Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-20 / 16. szám

12 4. •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2005. JANUÁR 20. A főügyész a Katona-ügyről Civil összefogás kellene a szegedi fák védelmében Újszegeden, a ligetben több mint 200 fát vágtak ki Fotó: Schmidt Andrea Az elmúlt időszakban a Délmagyarországban ismereteim szerint két alkalommal is részletesebb tájékoztatás jelent meg a sajtóban Katona-ügy néven ismertté vált büntetőeljárásról. A pontos tájékoztatás végett indokoltnak tartom, hogy az ügyészség álláspontja is ismertté váljon az újságot olvasók előtt. A Csongrád Megyei Főügyészség vezetőjeként a Katona András ellen folyó büntetőeljárásról az elmúlt időszakban megjelent tájékoztatásra figyelemmel (Katona Andrással készült interjú, illetőleg Munz Károly ügyvéd úr nyilatkozata) a következő nyilatkozatot teszem: Korábban tájékoztattuk az újság olvasóit, hogy Katona András ellen a Szegedi Városi Ügyészség a nyomozás befejezését követően jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat, (amelyről Katona András nem nyilatkozott). Ezzel egyidejűleg a nyomozást megszüntette a Városkép Kft. eladásával kapcsolatosan, mert nem tartotta bizonyíthatónak azt, hogy a csalás, illetőleg a hűtlen kezelés megállapítható lenne. A határozat ellen bejelentett panaszt elutasítottam, mert nem volt bizonyítható az, hogy a Városkép Kft. értékesítése során kár, illetőleg vagyoni hátrány érte volna az önkormányzatot (és közvetve a várost), mert az önkormányzat lényegében ugyanazon áron vásárolta vissza a vevőtől a kft.-t, mint amennyiért eladta. Erre az üzleti tranzakcióra a nyomozás során került sor, és ettől kezdődően jelentős mértékben megváltozott az ügyről alkotott álláspontunk. Innentől kezdve ugyanis nagyon nehéz lenne azt bizonyítani, hogy az önkormányzatot kár (hátrány) érte akkor, amikor három évvel korábban a kft.-t értékesítették. Az a laikus előtt is nyilvánvaló, hogy a vevő esetlegesen a jelentősen forgalmi érték alatt megszerzett dolgot nem fogja azon az áron az eladónak visszajuttatni, amennyiért megszerezte, ha valóban a többszörösét éri. Miután azonos áron történt a visszavásárlás, ebből következőleg a kár bizonyítása kétségessé vált. Ugyancsak kétséges volt a bűnösség (szándékosság, illetőleg gondatlanság) bizonyítása is, amelynek elemzése e nyilatkozat kereteit meghaladja. A magam részéről mindössze azért kívánok reagálni a sajtóban megjelent nyilatkozatokra, mert a sértett képviselője, dr. Munz Károly ügyvéd úr azt érzékeltette, hogy a Legfőbb Ügyészség utasítására, közvetve dr. Katona András közéleti szerepérc figyelemmel hoztam ilyen döntést. Ez a következtetés logikátlan, mert ha igaz lenne, akkor más bűncselekmény miatt sem emelt volna ellene vádat az ügyészség. Sőt! Az iratok felülvizsgálata során hivatalból utasítottam a városi ügyészséget olyan cselekmények miatti vádemelésre, amelyek miatt az önkormányzat képviseletében eljáró ügyvéd úr panaszában nem is kifogásolt. Határozottan visszautasítom annak a feltételezését, hogy az ügyészség nem szakmai szempontok alapján döntött ebben a büntetőeljárásban. Mindig híve voltam és vagyok az ügyészi vádmonopólium ellenőrzését biztosító pótmagánvád jogintézményének, a büntetőeljárás reformja során tanulmányaimban javasoltam bevezetését. A szakképzett jogi képviselő által készített vádindítványt a nyomozási bíró elutasította, tehát az ügyészség szakmai álláspontját a független bíróság is osztotta. Bízom abban, hogy a független bíróság döntése a kétkedőket is meggyőzi arról, hogy az ügyészség kizárólag a jogszabályok figyelembevételével hozta megdöntését. DR. LÓRINCZY GYÖRGY, A CSONGRÁD MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG VEZETŐJE Gila Csaba, a Környezetgazdálkodási Kht. növényvédelmi mérnöke e rovat hasábjain (állítása szerint) „az idős platánok nevében" is nyilatkozott, amikor nem a nyilvánosság elé valónak nevezte a város zöldterületeinek kezelésével kapcsolatban felmerült igen komoly aggályokat. Válaszlevelében a már korábban is hangoztatott valótlan állítások mellett néhány igen érdekes újdonság is található, ezek közül kettőt emelnék ki. A gazdálkodó cég munkáját ellenőrizni, kritikával illetni senkinek sem hatásköre, hiszen mindenki „kívülálló" dilettáns az ügyben, legyen szó a civil szféráról vagy akár a közvetlenül érintett lakóközösségről. Jogszabályokra sem igen érdemes hivatkozni, hiszen azok „sem szabhatnak határt a szakmai ismérveknek". Mivel a város fái nem tudnak nyilatkozni, az alábbi tények alapján ki-ki eldöntheti, hogy Gila Csaba a fák érdekeit (ami meggyőződésünk szerint a lakosság döntő többségének érdeke is!) hitelesen képviseli-e. Novemberben azt olvashattuk, hogy a Boldogasszony sgt. fasorát (mintegy kétszáz fát) teljes egészében le kell cserélni, legalábbis a rekonstrukciót végző Környezetgazdálkodási Kht. szakembere szerint. Ugyanő javasolta még az év elején, a Tisza Lajos krt. rekonstrukciós munkálatai során, a teljes védett ostorfasor lecserélését. Szerencsére ez utóbbira végül nem került sor, a fasor nagyobb része (egyelőre) megmaradt. A város egyik legszennyezettebb levegőjű helyén, a Bertalan híd újszegedi hídfőjénél is fasor-rekonstrukcióba kezdett a kht.: első lépésben a mintegy 60 darabból álló (sűrű, tömött lombkoronájú) kínainyár-sor közel felét távolították el, helyükre („porvédő faültetés a Temesvári körúton" címen) tölgycsemetéket telepítettek. Néhány hét elteltével ezek (csaknem) mindegyike elpusztult. Ugyancsak Gila Csaba állítja (egy juhar letört ága ürügyén), hogy Odessza fáinak fele „már régen megérett a cserére". Tőle származik az a növény-egészségügyi felmérés is, mely a Széchenyi tér négyes főfasorának 75%-át ítéli kitermelésre - a tér egészét tekintve csaknem 100 platánt és hársat, ebből közel hatvanat terveztek a tavalyi esztendőben - de ezt sikerült a Védegyletnek (egyelőre) késleltetni. Az újszegedi Liget területén először februárban kért (és kapott) a kht. 179 fa kivágására engedélyt, „szárazfa-kivágás" címén, hiteles térképmásolat és a kivágandó fák listája nélkül. (Hogy ebbe az indoklásba mi minden férhet bele, azt a volt vidámpark területén még megmaradt, kivágásra megjelölt tölgyek tanúsítják.) Az előbbitől teljesen függetlenül, az illetékes iroda a nyáron újabb 72 fa kivágására adott a kht.-nak engedélyt a Ligetben, „parkrekonstrukció" ürügyén. A jegyzői határozatot a Védegylet megfellebbezte, aminek a másodfokú hatóság helyt adott: megalapozatlannak és jogszabálysértőnek minősítve megsemmisítette azt. (Mindeközben természetesen a kérdéses fákat a kht. kitermelte, ebben az esetben is figyelmen kívül hagyva a helyi védettségről szóló rendeletet és a természetvédelmi törvényt.) A sort még hosszan folytathatnánk: a gőzfürdő előtti fasor nyári lecserélésétől a városszerte tömegesen (kivágásra) megjelölt fehérnyárakig. Az