Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-12 / 9. szám

MEGYEI TŰKOR SZERDA, 2005. JANUAR 12. Szervezettebb betegellátás - csúcstechnikai eszközökkel Milliárdos fejlesztések az orvoscentrumban A siker évének nevezte a tava­lyit az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógysze­résztudományi Centrum elnö­ke, Lonovics János professzor. Miként a tegnapi, az új évet köszöntő Centrum-fogadáson, úgy lapunknak is összefoglal­ta, mi a siker. - Ha az elmúlt évi információk­ban szereplő fejlesztési pénze­ket összeadom, ötmilliárd körü­li összegről van szó. Kérem, részletezze: mire ? - Mondjunk nyugodtan közel hatmilliárdot! És ez a rövid távú, másfél-két év alatt megvalósuló, illetve máris befejezett fejleszté­seket fedezi, amelyek egytől egyig a betegellátás feltételeit ja­vítják, az eszközrendszereket modernizálják. Három nagy te­rületről kell beszélnünk: rövid és középtávon az egyik az úgyneve­zett funkcionális privatizáció, a másik a gyermekkórház integrá­ciója, amely Szeged város egész­ségügyének egységesítésében az első lépés, a harmadik, jövőbe te­kintő terület pedig a Nemzeti fej­lesztési terv egyik nagyprojektje­ként szereplő tanulmányterv, amely uniós forrásokat céloz meg egy magas szintű klinikai központ létrehozására Szegeden. - Miért biggyeszti a privatizá­ció elé: úgynevezett? - Azért, mert nem adtunk el semmit, hanem tőkebevonást hajtottunk végre - privát pénzzdl fejlesztjük a betegellátást, még­hozzá négy területen. Tavaly nyáron valósult meg mintegy egymilliárdos beruházással a korszerű hemodinamikai labor, amely a régió koszorúérbetegei modern ellátásának alapfeltéte­Lonovics János: Nem adtunk el semmit, de lesz szervezettebb ellátá­sunk, modern eszközünk és még több pénzünk is Fotó: Gyenes Kálmán le. A másik az onkológiai fejlesz­tés: a sugárterápiában használt lineáris gyorsítók cseréjéről van szó, az egyik újat már beépítet­ték, folyamatban van a másik cseréje, ez 1,2 milliárdos beruhá­zás. A harmadik terület a képal­kotó diagnosztika: a berendezé­sek cseréje már elkezdődött, rö­vid távon, másfél-két év alatt kétmilliárd forint értékben újul­nak meg az eszközök, illetve föl­épül az új diagnosztikai tömb a régi klinikakertben. Összekötte­tésben lesz a bel- és a sebészeti klinikával, vagyis megszűnik az AZ EGYSEGES ELLÁTÁS Az uniós stratégiai és kohéziós alapokból remélnek fejlesztési pénzt arra a nagyszabású tervre, amely egy magas szintű klinikai központ létrehozását célozza Szegeden. Az egyetem tanulmányterve szerint - amelyet a város és a megye támogat - Szeged jelenleg teljesen szétszórt egészségügyi el­látását egységesítenék, ami az aktiv betegellátást szolgáló, új, központi épülettömb építését is jelenti. A projekt 40-45 milliárd forint összértékű. az áldatlan állapot, hogy egy ra­diológiai vizsgálathoz hó­ban-fagyban zötyögtetjük a bete­geket. A negyedik terület a mű­vesecentrum: több, mint egymil­liárdért modern dialízisközpont szolgál majd. - Kinek a pénzén ? - Mintegy két és fél éves előké­szítő munka után a múlt évben sikerült pontot tennünk az i-re: az említett négy területen multi­nacionábs cégekkel kötöttünk szerződéseket, melyek a képalko­tó diagnosztika és a dialízis terü­letén úgynevezett közreműködői szerződések. Ez azt jelenti, hogy a betegellátás jogával és kötele­zettségével rendelkező egyetem ezeknek a szolgáltatásoknak az ellátásával privát cégeket bíz meg. A finanszírozási szerződést továbbra is mi kötjük az OEP-el és szakmailag ellenőrizzük a közreműködő cégek tevékenysé­gét. A betegek továbbra sem fi­zetnek az ellátásokért. -Mihaszna az orvoscentrum­nak a közreműködői szerződé­sekből? - Eddig erről beszéltem. Egy­szerűsítve az történt, hogy fölad­tuk a kilátástalan, örökké ered­ménytelen kuncsorgást az állami fejlesztési pénzekért és a négy te­rületen létrehozott konstrukció­val megkezdtük a privát tőke be­vonását. A berendezéseink amortizálódtak - reményünk sem volt a cseréjükre. A közre­működői szerződésekben partne­reink kötelezték magukat nem­csak az aktuális cserékre, hanem arra is, hogy folyamatosan bizto­sítják a legkorszerűbb berendezé­seket - 25 évig. Mindennek a te­tejébe a hasznuk egy részét visz­szaadják az egyetemnek, ezt a pénzt pedig e területeken a kuta­tásra és oktatásra fordítjuk. Ma­gyarán: a betegellátás folyamato­san magas színvonalú lehet, a kutatásra, oktatásra pedig több jut, mint eddig. - Hogyan lehet az, hogy ugyanabból az OEP-finanszíro­zású ellátásból egy magáncég­nek haszna származik, az or­voscentrumnak pedig sosem volt elég ez a pénz ? - Az orvoscentrum - és általá­ban a hazai egészségügyi intéz­mények - elavult struktúrájában az OEP-pénzek szétforgácsolód­nak, mintha lyukas vödörbe ön­tenék, elcsorognak. A cégek ef­fektíve ki tudják használni a for­rásokat és ráadásul van tőkéjük. Egy példával minden világossá válik: ha az orvoscentrum egy CT-t akar venni, csak nagy nehe­zen és szerencsével képes kisírni az államtól a rá való pénzt. A tő­keerős multi azt mondja, neki tíz CT-re van szüksége - mit gondol, mennyiért kapja meg, főleg ha esetlegesen gyártója is az adott készüléknek? Én egy szállodai szobáért száz eurót fizetek, de ha viszek egyszerre harminc vendé­get, szobánként harmincért is megkapom a szállást. így műkö­dik a tőke. Ami nekünk nincs. Ebben a konstrukcióban viszont tudunk fejleszteni, anélkül, hogy akár a betegeknek, akár az adófi­zetőknek ez többe kerülne. SULYOK ERZSÉBET A van és a lesz Körbe-körbe járok, mint a kerge birka, mondhatja, aki netán szá­mon tartja, hányszor fanyalodtam már rá, hogy az időjárásról ír­jak, de bízom benne, a hiba nem bennem van. Egyetlen példa ne­kem elég, de aki kevesh, vegye hozzá az eddigieket. Száz ágra süt a nap. Tegnap is így tett. Megbolondult az idei tél, mert ez is szokása lett. Térdig érő hóban kellene caplatnunk, bundában dideregnünk, erre rekordokat javítunk melegben. Nya­kunkon van az esztendő leghidegebb napja, kitüntető jelzőkkel fölszerelt január közepe, a tél közepe, és havat alig láttunk, a hó­virág viszont virít. Ki szoktam kerekezni a kertbe, csak azért, hogy azt is lássam, ameddig láthatom. Tegnap is kimentem, és föltehetően mais aria csavarom a kormányt. Ez az egy kormány létezik, amelyiket ked­vem szerint csavarhatom. Sándor szomszéd is ott volt, mert neki is szokása van. A tyúkjait legelteti a háromasztalnyi pázsiton. Mondja minijárt, köszönés után, ma még napsütésben dőzsölhe­tünk, de holnap aztán ránk borul a sűrű fölhő. Legyintek neki a kormány két szarva közül: ne higgyen a hamis prófétáknak. Itt aztán mégis állhatunk. Sértés ne legyen belőle, a meteoroló­giai zöldbékákat értem rajtuk. Mára is ők jövendöltek sötét bo­rongást, és lám, szikrázó napsütés lett belőle. Szemrehányás egy csöpp sincsen bennem, kisded hazánk túlontúl nagy ahhoz, hogy minden pontjára lehessen előrejelzést adni. Az pedig, hogy többet tévednek, mint nem, avval magyarázható, hogy ők se veszik fi­gyelembe, amit Sándor szomszéd is elereszt a füle mellett: Szeged a napfény városa. Gyerekkorom körülményei hozták elő, hogy akkor még friss já­rású eszemmel belefurakodhattam az időjárás bugyraiba. A kü­lönbség csak annyi a volt meg a lesz között, hogy át kellett hang­szerelnem a dunántúli dialektust szegedire. Legkedveltebb műso­rom a televízióban is, meg a rádióban is az időjárás-jelentés, mert azon tudok legnagyobbakat derülni. Estére kelve mínusz négy fo­kút jövendölnek reggelre, és lesz belőle plusz öt fok. Istenem, ők is hozott anyagból dolgoznak. Örök ellenzékiként mindig megnyugtat azonban az a cáfolha­tatlan tény, hogy időjárás mindig volt, és föltehetően sokáig lesz még. Megelőzte az emberiséget, és minden esélye megvan rá, hogy túl is élje. A lesz azonban annyira bizonytalan még most is, nálunk például, itt lenn, az Alföldön napokat is képes késni. Az országnak több pontján is van Halesz például, és ezt is az időjárással meg a terméssel hozzák kapcsolatba. Ha lesz, lesz, ha nem, nem lesz, akkor Halesz. Olyasféle tévedést sejtek mögötte, amilyen a Halál családnevünkben van. A Habiból lett, de mivel annak semmi elfogadható értelme nem volt,. Halállá tették. Acz időjárás tehát: mindig van, de nem mindig olyan lesz, ami­lyennek mondják. Az is, ha lesz, lesz, Halesz. De jó lenne jó soká­ig ki nem fogyni belőle! H. D. Petkes a Bartókban Szegeden, a Bartók Béla Műve­lődési Központ B Galériájában csütörtökön 17 órakor Tandi Lajos újságíró nyitja meg Pet­kes József festőművész kiállítá­sát. A romániai Tasnádon 1928-ban született alkotó a Ko­lozsvári Művészeti Iskolában érettségizett, majd a Magyar Művészeti Intézet festő szakán szerzett diplomát. 1986-ban te­lepült át Magyarországra, jelen­leg egy Nyíregyháza melletti kistelepülésen él. „Csak eget cserélnek, nem lelket, akik át­kelnek a tengeren" - vallja Pet­kes József, aki csoportos kiállí­táson Európa szinte minden or­szágában bemutatkozott már. Önálló tárlatokkal nemcsak idehaza, hanem Németország és Svédország több nagyváro­sában is jelentkezett már. Tagja a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesületének és a stockholmi székhelyű Egyete­mes Képzőművészeti Egyesü­letnek. Szegedi tárlata február 11 -ig tekinthető meg a B Galé­riában. NÉMETORSZÁGI HÚSÜZEMBE KERESÜNK SERTÉS- és MARHACSONTOZÓ, valamint MARHAVÁGÓ SZAKMUNKÁSOKAT. Érdeklődés: 06-1/471-9543 Ijf vagy 06-1/471-9548 (Király Krisztina és Tóth Anita) 7 ESI Kjffllql 1 "i •• On sem! t Hirdetésfelvétel: «< 62/567-810 Történelmi számok a Magyar Suzukitói: 1848 Wagon R+ 1848000 T* mmiMmmt&m iöi TONDACH o T0N0ACH IÖI TONDACH IÖI TONDACH AKCIÓ! (KÉSZLET EREJÉIG) mm ÍR N+F 38x25x23,8 Körös 30 N+F 30x25x23,8 IÖI TONDACH IÖI TONDACH IÖI TONDACH IÖI TONDACH Ft-tól* • ÁSS E 80-vei ve»íő- és iSíflSötó'íá íé0ísa* épewsks msmktim • írtőiísísgáíiA - 3 év - tn&pim* Suítáu MMW* éééri FutévéOaé 3 évíu Uatmsnysg: (ksMsMttí: 6,11.11190 km, wagon Ft* Sz^b^JsJ^ szereten. m'6 > s Tudjuk, mi számít. Márkakereskedőink: Hódmezővásárhely, SUZUKI TAKÁCS Szántó Kovács János u. 108. Tel.: 62-246-199 • Szeged, PÉCSKAI AUTÓHÁZ Dorozsmai út 6. Tel.: 62-493-369 • SUZUKI SZENTGYÖRGYI KFT. Dorozsmai út 17-19. Tel.: 62-554-300 • VESZPRÉMI AUTÓSZALON KFT. Algyői út 65. Tel.: 62-473-000 • Szentes. BUDAFER RT. Vásárhelyi u. 116. Tel.: 63-561-360

Next

/
Thumbnails
Contents