Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-24 / 19. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" KEDD, 2005. JANUÁR 86. A szegedi cipészmester ma már csak javítást vállal Józsi bácsi suszterműhelye B m i B m i H ^ ^•HH f b­bh <hbv| i "1 mëlpf 1 ^^^^^r v, kj 1 B x 1 ^KÊ IT^ufh^r^ " ' m IT^ufh^r^ " ' m „ ­JÊ ' a^^H JÊÊ ¿fc -.«et-a ¿¿f " ím * S j Kisniarci József: Addig csinálom, amíg erűvel bírom Fotó: Miskolczi Róbert Kismaréi József cipcszmester hu­szonhét éve dolgozik Szegeden, a Csongrádi sugárúton. Régebben készített is cipőket, de ma már csak javítást vállal. Kuncsaftjai elégedettek a munkájával. A Csongrádi sugárúton az apró bolt bejárata fölött napszítta cé­gér hirdeti: itt dolgozik Kismaréi József cipészmester, aki minden cipót megjavít. A zsúfolt garázs­műhelyben a régi csiszológépek és suszterszerszámok mellett a polcokon csizmák, félcipók áll­nak halomban javításra várva. - A cipészettel egy időben más mesterséget is tanultam, de vé­gül a suszterszakma választott engem - meséli Józsi bácsi, aki közel ötven éve dolgozik cipész­ként. A Csongrádi sugárúton hu­szonhét éve van műhelye. Jó pár évvel ezelőtt minden fiatal lány tudta, hogy a Csongrádi sugárúti garázsboltban új cipők is készül­nek. - Sok tizenéves az érettségire csináltatott először magas sarkút, az apró lábúak hozzám jártak ­húz elő egy regi dobozból egy har­minckettes körömcipót a suszter, aki ma már csak javítást vállal. lózsi bácsi délutánonként dol­gozik, fél háromtól, munka után estefelé egyre több háziasszony tér be műhelyébe. - Kilyukadt a cipóm talpa, re­mélem, tud vele valamit csinálni - nyújtja át a magas sarkút Han­ni Éva. A cipészmester vizsgál, megoldást javasol, majd időpon­tot ad: négy nap múlva jöhet érte a kuncsaft. Egy másik javíttató a már elkészült lábbelijéért érkezik és elégedetten távozik. - A legtöbb kuncsaftom hölgy. Az urak sajnos igénytelenebbek, ők néha csámpás cipőben is el­csoszognak. Bevallom, legényko­romban a hölgyek miatt is von­zott a szakma - mosolyog a mes­ter. Majd megjegyzi: a divat nem újul, csak változik, időről időre visszatér a régi stílus. - Az, hogy mennyit kell dol­goznom, attól is függ, mi a divat. A tűsarkú idejében nagyon sok javítanivalóm akadt. Ötven év alatt többször tért vissza a divat­ba a magas sarkú, de ez volt a helyzet a vastag talpú cipőkkel is - mondja Józsi bácsi. - Sokan már nem vállalják a teljesen elkopott cipők javítását. Én megcsinálom ugyan, de na­gyon sok vele a munkám. Nézze, ennek közel kétcentisre kopott a sarka - vesz le a polcról egy már javított női cipőt. Közben újabbak érkeznek. Egyikük csúszásgátlót kér cipője sarkára. Kismaréi József javasla­tait és tanácsait megfogadják a hozzá fordulók. A cipész egyéb­ként garanciát vállal javításaira. A kuncsaftok hangsúlyozzák: Jó­zsi bácsi minőségi munkát vé­gez. - Addig csinálom, amíg erővel bírom - hajol a csiszológép fölé, s miközben a lábbelit forgatja, édeskés karamellillattal telik meg a levegő. - A lányom szokta mondani, amikor hazaérek, hogy „apu, ma megint olyan cipősza­god van." SZ. E. A siker titka: színesedik a paletta A szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítóhelyein 2004-ben közel 120 ezer érdeklődő fordult meg - 35 ezerrel több, mint az előző esztendőben. MUNKATÁRSUNKTÓL Összességében 43 százalékkal több érdeklődő tért be tavaly a szegedi múzeum kiállításaira, mint a 2003-as esztendőben. Ez számszerűen azt jelenti, hogy 85 ezerről 120 ezerre nőtt a látoga­tók száma 2004-ben. Az adatok rendszerezése után a közgyűjte­mény szakemberei is meglepőd­tek, hiszen ilyen arányú növeke­désre maguk sem számítottak. A tervek szerint ezt a szintet csak évek múlva kellett volna elér­niük. A statisztika javulása bizo­nyára összefügg azzal, hogy a tár­latok szervezői tisztában vannak vele: a látogatók nagy részét a diákok teszik ki. Vörös Gabriella múzeumigazgató a siker receptjé­nek tartja, hogy színesítették a palettát. A nagy árvíz 125. és Bá­lint Sándor születésének 100. év­fordulójára tavaly országosan elis­mert kiállítások készültek, ame­lyek elsősorban az intézmény rak­táraiban lévő kincsekből, műtár­gyakból, dokumentumokból ké­szültek - és a szegedieknek, a Csongrád megyeieknek szóltak. Nehéz dolguk lesz a muzeoló­gusoknak, ha a rendkívül kedvező tavalyi látogatószámot idén is tar­tani szeretnék. Ennek érdekében 2005-ben emlékkiállítást tervez­nek az egykori makói diákról és szegedi egyetemistáról, a száz éve született