Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-21 / 17. szám

PÉNTEK, 2005. JANUÁR 21. «AKTUÁLIS» 3 ¿fe Toronydaruk «•En • arnyekaban * A J FARKAS CSABA A panelnek is megvan a romantikája, kitekint a tizedikről az ember, előtte a döbbenetes méretű ég, a szél fütyül, és a lenti forgalomzaj csak halk, távoli zsongásként érkezik fel. Az embert a szabadság érzete járja át, a táj minden sivársága ellenére. Szinte érezni, mit álmodott a várostervező a hetvenes évekbeni rajzasztalnál, miközben pauszpapír áttetsző hártyáján satírozta puha ceruzával a kontúrokat. A nagy, téres, ngpsütéssel-széllel átjárt városrészek valóban alkalmasnak tűnnek egyfajta elvont, boldog, közösségi létezésre, hasábokban zuhog a fény, az ember tüdejét szétpattintja szinte az áradó lég, a lányok haja két, oldalsó copfban, arcuk szeplős, szájuk fülig ér, mint valamilyen csehszlovák vagy lengyel, egykori rajzfilmben, az apák-anyák sohasem el-, mindig, mindig csak munkából hazamennek, nem fáradtan-elgyötörten, hanem szinte felüdülve, aztán nézi a fekete-fehér tévékészülék előtt a Mézga Gézát az egybegyűlt család... Ilyen kép lebeghetett a panelvárosrészek létrehozói előtt, s aztán a toronydaruk árnyékában megszületett a valóság. Évtizedekig sárban (nem fekete termőföldben, hanem sárga agyagban) caplattak az első panelbeköltözők, tíz méterszer tízméteres pocsolyákon keltett hullámzást a szél, ideiglenesen lefektetett, szál deszkákon egyensúlyoztak a telt cekkert cipelők, télen ugyanitt korcsolyázni - korcsolya nélkül - ugyan kitűnően lehetett, de előrehaladni semmi esetre sem. Mert a házak ugyan elkészültek, a járdák, utak azonban elmaradtak valahogy. - És a lakások... Az életet elkezdeni el lehetett itt, ám azután, évtizedek múlva, a hámló-penészes, gombaspórát termő tapéták, a nagy, fekete, illetve a valamivel kisebb, barna csótányok, a cellaszerú szobák, a nem hőszigetelő hőszigetelés, a nem hangszigetelő hangszigetelés, a két emelet közt megakadó lift - percekig némán, pirosan ég és föld közt lebegő doboz -, az otthonossá válni sosem tudó gumírozottfelület-szag, a folytonosan épülő, sohasem kész, örök-ideiglenesnek tűnő, már új korában leromlott környezet, a mindenre precízen kiterjedő leépülés megteszi hatását. De azért sok embernek a panelben telt el ifjúsága, és ha visszagondol gyerekkorára, kék ég előtt lebegnek, vakítófehéren a toronydaruk. Megyei frakcióvezetők a gladiátori küzdőtérről A szükség szüli ezt a politizálást Februárban visszatérnek a májusi árak Újabb gyógyszeráremelés Idén második alkalommal emelkednek a gyógyszerárak: februártól a támogatott készítmények annyiba kerülnek majd, mint tavaly májusban az árbefagyasztás előtt. Ez 15 százalékos drágulást jelent. A gyógyszergyártók már januártól felemelhették volna az árakat, eddig azonban kivártak. Egy hónappal a januári áremelés után, február elsejétől valószínűleg ismét drágulnak a gyógyszerek. Az év elején csak a nem támogatott készítmények ára változott, ám most úgy tűnik, néhány nap múlva a társadalombiztosító által finanszírozott gyógyszerekért is többet kell majd fizetnünk. Ennek oka a tavalyi gyógyszerár-befagyasztásra vezethető vissza. Májusban a kormány kötött egy megállapodást azokkal a gyógyszergyártókkal, amelyek ezt hajlandóak voltak aláírni. Ebben az szerepelt, hogy az év végéig 15 százalékkal csökkentett áron adják készítményeiket. A határidő lejárta után több lehetőség is kínálkozott: vagy segít a kormány és a költségvetés átvállalja az árvisszarendezés utáni különbözetet, a betegek számára tehát továbbra is olcsóbbak maradnak a készítmények, vagy visszaállnak a patikákban a tavaly májusi árak. A gyógyszergyártók eddig kivártak, elsejétől azonban valószínűleg árat emelnek. A Népszabadság értesülése szerint az országgyűlés egészségügyi bizottságának egyik tagja olyan javaslatot tett, amely szerint a támogatáskiegészítést 7,5 százalékra kellene csökkenteni. így a költségvetésre sem hárulna akkora teher, viszont a betegeknek sem kellene kifizetniük a teljes, 15 százalékos árA betegeknek többe kerül a gyógyszer, a patikák viszont nem nyernek az áremelésen Fotó: Schmidt Andrea emelést. Bartha László szegedi országgyűlési képviselő, a bizottság tagja azonban úgy gondolja, állami támogatás nélkül valósul majd meg az árrendezés. A 15 százalékos drágulás ráadásul csak az első