Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-20 / 16. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JANUAR 20. • MEGYEI TŰKOR" 7 APEHbehajtás Az adózók 7,6 milliárd forintos adótartozásaiból 2004-ben 6,6 milliárd forintot hajtott be az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága - hangzott el tegnap az adóhatóság ' sajtótájékoztatóján. Papp István, az APEH Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatója tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: noha a létszám 60 fővel csökkent, az igazgatóság 14,3 milliárd forintos többletbevételt ért el a 2003-as évhez képest. Az adózók jogkövető magatartásának kikényszerítése érdekében emelkedett a bírságszint, de magasabb lett az átlagbírság összege is. Az APEH feljelentéseinek megalapozottságát bizonyítja, hogy egyetlen esetben sem került sor a nyomozás megtagadására, vagy a feljelentés elutasítására 2004-ben - mondta Papp István. Az igazgató kiemelte, küAPEH KONTRA LAKASMAFFIA Hl Az APEH nyilvános pályázat útján értékesíti a nagy érdeklődésre számot tartó vagyontárgyakat, hogy kiszűrje a lakásmaffiát. A győztes és annak ajánlata ugyanis a boríték tárgyaláson történő felbontásáig titok marad. így senkit sem lehet lefizetni azért, hogy elálljon a szándékától, s a vételár leszorítására sincs lehetőség. Az APEH a legalább 5 millió forintot érő ingatlanoknál már évek óta alkalmazza a módszert, idén pedig az értékes gépjárművekre is kiterjeszti. lön terhet jelent az apparátus számára a különböző adóigazolások kiállítása arról, hogy az adózónak nincs adótartozása. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető, hogy az adózók 560 millió forint adó- és járulékhátralékot fizettek be annak érdekében, hogy ilyen „nemleges" adóigazoláshoz hozzájussanak. Az adózók 7,6 milliárd forintos adótartozásából kényszerintézkedésekkel, illetve azok hatására közel 6,6 milliárd forintot hajtottak be tavaly. 2004-ben először vizsgálták az evázókat, ellenőrizték a számlák kibocsátóját éppúgy, mint a számlát befogadó adózót. Papp István az evával kapcsolatban kifejtette: népszerű adózási forma, és az egyszerűbb adózás előcsalja a jövedelmeket. ' F. K. Nagy Ferenc szegedi professzor a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés ellen érvel Börtön a Csillag börtönben A szegedi Csillag börtönben elkezdték kialakítani a tényleges életfogytiglanra elítéltek speciális zárkáit, ugyanakkor a Börtönjogi Társaság elnöke, egy neves szegedi büntetőjogász a feltételes szabadság kizárása ellen emelte fel a szavát. A Szegedi Fegyház és Börtönben már megkezdődött a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt rabok zárkáinak kialakítása. A várhatóan mintegy 40-50 millió forintba kerülő átépítés tavasszal fejeződik be. - A tizenkét férőhelyes rész börtön lesz a börtönben - nyilatkozta lapunknak Csapó József tábornok, a szegedi büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka. Tízen örökre a rács mögött maradnak Magyarországon eddig tíz személyt ítéltek tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre. Az elsőt 5 éve. Ketten a fővárosban várnak jogerős ítéletre, nyolcan már jelenleg is a szegedi börtönben raboskodnak. Gyakorlatilag ők azok, akik már soha nem kerülhetnek szabadlábra. Eletüket a többi rabtól elkülönítve, és részben egymástól is elszigetelve, a rácsok mögött töltik majd a Csillag börtön egyik szárnyának negyedik szintjén. - A tervek szerint tizenkét tényleges életfogytiglanra ítélt rabot tudunk majd elhelyezni, őrzésükről majd tíz börtönőr gondoskodik. Megfelelő biztonsági rendszerekkel húsz zárkát építünk át, azaz egy személyre átlagosan több terület jut. Kialakítunk a foglalkozások számára megfelelő, nagyobb helyiséget, valamint külön helyet kapnak az őrök, az orvos, a pszichológus. Különlegesnek mondható helyzetükből adódóan ezek a fogva tartottak nem a többi elítélttel, HAZANK A KÖZÉPMEZŐNYBEN Az „iparszerűen" ítélkező USA-ban és Oroszországban minden 100 ezer lakosra 700-750 fogva tartott jut. Nyugat-Európában 90-100, Magyarországon 160-165. Kína erre vonatkozó adatokat nem tesz közzé, de valószínűleg a Föld legnépesebb országában is rengetegen raboskodnak. Az életfogytiglanra ítéltek miatt tovább fokozzák a Csillag biztonságát Fotó: Schmidt Andrea hanem a tetőn kapnak sétálási lehetőséget - vázolta a terveket Csapó József. A parancsnok megismételte, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteknek valóban különálló börtöne lesz a Csillag területén. Mozgásuk kizárólag arra a területre korlátozódik, például az orvosok is ott vizsgálják meg őket, a börtönőrök vásárolnak be nekik, vagy hoznak könyvet a könyvtárból. A rabok viselkedését, várható reakcióit folyamatos kockázatelemzésekkel igyekeznek megismerni, meghatározni. Csapó József azt nem zárta ki, hogy egy-egy zárkában akár két elítéltet is elhelyezzenek. Azt elismerte, ha az érintettek számára minden lehetőség megszűnik, hogy kikerüljenek a börtönből, az a fegyőrökre, sőt a többi elítéltre is fokozott veszélyt jelenthet, bár erre vonatkozó tapasztalatuk még nincs. A népirtás miatt elítélt is kiszabadulhat - Indokolhatatlan, ezért indokolatlan a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés - ismételte meg lapunknak a Szegedi Fegyház és Börtön fennállásának 120 éves évfordulóján rendezett tanácskozáson elhangzott és nagy visszhangot kiváltó kijelentését Nagy Ferenc professzor, a Börtönjogi Társaság elnöke, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára. Az ismert büntetőjogász megjegyezte: tudja, hogy kijelentésével sokan nem értenek egyet, de ennek ellenére fenntartja. Nagy Ferenc hangsúlyozta, 1998-ban nem szakmai, hanem politikai döntés született a Btk. módosításával, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés „beemelésével". Meggyőződése hogy ezzel a büntetési nemmel a közvélemény igényét elégítették ki a politikusok a szavazatszerzés reményében. - Életfogytiglani szabadságvesztést a Nemzetközi Büntető Törvényszék csak olyan súlyos esetekben szab ki, mint például az emberiség elleni bűncselekmény vagy a népirtás, ám ezeknél is 25 év után lehetőséget biztosít a felülvizsgálatra - érvelt a szegedi egyetem tanszékvezetője. Nagy Ferenc azt természetesnek nevezte, hogy egy-egy, a televíziókban, rádiókban, újságok címlapjain ismertetett súlyos bűncselekmény után a közvélemény halálbüntetés-, vagy tényleges életfogytiglani szabadságvesztés-párti. Emberileg azt is megérti, ha az áldozatok hozzátartozói, ismerősei is súlyos ítéleteket követelnek. Nincs visszatartó ereje a legsúlyosabb büntetésnek - Tévedés, hogy a feltételes szabadság kizárása a súlyos bűncselekmények számának csökkenésével járna. Hazai és nemzetközi adatok ugyanis ezt nem támasztják alá. Mint ahogy a halálbüntetés és annak eltörlése sem befolyásolta a súlyos bűncselekmények számát - hangsúlyozta a szegedi jogászprofesszor. A Börtönjogi Társaság elnöke szerint Magyarországon még nem lehet tudni, hogy a Btk. hat és fél évvel ezelőtti módosítása milyen hatással lesz az érintettekre. Ezen büntetési nem hatásairól régóta tart a vita, visszatérő kérdés, hogy az elítélteknél milyen mértékű személyiségtorzuláshoz vezethet az a tudat, hogy életüket rács mögött kell tölteniük. A tíz magyar elítéltnek még nem jutott el a tudatáig, hogy nincs kiút. Ráadásul még reménykedhetnek, mivel a jogszabály miatt két jogász az Alkotmánybírósághoz fordult, illetve bíznak az államfői kegyelemben is. - Ha majd minden reményük szertefoszlik és tudatosodik bennük, hogy nincs kiút, akkor onnantól új helyzet áll elő. Az érintett elítélteknek nem lesz vesztenivalójuk, semmitől és senkitől nem riadnak vissza. Számolni kell azzal, hogy közülük néhányan súlyos bűncselekmények elkövetésével, akár túszejtéssel majd megpróbálnak kijutni a börtönből. Ezek megelőzése további feladatókat ró a büntetés-végrehajtás számára. Álláspontom szerint biztosítani kellene, hogy 25 vagy 30 év múlva felülvizsgálhassa a bv-bíró az ilyen ítéleteket, ami önmagában még nem jelent szabadulást, csak egy lehetőséget biztosítana az életfogytiglanra ítélt raboknak - hangsúlyozta Nagy Ferenc professzor. OLÁH ZOLTÁN Esély sincs arra, hogy megálljon a vonat az öngyilkos előtt Mozdony- és trolivezetők balesetei Elbocsátották azt a trolivezetőt, aki néhány évvel ezelőtt Szegeden áthajtott egy asszony lábán. Az idős nő mindkét lábát amputálni kellett. A mozdonyvezetők semmit sem tehetnek, amikor öngyilkos lép a szerelvény elé. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi Doszpoly Sándor közel 25 éve dolgozik mozdonyvezetőként. Ez idő alatt öt öngyilkos döntött úgy, hogy az általa vezetett szerelvény alá fekszik és vet véget életének. - Egy pillanat alatt történik az egész. Éjszaka sötétben, vagy takarásból lépnek a vonat elé. Ilyenkor reflexből fékezek, gondolkodni sincs idő. A gyorsvonatnak 400 méter a fékkútja. Esély sincs arra, hogy megálljon a szerelvény az öngyilkos előtt mesélte a mozdonyvezető. Doszpoly szerint mindenki másképp éli meg a gázolásokat, de egy biztos: ehhez nem lehet hozzászokni. A mozdonyvezetőknek ilyen esetek után pszichológushoz kell járniuk, majd egy rendkívüli orvosi vizsgálat során döntik el, mikor állhatnak ismét munkába. Vakon érkezik a vonat a sötét átjáróba Fotó: Gyenes Kálmán - Az öngyilkosok sok mindent kitalálnak. Van, aki egész testével keresztbe fekszik a sínen, más csak a nyakát teszi rá, de olyan áldozat is volt, aki behajolt a több tonnás szerelvény ütközője elé. A mozdonyvezetőknek annyival „egyszerűbb" a helyzetük, hogy ők teljesen vétlenek az ilyen esetekben. Három évvel ezelőtt megírtuk, hogy a 8-as trolibusz vezetője a Vidra utcai megállónál nem vett észre egy leszálló idős asszonyt és odacsukta. A néni olyan szerencsétlenül esett, hogy a többtonnás jármű hátsó kereke áthajtott a lábán, amit amputálni kellett. Szabó Péter, a Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) forgalmi osztályának vezetője elmondta: a trolivezető már nem dolgozik náluk, a történtek után felmentették a további munkavégzés alól. Tavaly március végén egy hétéves kisfiút gázolt el a troli. A kisgyermek a lámpa tilos jelzése ellenére akart átszaladni a zebrán, amikor a tragédia történt. A trob vezetője észre sem vette, mi történt. Nem úgy a közvetlenül a gázoló nyomában járó trob sofőrje, akit sokkal jobban megviseltek a történtek, mert ő mindent látott. Az orvosi rehabilitáció után mindketten munkába álltak. Szerettünk volna személyesen beszélni a trolivezetőkkel, de ők nem kívántak nyilatkozni az ügyben. A Tiszában még mindig kevés a hal ? Csongrádi horgászpanaszok A csongrádi horgászok továbbra is azt panaszolják, hogy a ciánszennyezés óta a Tisza még mindig nem tért magához: kevés a hal. Nem csitult a korábbi halász-horgász vita, ami arról szól, hogy meg tudnak-e osztozni a jó ízű tiszai halakon. A horgászok tavalyi élővízi átlaga 15-16 kiló. A sporthorgászok vasárnap délelőtt közgyűlésen értékelik a 2004-es évet. Mi foglalkoztatja a Csongrádi Sporthorgászok Egyesesületének immár ezer főre duzzadt tagságát? A kérdésre Gyapjas Mihály elnöktől kaptunk választ. Azt mondta, eredménynyel zárták a múlt évet, de a tagság változatlanul nem tud belenyugodni, hogy a Tiszában kevés a hal. Emiatt lényegesen nem csitult a korábbi halász-horgász vita, ami hagyományosan arról szól, melyik fél szedi ki a halakat a másik orra elől. Az elnök folyamatosan tárgyal a halászokkal, abban a reményben, hogy békésen tudjanak osztozkodni a jó ízű tiszai halakon. A horgászok tavaly átlagosan 15-16 kilónyit tudtak kifogni csak az élő vízből - fejenként, ami a korábbi évinél nagyobb eredmény. A holtágakban a korábbi telepítéseknek köszönhetően szintén nagyobb a halsűrűség, ezért az egyesület tagjai a belső vizeket is szorgalmasan látogatják, és így jön ki az összesen 31 kilós átlageredmény. Megtudtuk: mintegy kéttonnányi süllőt, csukát és harcsát a saját vízből fogtak ki. Tettek egy lépést a horgászturizmus felé is: a Kisrétben, a saját víznél elkészült két összkomfortos horgásztanya. A kisréti horgászparadicsom megvalósítása egyelőre álom, mert nem tudtak pályázati pénzt szerezni. Drágulni fog a horgászjegy, a saját vízen várhatóan ezer, a más tulajdonú Serház-zugban kétezer forinttal kell többet fizetni, a Tiszán viszont minimális az áremelkedés. B. GY. GY.