Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 2005. JANUÁR 21. •AKTUÁLIS" 5 Várnak a megyei intézmények közalkalmazottai Két hónap múlva emelt bér Január elsejétől már a 7,5 száza­lékkal emelt bér járna a törvény szerint a közalkalmazottaknak, ám a megyei közgyűlés erről csak februárban tud rendeletet alkot­ni. Igya megye által működtetett intézmények dolgozóinak több­sége majd visszamenőleg kapja meg az emelést. Az átmeneti ál­lapotot többnyire türelemmel vi­selik az érintettek, bár néhányan azt mondták: ez ügyben inkább nem nyilatkoznának. A decemberi közgyűlésen még pontosan nem lehetett tudni, mi­lyen arányban emelkedik a közal­kalmazottak bére, ezért a megye elöljárói nem hoztak erre vonatko­zó rendeletet. Az időközben meg­született államháztartási törvény 7,5 százalékos béremelést határo­zott meg számukra, ám a hiányzó megyei költségvetési rendelet mi­att a Csongrád megyeiek leghama­rabb a február 24-i ülésen megal­kotott jogszabály érvényességétől számolhatják többnek a fizetésü­ket. A főjegyző körlevelet küldött az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek, melyben arra kéri őket, hogy az országgyű­lés által elfogadott, 2005. január elsejétől érvényes bértábla alapján még ne készítsék el a munkaválla­lók átsorolását, és ne továbbítsák azt az államkincstárnak. Siket ludit főjegyző elmondta lapunknak, hogy visszamenőle­ges hatállyal kapják meg a közal­kalmazottak az emelt bért, az el­járás módját pedig az egyelőre hi­ányzó jogszabállyal indokolta. A helyzet miatt kialakult közhan­gulatban érezhető némi elégedet­lenség, melyet egyébként a me­gyei pedagógusai, ápolói, levéltá­rosai úgy tűnik, tolerálnak. Bár akadt nem egy olyan intézmény­vezető, aki lapunk érdeklődésére akként reagált, hogy ebben a kér­désben nem kíván állást foglalni. A kincstárnál huszonhétezer em­ber bérét számfejtik, a végrehajtó szervként működő igazgatóság ja­nuár első napjaiban arra kérte az intézményvezetőket, küldjék meg a közalkalmazottak átsorolását. Fábián György közgyűlési kép­viselő, a csongrádi Batsányi János Gimnázium igazgatója úgy nyi­latkozott, kettős tudattal viszo­nyul a kérdéshez. A közgyűlés tagjaként megérti, hogy nincsen lehetőség a többlet kifizetésére, igazgatóként viszont együtt érez az általa vezetett kollektívával. A képviselő sajnálatosnak tartja, hogy a megyének nincs még költ­ségvetése, ugyanakkor megérti a főjegyzőnő aggodalmát: a gimná­zium nem küldött átsorolásokat a kincstárnak. Úgy tudja, hogy a szomszédos Bács-Kiskun megyé­ben átmeneti megoldással sike­rült megoldani ezt a problémát. A tizenharmadik, közkeletű nevén a nulladik havi bért még a 2004-es számok alapján kapják meg a dolgozók, melynek külön­bözetéhez leghamarabb március­ban juthatnak hozzá. A szentesi területi kórház fő­igazgatója, dr. Borzi Márta nem tartja a kórházra nézve kötelező­nek a főjegyzőnő kérését, mond­ván, hogy az orvosok, ápolók az egészségbiztosítótól kapják a fize­tésüket. Ezért a kórház megküld­te az átsorolásokat a kincstárnak, az ennek alapján remélt emelt bért a napokban várja számlájára az intézmény. A főigazgatónő megjegyezte, hogy az általa képvi­selt kórházi dolgozók ügyében ezt tartotta a legkézenfekvőbb megol­dásnak, ugyanakkor a megyei ön­kormányzat alkalmazottjaként az ő fizetésének emelése a rendelet megszületéséig várat magára. A megyeszerte számtalan dol­gozót érintő átmeneti állapotról Szűcs Lajos, a közgyűlés oktatási bizottságának elnöke úgy véleke­dik, a kormány és az önkormány­zat nem azon munkálkodik, ho­gyan tudná nehezebbé tenni a közalkalmazottak helyzetét, ha­nem éppen ellenkezőleg: fizetést emelt. A jogszabályokat tisztelet­ben kell tartani, s az emelt összeg visszamenőleg is érezhető javu­lást eredményez a juttatásokban. BLAHÓ GABRIELLA Egymilliárdot nyert a szegedi egyetem Csaknem egymilliárd forintos kutatási támogatást nyert a Sze­gedi Tudományegyetem a Gaz­dasági