez a pénz azon­ban kevés az egész rendszer fenntartására és fejlesztésére. A hi­ány nagyságát érzékelteti az az adat, melyet a népszavazási kam­pány idején dobtak be a köztudatba: egy szülésért egy magánkór­házban hatszázhuszonötezer forintot kérnek, míg a közkórház­nak az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nagyjából százezret fizet. A kórházi ellátásért, a szakorvosi vizitért, de még a recept fölírá­sáért is külön kell fizetnie az uniós polgárrá lett magyárnak, ha a másik EU-országban esik betegségbe. Az ottani önrész nagysága ránk is mutat: például a kórházi ellátás Finnországban naponta 26, a szakorvosi vizit Németországban 10 euró, a recept Atngliá­ban 6 font. Aiz ápolási díjról ezentúl itthon is kötelezően kiállítandó kórhá­zi számla az egészségügyről alkotható kép árnyalására, a gondok számszerűsítésére alkalmas. Mindegy ugyanis, hogy a betegágy­ból, vagy aggódó hozzátartozóként a betegágy széléről nézzük a számlát, rég tudott: a legdrágább kincs az egészség. Segítség a megyéből A világ minden tájáról özönlenek az adományok Délkelet-Ázsiába, a szökőár túlélőinek. A megyéből is sokan segítenek. Csongrád megye is segít. A sze­gedi polgármester kabinetfőnö­ke, Solymos László elmondta, mivel a híradásokból már kide­rült, sok olyan adomány érkezik, amely nem jelent nagy segítséget a rászorulóknak, tájékozódnak, hogy az összeállított csomagba csak olyasmi kerüljön, amelyre nagy szükség van. A szegedi Hóbiárt bisztró veze­tősége ismert segítőkészségéről: például naponta ingyen ebédel­tetnek rászoruló gyermekeket. Tóth Zorica elmondta: cégként még nem támogatták az ázsiai szökőár túlélőit, magánember­ként azonban ő maga már adako­zott. - Csekken küldtem nekik pénzt - mondta. - Olyan borzal­mas és kilátástalan a helyzetük, hogy mindenképpen tenni akar­tam valamit, amivel a magam módján segíthetek. A vagyonával a 100 leggazda­gabb magyar között szereplő Ma­gyar József,, a szentesi Hungerit Rt. vezérigazgatója úgy fogalma­zott: nagyon sajnálja az ázsiaia­• kat, de ő inkább a magyarokat se­gíti adományaival, hiszen itthon is rengeteg a rászoruló. - A cég támogatási listáján el­sősorban helyi nyugdíjasok és egészségügyi intézmények szere­pelnek. Ok rendszeresen kapnak adományokat - magyarázta Ma­gyar József. - Magánemberként is a hazai nélkülözőkön igyek­szem segíteni, mert így tartom tisztességesnek. T. K. Adókedvezmények MUNKATÁRSUNKTÓL Ettől az évtől összesen legfeljebb 100 ezer forintnyi kedvezményt írhatnak le a polgárok az adójuk­ból - beleértve a Sulinet eddigi 60 ezer forintját, a biztosítások után járó 100 ezer forintos adó­kedvezményt, a nyugdíjpénztá­rak 100-130 ezer forintos ked­vezményét és a 60 ezer forintos tandíjkedvezményt. Két kivétel van csupán: a 120 ezer forintos, de csak öt éven át leírható lakás­hitel- és a gyermekek után járó családi kedvezmény. Ezek az ál­talános 100 ezer forint felett is leírhatók lesznek az adóból. A teljes kedvezményt csak az a ma­gánszemély veheti figyelembe, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 millió fo­rintot. A családi adókedvezmény érvé­nyesítésének feltételei és mérté­kei változatlanok, de a kedvez­ményre az jogosult, akinek az éves összes jövedelme nem ha­ladja meg a 8 millió forintot. Csökkenő mértékben jár a ked­vezmény az e feletti jövedelem­mel rendelkező magánszemély­nek, mert az egyébként érvénye­síthető adókedvezményt a 8 mil­lió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell. Tüskófúrás, faültetés Hiányzó fákat pótoltak a