lépés lesz, amely után nyilván jön majd az inflációs emelés. Sok termékért így hamarosan 20-22 százalékkal is többet kell majd fizetniük a betegeknek. Kőhegyi Ferenc, a Csongrád Megyei Gyógyszerészkamara elnöke elmondta: hivatalosan még semmiféle értesítést nem kaptak arról, hogy elsejétől változnak a gyógyszerárak. A lapértesüléseket azonban kétkedéssel fogadta. Mint mondta, nem tartja valószínűnek, hogy tíz nap alatt ezt meg tudják valósítani. Hozzátette: a patikáknak semmilyen előnye nem származik majd az esetleges drágulásból, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag nem a termékek ára nő, hanem a támogatás mértéke csökken. A betegeket azonban nyilván ez nem vigasztalja, hiszen csak annyit tapasztalnak: megint többe kerül az egészségük. TÍMÁR KRISZTA A sorozatgyilkos nem terrorista Már Szabó Zoltán ellen sem nyomoznak terrorcselekmények előkészületei miatt. A balástyai sorozatgyilkosról fél éve egy rab állította, hogy két társával túszul akarja ejteni a szegedi Csillag börtön parancsnokát. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy előzőleg Szegeden fogva tartott rab tavaly augusztusban a tököli börtönben azt állította, hogy Szabó Zoltán két társával túszul akarja ejteni a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnokát, Csapó Józsefet. A bejelentő szerint az öt nő megölését magára vállaló, tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt balástyai férfi és társai a túszejtési akcióval el akarják érni, hogy kiengedjék őket a börtönből. Szabó cellájának átkutatásakor egy rövid vasrudat találtak a felmosó műanyag nádjában elrejtve, valamint két, egyenként 80-90 centiméter hosszú madzagot és egy kést. Az ügyben a börtön parancsnoka vizsgálatot rendelt el, egyúttal terrorcselekmény előkészülete alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. A balástyai sorozatgyilkos végig tagadta, hogy túszejtési akcióra készültek volna. Kirendelt védője, ijj. Szilágyi János már a büntetőeljárás megindításakor kijelentette, amellett, hogy az egész történet nem igaz, nem is életszerű. Az ügyben a Csongrád Megyei Főügyészség a napokban megszüntette az ismeretlen tettes ellen indított büntetőeljárást. A főügyészség szóvivője, Bariné Tóth Eva elmondta, a nyomozás során nem lehetett megalapozottan bizonyítani a terrorcselekmény előkészületeit, emiatt ezzel senkit nem gyanúsítottak meg. Szabó Zoltánt néhány nap magánzárkával megúszta az ellene indított eljárást. Egyébként a sorozatgyilkos társai ellen már korábban megszüntették a nyomozást. Az M5-ös építésénél eddig a hídépítők mellett álltak az égiek Téli menetrend az autópályán Míg az útépítők december közepén levonultak az M5-ös sztrádáról, a hídépítők maradtak, csak az ünnepek alatt pihentek egy keveset. Mínusz öt fok alatt azonban abba kell hagyniuk a munkát. Fogvacogtató a hideg az alföldi pusztában, a szélnek is jóval nagyobb az ereje, mint bent a városban. Az M5-ös sztráda alul- és felüljáróin dolgozóknak azonban ezt bírni kell. Reggel 7-től sötétedésig, délután 4-5 óráig szinte csak annyi időre állnak meg, hogy az ebédjüket bekapják. A környező településeken csak azoknak bérel szállást a cég, akik nagyon messze laknak, de a legtöbben napi száz kilométert is megtesznek, hogy lakóhelyükről a terepre érjenek. Ók hídépítő szakmunkások, nehezen pótolhatók. A leendő autópályán most kizárólag a hídépítőké a terep, mivel az ő munkájukat nem akadályozza a tél. Csak akkor hagyják abba, ha nappal is mínusz 5 fok alá esik a hőmérséklet - ez eddig csak egyszer, az elmúlt napokban fordult elő -, mivel nagyobb fagyban nem szabad betonozni. Az útépítők viszont december közepe óta „téli álmot alszanak", még az első aszfaltréteget sikerült ráhúzniuk az útra, majd betakarták, amit be kellett takarni, és most a folytatásra, a tavaszra várnak. Szeged és Kistelek között az Alterra Kft., a Colas csoport tagja építi az alul- és felüljárókat. Mint ahogy azt Sebestyén Péter területi igazgató elmondta, tizenhárom híd pillérei készülnek, alapoznak, zsaluznak. Röpke továbbképzés keretében azt is sikerült megtudnunk - ez különben a laikus számára roppant furcsán hangzik -, hogy aluljárónak azt nevezik, ahol az út egy híd alatt megy el, míg a felüljárón maga az autópálya vezet át. Felüljárónak nevezik például azokat a rövid szakaszokat is, amelyek vadátjárók felett haladnak el - ilyet hármat is láttunk Szatymaz és Balástya között. A hídépítők e fordított nézőpontjából próbáljuk meg szemlélni a terepet és haladunk át a különböző csomópontokon. Az autópálya aszfaltcsíkja ezeken a helyeken megszakad, legördülünk róla, s mint egy sípályán, szlalomozunk az autóval, hogy e nehézségeket „áthidalva" a másik oldalon megint visszatérhessünk az M5-ösre. Az egyes szakaszok elején és végén őrbódé áll: mint kiderült, vigyázni kell, nehogy a leleményes emberek a félkész sztrádán közlekedjenek. A még leleményesebbek pedig gyorsulási verseny rendezésével is megpróbálkoztak, de a kivitelező időben közbelépett. Sebestyén Péter szerint tavaszra elkészülnek a hidak, attól kezdve újra az útépítőké a főszerep. Tegnapig minden a menetrend szerint alakult, szerencsére nem kellett az extrém időjárási körülményekhez elkészített tervet elővenni. F.K. A nyugalom és a szakmaiság egyre kevésbé jellemző a megyei közgyűlésre - minősítette az elmúlt évet a testület elnöke. Hasonlóan látja a többségi frakció feje is. Az ellenzék vezetője erre azt mondja: nem biztos, hogy akkor volt jó minden, amikor tizenöt percig tartott az ülés. A mérleg nyelve szerint a belemenős politizálást ezen a vidéken nem a harci kedv szüli, hanem a pénztelenség. A korábbi nyugodt légkör, a szakmaiságot előtérbe helyező szemlélet már a múlté - minősítette a megyei közgyűlés tavalyi munkáját Frank József, a megyei közgyűlés elnöke. Az ülések több) nyire valóban paprikás hangulatúak voltak, a legutóbbi óta pedig az elnök is, a konzervatív frakció is az'ÁSZ-nál és a közigazgatási hivatalnál keresi igazát. Az elnök azt is kifogásolta, hogy a frakciók újabban nem egyeztetnek. - A frakcióvezetők egyeztetését még mi kezdeményeztük az előző ciklusban - feleli kérdésünkre Simicz József, az MSZP-SZDSZ képviselőcsoport vezetője. - Ennek lenne is értelme, ha a megállapodáshoz, ami ott születik, mindig mindenki tartaná magát. A főjegyzővel kapcsolatos döntés előtt ez így is történt, míg a térítési díjak ügyében született megállapodást fölrúgta az ellenzék. Ami a hangnemet illeti: mi azt szeretnénk, ha a bizottsági üléseken minden vélemény ütközne, hogy a közgyűlésig közelebb kerüljünk a megoldáshoz. Ehhez képest az ellenzékiek a bizottsági ülésen gyakran támogatják a javaslatot, a közgyűlésen pedig ellene szólnak. Diplomás képviselőtársamnak azt mondják, két elemit sem néznek ki belőle. Ez megengedhetetlen. - Nem biztos, hogy akkor volt jó, amikor tizenöt percig tartott az ülés - véli Baláspiri Csaba, a konzervatív frakció vezetője. - Szerintem gyakran az okozza a konfliktust, hogy a többségi frakcióban nem akarják elfogadni a mi javaslatunkat, csak azért, mert a miénk. Pedig mi nagyon komolyan fölkészülünk minden ülésre, szerintem érveink szakmai szempontból többnyire megalapozottak. Ezt igazolja, hogy az Állami Számvevőszék szerint is hiba történt a makói kórház válságának kezelésekor. Ez például egy kétszázmillió forintos hiba. Az egyeztetést pedig nem elleneztük soha. Fölvetésünkre válaszolva Murányi László, a térségi frakció vezetője azt mondta, alighanem igaza van a szkeptikus külső szemlélőnek: ahhoz képest, hogy ennek az önkormányzatnak nincs nagy súlya, hiszen a legfontosabb feladata intézmények működtetése, viszonylag nagy politikát művelnek a képviselői. Murányi szerint is túlzottnak tűnhet az összeütközések vehemenciája. Ám ezt a mentalitást, hangvételt, ezt a fajta politizálást nem a harci kedv, hanem a pénztelenség szülte. Van mit megvitatni, amikor nem jut elég pénz a működtetésre. - Nem a vita miatt nem megy a szekér, hanem amiatt, hogy a kormány jelentós ígéretei ígéretek maradtak - véli Murányi. - A megyei közgyűlésben tevékenykedő kormánypárti képviselők sem tudnak sokat tenni a helyzet javulása érdekében. BAKOS ANDRÁS Ahol az aszfaltcsík megszakad, hídépítők dolgoznak Fotó: Miskolczi Róbert Szeged is kiemelt övezet Az idén 101 milliárd forint jut területfejlesztésre, újdonság, hogy a források kihasználáshoz szükséges pályázatokat már februárban kiírják - jelentette be Egerben Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkózásért felelős tárca nélküli miniszter. Az eddigi területi felzárkóztatás után most a területi versenyképesség növelésén lesz a hangsúly. Ennek kiemelt övezetei Budapest mellett Pécs, Szeged, Miskolc és Győr lesznek.