Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-14 / 11. szám

PÉNTEK, 2005. JANUÁR 14. •AKTUÁLIS» 3 Aközépiskolák országos rangsora: továbbtanulás, felzárkóztatás, nyelvvizsga Harmadik helyen a Radnóti továbbtanulási eredményei alapján 2004-ben a szegedi Radnóti Miklós gimnázium harmadik lett az országos rangsorban. A szakközépisko­lák között ugyancsak bekerült a legjobb húsz közé a csongrá­di Batsányi, valamint a szege­di Kőrösy és Tömörkény is. A legjobbak közé tartozik a fel­zárkóztatásban a szentesi Bo­ros, a nyelvvizsgázó diákok száma alapján a szegedi Ság­vári. MUNKATÁRSUNKTÓL Közzétették a magyar középis­kolák 2004-es rangsorát, amely szerint a szegedi Radnó­ti Miklós gimnázium kiemel­kedően szerepelt: továbbtanu­lási eredményei alapján a har­madik helyre került. Ugyan­csak a legjobb húsz magyar kö­zépiskola között végzett a sze­gedi Kőrösy és Tömörkény, va­lamint a csongrádi Batsányi Já­nos Gimnázium és Szakközép­iskola is. Az elemzést a középiskolák sorrendjét minden évben fölállí­tó Országos Közoktatási Intézet (OKI) készítette. Több szem­pontból vizsgálták a gimnáziu­mok és szakközépiskolák ered­ményeit, s kiadták az 1999-2004 közötti összesített rangsort is. Nem föltétlenül azok a leg­jobb középiskolák, amelyekből a legtöbb tanulmányi versenyt nyert diák vagy továbbtanuló kerül ki - hangsúlyozzák a szakemberek. Az OKI a közel­múltban új módszert dolgozott ki a „hozott hátrányok" ledol­gozásának, vagyis a fölzárkózta­tás és a képességek kibontakoz­tatásának mérésére is. Eszerint az élgimnáziumok közül csak a budapesti piaristák értek el jó eredményt, mellettük az ugyan­csak egyházi fönntartású isko­lák szerepeltek jól. Csongrád megye ezen a listán is képvisel­teti magát: a szentesi Boros Sá­muel Közgazdasági és Egészség­ügyi Szakközépiskola a 16. az ország 600 középiskolája kö­zött. Az említetteken kívül a Szege­di Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma szerepel a legjobb húsz között, de egy másik ranglistán: a nyelv­vizsgával rendelkező diákok ará­nya szerint - 98,51 százalékos eredménnyel - a 19. helyre ke­rült. Mike Csaba, a Radnóti gimná­zium igazgatója az eredményt úgy kommentálta, hogy „most érik be a korábbi évek munkájá­nak gyümölcse". Kiemelte, hogy tanártársai egységes nevelési és oktatási elvek alapján dolgoz­nak. Fontos a diákok széles körű fölkészítése, s annak szem előtt tartása, hogy a tanuló is tévedhet és elfáradhat - emiatt nem érheti hátrány. Ugyancsak lényeges az egyébként jó képességű tanulók azonos szintre hozása - ezzel te­lik a kilencedik tanév. A sok ver­senylehetőségnek köszönhetően a diákok hozzászoknak a vizsga­helyzetekhez, így a legfontosabb próbán, a fölvételin is helytáll­nak. Hasonlóképpen nyilatkozott Körösi Tibor, a csongrádi Batsá­nyi igazgatóhelyettese. Eredmé­nyességük „titka" - többek kö­zött hogy közismereti és nyelvi tárgyakból is azonos szinten ok­tatják a gimnázium és szakkö­zépiskola tanulóit. Ugyancsak hangsúlyozta a versenyek szere­pét a fölvételire készülésben. Felépül az idén a Tesco a csong­rádi úti körforgalom közelében Szentesen. Nagy a valószínű­sége annak, hogy a Lidi is meg­nyitja az áruházát a városban. A Tesco építésének előkészítése a tervezett ütemben halad Szente­sen. A csongrádi úti körforga­lomtól mintegy 300 méterre, a városközpont felé épül majd az áruház. A tősgyökeres szentesiek úgy ismerik ezt a területet, mint a volt Termál Szövetkezet kelte­tőjét és baromfitelepét. Már egyeztették a közműveket az adott részen, amelynek alapterü­lete 8 ezer 200 négyzetméter, maga az eladótér pedig 5 ezer. A beruházás előkészítése annyira előrehaladott, hogy a Tesco leen­dő területét március elején kez­dik kutatni a régészek egy meg­előző feltárás keretében. Srirbik Imre polgármester elmondása szerint a terepet április közepére kell a muzeológusoknak átadni­uk az építők számára. A Tesco il­letékesei különben úgy tervezik, hogy a karácsonyi vásár idejére már megnyitják az üzletet a tér­ség lakói előtt. A szentesi polgármestert bé­kéltető tárgyalás vezetésére kérte fel a Lidi és a szomszédos telek tulajdonosa. Mint arról beszá­moltunk lapunkban, a multina­cionális cég a fábiáni úti körfor­galom közelében szándékozik le­telepedni. Am az építési engedé­lye mindeddig nem volt érvé­nyes, mert fellebbezést nyújtott be ellene a szomszéd. A több hó­napos huzavonára Szirbik sze­rint most sikerült - mint fogal­mazott - elvi pontot tenni. A vita lényege egyébként az volt, hogy a Lidi melletti telken benzinkutat kíván létesíteni egy társaság, szemben a Mol töltőál­lomásával. Egyébiránt a Tesco mellett is épül majd benzinkút. A Lidi és a szomszédos telek illeté­kesei abban nem tudtak meg­egyezni, hogy hol vezessen a kö­zös kihajtó út. A békéltetés során abban maradtak, hogy az útnak a területet a benzinkutat működ­tetni kívánó társaság biztosítja majd. Az útépítés költségeit vi­szont közösen állja a két cég. S ha elkészül az út, a város működteti majd azt, mint közforgalmú ön­kormányzati utat. Amennyiben betartják a megállapodást az ed­dig pereskedő felek, akkor a nyá­ron a Lidi megnyithatja áruházát. B. I. A Radnótiból továbbtanuló diákok jól helytállnak a felvételi vizsgákon Fotó: Karnok Csaba Leváltották Dervarics Attila vezérigazgatót Vezércsere a Démász Rt.-nél A Démász Rt. igazgatósága tegnap leváltot­ta Dervarics Attila vezérigazgatót, helyére a korábbi vezérigazgató-helyettest, Yves Autret-t nevezte ki. Dervarics Attila to­vábbra is ellátja az igazgatóság elnökének feladatait. MUNKATÁRSUNKTÓL A Démász Rt. igazgatósága tegnap beje­lentette, hogy Dervarics Attila vezérigaz­gató munkaviszonya 2005. január 13-i dá­tummal, közös megegyezéssel megszűnt. A változás nem érinti a volt vezérigazgató igazgatósági tagságát, s Dervarics Attila továbbra is ellátja az igazgatóság elnöki te­endőit. Az igazgatóság, illetve az igazgató­ságba delegált tagjain keresztül az EDF megköszönte Dervarics Attila vezérigazga­tói munkáját, amely - mint ahogy azt a társaság tegnap kiadott hivatalos közlemé­nye megfogalmazza - jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évek üzleti eredmé­nyeihez . Az igazgatóság 2005. január 13-ától Yves Autret-t választotta a Démász Rt. vezérigazgatójává. Yves Autret 2003 feb­ruárja, vezérigazgató-helyettessé való ki­nevezése óta egyben az igazgatóság tagja, a D-Energia Kft. felügyelőbizottságának elnöke. Két éve Szegeden él feleségével, gyermekei már felnőtt emberek. Francia­országban szerzett villamosmérnöki okle­velet, 1973 óta dolgozik az EDF-nél, nemzetközi tapasztalatokra többek kö­zött Ghánában, Írországban, Kínában szerzett. Dervarics Attila Zala megyében szüle­tett, a Budapesti Műszaki Egyetem villa­mosmérnöki karának erősáramú szakán szerzett villamosmérnöki oklevelet. Az egyetemi évek után Szegeden, a Démász­nál helyezkedett el, ez volt első és egyet­len munkahelye, ahol végigjárta a vállala­ti úgynevezett szamárlétrát. 1984-91. között az alállomás tervezési és kivitele­zési osztályvezetője, 1990-92. között ve­zérigazgató-helyettes, majd 1992-től ve­zérigazgató. A Démász Rt. privatizációja­kor, 1995-ben is őt találta a legalkalma­sabbnak a vezérigazgatói teendők ellátá­sára a francia többségi tulajdonos, az EDF. Majd 2003-ban a részvénytársaság igazgatóságának elnökévé is megválasz­tották. Dervarics Attila köztiszteletben álló sze­mélyiség Szegeden, jelenleg a Szegedi Tudo­mányegyetem társadalmi tanácsának elnö­ke, a Villamosipari Társaságok Munkáltatói Szövetségének elnöke, 2004-ig a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnö­ke volt. Egy évig, 2001-2002. között a Szege­dért Alapítvány soros elnöki posztját töltötte be. NINCS MAGYARAZAT A történtekkel kapcsolatban a Démász Rt. a tegnap nem szolgált bővebb információkkal, érdeklődésünkre Dervarics Attila sem kívánt lapunknak nyilatkozni. Minden jel arra mutat, hogy a Démász Rt. történetének legjobb esz­tendejét zárta 2004-ben: a konszolidált gyorsjelentés a harmadik negyedévre 1,83 milliárd forint nettó nyereségről számolt be, ami 5,1 százalékos növekedést jelentett és meghaladta az elemzők által várt 1,75 milli­árd forintot. Amikor megkérdezik legkiemelkedőbb tudósainkat, művészeinket, egyetértenek abban, hogy pályájuk, karrierjük alakulásában a jó kö­zépiskolának legalább olyan fontos szerepe volt, mint később az egyetemnek. Tudják ezt a mai szülők is, ezért mindent megtesznek, hogy gyermekük, lehetőség szerint, a legjobb gimnáziumba, szakkö­zépiskolába kerülhessen. Januárban mindig népszerű olvasmány az Országos Közoktatási Intézet rendre közreadott középiskolai rangso­ra, ami ilyenkor, a jelentkezési lapok leadása előtti hetekben a leg­jobb reklám a listán előkelő helyen szereplő intézmények számára. Az elmúlt öt év összesített rangsorában az első tízben nincs Csongrád megyei iskola. Ebből messze menő következtetéseket persze nem érdemes levonni, hiszen itt is vannak egyébként jól > teljesítő gimnáziumok, szakközépiskolák. Az viszont tanulságos lehet, mit mondanak sikerük titkáról a Szegednél kisebb városok, például Zalaegerszeg, Veszprém, Nyíregyháza, Jászberény élboly­ba tartozó elitiskoláinak vezetői. Közös valamennyiben: a tehet­séggondozást abszolút prioritásnak tartják. Az igazgatók szerint fontos az is, hogy a fenntartó önkormányzat megértse és maxi­málisan támogassa az órabontást, pluszórákat igénylő specializá­ciót. A legsikeresebb gimnáziumok egészséges versenyszellemet alakítanak ki - ugyanakkor emberközpontúak, partnernek tekin­tik a diákokat. Nem mellékes szempont, hogy a tanulók jól érez­zék magukat az iskolában. Nemcsak a gyerekek, hanem a taná­rok kiválasztásában is szigorúak. Az elhivatott megszállottaké az elsőbbség. Több középiskola kifejezetten törekszik arra, hogy az egyetem elvégzése után egykori legjobb diákjait tanárként vissza­csábítsa. Mert őket már ismerik - és nekik nem kell mesélni alma materük hagyományairól. Sokféleképpen jellemzik önmagukat a sikeriskolák: a jó érte­lemben vett konzervatívtól az abszolút liberálisig terjed a skála. Mindannyian vallják viszont: a nemes tradíciókat