József Attiláról. Szintén közönségcsalogatónak tűnik a Női akt a 19-20. század magyar művészetében című tárlat. Bizo­nyára ismét főként a gyermekek fantáziáját mozgatja majd meg a japán papírsárkányok és pörgety­tyűk kiállítása. Az év második fe­lében egy igazi meglepetés is vár­ható, amiről egyelőre csak annyit lehet tudni: nemzetközi jelentő­ségű tárlatról van szó. Nem tudnak magyar-magyar viszályról A határon túl nincsenek atrocitások A december 5-i népszavazás „kudarca" után a Csongrád me­gyéhez közeli román és szerb falvakban, városokban - az erről szóló hírekkel ellentétben ­nem érték atrocitások az anya­országi magyarokat. Hogy még­is miért lehet ilyesmiről hal­lani, arra nem kaptunk egyér­telmű választ. MUNKATÁRSUNKTÓL - Nem, nem hallottunk ilyen esetről, és nem is hinném, hogy ilyesmi megtörténhetett ­mondja a kérdés hallatán látha­tóan meglepődve a kiszombori magyar-román határátkelőhe­lyen a magyar határőr. Néhány perccel később a román határon is hasonló választ kapunk. Pedig a hírek arról szólnak, hogy anya­országi magyarok autóit a hatá­ron túl élő magyarok a népszava­zás „kudarca" miatt megrongál­ták, sőt december 5-e után azt is lehetett hallani, hogy a magyaro­kat néhány boltban, kocsmában nem szolgálták ki. Egymás után állunk meg bol­tok, kocsmák előtt, később ben: zinkutaknál is, de bárkit kérde­zünk, fejcsóválás a válasz. Egy idő után már szinte szégyellve tesszük fel kérdéseinket. - Azt mi is láttuk a magyar té­vében, hogy egy bolt ajtajára ki­tették, „Magyar magyarokat nem szolgálunk ki!", de az nem itt történt, hanem Erdélyben. Te­mesváron nagyon sok magyar él, és nagyon sok magyar érkezik az anyaországból, de én nem hallot­tam, hogy bántották volna a ma­gyarországi magyarokat - mond­ja a Mol benzinkiíton H. G. Be­szélgetésünkbe többen is bekap­csolódnak, de senki sem tud a népszavazás eredménytelensége miatt érzett elkeseredés, csaló­dás miatt betört szélvédőkről, ki­szúrt kerekekről, az egyes boltok­ba, kocsmákba betérni akaró magyarok kitiltásáról. - Politika, politika, politikusok - szól közbe egy középkorú férfi. Mesterházi Attila temesvári taxis szerint a romániai választásokat és a magyarországi népszavazást használták ki egyes politikusok, hogy szítsák a feszültséget a két ország, azon belül az anyaországi és az itteni magyarok között. ­Ez „mehetett" át Magyarország­ra, de az ilyen híreket nem kell elhinni. Erdélyben is csak azért történhetett meg, ha megtörtént egyáltalán, mert néhány politi­kus ezt akarta - teszi hozzá kissé indulatosan a férfi. A benzinkút­ról együtt lépünk ki, közben megkérdezi, hol van az autónk. Amikor a közeli parkoló felé mu­tatok kissé gúnyosan mondja: nézze meg gyorsan, be van-e tör­ve a szélvédő és laposak-e a gu­mik. A röszkei magyar-szerb határ­átkelőhelyen a magyar és a szerb oldalon is hasonló válaszokat ka­punk, mint a kiszombori hatá­ron. Palicson a péksüteménye­ket, köztük ötféle burekot árusí­tó pavilon alkalmazottja és az időközben felbukkanó tulajdo­nos sem hallott magyarok elleni fellépésekről. Szabadkán az „ut­ca embere" mellett a polgármes­teri hivatalban, a Magyar Szó és a Szuboticske Novije szerkesztő­ségében is csak fejcsóválásokkal és nemekkel válaszolnak. Azt mondják, Szerbiában az itteni magyaroknak biztosan nem cél­pontjai az anyaországból érkezők és autóik. - A csalódottság már szűnőben van - mondja a szabadkai polgár­mesteri hivatal portása, akitől, mielőtt kilépnénk az impozáns épületből, megkérdezem: beszél­nek-e még a december 5-i nép­szavazásról. A szabadkai Magyar Szó sem tud magyar és magyar közötti vi­szályról Fotó: Schmidt Andrea Vüllülku U14 Csatlakozzon zalogfiok halozatunk tagjakent egy n 230 eve sikeresen ntúködó 11 tarsasaghoz ff mely piaivezefő a ¥ hazai kezi zálog hifelezesben További információ ert érdeklődjön munkataisunknal Oo 30 552 5045 www.volkswagen.hu Az Ön Volkswagen márkakereskedője: Porsche Szeged 6724 Szeged, Sárosi u. 11. Tel.: 62/549 400 Fax: 62/549-401 E-mail: posto@porscKeszeged.hu Web: www.porscheszeged.hu Visszautasíthatatlan finanszírozási ajánlat a Volkswagentől: Volkswagen Polo havi 19 990 Ft-ért. THM: 7,24% A maradványériékes ajánlat 25% induló részlet, 72 hónap futamidő esetén visszavonásig érvényes. A Volkswagen Polo mDtorizáltságtál filggő kombinált átlagfogyasztása: 4.4 - 7,61/100 km. CO2 kibocsátása: 119-182 g/km. Az ajánlat rőszletelről érdeklődjön márkakereskedésünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents