Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-22 / 18. szám

12 SZIESZTA 2005. január 22., szombat TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK A GLOBÁLIS FÖLMELEGEDÉS MIATT a Kárpát-medencében A globális felmelegedés hatásaként gyakrabban kell árvízre szamitani a Tiszán is Hóval lepett Akropolisz, behavazott pálmák Floridában, lavina a Sziklás-hegységben, házakat romba döntő tornádók, földcsuszamlás-okozó árvizek - hovatovább az szokatlan, ha eltelik egy hét természeti katasztrófák nélkül. Legtöbbjük a fokozódó időjárási szélsőségekre vezethető vissza. A Kárpát-medencében elsősorban a mind magasabbá váló árvizektől kell tartani, és folytatódhat a talajvízszint-süllyedés. A szélsőségek egy eddigi klimatikus egyensúlyból a globális éghajlatváltozás során az újabba való átmenet velejárói lehetnek. Nemcsak számunkra tűnik így, hanem újabban valóban a szokásosnál több szélsőséges elem figyelhető meg az időjárásban, s a szélsőségek nem ritkán katasztrófát okoznak - mondja Makra László, a Szegedi Tudományegyetem éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docense. Persze tudni kell, az ember mindig szívesen látta s látja rendkívülinek az éppen adott időjárást. S az sem lehetetlen: a mai kor télen fűtött, nyáron légkondicionált helyiségben, autóban tartózkodó embere elszokott az időjárás viszontagságaitól, és azt is szélsőségnek éli meg, ami nem az. Azt is tudni kell, szélsőségek korábban is voltak, följegyezték például: 1791 januárjában Budán érett az eper, lombosodtak a gyümölcsfák, kileveledzett a szőlő, 1797. július 2-án Debrecenben viszont fagyott és havazott, a hidegben több száz juh pusztult el. - A ma tapasztalható szélsőségek a globális fölmelegedéssel is összefügghetnek: az egyik klimatikus egyensúlyi állapotból a másikba való átmenet a kiugró értékek gyakoribbá válásával járhat folytatja Makra László -, tehát az ezekből adódható katasztrófák gyakorisága is fokozódhat. Olvad a sarki jégtakaró A Kárpát-medencében milyen kockázatokra kell számítani? Elsősorban az áradások gyakoriságának megnövekedésére. A globális fölmelegedésnek nálunk az is jellemzője, hogy a tavasz lerövidül, a telet szinte átmenet nélkül követi a nyár, a felső vízgyűjtő területeken hirtelen megkezdődik az olvadás, és a nem folyamatosan, hanem egy. tömegben olvadó hőiének nincs ideje a talajba szivárogni, egyenesen a patakokba, onnan a folyókba kerül. Ez a lehetőség akkor is fönnállhat, ha a mainál kevesebb lesz a hegyekben a hó. A csapadékmennyiség általában is csökkenni fog - főleg a nyár lesz aszályos -, a talajvízszint süllyed, még szárazabbá válik például az Alföld. Az éghajlati övek északabbra tolódnak, a Kárpát-medence déli régiói a jnediterrán klímahatás alá kerülnek, több mezőgazdasági növény - burgonya, kukorica, gabonafélék - termelése gazdaságtalanná válhat. De létező jelenség egyáltalán a globális fölmelegedés? Sokan kétségbe vonják, pedig számos bizonyítékot lehet rá találni. 1861-től számítva Földünkön a tíz legmelegebb év közül nyolc 1980 után következett be. Műholdfelvételek alapján kimutatták, hogy Nagy-Britannia területe csökken a világtenger szintjének emelkedése miatt. A világtengerszint emelkedésének oka pedig egyértelműen a melegedés: olvad a sarkok jégtakarója. Melegítő üvegházgázok További kérdés: vajon tényleg az emberi, tevékenység következtében melegszik a klíma? A kételkedők fölhívják a figyelmet: bolygónk hőmérséklete az emberi jelenlét előtt is többször módosult - mégpedig a most tapasztaltnál jóval nagyobb mértékben. Amióta szárazföldi életTétezik a Földön, 600 millió éve, a globális földfelszíni átlaghőmérséklet 8 és 25 Celsius-fok között váltakozott - a jelenlegi 15 