szegedi nagykörút, Kossuth Lajos sugár­út, Tisza Lajos körút és József At­tila sugárút határolta területen. Tizennyolc fát ültetett a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Sok helyen a telepítés előtt előbb ki kellett fúrni a kivágott fák ottha­gyott tuskóit. A faültetés több mint 200 ezer forintos költségét a képviselői alapból, valamint a zöldterületek fejlesztésére elkü­lönített városi alapból fedezték. A környezetgazdálkodási kht. tájékoztatása szerint befejezték a Boldogasszony sugárúti növényre­konstrukció első ütemét. A mun­ka 2,5 millió forintba került. Idén folytatódik a Boldogasszony sugár­úti zöldsávok helyreállítása. Januártól számlát állít ki a kórház és a klinika annak a betegnek, aki ezt kéri Hány forint az egészség? A vásárhelyi kórházban fekvő Schéda Béla szerint a számlaadás nem korlátozza a hálapénz adását Fotó: Tésik Attila A kezelés költségeiről számlát köteles ki­állítani minden kórház és klinika, ha az érintett ezt kéri. A január elsején életbe lépett kezdeményezéstől a hálapénz visz­szaszorulását is reméli a minisztérium azon túl, hogy a számla tájékoztatja a be­teget a gyógyítás áráról. MUNKATÁRSAINKTÓL Január elseje óta a betegeknek lehetőségük van arra, hogy a fekvőbeteg-intézmények­ben írásbeli tájékoztatást kérjenek arról, mennyibe került gyógykezelésük. A „számlán" azt az összeget tüntetik fel, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) fizet a kórháznak, illetve klinikának. Az új intézkedés az Egészség­ügyi Minisztérium hálapénz visszaszorítá­sáért megfogalmazott programjának is ré­sze. Az OEP által jóváírt tételek ugyanis a biztosított által fizetett járulékot is tartal­mazzák. így egyértelművé és szemmel lát­hatóvá válik a beteg számára, hogy egyszer már fizetett az egészségügyi szolgáltatáso­kért, vagyis nincs szükség zsebbe csúszta­tott borítékra. A betegszámla bevezetésével nem ért egyet minden egészségügyi dolgozó. A legfőbb kri­tika ezzel kapcsolatban, hogy éppen a lénye­get nem tudja meg belőle a beteg: hogy meny­nyibe került a kórházi kezelése. A valós költ­ségek ugyanis nem egyeznek a biztosító által kifizetett összeggel. Mások azért szkeptiku­sak, mert kérdésesnek tartják: érdekli-e egy­általán az embereket, hány forintot ér az egészség és az élet. Bálint Beatrix, a deszki kórház igazgatója elmondta, náluk a betegeknek eddig is volt lehetőségük számlát kérni, de még senki nem tartott rá igényt. Elseje óta sem igé­nyelte egyetlen beteg se a dokumentum ki­állítását, igaz, azóta nem is hagyta el senki az intézményt. A kórházi számlát ugyanis csak a gyógyintézményből való elbocsátás­kor, vagy azt követő 10 napon belül adják át, hiszen akkor tudnak minden kiadást összeadni. - Nem tartozik a betegre, hogy a társada­lombiztosító mennyit is költ a kezelésére ­véli a vásárhelyi Erzsébet-kórház belgyógyá­szati osztályán fekvő Szabó Sándor. Szerinte a lényeg, hogy meggyógyuljon a páciens. A két hete bent fekvő férfi nem hallott arról, hogy ezentúl a zárójelentés mellé, kérésre, a kezelés költségeit is mellékelik. Úgy látja, a számla sem tartja vissza a betegeket a hála­pénz adásától. - Ha elégedett vagyok a munkájukkal, ak­kor miért ne adnék ajándékot vagy pénzes borítékot? Persze, ha a zsebemből fizetném magát a kezelést, akkor biztosan meggondol­nám. Ha azon a kapun távozom, amin bejöt­tem, akkor most sem leszek hálátlan - je­gyezte még meg Szabó Sándor. Betegtársa, Schéda Béla szerinte sem fogja visszatartani a számla a paraszolvenciától a betegeket. Aki megteheti, továbbra is adni fog - mondta -, ő viszont most nem teheti meg. Ellenben örül annak, hogy látni fogja a kezelésének a költségeit, mert legalább tudja, mi mennyibe kerül. Az idei áremelések kevésbé durvák Ha beköszönt a január, akkor ránk rontanak az áremelések is - tartja a népi megfigyelés. Az idei csomag azonban kevesebb meglepetést tartogatott. Egy évvel ezelőtt az áfatörvény változása sokkolta az embereket, a legszükségesebb élelmiszerek kedvezményes kulcsa ugyanis 12-ről 15 százalékra emelkedett. Az alapvető napi cikkek ára azonban rövidesen ennél is na­gyobb mértékben nőtt. Idén az élelmiszereknél „központi" in­tézkedés hatására nem várható, hogy drágulnának, viszont a ke­nyér, a tej és a sertéshús eddigi olcsóságának - szakértők szerint - hamarosan vége szakad. Átlagosan 4,5 százalékkal emel­te a belföldi vonatokra szóló je­gyek árát a MAV Rt., és ugyaneny­nyivel emelhették a menetrend szerint közlekedő helyközi autó­buszjáratok viteldíjait a Volán-tár­saságok. A közlekedésben egy év­vel ezelőtt úgyszintén az áfaválto­zás miatt nőttek az árak. A vi­szonylag olcsó matricaáraknak is vége az autópályákon: idén átlago­san 15 százalékkal kell többet fi­zetni. A személygépkocsik számá­ra a négynapos vignetta ára január l-jétől 1120, a tíznapos címke 2 ezer 300, a 31 naposé 3 ezer 900 forint, az éves matricák 35 ezer fo­rintba kerülnek. Szintén 4,5 százalékkal drágul­tak január elsejétől a Magyar Posta Rt. nem hatósági áras szol­gáltatásai. A levél- és csomagkül­demények ára viszont egyelőre változatlan. Január elsejétől a nem támogatott gyógyszerek át­lagosan 5 százalékkal, februártól pedig a támogatott gyógyszerek átlagosan 7 százalékkal kerülnek majd többe. 2004-ben 8 százalé­kos áremelést viseltünk el, amelyből az áfa változása 5-öt je­lentett. Január 15-től a nem lakossági gázfogyasztóknak 11, az évi 1500 köbméternél kevesebbet fogyasztó háztartásoknak 4,5 százalékkal kell majd többet fizetniük. Az elektromos áram árának emelésé­ről csak e hónapban születik dön­tés, a hírek szerint februártól 10 százalékos drágulás várható. Egy évvel ezelőtt különben az energia­hordozók közül az áramdíj drágult a legdrasztikusabban, áfája ugyan­is 12-ről 25 százalékra emelkedett. Az év elejétől változtak az ille­tékek is. Mint ahogy arról la­punkban már beszámoltunk, például az öt évre szóló útlevélért 4 ezer helyett 6 ezer forintot kell fizetni, a forgalmi engedély kiál­lítása másfélszer kerül többe, 4 ezer helyett 6 ezret fizetünk. A vállalkozói igazolvány kiváltásá­nak 5 ezer helyett immáron 10 ezer forint az ára. Az öt évre érvé­nyes útlevélért 6, a tíz évre érvé­nyesért 10 ezer forintot fizethe­tünk. A dobozos söröknél 16-17 fo­rint, a szénsavas üdítőknél 1,5-2,5 forint, az ásványvizeknél pedig 25-30 fillér áremelkedést okoz az idén a nem visszaváltha­tó csomagolású italok után kive­tett darabalapú termékdíj. A ká­belszolgáltató társaságok többsé­ge 10 százalékot meghaladó mér­tékben emeli árait, a Matáv pe­dig átlagosan 5,6 százalékkal kér többet lakossági kereskedelmi díjcsomagjaiért, a kapcsolási és a percdíjak viszont nem változ­nak. Az Invitel ezzel szemben se percdíjait, se kereskedelmi díj­csomagjainak árát nem emeli, egyedül az Alaphang csomag ha­vidíját, s mindössze 2 százalék­kal. A mobilszolgáltatók viszont nem emelik tarifáikat. Nem vál­tozik a járművek átírása után fi­zetendő illeték mértéke sem. EK. A posta 4,5 százalékkal toldja meg tavalyi árait Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents