Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-14 / 11. szám

SZOMBAT, 2005. JANUÁR 15. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Szennyvíztelep feltárással (árokásással) épülő gyűjtőcsatorna alagútfúrássa! készített gyűjtőcsatorna £ ) SZEGED SZENNYVIZÉNEK ÚTJA A TISZTÍTÓIG Forrás: SZVMF Rt. DM-grafika MILLIÁRDOS VEZETÉKEK Az alagútépítést az Alterra Kft. végzi el, a megbízást versenytárgyaláson nyerte el. A szerződés értéke három és fél milliárd forint. A folyó alatti át­vezetésekre nemrég írták ki a felhívást, a cégek ajánlatait február közepéig várja a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. Az építés körülbelül négymilliárd forintba kerül. Uniós tagként már magyarul fogalmazták a pá­lyázatot, a magyar közbeszerzési szabályokat alkalmazzák - mondta Nó­vák Gyula vezérigazgató. A vezetékek kiépülése után 2006 kora nyarán meg kell kezdeni a szegedi tisztítómű próbaüzemét. A kiselejtezett gépeket át kell venni Augusztustól a kereskedők kö­telesek átvenni a régi, esetleg használhatatlan elektronikai berendezést - új készülék vá­sárlása esetén. A szállítás, az újrahasznosítás, illetve az ár­talmatlanítás költségeit a gyár­tóknak kell viselni. A Whirlpool szegedi márkabolt­jának vezetője, Gyapjas Zsolt el­mondta, hogy náluk a régi készü­lékeket új berendezés vásárlása­kor már régóta elszállítják - a ve­vő kérésére. Ez sem nekik, sem a vásárlónak nem kerül pénzébe, de vannak akcióik, amikor a régi készülék beszámításával kedvez­ményesen lehet hozzájutni az új elektronikai berendezéshez. A számítástechnikai berende­zésekkel foglalkozó, budapesti központú FEFO Kft. szegedi üzle­tének munkatársa, Herényi Adám még nem hallott a műsza­ki berendezések begyűjtését elő­író rendeletről. Tavaly 6 ezer szá­mítógépet értékesítettek, és ebből minden második vásárlásakor el­avult gépet cseréltek modernebb­re. Szerinte az új rendelet nem kis anyagi terhet jelent majd a cégnek. A FEFO-nál egyébként eddig még nem volt vásárlói igény a régi gépek elszállítására. A használhatatlan készülékek még működő alkatrészeit a Sony szervizei általában megvásárol­ják, a nem felhasználható dara­bokat pedig az uniós előírások­nak megfelelően újrahasznosít­ják vagy ártalmatlanítják. A cég szegedi üzleteiben egyébként nemcsak a különböző készüléke­SZEMÉTHEGYEK Hl Magyarországon körülbelül 75 millió elektromos berendezés üze­mel. A hajszárítótól a játékgépekig tíz kategóriába sorolják a készülé­keket. Ezekből becsült adatok sze­rint országosan 130-135 ezer ton­na hulladék keletkezik. Ebből csu­pán 25-28 ezer tonnányi leselejte­zett készülék feldolgozását vállal­ták a 2005-ös évre az összegyűj­téssel, bontással, illetve újrahasz­nosítással és ártalmatlanítással foglalkozó magyar cégek. Csong­rád megyében az Elektro-Rehab Kft. látja el ezeket a feladatokat: Habináné Tuza Klára, a cég veze­tője elmondta, ezer tonna hulladék feldolgozását tervezik ebben az évben. ket, de az elhasznált akkumulá­torokat és ceruzaelemeket is át­veszik és kezelik - tájékoztatott Szép Levente üzletvezető. A Vodafone már régóta gyűjti a leselejtezett akkumulátorokat. A használt telefonokat is átven­nék, ha valaki a megunt készülé­két le akarná adni. Fizetni nem tudnak ezekért a mobilokért. Érdemes tehát egy új elektro­mos-elektronikai készülék vá­sárlásakor megkérdezni a keres­kedőt, hogy tud-e gondoskodni a régi tévéről, hűtőgépről, mosó­gépről vagy éppen mobiltelefon­ról. Kevesebb gondot okoz egy szakszerűen szétszerelt és újra­hasznosított berendezés, mint a konténer mellé kirakott, szemet és környezetet is bántó hulladék. VE. Számítógépek szétszerelése az Elektro-Rehab Kft.-nél. Idén ezer tonna hulladékot dolgoznak fel Fotó: Schmidt Andrea Szegeden a belvárosi szennyvíz kétszer kel át a Tiszán a tisztítóig Alsóvároson alagút épül Két méter átmérőjű alagút épül a szegedei Alsóvároson. A szennyvízcsatornát hat méter mélyen vezetik végig a Vám térről Hattyasra. A belváros szennyvize pedig előbb a klini­káknál átmegy Újszegedre, utána pedig visszajön a tisztí­tóhoz. Összesen három veze­téket fektetnek a folyó medrén keresztül. Különleges módszerekkel épül­nek meg a szegedi szennyvíz­tisztítóhoz vezető gyűjtőcsator­nák. A belváros szennyvize az úgynevezett alsótelepi átemelő­től, a gyermekklinikától a Tisza alatt jut majd át Újszegedre, on­nan Hattyasnál visszavezetik a szegedi oldalra. A szakemberek azért választották ezt a megol­dást, mert így egyszerűbben ki­vitelezhető a vezeték. Novak Gyula, a Szegedi Víziközmú Működtető és Fejlesztő Rt. ve­zérigazgatója elmondta: ala­csony vízállásnál pontonról egy árkot mélyítenek a folyó medré­be, abba fektetik a csatornacsö­veket, majd rögzítik, betemetik. A klinikáknál egy, a szennyvíz­tisztítónál két 60 centi átmérő­jű cső keresztezi - a tervek sze­rint - a folyót. Mindehhez megépülnek a nagy kapacitású átemelők is. Ha hatalmas zápor hull Szeged­re, az ötszörös hígítású csapa­dékvizet a folyó sodorvonalába vezetik Újszegedről és Szeged­ről is. A víztisztítónál elhelye­zendő szivattyúk kapacitása 7,9 köbméter másodpercenként. Ez óriási teljesítmény. Másképpen fogalmazva 7900 liter minden másodpercben. Akkora zápor átlagosan csak kétévente egy­szer zúdul Szegedre, hogy teljes erővel kell dolgozniuk majd a szivattyúknak. Most az átemelőkön keresztül, tisztítatlanul ömlik a folyóba a város szennye, egy rács fogja csak föl a hat centinél nagyobb dara­bokat - de csak a szivattyú védel­me miatt. Az épülő tisztítómű azonban a biológiai szennyező­dést is kezelni tudja. A túlparton „csatlakozik" a Szegedről érkező szennyvízhez négy falu és Újszeged szennyvize. Itt a vezetéket feltárással, azaz a felszínről ásott árokban fektetik. Különleges technológiával készí­tik el viszont az Alsóvárost átsze­lő csatornát. Alagutat fúrnak. A két méter átmérőjű alagút hatméteres mélységben húzódik majd, és a Vám térről vezeti a szennyvizet a tisztítóig. Egy né­met cég alagútépítő rendszerét használja majd a kivitelező Al­terra. A talajt maró forgó pajzs a kitermelt anyagot egy futószalag­ra ejti, ahonnan csillékbe kerül, azokat a munkások kitolják. A kifúrt alagútba rögtön egy hidra­ulikus sajtó nyomja be a csator­nacsövet. Mindez öt-hat méter­rel Alsóváros felszíne alatt zajlik. Nóvák Gyula elmondta: a módszer kipróbált, biztonságos, és nem kell az épületek repedésé­től, mozgásától tartani, hiszen zárt csőrendszer védelme mellett fúrják az alagutat. A nyílt feltá­rásnál sokkal nagyobb lenne a veszélye annak, hogy „megmoz­dul a föld". Egyébként pedig a ki­vitelezőnek biztosítást kell köt­nie olyan károkra, amelyeket harmadik személynek, azaz az ott lakóknak okozhatnak. MOLNÁR B. IMRE Makkosházi holtbőség, újszegedi hiány Összevissza épülnek az élelmiszer-áruházak Újszegeden csak a városrész két végében vannak ABC-k Fotó: Schmidt Andrea Nincs eszköze a városnak arra, hogy a kereskedőket irányítsa. Ha betartják az általános szabályokat, bárhol épít­hetnek élelmiszer-áruházat, akkor is, ha a környéken már túlkínálat van. Egyes városrészekben hiába kevés a nagyobb alapterületű üzlet, nincs hely újnak a létesítéséhez. Szeged Makkosház városrészében egy Maxi Coop, egy Penny Markét és a Lidi várja vásárlóit. Újrókuson viszont be­zártak a Spar-üzletek, már csak a Tesco maradt, ott viszont a napi cikkek beszer­zése elég hosszadalmas. Újszegednek csak a két végében vannak ABC-k. A még megmaradt piaci réseket a kis bol­tok próbálják városszerte betömni. A rendszerváltás előtt tervezetten je­lentek meg az élelmiszer-kiskereske­delmi cégek a város egyes részein. Ele­inte az Éliker látta el Szegedet, később az ÁFÉSZ is megjelent. Előbbit a Spar kebelezte be, utóbbi Coopként műkö­dik tovább. Néhány éve Móravárosban kerekedett kisebb botrány abból, hogy a Spar bezárta a régóta ott működő élelmiszerboltot. Egy, a CBA rendszer­hez kapcsolódó vállalkozás végül újra­nyitotta azt. Újszegeden kilométerekre vannak egy­mástól a nagyobb ABC-k. Bár itt többnyi­re nagy vásárlóerejű (értsd: jómódú) csa­ládok laknak, nagy kockázattal járna az üzletetnyitás. Popovics Sándor, a Coop Szeged Rt. kereskedelmi igazgatója el­mondta: a város teljesen „lefedett". Nem érdemes már Szegeden terjeszkedni, in­kább egy-egy üzlet szolgáltatásain érde­mes javítani. Az egyes városrészek lakói érthetően igénylik, hogy legyen a köze­lükben egy nagy választékú ABC, azon­ban nem biztos, hogy egy helyi igényeket szolgáló bolt forgalma elég a gazdaságos működéshez. Popovics szerint a decem­beri tapasztalatok is mutatták: a nagybe­vásárlásokat nem a szuper-, hanem a hi­permarketekben végzik az emberek. Megerősíti ezt Horváth Árpádné is. Van néhány elég drága kisbolt a Fő faso­ron, de ő is inkább a Tescóba megy ki he­tente. A 2-es busz odaviszi. A napi apró­ságokat veszi csak a közelben, (ó volna NINCS HELY m Lakóterületen belül bárhol létesíthető a helyi ellátást szolgáló intézmény ­tudtuk meg Szeged főépítészétől. Fe­hér Éva szerint ma már sokkal rugal­masabb a szabályozás mint korábban, nem jelölnek ki külön területet ABC-k építésére. Újszeged középső részén legföljebb családi házak, telkek fölvá­sárlásával szerezhetne egy cég erre a célra területet, de nem lakóutcában. A víztoronynál lett volna vállalkozó ABC építésre, de a létesítmény előírt védő­távolsága miatt ez meghiúsult. egy nagyobb ABC, ahol többféle felvá­gott, sajtféle, friss hús, hal lenne kapha­tó - mondja -, lehetőleg nem túl drágán. Csakhogy ez a műfaj nem létezik. A leg­alább ötezer, de inkább hét-nyolcezerféle terméket tartó szupermarketek - jelle­güknél fogva - szinte kényszerűen drá­gábbak a hipereknél. A város északi részére települt két hi­permarket időnként hatalmas közúti forgalmat gerjeszt. A bevásárlók autói rendre jelentős torlódásokat okoznak, az újkeletú „bevásárlóforgalom" komoly igénybevétel és részben okozója a Mak­koserdő sor és Körtöltés utca lezárása körüli konfliktusnak is. Újszegeden egyébként annyi változás várható, hogy a Hargitai és a Temesvári ABC kínálatát hamarosan bővíti az üzemeltető. M. B. I.

Next

/
Thumbnails
Contents