Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-13 / 10. szám

Csütörtök, 2005. január 13. OKTATÁS 11 HA NEM KEZDŐDIK EL AZ ÁTALAKULÁS, KISZORULHATUNK EURÓPA SZELLEMI ELITJÉBŐL Reform, amelynek célba kell érnie Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára érthető lelkesedéssel és vehemenciával beszél a felsőoktatás reformjáról. Mint mondja, ha a reform elmaradna, Magyarországot ki lehetne törölni a gondolkodó, eszükkel és tudásukkal boldogulni képes nemzetek sorából, Európa szellemi elitjéből. Az oktatásban húsz éve másról sem hallani, csak reformról és reformról, s közben egyre messzebb kerültünk a világ élvonalától. Arató Gergely szerint is eljött az idő, hogy egy jól átgondolt és széles körben előre egyeztetett reform megkezdődjön. Mint az államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, soha ilyen jól előkészített „Amennyiben a reform elmaradna, akkor mi is lemaradnánk, valószínű, hogy jó darabig behozhatatlan sége egyetért a reform szükségességével. Nem titok, komoly viták előzték meg azt, hogy a reformtervezet elkészüljön, és minden változás azt szolgálja, Magyarországon ismét érték legyen a tudás, ismét felkerüljünk a világranglistára. - Amennyiben a reform elmaradna, akkor mi is lemaradnánk, valószínű, hogy jó reform előtt hátrányokkal küzdve." darabig behozmég nem állt a magyar felsőoktatás. Mind a rektori konferencia, mind a szakmai szervezetek, valamint a hallgatók képviselőinek túlnyomó többhatatlan hátrányokkal küzdve - mondja Arató Gergely. Hiszen a felsőoktatás egész Európában átalakul. A változás nemcsak az újabb alapítású, Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára de a legtekintélyesebb hagyományú egyetemeket is érinti. A tét nem csekély: Európa tudományos, kulturális és gazdasági jövője múlik azon, hogy a folyamatosan megújuló és bővülő tudás megszerzésének és átadásának versenyében képesek vagyunk-e alkalmazkodni a kor követelményeihez. Sem szellemi, sem gazdasági szempontból nem engedhetjük meg, hogy Magyarország ebben a versenyben lemaradjon. Tartozunk ezzel azoknak, akik a magyar felsőoktatás jó hírnevét megalapozták, és tartozunk a magyar társadalomnak, amely a felsőoktatási rendszert adóin keresztül fenntartja. A Magyar Universitas Program három fő pilléren áll: képzési reform (a bolognai folyamathoz való csatlakozás), intézményirányítási reform, oktatói és hallgatói lehetőségek bővítése, infrastruktúra-fejlesztési beruházások. Mint az államtitkár kifejtette, a jelenlegi helyzet átmeneti. A felsőoktatás kapui a rendszerváltás után megnyíltak, hatalmas mennyiségű hallgatót engedtek be, szinte kezelhetetlenné vált az egyetemek és főiskolák élete. Ezen változtatni kell. Minőségi oktatásra, az elitképzés és a tömegképzés egyensúlyára és új lehetőségekre van szükség. Lehetőséget kell adni a hallgatóknak, hogy a bolognai folyamathoz csatlakozva akár fél éveket tanulhassanak külföldi egyetemeken úgy, hogy az ottani kreditpontjaikat beszámítsák, ha hazatérnek. Lehetőséget kell adni az intézméTAMOGATAS ES DIPLOMA A Magyar Universitas Program egyik legdinamikusabb szegmense a hallgatók tanulási és egzisztenciális lehetőségeit, valamint a meglévő hallgatói jogokat bővítő lépések. E „hallgatói csomag" alapvető célja az esélyegyenlőség, a tanulás feltételeinek javítása, a hallgatói jogok érvényesítése és a tehetségek érvényesülésének támogatása. A felsőoktatásban tovább tanulók számára eddig csak az első diploma megzserzése volt ingyenes. A reform kiterjesztené a lehetőségeket az állami támogatásra úgy, hogy az első diplomájukat költségtérítéses képzésben megszerzett diplomásoknak is módjuk lesz államilag finanszírozott képzésben részt venni. nyek számára a szabad gazdálkodás, a hatékony intézményi irányítás megvalósításához. El kell különíteni a felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását a rektori vezetéstől, vagyis szükség van egy professzionális menedzsmentre. S hogy a kettő közül melyik lesz „főnök"? Arató Gergely számára egyértelmű, hogy a rektorok, bár az is igaz, hogy csakis együttműködve vezethetnek sikeres intézményt. Csakis jó együttműködéssel képes arra egy intézmény, hogy önmagáról gondoskodni tudó, felelős értelmiséget képezzen. Külön kérdést tettünk fel arról az államtitkárnak, hogy a reformban szigorúan szabályozott oktatói szerepvállalás nem szüntethet-e meg vidéken karokat azzal, hogy a professzoroknak csak egy főállásuk lehet. Arató Gergely elmondta, 4-5 állást valóban nem lehet vállalni, az a minőségi munka rovására megy. Ám egy főállást és egy vendégprofesszori állást engedélyez a tervezet, így valójában erősödnek az intézményi, és nem sérülnek az oktatói érdekek sem. Nem kell attól tartani, hogy megfelelő számú szakképzett oktató hiányában kell majd karokat bezárni. F.GY. A tavalyi próbától nem ijedtek meg a diákok Az idén bevezetett emelt szintű érettségi tavalyi próbáját a vártnál könnyebbnek találták a 11. évfolyamos diákok, de az új vizsgarendszer sokakat állít nehéz választás elé. Február 15-ig kell eldönteni, közép- vagy emelt szintű vizsgát tesz-e a diák. A szegedi Deák Ferenc Gimnázium igazgatója szerint egy „erős négyes" szintű tanuló már bátran nekivághat az emelt szintű vizsgának. Az új vizsgarendszer szerint tavaly megtartott próbaérettségin részt vevő 11. évfolyamosok úgy nyilatkoztak, hogy emelt szinten a vártnál könnyebbek voltak a feladatok (a tételeket az addig tanultakból állították össze). Kis Gábor, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a tanulók egy kötelező tárgyból vizsgáztak. A kísérlet a rendszer kidolgozói és kipróbálói számára is hasznosnak bizonyult: az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) a módszer rugalmasságát tesztelte, a diákok pedig szembesülhettek az emelt szintű érettségi követelményeivel. Az „előérettségi" eredményét, az ugyancsak idei újdonságként bevezetett titkosítás szabályai szerint, ki-ki saját kódszáma alapján tudhatta meg. A sikeres főpróba után azonban marad a dilemma: közép- vagy emelt szintű érettségire jelentkezzen-e a továbbtanulás előtt álló diák. Kis Gábor az emelt szintű vizsga mellett és ellen szóló érveket sorolta. Nagy vonzerő, hogy már egy közepes emelt szintű érettségivel is hét többletpontot lehet szerezni a lehetséges huszonnégyből. Ráadásul emelt szinten már 33 százalékos teljesítményre megadják a hármast, 60 százaléktól pedig ötös jár. (Összehasonlításul: 60 százalékos teljesítményre középszintű vizsgán hármas-négyes közötti osztályzat kapható.) Ha tehát a felvételinél számításba vett tárgyakból csupán közepesre teljesít a diák, máris 14 többletpontja van. Nem igazi ellenérv, de tény: emelt szinten természetesen a követelmények is magasabbak. Ezenkívül a hozott fölvételi pontok átszámításánál nem tesznek különbséget a közép- vagy emelt szinten szerzett osztályzat között. Az emelt szintű szóbelinél azzal is számolni kell, hogy a tanulónak nem saját iskolájában, hanem másutt kijelölt vizsgahelyen, idegen pedagógusok előtt kell teljesítenie. A választás tehát az érvek ismeretében is nehéz. Kis Gábor úgy véli, hogy mindent egybevetve egy „erős négyes" szintű diák már bátran nekivághat az emelt szintű vizsgának. Az igazgató két technikai tudnivalóra is fölhívta a figyelmet: idén először egybeesik az érettségire és továbbtanulásra jelentkezés határideje, amely február 15. A továbbtanulókat segítő idei újdonság még, hogy a július l-jén lezáruló érettségi után még tíz nap marad arra, hogy a diák módosítsa a jelentkezési lapra fölírt iskolák és szakpárok sorrendjét - de ezt csak egyszer teheti. NY. P. r2005. fsbrusr1! Jelentkezés a május-júniusi érettségi vizsgákra, valamint a felső oktatási továbbtanulásra 2005. május 9 írásbeli vizsgák kezdő napja Inéuuetiségi és a hagyuményos rtndsaerten wsgaOalo két tárolási nyelvű koaépiskolakban 2005 május S.l, 2005. június 8-14. Emelt szintű szóbeli vizsgák. 2005. jtmius 29~julias t Középszintű szóbeli vizsgák. 2005. július 15. A felsőoktatási jelentkezési sorrend egyszeri módosításának utolsó határideje. 2005. MguKte 31. Jelentkezes a szeptember-októberi érettségi vizsgákra. Középszintű érettségivel a felsőoktatásba Az idei évtől megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi veszi át. így nem kell az érettségi mellett külön egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára készülni, hiszen a sikeres érettségi egyben belépőt jelent a felsőoktatásba. Közel négyszáz szakon elegendő a felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz a középszintű érettségi. Egyedül a bölcsész kettő szakcsoportba előírás az emelt szintű matúra. A kétszintű érettségit a diákok 2003-ban és 2004-ben is kipróbálhatták. 2004-ben valamenynyi 11. évfolyamos tanuló egy írásbeli dolgozatot írt az öt kötelező vizsgatárgy valamelyikéből. Az új típusú feladatok általában jobban sikerültek, mint az eddig megszokott, lexikális ismereteket számon kérő feladatok. Ennek alapján tehát az írásbeli vizsgák tervezett szerkezetén nem kell változtatni. Előzetes p róbajelen tkezés Az Oktatási Minisztérium tavaly év végén felmérte, hogy a közel 100 ezer idén érettségiző tanuló közül ki milyen tárgyból és milyen szinten szeretne érettségi vizsgát tenni. A diákok kétharmada középszintű érettségire jelentkezett. Közel 30 ezer diák jelezte, hogy legalább egy tantárgyból emelt szintű vizsgát kíván tenni. A legtöbben idegen nyelvekből tennének emelt szintű érettségit, angolból mintegy 14 ezren, németből csaknem kilencezren. Ennek egyik oka, hogy idén utoljára még ki lehet váltani a középfokú nyelvvizsgával az emelt szintű érettségit. Azon diákoknak, akiknek van nyelvvizsgájuk, ennek ellenére be kell jelentkezniük az érettségire. Középszinten 105 tárgyból több mint 400 ezer diák regisztrálta magát, míg emelt szinten 67 tárgyból 43 ezer. Ki milyen érettségit tehet? Nem kell az érettségi mellett külön egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára készülni, a sikeres érettségi egyben belépőt jelent a felsőoktatásba. Kizárólag a művészeti és testkulturális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező alkalmas vagy nem alkalmas az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják. 2005-ben kétszintű érettségi vizsgát azok tesznek, akik a 2004/2005-ös tanévben a 12. évfolyamra járnak. Akik régebben érettségiztek, 2005. február 15-ig felvételi jelentkezési lapokat kell kitölteniük és beküldeniük. Korábbi érettségi eredményük középszintű, ugyanolyan osztályzatú érettséginek számít. Ők két ok miatt jelentkezhetnek 2005. február 15-ig érettségire: - ha javítani akarják valamelyik tantárgyból érettségi eredményüket, - ha nincs még érettségi osztályzatuk az adott szakcsoportban előírt tárgyak valamelyikéből. Azok, akik a 2004/2005-ös tanévben a 13. évfolyamra járnak, „régi típusú" érettségi vizsgát tesznek, ami középszintű érettséginek számít. Ezeknek a eddigiektől eltérően szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató az összes tárgyból központilag készül, a javítás és az értékelés azonban az iskola feladata. Az emelt szintű vizsga Az emelt szintű vizsga jelentősen eltér a jelenleg megszokott érettségi vizsgától. Az emelt szintű vizsga külső vizsga lesz, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és A kétszintű érettségi rendszer egyik újdonsága, hogy nemcsak végzősként, hanem már korábban is lehet előrehozott vizsgát tenni. A próbajelentkezéskor háromezren jelezték ezen szándékukat. tanulóknak is joguk van az új követelmények szerinti emelt szintű vizsgát tenni az általuk választott vizsgatárgy(ak)ból. A középszintű érettségi vizsga A vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden vizsgatárgyból az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek. Jelentős változás, hogy az tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat olyan független értékelők javítják, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. INFORMÁCIÓ A KÉTSZINTŰ ERETTSEGIROL AZ ALABBI HELYEKEN LEHET TAJEKOZODNI: WWW.OM.HU, WWW.OKEV.HU, WWW.FaVI.HU A KÉRDÉSEKET AZ ERETTSEGI2005@OM.HU, AZ INFO@FELVI.HU RA, ILLETVE A 477-3131-ES TELEFONSZÁMRA VÁRJÁK A MINISZTÉRIUM MUNKATÁRSAI. Oktatási Minisztérium Az oldal az Oktatási Minisztérium támogatásával készült.