csak úgy lehet megőrizni, ha azokat ötvözik a 21. század, a modernitás követel­ményeivel. Idén nyithat a Tesco és a Lidi Szentesen Frank József is az Állami Számvevőszékhez fordult a vita miatt Gladiátori küzdőtérré vált a megyei közgyűlés Megengedhetetlen, hogy az ellenzéki képviselők dugipénznek nevezik a többlet illetékbevételt, amit igenis megfelelően használ fel a megyei közgyűlés - mondta Frank József (képünkön). A testület elnöke az ellenzéki frakció följelentési szándékával kap­csolatban kifejtette: ő is állásfoglalást kért az ASZ-tól és a köz­igazgatási hivataltól, hogy kiderüljön: a törvényeknek megfelelően működik-e a közgyűlés. - A közgyűlés az a döntéshozó szerv, mely keretet és irányt szab a lehetőségeknek, az ön­kormányzat többféle tevékeny­ségei közül ez az, ami a nyilvá­nosság előtt zajlik. Ezt a politi­kai kirakatot minden párt sa­ját ízlése, érdeke szerint ren­dezi be - felelte kérdésünkre Frank József, a megyei közgyű­lés elnöke, annak kapcsán, hogy az ellenzék nemrég beje­lentette: törvénytelenséget ta­pasztalt a közgyűlés munkájá­ban, ezért az Állami Számve­vőszékhez és a közigazgatási hivatalhoz fordul. - Sokan teszik szóvá, hogy a korábbi nyugodt légkör, a szak­maiságot előtérbe helyező szemlélet már a múlté, és a közgyűlés időnként gladiátori küzdőtérré változik. A megala­pozatlan politikai nagyotmon­dások, vádaskodások nem tet­tek jót a közgyűlés megítélésé­nek. Az igazi baj az, hogy az el­lentmondás olykor döntéskép­Fotó: Karnok Csaba telenséghez vezet, és ez az in­tézmények munkáját nehezíti. 2004-ben többször is előfor­dult, hogy újra kellett szavazni. Szerintem felelőtlen magatar­tás, ha a közgyűlést előkészítő bizottsági ülésekre a képviselő nem megy el, vagy másként szavaz a bizottságban, mint ké­sőbb a közgyűlésen, s csak a szélesebb nyilvánosság előtt mondja el véleményét - véli az elnök. Frank József hozzátette: ez annak is lehet a következmé­nye, hogy egy ideje a frakciók nem egyeztetnek az ülések előtt, holott erre van lehetősé­gük. - Magam is kértem az ÁSZ és a közigazgatási hivatal állásfog­lalását, miután a kérdés során feloldhatatlan vita támadt. Azt pedig visszautasítom, hogy a pénzmaradványt és a többlet il­AZ ASZ SZERINT A HIBA JAVÍTHATÓ A legutóbbi ülésen kirobbant vita miatt a Csongrád megyei önkormányzat már korábban kérte az Állami Számvevőszéket és a közigazgatási hivatalt, foglaljon állást, s derüljön ki, valóban törvényellenesen működík-e a me­gyei közgyűlés, ahogyan azt az ellenzék állítja. Siket Judit főjegyző lapunk­nak elmondta: az ASZ véleménye szerint hiba történt. Azt a kétszázmillió forintot, amelyet a makói kórház még a nyáron kapott a közgyűléstől, való­ban „előirányzatosítani" kellett volna, még akkor, amikor döntöttek az oda­ítéléséről. Ez a hiba azonban a februári közgyűlésen kijavítható. A közigaz­gatási hivatal állásfoglalását még nem kapta meg a megyei önkormányzat. letékbevételt egyesek „dugi­pénznek" minősítik. Minden évben a közgyűlés dönt ezek felhasználásáról, és általában a fejlesztési hitelek kiváltására használjuk. A kiadások túlter­vezését pedig én sohasem indít­ványozom. Mindezzel együtt az elnök úgy látja, 2004-ben a közgyűlés elvégezte kitűzött feladatait, a gazdálkodás egyensúlyát fönn­tartották, ahol szükség volt a beavatkozásra, ott erre is sor került. B.A.

Next

/
Thumbnails
Contents