és Közlekedési Minisz­térium pályázatán. MUNKATÁRSUNKTÓL Konzorciumvezetőként vagy kon­zorciumi partnerként 948 milhó forint kutatási támogatást nyert el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a gazdasági tárca jelentős részben EU-forrásból megvalósuló pályázatán. Ez az összeg a progra­mokban résztvevő vállalkozások és az egyetem forrásaival kiegészítve 1 miibárd 132 millió forintot tesz ki - mondta el lapunknak Búzás Norbert, az SZTE innovációs igaz­gatója. Hozzátette: mivel három év alatt valósulnak meg a projektek, továbbá külső vábalkozások is ré­szesülnek az összegből, az egymil­liárd forintot sokfelé kell elosztani. A pályázatból megvalósuló fej­lesztési programok célja olyan je­lentős szebemi hozzáadott értéket tartabnazó, a gazdasági versenyké­pességet szolgáló piacképes termé­kek létrehozása, amelyek a vállal ­kozási és költségvetési kutatóhe­lyek együttműködésében valósul­nak meg. Az egyetem 12 kutatási programban vesz részt konzorci­umvezetőként, míg 5 projektben más kutatóhelyekhez csatlakozott. A programok között többségben vannak az új gyógyszerek, gyógy­ászati és diagnosztikai megoldá­sok kifejlesztésével kapcsolatos kutatások, de szerepel köztük vegyipari, informatikai, környe­zetvédelmi és élelmiszeripari ku­tatás is. A legnagyobb egyedi költ­ségvetésű programban a kolloidké­miai tanszéken a nanotechnológi­ai módszerek alkalmazását vizs­gálják a gyógyszerkutatásban. A bőrgyógyászati és abergológiai kli­nikán kóros immunválasszal járó állapotok kezelésére új gyógyító el­járást dolgoznak ki, a mikrobioló­giai tanszéken a candida fertőzé­sek gyors és megbízható kimutatá­sára fejlesztenek ki diagnosztikai terméket, míg a gyógyszerkémiai intézetben gyártástechnológiai ku­tatások folynak majd. Az egyetem az Alkalmazott Kutatásfejlesztési Program keretében további projek­tek megvalósításához nyerhet tá­mogatást, mivel 59 pályázat elbí­rálása még nem fejeződött be. Az Együtt Szegedért Berényinét támogatja Modern gépekkel zsúfolták tele az öreg fürdő pincéjét Anna már nem szökik Három év az ittas gázolónak MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Városi Bíróság három év börtönbüntetésre ítélte Becsei Pétert, aki 2001 nyarán ittasan vezetett, Opusztaszernél nekihaj­tott egy Trabantnak, amiben bennégett egy 8 és 12 éves gyer­mek és a nagymamájuk. Becseit 2002 októberében hét és fél év börtönbüntetésre ítélte a Csong­rád Megyei Bíróság. A döntést azonban a Legfelsőbb Bíróság (LB) hatályon kívül helyezte, mivel a nyomozás során a korábban első fokon eljáró bíró részt vett egy bi­zonyítási kísérleten. A LB ezért új eljárásra kötelezte az ügyben első fokon eljáró Szegedi Városi Bíró­ságot, amely szerdán bűnösnek mondta ki Becsei Pétert több em­ber halálát okozó ittas járműveze­tés miatt. Ezért három év börtön­büntetésre ítélte, négy évre eltil­totta a közügyek gyakorlásától, valamint szintén négy évre a jár­művezetéstől. Az ítélet jogerős. Már nem tör föl a mélyből az Anna-víz, szivattyúval segítik a felszín fölé. Éjjelre elzárják a kút csapját. Az Anna-fürdő ti­zenkilencedik századi alagútjaiba huszon­egyedik századi technikát zsúfoltak be az átépítéskor. Az öreg épület gépeit számí­tógép vezérli. Zúgnak, kattognak a gépek az Anna-fürdő pinceszintjén. Szűk alagutakban vezet Mé­száros Gábor műszaki igazgató. A boltíves járatok falán körben vezetékek húzódnak. Építésekor csak hideg-, meleg- és szenny­vízcső került az alagútba, az újjáépítéskor összesen húsz vezetéket szereltek ugyan­ennek a szakasznak a falára. Az Anna re­konstrukciója során az volt a legnagyobb kihívás, hogy a korszerű gépészeti berende­zéseket a műemlék épületbe beépítsék. A páralecsapódás ellen véd például a beépí­tett légtechnika. Két fokkal melegebb levegőt fúj be minden helyiségbe, mint a medence vi­zének hőfoka. Padló- és légfűtés dolgozik té­len, klímaberendezés nyáron. A pincébe épí­tett hatalmas