fok, azaz nagyjából a kettő közötti egyértelmű tehát, ember nélkül is tud változni a klíma, ennek csillagászati, s részben még mindig nem ismert földi, természeti okai lehetnek. És ezek az okok nemcsak a múltban hathattak, de ma is kifejthetik hatásukat. Ugyanakkor tény: a mostani melegedés a fokozott emberi tevékenység, az üvegházgázok nagymérvű kibocsátásának kezdete óta észlelhető. Az üvegházgázok - elsősorban a széndioxid, a freongázok és a metán - a Földről távozni készülő hosszú hullámú sugarak jelentős hányadát visszatartják, így a légkörben melegítő hatást fejtenek ki. S légköri arányuk egyre növekszik. FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT Mit hozhat a jövő? Éghajlatkutatók a legfontosabb üvegházgáz, a szén-dioxid jövőbeni légköri mennyiségének figyelembe vételével több éghajlati forgatókönyvet dolgoztak ki. A legkedvezőbb hipotézis szerint a légköri szén-dioxid mennyisége a jövőben is a 2000-ben mért értékén marad. Ez esetben 2050-re globálisan 0,5-1 fok közötti fölmelegedés várható, ez Közép-Európában ugyanilyen mértékű lesz. Egyébként leginkább a tél hőmérséklete nő, a havazást, legalábbis a síkságon, el lehet felejteni. Az évszakok eltolódnak, az ősz december végéig tart, a tavasz áprilisban kezdődik, a nyár forróbb is lesz, mint a mostani, szárazabb is - az ezek okozta, lehetséges katasztrófákról már szóltunk. Leállhat az óceáni szállítószalag Persze, ez sem biztos, sőt az ember okozta globális fölmeiegedés természetes folyamatok révén bekövetkező globális lehűlésbe is torkollhat - hívja föl a figyelmet Makra László. A trópusi vidékek fölmelegedett vizét a nyugat-európai partokhoz továbbító óceáni szállítószalag ugyanis leállhat, s Európa klímája arra a szintre hűl, mely a földrajzi szélességéből következik. Ez jóval hidegebb, mint a mostani éghajlat. A Golf-áramlat - a szalag egyik ága - Izland környékére érve jócskán lehűl, a párolgás miatt besűrűsödött vize lesüllyed, az áramlatot folyamatosan életben tartva. Ha azonban a globális fölmelegedés miatt egyre intenzívebben olvad az északi sarkvidéki hó- és jégtakaró, az éghajlati övek eltolódása miatt növekszik az ottani csapadékmennyiség, megnő a nagy szibériai folyók vízhozama, mindennek következtében a Golf-áram besűrűsödött vize fölhígul, nem tud leszállni. így az áramlás leáll, a trópusok fölmelegedett vize nem jut el a nyugat-európai partokhoz. A szállítószalag leállása az északi félgömb mérsékelt övében 4-5 fokos hőmérsékletcsökkenéssel járhat. Arra nézvést nincsenek bizonyítékaink, hogy küszöbön állna az említettek nagyon közeli jövőben való bekövetkezte. Elgondolkoztató viszont: a szállítószalag az elmúlt 110 ezer év során már többször is leállt - emberi rásegítés nélkül. F.CS. Felújították a Baradlabarlang jósvafői ágát Várhatóan júniustól látogatható ismét az aggteleki Baradla-barlang jósvafői ága, amelyet hárommillió euróért újíttatott fel az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága. Amint azt a szervezet gazdasági igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a rekonstrukciótól azt várják, hogy a korábban évente nagyjából kétszázezres látogatottságú barlangot az elkövetkezendő időszakban akár tíz százalékkal több turista keresse fel. Azért kellett felújítani a Baradla-barlang jósvafői ágát, mert korábban nehézkesen lehetett megközelíteni a Vörös-tó bejáratát - Indokolta a beruházást Szentgyörgyi Péter, az Aggteleki Nemzeti Park gazdasági igazgatóhelyettese. Ennek eredményeként nyártól már nyolcszáz négyzetméteres látogatóközpont és modern parkolórendszer várja a látogatókat a tó bejáratánál. A munkálatok során kicseréltek mintegy két kilométernyi járdát, felújították a lépcsősorokat, a