egyesületünkhöz eljutott fakivágási határozatok közös sajátossága, hogy azokról értesítést csak és kizárólag a kérelmező Környezetgazdálkodási Kht. kap, így nem is érzi szükségét a törvény által garantált 15 napos fellebbezési idő betartásának: az engedély kiadásakor (vagy még azt megelőzően) szinte mindegyik esetben munkához is lát... Az indoklás majdnem mindig ugyanaz: elöregedett, legyengült fák és fasorok, melyek lecserélése (sajnálatos bár, de) elkerülhetetlen. De a park- és fasor-rekonstrukciók mögött húzódó kőkemény gazdasági érdekekről, arról a rendkívül sajnálatos tényről, hogy a kivitelező (kezelő, tervező) a minél szélesebb körű („totális") rekonstrukcióban érdekelt anyagilag, nem esik szó. Arról is ritkán olvasunk, hogy a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének gyakran más (építészeti, kertészeti) szempontok állnak az útjában, elég, ha csak a gőzfürdő előtti fasor, illetve a Szeged étteremmel szemközti hársfasor lecserélésére gondolunk. Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a zöldterület-rekonstrukció az egyik legfontosabb stratégiai területe a mindenkori városvezetésnek. Itt lehet a legkönnyebben bemutatni, hogy mire is költötte az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzt. Szegeden ez a tragikus folyamat legalább nyolc éve tart, gyakorlatilag függetlenül a politikai váltógazdálkodástól. Joggal érezzük úgy, hogy a képviseleti demokrácia csődöt mondott - már ami a városi zöldterületek védelmét illeti. Amíg az Európai Unióban „környezeti demokráciáról" beszélnek, a civil szféra érdemi részvételéről a környezetet érintő folyamatokban, addig a helyi városvezetés mindent megtesz, hogy távol tartsa a kellemetlenkedőket, minden kártyát kijátszik annak érdekében, hogy megtagadhassa az ügyféli jogállást (és az ezzel járó jogosítványokat), „kiszűrje" az esetleges fellebbezéseket. Mindezek ellenére a hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak a lakosság részvételére a környezetvédelemben (feltéve, hogy élni tud vele). Mindenekelőtt a jogszabályok betartását kell kikényszeríteni, ahol pedig joghézagok vannak, ott ezek megváltoztatására kell kísérletet tenni. Ebbe az irányba viszont csak a lakosság és a civil szféra együttes fellépésével lehet elmozdulni. SZENTISTVÁNYI ISTVÁN, A VÉDEGYLET SZEGEDI KÉPVISELŐJE Megjegyzések a Fidesz-sajtótájékoztatóhoz A Fidesz-frakció sem gondolta komolyan, hogy Szeged önállóan induljon az Európa kulturális fővárosa címért, hiszen a közgyűlés nem nyújtott be erre vonatkozó indítványt. A város vezetése lényegesen reálisabb célkitűzésnek tekintette, hogy Szeged Pécs kiemelt partnervárosaként pályázzon, s így a dél-magyarországi kulturális kínálatot reprezentálva jóval nagyobb eséllyel vegyen részt a címért folyó versengésben. Szeged egyébként a továbbiakban is kiemelten erősíteni kívánja a város kulturális centrum szerepét, hisz csak ebben az évben több, mint 2 milliárd forintot fordít kulturális beruházásokra. így meg-, illetve újjáépül 4 művelődési ház, elkezdődnek a Reök-palota képtárrá alakításának munkálatai és folyik a kisszínház rekonstrukciója is. SOLYMOS LÁSZLÓ KABINETFŐNÖK, SZEGED Észrevételek a vásárhelyi promenádtervhez Azok az őseink, akik az elmúlt évtizedek-évszázadok során Vásárhely arculatát tervezték és alakították igen nagy hozzáértéssel, a természet szeretetével végezték dolgukat, figyelembe véve azt, hogy egy nagy alföldi településnek kell sajátos külsőt teremteni. Azok a gyönyörű ligetek, fasorok, parkok, a különleges fák olyan kedves és kellemes környezetet teremtettek, aminek messze földön nem találjuk párját. Aki ezekre a páratlan értékekre fűrészt és baltát emel, az enyhén szólva bűnt követ el a természet szépségei ellen! Álmodjunk? Igen! Alkossunk? Igen! Tegyük szebbé, vonzóbbá környezetünket? Igen! De reális álmok megvalósításával! A Hősök tere vízzel való elárasztásának terve szerintem lehetetlen ötlet. Jelen állapotában is szép volna az a park, csak fel kellene újítani az ott lévő medencét, a padokat, és a járda díszítőtégláit. Vagy lehetne emlékeztetni az egykori Hódtóra néhány csónak állású szökőkúttal, vagy vízhullámot ábrázoló halas szoborral. Belegondoltak abba, hogy mibe kerülne a városnak a mérnöki álom? A víz nagyon drága és azt állandóan cserélni kellene, mert különben a sekély víz egy poshadt szúnyogtelep lenne. Sajnos az a tapasztalat, hogy a meglévő szökőkutakat sem működtetik. Lásd: Libás lány, Diana-szobor, Oroszlános kút, Halak. A Hősök terén lévő kivágásra szánt fák nagyon hasznosak, mert felfogják részben a motorizáció meglévő és súlyosbodó, tüdőt rongáló káros hatásait. Már most tapasztalható a gimnázium melletti gyönyörű hársfasor pusztulása. A fákat pedig nem kivágni, hanem ültetni kell! Hány évtized kell mire azok felnőnek, árnyékot adnak. A Szőnyi utca környékén is lassan kipusztulnak a gyönyörű szivarfák és vadszilvafák és még egyet sem ültettek helyettük. Az egyik nagy fa úgy el van dőlve, hogy a gyerekek a törzsén szaladgálnak. Feltétlenül fel kellene támasztani, mert életveszélyes! A Bakay-kút véleményem szerint jó helyen van, mert megtöri az ótemplom és a kollégium közötti stíluskülönbséget. Persze azt is meg kellene javítani, mert a medence el van repedve és kifolyik belőle a víz. Kellene oda néhány pad, mindjárt lenne élet a kút körül. Az idős emberek megpihenhetnének és a diákok is szívesen töltenék az időt a szép nagy fák alatt. Egyébként nem igaz, hogy a lakosok nem kopogtatnak javaslataikkal, észrevételeikkel az iroda ajtaján. Én két évvel ezelőtt személyesen jelentettem például, hogy az Árpád utcánál a suhancok két helyen is megbontották a kőfalat és a téglákat ledobálták az alsó udvarokba, az ott lévő kutyákra. Mivel ilyen téglákat ma már nem is lehet beszerezni, gondoltam, ott megtalálják és elvégzik a javítást. Akkor ígéretet kaptam, csak a tett maradt el, a helyzet azóta is változatlan! Egyéb javaslatok: - A városon átutazókat megfogja a Bethlen Gábor gimnázium impozáns épülete. Körbejárják, fényképezik, gyönyörködnek benne. Van azonban egy nagy hiányossága. A Szőnyi utcai oldalán éktelenkedik egy nagy vakablak, oda nagyon kellene egy mozaikkép, ami ábrázolhatná a névadót, vagy bármit, ami megtöri azt a csupasz falat. - A városközpontban és környékén lakók ellátását kiválóan segítő, de az utcaképet nagyon lerontó Andrássy úti sátrakat át kellene telepíteni a Szegfű utcai térre oda illő pavilonok építésével, így egységes utcakép alakulna ki egyik szép főutcánkban az Andrássy úton. Csak ebből a pár gondolatból is kitűnik, van mit tenni városunk vonzóbbá tétele érdekében. Bizonyára az illetékesek - a lakosság számos más javaslatának felhasználásával - megtalálják a reális és hasznos változtatásokat, aminek mi, itt lakók örülhetünk! NÓVÁK SÁNDORNÉ, VÁSÁRHELY A népkerti Libás lány kút folyamatos működtetése sincs megoldva Fotó: Tésik Attila