gázkazánoknak durván egy ki­lowattos a teljesítménye. Megállunk két hatalmas tartály mellett. Fönt úszkálnak a vendégek. Ha valaki be­lemegy a medencébe, a kiszorított víz nem a csatornába folyik, csak ebbe a ki­egyenlítő tartályba. Ha kimászik a vendég a vízből, visszanyomják a vizet a meden­cébe - magyarázza az igazgató. A keringe­tett medence vizét csak évente egyszer cserélik. A tartályok túloldalán szelepek kattog­nak, amelyek vékony műanyag csöveken szívják műanyag kannákból a kémhatást beállító, fertőtlenítő, pelyhesítő szereket. Utóbbi óriási felületet képez, amelyen megköt a szennyezés, majd fennakad a szűrőn. Ha a felváltva dolgozó két szűrő közül az egyik megtelt, az automatika az ellenkező irányból „visszaöblíti" a szeny­nyeződést, és elfolyik a csatornába. Ha ki­Dóm téri nagytakarítás Eltakarították a szegedi Dóm teret elcsúfító madárpiszkot. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. munkatársai tegnap tiszta vízbe mártott, finom kefékkel súrolták le a panteon szobrait, összesöpör­ték a galambürüléket, fölmosták a guanófoltos díszburkolatot. Egy nagytakarítás 200 ezer forintba ke­rül, s évente összesen egymillió forintot fordíthatnak az árkádok tisztán tartására Fotó: Gyenes Kálmán Az Együtt Szegedért Egyesület tegnap bejelentette: Berényi Ká­rolynét (képünkön) támogatja a 2l-es választókerületben a már­cius 6-i időközi önkormányzati képviselő-választáson. Az Együtt Szegedért Egyesület el­nöke, Bakai Csaba elmondta: azért támogatják Berényi Károly­nét, mert úgy vélik, a körzet la­kóinak elegük van a pártokból. Berényi Károlyné 36 éve tanít, a szegedi Tisza Lajos Könnyűipari Szakközépiskola magyar-törté­nelem szakos tanára. Huszonhat éve él az Északi városrészben, jól ismeri a környék minden előnyét és hátrányát. Tervei között szere­pel a kiserdők pihenőhellyé ala­kítása és rendben tartása, a par­kosítás, a kerület lakhatóbbá, el­viselhetőbbé tétele. Fontosnak tartja az utak rendbehozatalát és a lakóépületek karbantartását. A Fotó: Gyenes Kálmán szegedi 2l-es számú választóke­rületben március 6-án rendezik meg az időközi önkormányzati képviselő-választást. NY. É. KISEBB VÍZHOZAM A fürdő épülete a millenium tiszteletére készült el. Az Anna-víz elsőként 1927 októberében tört föl szökőkútként 944 méter mélyből. Pávai Vajna Ferenc geológus és Tót Antal sándorfalvi fúró­mester közreműködésével. Az egész várost meg­mozgatta hír - mutatja a dokumentumokat Ágos­ton István műszaki ellenőr. A vízzel együtt gáz is tört föl. A Délmagyarország írta: mostanában mindenki a mélykútról beszél, a szegedi csodá­ról, a hő- és gázforrásról..." Azóta az Anna-kút vízhozama sokat csökkent. Ma már szivattyú se­gítségével buzog az utcai kifolyóból, a fürdő pin­céjébe viszont még saját erejéből becsorog. El­apadni nem fog, de értékes kincs, éjjelre elzárják a kifolyót, a fürdő alatt boltozott tartályban gyűj­tik a forró gyógyvizet. A kút vize ma már szivattyú segítségével buzog az utcai kifolyóból Fotó:Miskolczi Róbert hűlt a víz, az automatika gondoskodik egy kis plusz hőről is. A csapvízzel föltöltött medencéket gázkazánokból nyert energiá­val fűtik. Ahogy a szűk alagútban görnyedve me­gyünk tovább, az egykori női szárny felől kel­lemes illat terjeng. Az aromaanyagot egy mű­anyag kannából juttatják be a fönti kabinba. Mellette a gőzgenerátor épp egy adag párát pöffent a fönti fülkébe. Odébb a szaunák ve­zérlése mutatja: a hőfokok rendben vannak. Nagy sivítással elkezd dolgozni egy motor. Egy szűrőn keresztül levegőt szív be, fölöt­tünk kellemes buborékok masszírozzák a medencében pihenők testét. Ezeket időkap­csoló szabályozza. Hol itt, hol ott indulnak be az alagútban az „élménygépek". Száznál több villanymotor dolgozik a pincerendszer­ben. Az egyik oldalág kis ablakából a kakasos templomra látni, épp eldübörög egy villa­mos. MOLNÁR B. IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents