Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 2005. JANUÁR 21. «AKTUÁLIS» 3 ¿fe Toronydaruk «•En • arnyekaban * A J FARKAS CSABA A panelnek is megvan a romantikája, kitekint a tizedikről az em­ber, előtte a döbbenetes méretű ég, a szél fütyül, és a lenti forga­lomzaj csak halk, távoli zsongásként érkezik fel. Az embert a sza­badság érzete járja át, a táj minden sivársága ellenére. Szinte érezni, mit álmodott a várostervező a hetvenes évekbeni rajzasz­talnál, miközben pauszpapír áttetsző hártyáján satírozta puha ceruzával a kontúrokat. A nagy, téres, ngpsütéssel-széllel átjárt városrészek valóban alkalmasnak tűnnek egyfajta elvont, boldog, közösségi létezésre, hasábokban zuhog a fény, az ember tüdejét szétpattintja szinte az áradó lég, a lányok haja két, oldalsó copf­ban, arcuk szeplős, szájuk fülig ér, mint valamilyen csehszlovák vagy lengyel, egykori rajzfilmben, az apák-anyák sohasem el-, mindig, mindig csak munkából hazamennek, nem fáradtan-el­gyötörten, hanem szinte felüdülve, aztán nézi a fekete-fehér té­vékészülék előtt a Mézga Gézát az egybegyűlt család... Ilyen kép lebeghetett a panelvárosrészek létrehozói előtt, s az­tán a toronydaruk árnyékában megszületett a valóság. Évtizede­kig sárban (nem fekete termőföldben, hanem sárga agyagban) caplattak az első panelbeköltözők, tíz méterszer tízméteres po­csolyákon keltett hullámzást a szél, ideiglenesen lefektetett, szál deszkákon egyensúlyoztak a telt cekkert cipelők, télen ugyanitt korcsolyázni - korcsolya nélkül - ugyan kitűnően lehetett, de elő­rehaladni semmi esetre sem. Mert a házak ugyan elkészültek, a járdák, utak azonban elmaradtak valahogy. - És a lakások... Az életet elkezdeni el lehetett itt, ám azután, évtizedek múlva, a hámló-penészes, gombaspórát termő tapéták, a nagy, fekete, il­letve a valamivel kisebb, barna csótányok, a cellaszerú szobák, a nem hőszigetelő hőszigetelés, a nem hangszigetelő hangszigete­lés, a két emelet közt megakadó lift - percekig némán, pirosan ég és föld közt lebegő doboz -, az otthonossá válni sosem tudó gumí­rozottfelület-szag, a folytonosan épülő, sohasem kész, örök-ideig­lenesnek tűnő, már új korában leromlott környezet, a mindenre precízen kiterjedő leépülés megteszi hatását. De azért sok embernek a panelben telt el ifjúsága, és ha vissza­gondol gyerekkorára, kék ég előtt lebegnek, vakítófehéren a to­ronydaruk. Megyei frakcióvezetők a gladiátori küzdőtérről A szükség szüli ezt a politizálást Februárban visszatérnek a májusi árak Újabb gyógyszeráremelés Idén második alkalommal emelkednek a gyógyszerárak: februártól a támogatott készítmények annyiba kerülnek majd, mint tavaly májusban az árbefagyasztás előtt. Ez 15 százalékos drágulást jelent. A gyógyszergyártók már januártól felemel­hették volna az árakat, eddig azonban ki­vártak. Egy hónappal a januári áremelés után, febru­ár elsejétől valószínűleg ismét drágulnak a gyógyszerek. Az év elején csak a nem támo­gatott készítmények ára változott, ám most úgy tűnik, néhány nap múlva a társadalom­biztosító által finanszírozott gyógyszerekért is többet kell majd fizetnünk. Ennek oka a tavalyi gyógyszerár-befagyasz­tásra vezethető vissza. Májusban a kormány kötött egy megállapodást azokkal a gyógy­szergyártókkal, amelyek ezt hajlandóak vol­tak aláírni. Ebben az szerepelt, hogy az év vé­géig 15 százalékkal csökkentett áron adják készítményeiket. A határidő lejárta után több lehetőség is kínálkozott: vagy segít a kormány és a költségvetés átvállalja az ár­visszarendezés utáni különbözetet, a betegek számára tehát továbbra is olcsóbbak marad­nak a készítmények, vagy visszaállnak a pati­kákban a tavaly májusi árak. A gyógyszer­gyártók eddig kivártak, elsejétől azonban va­lószínűleg árat emelnek. A Népszabadság értesülése szerint az or­szággyűlés egészségügyi bizottságának egyik tagja olyan javaslatot tett, amely szerint a tá­mogatáskiegészítést 7,5 százalékra kellene csökkenteni. így a költségvetésre sem hárul­na akkora teher, viszont a betegeknek sem kellene kifizetniük a teljes, 15 százalékos ár­A betegeknek többe kerül a gyógyszer, a patikák viszont nem nyernek az áremelé­sen Fotó: Schmidt Andrea emelést. Bartha László szegedi országgyűlési képviselő, a bizottság tagja azonban úgy gon­dolja, állami támogatás nélkül valósul majd meg az árrendezés. A 15 százalékos drágulás ráadásul csak az első lépés lesz, amely után nyilván jön majd az inflációs emelés. Sok ter­mékért így hamarosan 20-22 százalékkal is többet kell majd fizetniük a betegeknek. Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógy­szerészkamara elnöke elmondta: hivatalosan még semmiféle értesítést nem kaptak arról, hogy elsejétől változnak a gyógyszerárak. A lapértesüléseket azonban kétkedéssel fogad­ta. Mint mondta, nem tartja valószínűnek, hogy tíz nap alatt ezt meg tudják valósítani. Hozzátette: a patikáknak semmilyen előnye nem származik majd az esetleges drágulás­ból, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag nem a termékek ára nő, hanem a támogatás mértéke csökken. A betegeket azonban nyil­ván ez nem vigasztalja, hiszen csak annyit tapasztalnak: megint többe kerül az egészsé­gük. TÍMÁR KRISZTA A sorozatgyilkos nem terrorista Már Szabó Zoltán ellen sem nyomoznak terrorcselekmények előkészületei miatt. A balástyai sorozatgyilkosról fél éve egy rab állította, hogy két társával túszul akarja ejteni a szegedi Csillag börtön parancs­nokát. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy előzőleg Szegeden fogva tartott rab tavaly augusztusban a tököli börtönben azt állítot­ta, hogy Szabó Zoltán két társával túszul akarja ejteni a Szegedi Fegyház és Börtön pa­rancsnokát, Csapó Józsefet. A bejelentő sze­rint az öt nő megölését magára vállaló, tény­leges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt balástyai férfi és társai a túszejtési akcióval el akarják érni, hogy kiengedjék őket a börtön­ből. Szabó cellájának átkutatásakor egy rövid vasrudat találtak a felmosó műanyag nádjá­ban elrejtve, valamint két, egyenként 80-90 centiméter hosszú madzagot és egy kést. Az ügyben a börtön parancsnoka vizsgálatot rendelt el, egyúttal terrorcselekmény előké­születe alapos gyanúja miatt büntetőfeljelen­tést tett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. A balástyai sorozatgyilkos végig tagadta, hogy túszejtési akcióra készültek volna. Ki­rendelt védője, ijj. Szilágyi János már a bünte­tőeljárás megindításakor kijelentette, amel­lett, hogy az egész történet nem igaz, nem is életszerű. Az ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség a napokban megszüntette az ismeretlen tet­tes ellen indított büntetőeljárást. A főügyész­ség szóvivője, Bariné Tóth Eva elmondta, a nyomozás során nem lehetett megalapozot­tan bizonyítani a terrorcselekmény előkészü­leteit, emiatt ezzel senkit nem gyanúsítottak meg. Szabó Zoltánt néhány nap magánzár­kával megúszta az ellene indított eljárást. Egyébként a sorozatgyilkos társai ellen már korábban megszüntették a nyomozást. Az M5-ös építésénél eddig a hídépítők mellett álltak az égiek Téli menetrend az autópályán Míg az útépítők december közepén levonultak az M5-ös sztrádáról, a hídépítők maradtak, csak az ünnepek alatt pihentek egy keveset. Mínusz öt fok alatt azonban abba kell hagyniuk a munkát. Fogvacogtató a hideg az alföldi pusztában, a szélnek is jóval na­gyobb az ereje, mint bent a város­ban. Az M5-ös sztráda alul- és fe­lüljáróin dolgozóknak azonban ezt bírni kell. Reggel 7-től sötéte­désig, délután 4-5 óráig szinte csak annyi időre állnak meg, hogy az ebédjüket bekapják. A környező településeken csak azoknak bérel szállást a cég, akik nagyon messze laknak, de a leg­többen napi száz kilométert is megtesznek, hogy lakóhelyükről a terepre érjenek. Ók hídépítő szakmunkások, nehezen pótol­hatók. A leendő autópályán most ki­zárólag a hídépítőké a terep, mi­vel az ő munkájukat nem akadá­lyozza a tél. Csak akkor hagyják abba, ha nappal is mínusz 5 fok alá esik a hőmérséklet - ez eddig csak egyszer, az elmúlt napokban fordult elő -, mivel nagyobb fagy­ban nem szabad betonozni. Az útépítők viszont december köze­pe óta „téli álmot alszanak", még az első aszfaltréteget sikerült rá­húzniuk az útra, majd betakar­ták, amit be kellett takarni, és most a folytatásra, a tavaszra várnak. Szeged és Kistelek között az Al­terra Kft., a Colas csoport tagja építi az alul- és felüljárókat. Mint ahogy azt Sebestyén Péter területi igazgató elmondta, tizenhárom híd pillérei készülnek, alapoznak, zsaluznak. Röpke továbbképzés keretében azt is sikerült megtud­nunk - ez különben a laikus szá­mára roppant furcsán hangzik -, hogy aluljárónak azt nevezik, ahol az út egy híd alatt megy el, míg a felüljárón maga az autópálya vezet át. Felüljárónak nevezik például azokat a rövid szakaszokat is, amelyek vadátjárók felett halad­nak el - ilyet hármat is láttunk Szatymaz és Balástya között. A hídépítők e fordított néző­pontjából próbáljuk meg szem­lélni a terepet és haladunk át a különböző csomópontokon. Az autópálya aszfaltcsíkja ezeken a helyeken megszakad, legördü­lünk róla, s mint egy sípályán, szlalomozunk az autóval, hogy e nehézségeket „áthidalva" a má­sik oldalon megint visszatérhes­sünk az M5-ösre. Az egyes sza­kaszok elején és végén őrbódé áll: mint kiderült, vigyázni kell, nehogy a leleményes emberek a félkész sztrádán közlekedjenek. A még leleményesebbek pedig gyorsulási verseny rendezésével is megpróbálkoztak, de a kivite­lező időben közbelépett. Sebestyén Péter szerint tavasz­ra elkészülnek a hidak, attól kezdve újra az útépítőké a fősze­rep. Tegnapig minden a menet­rend szerint alakult, szerencsére nem kellett az extrém időjárási körülményekhez elkészített ter­vet elővenni. F.K. A nyugalom és a szakmaiság egyre kevésbé jellemző a megyei közgyűlésre - minősítette az el­múlt évet a testület elnöke. Ha­sonlóan látja a többségi frakció feje is. Az ellenzék vezetője erre azt mondja: nem biztos, hogy akkor volt jó minden, amikor tizenöt percig tartott az ülés. A mérleg nyelve szerint a bele­menős politizálást ezen a vi­déken nem a harci kedv szüli, hanem a pénztelenség. A korábbi nyugodt légkör, a szak­maiságot előtérbe helyező szem­lélet már a múlté - minősítette a megyei közgyűlés tavalyi mun­káját Frank József, a megyei köz­gyűlés elnöke. Az ülések több) nyire valóban paprikás hangula­túak voltak, a legutóbbi óta pedig az elnök is, a konzervatív frakció is az'ÁSZ-nál és a közigazgatási hivatalnál keresi igazát. Az elnök azt is kifogásolta, hogy a frakciók újabban nem egyeztetnek. - A frakcióvezetők egyeztetését még mi kezdeményeztük az előző ciklusban - feleli kérdésünkre Si­micz József, az MSZP-SZDSZ képviselőcsoport vezetője. - Ennek lenne is értelme, ha a megállapo­dáshoz, ami ott születik, mindig mindenki tartaná magát. A főjegy­zővel kapcsolatos döntés előtt ez így is történt, míg a térítési díjak ügyében született megállapodást fölrúgta az ellenzék. Ami a hang­nemet illeti: mi azt szeretnénk, ha a bizottsági üléseken minden véle­mény ütközne, hogy a közgyűlésig közelebb kerüljünk a megoldás­hoz. Ehhez képest az ellenzékiek a bizottsági ülésen gyakran támo­gatják a javaslatot, a közgyűlésen pedig ellene szólnak. Diplomás képviselőtársamnak azt mondják, két elemit sem néznek ki belőle. Ez megengedhetetlen. - Nem biztos, hogy akkor volt jó, amikor tizenöt percig tartott az ülés - véli Baláspiri Csaba, a kon­zervatív frakció vezetője. - Szerin­tem gyakran az okozza a konflik­tust, hogy a többségi frakcióban nem akarják elfogadni a mi javas­latunkat, csak azért, mert a mi­énk. Pedig mi nagyon komolyan fölkészülünk minden ülésre, sze­rintem érveink szakmai szem­pontból többnyire megalapozot­tak. Ezt igazolja, hogy az Állami Számvevőszék szerint is hiba tör­tént a makói kórház válságának kezelésekor. Ez például egy két­százmillió forintos hiba. Az egyez­tetést pedig nem elleneztük soha. Fölvetésünkre válaszolva Murá­nyi László, a térségi frakció veze­tője azt mondta, alighanem igaza van a szkeptikus külső szemlélő­nek: ahhoz képest, hogy ennek az önkormányzatnak nincs nagy sú­lya, hiszen a legfontosabb feladata intézmények működtetése, vi­szonylag nagy politikát művelnek a képviselői. Murányi szerint is túlzottnak tűnhet az összeütkö­zések vehemenciája. Ám ezt a mentalitást, hangvételt, ezt a faj­ta politizálást nem a harci kedv, hanem a pénztelenség szülte. Van mit megvitatni, amikor nem jut elég pénz a működtetésre. - Nem a vita miatt nem megy a szekér, hanem amiatt, hogy a kormány jelentós ígéretei ígére­tek maradtak - véli Murányi. - A megyei közgyűlésben tevékeny­kedő kormánypárti képviselők sem tudnak sokat tenni a helyzet javulása érdekében. BAKOS ANDRÁS Ahol az aszfaltcsík megszakad, hídépítők dolgoznak Fotó: Miskolczi Róbert Szeged is kiemelt övezet Az idén 101 milliárd forint jut területfejlesztésre, újdonság, hogy a források kihasználáshoz szükséges pályázatokat már februárban kiír­ják - jelentette be Egerben Kolber István regionális fejlesztésért és fel­zárkózásért felelős tárca nélküli miniszter. Az eddigi területi felzár­kóztatás után most a területi versenyképesség növelésén lesz a hang­súly. Ennek kiemelt övezetei Budapest mellett Pécs, Szeged, Miskolc és Győr lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents