Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-03 / 1. szám

HÉTFŐ, 2005. JANUÁR 3. • AKTUÁLIS« 3 Szegeden született Csongrád megye első újévi kisbabája. Jakuzs Olivér 3 ezer 810 grammal látta meg a napvilágot a szegedi városi kórházban. A család harmadik gyermeke édesanyjával együtt jól van. Az ország első újévi kisbabája Debrecenben jött a világra. Erdei Máté 1 óra 4 perckor született császármetszéssel. Szintén a Hajdú-Bihar megyei cívis városban született, de egyetlen perccel lemaradt a babaversenyben Ludmann Bianka, aki a debreceni Kenézy Gyula Kórház szülészetén látta meg a napvilágot 1 óra 5 perckor Ugyanebben a percben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a nyíregyházi szülészeten is világra jött egy gyermek, akinek a nevét nem kívánta közölni a gyógyintézet. Csongrád megye első újévi kisbabája, Jakuzs Olivér 1 óra 16 perckor jött a világra a szegedi városi kórházban - 56 tentiméterrel és 3 ezer 810 grammal. Olivér a kisteleki Jakuzs család harmadik fiúgyermeke. A baba majdnem pontosan érkezett, hiszen az édesanyja, Kovács Tünde január másodikára volt kiírva. A 15 éves Gábor és a 3 esztendős Dániel után a család kislányt várt, de nagyon örülnek a gyönyörű Olivérnek is. A kis jövevény édesanyjával együtt jól van. A Szegedi Tudományegyetem Női Klinikáján ecuadori apa és magyar anya harmadik gyermekeként született meg Santana Cadena Patrícia Izabella háromnegyed 3-kor. Az üllési család már jó ideje tudta, hogy egy fiú és egy lány után kislányuk lesz. Az édesanya, Nagy Eva nagyon büszke a picire, aki a születés utáni reflexvizsgálaton tíz pontból tízet ért el. G. ZS. Ellenzék nélkül PANEK SÁNDOR A kétharmados törvényeket kiiktató új alkotmányszöveg kidolgozását jelentette be Petrétei József igazságügy-miniszter. A Gyurcsány-kormány minisztere szerint a parlamenti ellenzék szerepét erősítő kétharmados elv nélkül hatékonyabb lenne a kormányzás. Az új elképzelés lényegeseri nagyobb hatalmat adna a kormányzó pártoknak, és a kormányoldal lényegében ellenzék nélkül dönthetne a parlament elé kerülő kérdésekben. Bár Petrétei József az elmúlt 15 év számos törvényhozási tapasztalatát is belefoglalná egy új alaptörvénybe, hasonló változtatáshoz e 15 év alatt nem volt még elegendő egyetértés és bizalom a magyar politikában. Maga a tény árulkodó: a magyar alaptörvény tartalmilag ugyan 1989. október 23-tól a demokratikus jogállam követelményeit tükrözi, de címében még,mindig az 1949-es Rákosi-korszak alkotmánya. Az új alkotmányozás elmulasztása a rendszerváltozás idején nem egyszerű politikai hányosság volt, sokkal inkább az MSZMP-vel való kiegyezésnek és az állampárt átöröklődési igyekezetének volt köszönhető. 1989-ben ugyanis azért nem sikerült még az első szabad országgyűlési választások előtt alkotmányt hozni, mert az MSZMP még az ellenzéki kerekasztal tárgyalásai előtt, márciusban a parlament elé vitte saját alkotmányi elveit, és úgy látszott, a megdöntendő hatalom maga akar alkotmányos alapot teremteni továbbéléséhez. Az ellenzék akkor ennek megakadályozására törekedett, és az új alkotmányt az új parlament feladatának tekintette. Azonban - jellemző a magyar rendszerváltozásra - az ellenzéki kerekasztal résztvevői nem lehettek biztosak abban, hogy az MSZMP utódpártja nem nyer az 1990-es választásokon, így célszerűbbnek látszott még 1989-ben módosítani a „szocialista" alkotmányt, mégpedig úgy, hogy a törvényalkotás alapvető kérdéseit kétharmadossá tették. Vagyis a kétharmados törvényhozási elv eredetileg nem a rendszerváltó pártok közötti bizalmatlanságot tükrözte, hanem azt a biztosítékot, hogy az átmentett párt még győzelem esetén se hagyhassa figyelmen kívül az ellenzéket. Később az MDF-SZDSZ paktum jelentősen lecsökkentette a kétharmados törvények számát, az elv azonban megmaradt, és annak biztosítékául szolgált, hogy egyetlen kormány se tudjon ellenzék nélkül, teljhatalommal működni. Bár a kétharmados elv a megegyezéses politikai kultúra hiányában számos törvény megújítását hátráltatta, el lehet képzelni, hogy eltörlése ilyen környezetben mit segítene elő. A rendszerváltozás másik biztosítéka a nemzetközi viszonylatban is igen erős alkotmánybírósági jogkör volt, amellyel a hiányos alkotmányozás miatt gyakran kellett is, hogy éljen az Alkotmánybíróság testülete. Talán az sem véletlen, hogy a Gyurcsány-kormánynak eszébe jutott a kétharmados törvények kiiktatásával járó új alkotmány: az Alkotmánybíróság a 2002-ben választott parlament nem kevesebb mint 9 törvényét találta alkotmányellenesnek, s ez a szám meghaladja még a „költők és történészek" parlamentjének 1990-1994-es termését is. Kisteleki családhoz látogatott elsőként a gólya 2005-ben Jakuzs Olivér az első baba A szülészeti klinikán az új esztendő első bébije az üllési Patrícia Izabella Fotó: Gyenes Kálmán Az új évben új szabályozás lépett életbe Úthasználati díj Romániában Mégis hazajön a Gombos család Mégis hazajön a szegedi Gombos család, akiket Thaiföldön, Phuket szigetén ért a szökőár. Elsősorban ötéves gyermekük miatt döntöttek úgy, hogy megszakítják februárig tervezett nyaralásukat. A szökőár óta folyamatosan dolgoznak a károk helyreállításán az érintett országokban. A katasztrófa sújtotta részekre a Malév nem indít több charterjáratot, csupán a kint lévők hazautaztatásáról gondoskodnak. Ezen gépek egyikével, várhatóan holnap jön majd haza a szegedi Gombos család is, akik a természeti katasztrófa másnapján még úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy februárig kint maradnak Thaiföldön. Szilveszterkor sikerült ismét kapcsolatba kerülnünk velük. Elmondták, ötéves gyermekükre tekintettel a legelső géppel hazarepülnek. A családot - akiket Phuket szigetén ért a szökőár - ismét az interneten keresztül sikerült elérnünk. - Fél éjszaka ültünk a csomagokkal egy tuktuk (helyi nyitott taxij platóján, és ötszáz kilométert utaztunk. Az angolul alig beszélő taxisofőr segítségével éjfél körül szerencsére találtunk egy üres szobát, ám másnap innen is mennünk kellett. Gombosék elmesélték: a katasztrófa után három nappal ismét hatalmas volt a forgalom a tengerparti városban - igaz, most a koporsószállító teherautók miatt. - Rengeteg a hírtelevízió is. Összesen két strandolót láttunk, akikre rá is csaptak, mint a hiénák. Kérdezték tőlük, hogy ennyire nem érdekli őket a tragédia? A katasztrófaturizmus szerencsére nem indult be - mesélték. Helikopterekkel és hajókkal azóta is folyamatosan keresik a holttesteket, amelyeket a parton szerencsére már nem lehet látni. Gombosék azóta találkoztak már más magyarokkal is, akik befizetett úton voltak Thaiföldön. Idegenvezetőjük eltűnt, és csak egy SMS-t kaptak, hogy másnap egy mentesítő járat hazaviszi őket. - A parttól százötven méterre van egy magyar étterem is, ami elé 25-30 autót sodort a víz - mesélték. A szegedi család egyszer még biztosan kénytelen lesz visszamenni a katasztrófa helyszínére, hiszen maradtak még ott holmijaik. Kisgyermekük miatt azonban nem szívesen teszik, szeretnék, ha minél hamarabb elfelejtené, amit át kellett élnie. így is ezzel álmodik, egyik reggel például egy teherautó zajára azt hitte, megint jön a szökőár. - Rengeteget beszélünk vele mindenről, ami érdekli ezzel kapcsolatban. Sokszor fehdézi a menekülésünket, nem érti, miért nem kapott akkor levegőt. Olyanokat kérdez, hogy előfordulhat-e még ilyen, és ha igen, meg tudják-e mondani, hogy mikor. És azt sem érti, hogy miért nem szóltak előre. Elsősorban miatta döntöttek úgy, mégsem maradnak februárig, hanem az első mentesítő járattal hazajönnek. Hogy addig mit csinálnak, azt még nem tudják. - Nehéz feldolgozni ezt az egészet, sok barátunk volt kint, akiket nem tudunk, hogy látunk-e még valaha - mondták. Arra a kérdésre, visszatérnek-e valaha erre a vidékre, azt válaszolták: ha jövőre nem is, egyszer biztosan visszatérnek Phuket szigetére. TÍMÁR KRISZTA Drágább útlevél, forgalmi és válás Mától 50 százalékkal drágább lesz az útlevél, a forgalmi engedély, a vállalkozói igazolvány, valamint a lakásszerzési illeték. Többet kell majd fizetni a válásért, és örökösödési illetéket szabnak ki az értékpapírok után is. A román kormány január elsejétől úgynevezett úthasználati díjat vezetett be, az ország közútjain közlekedő bármilyen román vagy külföldi rendszámú jármű után fizetni kell. A befizetést matricával kell igazolni. Egy személyautó éves díja legfeljebb 5900, egy teherautóé pedig 184 ezer 500 forint. Vannak rövidebb időtartamra szóló matricák is. MUNKATÁRSUNKTÓL Úthasználati díjat vezettek be 2005. január elsején a román közutakon. Valójában egy, az utóbbi két esztendőben részben már alkalmazott díj általánossá tételéről van szó. A matrica a román nemzeti úthálózat minden rendű és rangú közlekedési útvonalára egyaránt érvényes. A díjat nem csupán a román állampolgároknak, hanem az országba érkező külföldieknek is egységesen meg kell fizetniük. A járműveket környezetvédelmi besorolási osztályuk szerint kategorizálják, s ennek megfelelően állapítják meg a fizetendő összeget. A személyautók után - a legalacsonyabb kategória szerint az éves díj "16,8 euró, vagyis körülbelül 4 ezer 100 forint. A legmagasabb kategóriába sorolt személyautók díja pedig 5 ezer 900 forint. A mikrobusszal Romániába utazóknak fel kell arra készülniük, hogy egy évre 50 ezer 200 és 53 ezer 140 forint közötti összeg a tarifa. Buszoknál ez 95 ezer 940-től 125 ezer 460-ig, teherautóknál pedig 59 ezertől 184 ezer 500 forintig terjed. Az utóbbinál a jármű súlya mellett a tengelyek számát is nézik. A román hatóságok pénzbüntetést szabnak ki azokra az autósokra, akik nem vásárolták meg a matricát. Nem szükséges azonban egész éveset venni, lehet egy-, hét- és harmincnaposat, valamint hat hónaposat is. A díjat lejben vagy konvertibilis valutában, így forintban is ki lehet fizetni. A matricát a határátkelőkön és a Petrom benzinkutaknál árusítják. A magyar-román határátkelőhelyek magyar oldalán az ünnepek idején még nem keresték sokan a matricát. Ennek oka, hogy többen nem is hallottak róla. A magyarok egyelőre nincsenek azzal tisztában, mennyit is kell fizetniük, ha délkeleti szomszédunkhoz akarnak utazni. Ugyanis túl sok a kategória, és néha nem egyértelmű a jármű besorolása. BESZERZÉS m Romániában gondot okoz a matricák beszerzése. A kolozsvári Szabadság napilap szerint már a két ünnep között is hatalmas sorok kígyóztak a posták előtt, mert egyelőre csak ott lehetett matricát venni. Az ígéretekkel szemben alig akad olyan Petrom benzinkút az országban, ahol kapható a matrica. A kormányrendelet január 15-ig adott határidőt a 2005-ös matricák beszerzésére. Könynyítés, hogy azoknak nem kell úthasználati díjat fizetniük, akik csak a településen belül használják járműveiket. MUNKATÁRSUNKTÓL Ötven százalékkal vagy ezt is meghaladó mértékben nőnek az illetékek 2005-ben. Az öt évre érvényes útlevélért a tavalyi 4 ezer helyett 6, a tízévesre 6 ezer helyett 10 ezer forintot kell leszurkolni január 2-ától. A 18 évesnél fiatalabbaknak és a hetvenévesnél idősebbeknek 1000 helyett 1500 forint lesz az úti okmány ára. Másfélszer többet, vagyis 6 ezer forintot kérnek az okmányirodákban a gépjármű forgalmi engedélyének kiadásáért, illetve cseréjéért, valamint a törzskönyvért. Hasonló arányú drágulásra számíthatnak azok is, akik vállalkozói igazolványt váltanak ki: nekik a korábbi 5 ezer helyett 10 ezer forintot kell leróniuk. Aki csupán adatváltozás miatt kezdeményezi az igazolvány cseréjét, 2 ezer helyett 3 ezer forintot fizet. Ez a néhány tétel várha: tóan legalább egymillió embert érint, és a költségvetésnek néhány milliárdos többletbevételt hozhat. A személyi igazolvány, illetve a lakcímkártya kiállítása nem drágul. Az új esztendő az új lakást vásárlók számára is tartogat kellemetlen meglepetéseket: míg 2004-ben 30 millióig tekintettek el az illetéktől, idén 15 millió a határ. Ez azt jelenti, hogy egy 30 milliós ingatlan után mától mintegy 900 ezer forintos többletkiadással kell számolni. Aki azonban használt lakását értékesíti, a kapott összeget levonhatja új otthona vételárából, és csak a különbözet után fizet - ha az meghaladja a 15 milliós határt. Januártól egyes autók és motorkerékpárok vásárlása szintén többe kerül: az 1890 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú személyautók és az 500 köbcentit meghaladó motorkerékpárok esetében köbcentinként 15-ről 20 forintra nő az átírási illeték. Az értékpapír öröklése illetékkötelessé válik. Közeli hozzátartozó esetén 18 millió forintig 11, 18 és 35 millió között 15, felette 21 százalékot kell fizetni, távolabbi rokonnál már 40 százalék a maximum. így jobban jár, aki ezen javait öröklési szerződéssel engedi át hozzátartozóinak, mert ekkor az illeték csupán a 10 százaléka az értéknek. Emelkedik a válóper illetéke is: 12 ezer forintot kell leróni a tavalyi 10 ezer helyett. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatáért 15 ezer helyett 16 és fél ezer forintot számítanak fel, a kisajátítási határozat megtámadásának illetéke 8 ezerről 10 ezerre emelkedik, s ha valakinek a bíróság előtt érvényes általános meghatalmazásra lenne szüksége, 15 ezer helyett 18 ezer forintot fizethet.