belső világítást, és megerősítették a kőzeteket. A nemzeti park gazdasági Igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a cseppkőbarlang 1985-ös megnyitása óta ez volt az első Igazán nagy beruházás, amelynek jelentősége még a forgalmasabb aggteleki szakasz 1999-es rekonstrukcióját is felülmúlta. A hárommillió eurós beruházás jelentősebb részét, 2,28 millió eurót az Európai Unió biztosította, a vidékfejlesztési tárca 333 ezer, a nemzeti park pedig pályázati forrásból 657 ezer euróval járult hozzá a közösség által felajánlott pénzhez. A cseppkőbarlangot a felújítás Idejére lezárták, emiatt nagyjából 50 millió forintos bevételtől esett el az idegenforgalmi központ. Az UNESCO az „Ember és Bioszféra Program" keretében az Aggtelekiés a területhez északról csatlakozó Szlovák-karsztot is bioszféra rezervátummá minősítette, majd a nemzetközi szervezet világörökség bizottsága mindkét terület barlangjait a világörökség részévé nyilvánította. Ennek jelentőségét tovább növeli, hogy 1995-ig az egész világon csak két barlang nyerte el természeti értékként a világörökség címet: a Föld leghosszabb barlangjának számító Mammoth az Egyesült Államokban és a világ legnagyobb vízhozamú föld alatti folyómedrét alkotó szlovén Skocjanl-barlang. A kitüntető cím ellenére az Aggteleki-karszt barlangjainak látogatói közül csupán minden ötödik külföldi. Az aggteleki karsztfennsíkok tövében folyó patakokból hatalmas karsztforrásokat erednek. Az ismertebbek közé tartozik a Jósva-, a Kecskekút-, a Lófej-, a Komlós- és a Ménes-forrás. A nem karsztos területekről a karsztos helyekre érkező vizet víznyelők szívják el, mint például az Ördöglyuk, a Blblctöbör és a Ravaszlyuk. A repedéseken leszivárgó, enyhén szénsavas csapadék oldja a mészkövet, a repedések ezért állandóan bővülnek. Az oldott mészkő a víz szén-dioxid vesztése miatt cseppkő formájában csapódott ki. A Baradla-barlang föld alatti sziklacsarnokaival, óriási cseppkőfantomjaival sejtelmes mesevilágot idéz. A vllágosés sötétszürke mészkőben a mélybe jutó víz különféle formájú és méretű oszlopot alakított ki az évmilliók során. Az Aggteleki Nemzeti Park nemcsak több mint kétszázötven kisebb-nagyobb barlangja, hanem a területén élő növényritkaságok miatt is turistacsalogató látványosságnak számít. A www.vendegvaro.hu internetes oldal összeállításából a többi között az is kiderül, hogy a szélsőséges mlkroklímájú terület magasabb fennsíkjain észak-kárpátoki növények élnek, míg a déli lejtőkön inkább a melegkedvelő fajok tenyésznek. A mészkőterületeken tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, helyenként kakasmandinkó és kárpáti bennszülött ikrás fogasír, míg az enyhébb hőmérsékletű területeken sajmeggy, húsos som és ostorménfa. A térség értékét tovább növeli, hogy a hatezer hektárt is meghaladó természetvédelmi területen számos védett állatfaj megtalálható. Az emberre veszélytelen denevérek mellett a kifejezetten gazdag rovarvilág és jó néhány cincérfajta színesíti a táj élővilágát. A hagyományos mezőgazdasági módszerek, a növény- és rovarirtó szerek használatának mellőzése és a vetésforgók alkalmazása miatt kimagaslóan sok ragadozó madár él Aggtelek környékén. Az utóbbi években egyre többen számolnak be arról, hogy a nyuszt, a vidra," a borz és a nyérc mellett már a farkas, a hiúz, sőt még a barna medve is megjelent a természetvédelmi tájon. A barlang jósvafői ágában a tervek szerint áprilisban kezdődik a próbaüzem. Ha a szakemberek a néhány hét alatt úgy találják, hogy biztonságosan és balesetmentesen látogatható a felújított terület, akkor júniustól ismét bárki megtekintheti a Vörös-tónál fekvő természeti kincset. BÉKEFI ANETT Cseppköcsodák a Baradla-barlangban