Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-15 / 12. szám

SZOMBAT, 2005. JANUÁR 15. •AKTUÁLIS* 3 Az OMSZ regionális központjában leépítés helyett fejlesztenek Tízezreket engednek szélnek Szudár Béla, az állomás munkatársa az egyik műszert vizsgálja Fotó: Gyenes Kálmán Míg országszerte több meteorológiai mé­rőállomást bezártak és csökkentették a munkatársak számát, addig a szegedi re­gionális központban egyedülálló műszerek­kel dolgoznak - 25 millió forintból fel­újították az épületet és rövidesen felvesz­nek egy új embert. A Népszabadság szerint a csőd szélén áll az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ): a munkatársak létszáma az elmúlt 15 évben negyedére csökkent. A műszerezettség fej­lesztése ellenére a testület egyre kevésbé tud megfelelni a feladatainak. Az utóbbi években kényszerűségből több mérőállomást bezár­tak. A legfrissebb információk szerint pedig újabb két állomást - a farkasfait és a kékeste­tőit - zárnak be, az alkalmazottakat elbocsát­ják. Ez a két állomás volt egyébként a legkölt­ségesebben működtethető. A kékestetőit például még nyáron is fűteni kellett, a rend­kívül leromlott állagú, hatalmas épület fel­újítása pedig legalább 100 millió forintba kerülne. Az országos trendekkel ellentétben az OMSZ Dél-magyarországi Regionális Köz­pontjában meglepő módon csupa jó hírről számolt be Dénes László meteorológus. - Minket egyáltalán nem érintenek a leépí­tések - kezdte a szakember. A Bajai úti állo­máson jelenleg hatan dolgoznak, de a jövő­ben még egy munkatársra lesz szükség. Idén májusban készült el a felújított épület, a be­ruházás költsége 25 milhó forint volt. - Az egész országban csak mi vagyunk ilyen szerencsések - fogalmazott a szakem­ber. Ez részben annak köszönhető, hogy köz­ponti utasításra profitorientálttá kellett ten­ni a meteorológiai központokat, ami Szege­den jól sikerült. Többek között a különböző mezőgazdasági üzemek mellett az Állami Közútkezelő Kht., a Szegedi Környzetegaz­dálkodási Kft., a Démász Rt., illetve a Szege­di Hőszolgáltató Kft. is rendszeresen vásárol előrejelzési adatokat a regionális központtól, illetve a repülőtérrel is folynak tárgyalások az ügyben. Dénes László elmondta: két olyan műsze­rük is van, ami csak Szegeden és Budapes­ten üzemel. Az egyik a rádiószonda, ami egy léggömbre szerelt műszer, és amit min­den éjfélkor elengednek a levegőbe. A 30-35 ezer méter magasságba felszálló, 50 ezer fo­rint értékű szerkezet nedvességet, szél­irányt, szélsebességet és hőmérsékletet mér. A másik a wind profiler nevű készü­lék, ami szintén széllel kapcsolatos adato­kat mér és rögzít. A,T.J. Több tucat terméket - például íífebuoyt, a Fabulon naptejet-ki kell vonni a forgalomból Mérgező kozmetikumok a polcokon? Márciustól több kozmetikai termék forgalmazását betilt­ják, azok ugyanis tartalmaz­nak egy olyan anyagot, amely allergiát és bőrgyulladást okozhat. Egy másik szinteti­kus tartósítószer irritáló hatá­sát is bebizonyították már, az ezzel készülő pipereholmik azonban továbbra is a polco­kon maradhatnak. A drogériák, valamint a bevásár­lóközpontok illatszerosztályai zsúfoltak olyan krémekkel, tus­fürdőkkel, samponokkal és fog­krémekkel, amelyek az emberi egészségre vitatott hatású anya­gúkat tartalmaznak. Egy részü­ket hamarosan ki is vonják a for­galomból, a többség azonban to­vábbra is a polcokon marad, mert egyelőre csupán irritáló ha­tásukat tudták bebizonyítani. Bár a manapság előállított ter­mékek összetevőit böngészve általában ismeretlen kémiai anyag nevével találkozhatunk. Ám a triklosan sokaknak isme­rős lehet, hiszen ezzel reklá­moznak például több fehérítő hatású fogkrémet. Ugyanakkor ez a vegyület - egy interneten keringő levél szerint - támadja a bőr természetes savvédő köpe­nyét, és akár rákot is okozhat. Az Európai Unió pedig a kör­nyezetszennyező anyagok kate­góriájába sorolja, mivel mérge­ző az élővizek és a halak számá­ra is. Triklosant tartalmaz ­többek között - minden Life­buoy termék, az Oxy arclemosó és a Fabulon naptej is. A triklosan nem szerepel az tusfürdő „Az egészséges bőrért" - hirdeti a reklám, holott kimutatható a ter­mék irritáló hatása Fotó: Frank Yvette egészségügyi minisztérium által vonatkozóan azonban létezik kiadott, veszélyes anyagokról mennyiségi korlát - tudtuk meg szóló rendeletben, használatára Kovács Ferenc megbízott megyei tiszti főorvostól. „Irritáló hatása kimutatható, de ennek mértéke egyénileg változik, az viszont, hogy az egészségre ártalmas len­ne, nem bizonyított" - magya­rázta a szakember. Egy másik vegyület, az úgyne­vezett metildibromo-glutaronit­rilt (MDGN) viszont ma is csak bőrről lemosható termékekben alkalmazható, mivel komoly al­lergiát és bőrgyulladást okozhat. Ilyet tartalmaz - többek között ­az Atrix kézkrém, a Sanex dermo protector tusfürdő, néhány Scholl termék, a WU 2 sampon és balzsam, valamint a Balea ter­mékek is. Az általunk megkérdezett vá­sárlók mindegyike azt mondta, nem tenné a kosarába azokat a termékeket, amelyekről kiderül, hogy ártalmas anyagokat is tar­talmazhat. Egy diáklány, Edina a polcok között nézelődve úgy vél­te: „Érdemes márkás termékeket választani, mert a magasabb ár egyben azt is garantálja, hogy nem tartalmaz olyan vegyülete­ket, amik ártalmasak lehetnek." Az egyik illatszerbolt eladója, átnézve a listát, elmondta, né­hány MDGN-tartalmú készít­mény már most sincs forgalom­ban. Ilyen például a Nivea Visage arckrém, amelyet még mindig nagyon sokan keresnek, vagy az Oil of Olaz tonik. Néhányat pe­dig - mint például a Johnson and Johnson ph 5.5 termékeket - át­csomagoltak. Azt viszont az el­adó nem tudta, hogy az összeté­telen is változtattak, vagy csak a dizájnon. TÍMÁR KRISZTA Honatya­garas BÁTYI ZOLTÁN A rendszerváltás óta annyit megtanulhattunk a közéleti rendből, hogy a magyar parlamentben - legyen az bármilyen vitatkozás is - egyszer egy évben teljes az összhang. Igen, eltalálták: akkor tűn­nek el a pártvillongások, amikor a képviselői fizetéseket kell meg­szavazni. De hát ez így is van rendjén, képviselő sem ellensége a saját zsebének. Olyat meg aztán végképp nem várhatunk el, hogy valaki feláll­jon, és emígyen szóljon társaihoz: hölgyeim, uraim, mi az elmúlt esztendőben vajmi kevés jót produkáltunk, annál inkább elriasz­tottuk még saját választóinkat is a pohtikától, ezért aztán javas­lom, egyetlen fillérrel se nőjön a keresményünk. Ennek meg az lehet az oka, hogy honatyáink kritikusan elismerik: a másik olda­lon ülők munkája bizony fabatkát sem ér, míg önkritikusan meg­állapítják, saját pártjukban viszont úgy folyik a tettre kész mun­ka, mint ama karikának csapása. Hogy a magyar választók egy része ezt talán másképp látja ? Hogy akadnak olyanok, akik eléggé el nem ítélhető módon úgy vélik, ahol százezrek élnek minimálbérből, százezreknek munka sem jut, talán mégsem kellene több száz ezres fizetéseket, pótlé­kokat, költségtérítéseket utalgatni a képviselők számlájára?Nos, talán ezen csekély (mert ugye csekély?) réteg sem háborogna, ha úgy érezné, a közel négyszáz fős parlamentben mindenki teszi a dolgát, serénykedik, ha előterjesztést kell készíteni, sokkal in­kább képviseli választóinak érdekeit, mint sajátját. Ám valami furcsa oknál fogva, az előbb említett törpe kisebbség úgy látja: eme fenti kritériumoknak nem felel meg a politikus egy része. E vélekedésüknek aztán a választások idején is nyomatékot adnak, mert hogy ebben az országban a rendszerváltás óta még minden kormányzat megbukott. Nos, az örökké háborgóknak elmondhatom: ne a parlament lét­számának csökkentésén törjék a fejüket, egy percig se állítsák, hogy efféle módszerrel kellene példát mutatni. Inkább igenis saj­nálkozzon, merthogy a magyar képviselők a sor végén kullognak az Európai Unióban, ha a fizetéseket vetjük össze. Egy olasz hon­atya 11 ezer eurót vihet haza, az osztráknak 880Í) euró jut, a szlo­vák kénytelen 1300 euróval megelégedni, de még a piciny Máltá­ban is 1200 eurót számláznak a képviselőnek. A magyar parla­mentben csatározók alapfizetése pedig csupán 810 euró. Csoda hát, hogy oly sok politikus akart kirohanni az uniás parlamentbe az éhkopp elől ? De kérdem én, ama minimálbéresek és munkanélküliek, még­is, melyik parlamentbe szaladjanak ? Elbocsátások várhatók az áramszolgáltatónál Változatlan stratégia Dervarics Attila leváltott Dé­mász-vezérigazgató tegnap azt mondta: nincs semmi drámai ok a döntés háttérben. A cég új vezetője, Yves Autret nem zárta lri, hogy csökkentik a létszá­mot. Sajtótájékoztatón mutatták be tegnap Szegeden a Démász új ve­zérigazgatóját. Yves Autret eddig vezérigazgató-helyettesként dol­gozott a cégnél. Az eddigi vezér­igazgató, Dervarics Attila az igaz­gatóság elnöke maradt. Dervarics hangsúlyozta: az igazgatóság vele egyetértésben hozta meg döntését, közös meg­egyezéssel vált meg a poszttól. Azt mondta, természetesen adódik a kérdés: mi van, mi le­het a háttérben. „Elmarad azon­ban a szenzáció, semmi drámai nem történt" - folytatta. A ve­zérigazgató személyének válto­zására azért volt szükség, mert a Démász visszatér a 2003 ok­tóbere előtti gyakorlathoz, és az elnöki, valamint a vezérigazga­tói pozíció szétválik - hangzott el. Yves Autret hangsúlyozta: a Démász jó úton halad, és meg­köszönte Dervarics munkáját. A Démász egy pénzügyileg virágzó cég, a több évre kialakított straté­giától legfeljebb a versenytársak nyomására vagy a jogszabályok változása miatt térnek el ­mondta a vezérigazgató. Kérdé­sünkre nem tagadta: a hatékony működés érdekében, a költsé­gekre figyelve szükség esetén csökkentik a létszámot, de ez nem elsődleges cél. Autret egy példát is említett: a korszerűsí­tett hálózaton ritkábbak az üzemzavarok, ezért kisebb lét­szám is elég a javításhoz. Az EDF csoport jelen kíván lenni Magyarországon, pozícióit erősíti Közép-Európában - emel­te ki a vezérigazgató. Kérdésünk­re elmondta még: megőrizni, sót az athéni eredmények tükrében még erősíteni is szeretné a sport támogatását á cég. M. B. I. Már 600 ezer forint a Lions számláján Egyre csak nő a befizetett összeg azon a számlán, amelyet a Délmagyar­ország és a Szegedi Lions Klub kezdeményezésére a jószolgálati szerve­zet nyitott a délkelet-ázsiai szökőár túlélőinek megsegítésére. A felhí­váshoz csatlakozva Szeged polgármestere 1 millió forintot ajánlott fel. Egy héttel ezelőtt, január 6-án kértük olvasóinkat, adakozza­nak, segítsék azokat, akik a dél­kelet-ázsiai katasztrófa sújtotta területen élnek. Azóta a Lions klub által nyitott, a „Szeged a szökőár szenvedő gyermekei­ért" K & H 10402805­28021359-70210000 számla­számon már 600 ezer forint gyűlt össze, s napról napra újabb adományozó lép a segíteni szán­dékozók sorába. Csatlakozva la­punk felhívásához, Botka László polgármester 1 millió forintot ajánlott fel a nemes célra a pol­gármesteri alapból abból a meg­fontolásból, miszerint 125 évvel ezelőtt Szeged nemzetközi segít­séget kapott a pusztító árvizet követően, így kötelességének érezte, hogy hasonló sorsra ju­tott embertársain segítsen. Arra kérjük olvasóinkat, lehe­tőségeikhez mérten továbbra is segítsék adományaikkal a Lions klub által nyitott számlára befi­zetett összeggel a túlélőket.

Next

/
Thumbnails
Contents