Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-11 / 8. szám

6 • MEGYEI TÜKÖRCSÜTÖRTÖK, 2005. JANUÁR 13. Fölmérik a házak megóvásra érdemes „tartozékait" Védett kapuk, zászlótartók Szegeden A szegedi Belváros helyi védettsége után a külső területek és kapcsolt településrészek épületeinek egyes részeit: kapuit, oromdíszeit, kovácsoltvas zászlótartóit és a házak más elemeit is védelem alá helyezését is fontosnak tartja a főépítész. Hamarosan befejezik az épületek megtartásra érdemes részeinek fölmérését. Nemcsak egész épületek, de a házak egyes szerkezeti vagy díszítőelemei is védettséget kaphatnak Szegeden. Amint arról többször is írtunk, a Tisza Lajos körúton belüli terület (beleértve a kiskörút külső ívén álló épületeket is) helyi védettséget élveznek. Ez annyit jelent, hogy bármely külső változtatást, építési engedélyhez kötött munkát csak hivatalos jóváhagyással végezhetnek a tulajdonosok. Sz. Fehér Éva városi főépítész most arról tájékoztatta lapunkat, hogy az épített értékek védelmét szeretnék a Belvároson kívülre is kiterjeszteni. Szegeden számos olyan épület is akad, amelyen ha az egész ház védetté nyilvánítása nem is indokolt megóvásra érdemes Régi vaskút a Téleki utca 2. számú ház udvarán Fotók: Frank Yvette „tartozék" található. Egy szépen ácsolt szárazkapu, vagy akárcsak egy régi kilincs, kovácsoltvas zászlótartó, s más épületelem is fontos a helytörténet számára. Egy éve kezdődött, s hamarosan lezárul a szegedi épületek részletes fölmérése. A vizsgálat és adatgyűjtés az egész városra, minden utcára kiterjed: még a csatolt településrészek (Szentmihály, Gyálarét, Tápé, Kiskundorozsma, Szőreg) házainak mívesen megformált homlokzati elemeit is lajstromba veszik. A munka az utolsó fázisnál tart. Az anyag lezárásra után szakmai fórumok döntenek arról, hogy az összegyűjtött épülettartozékok mely részét javasolják ideiglenes védelemre. A végső döntést a közgyűlés hozza meg. NY. P. Szendvicsbár Watfordban. A magyarok itt is megállják a helyüket A SIKER ELOFELTETELEI Nem mindenkinek sikerül külföldön hosszabb ideig megmaradni. Tamás úgy látta, vannak, akik nem bírják a munkát, mások pedig honvággyal küszködnek, így hamar visszatérnek Magyarországra. Azok viszont, akik valóban keményen dolgoznak, már néhány hónap alatt több százezer forintot tehetnek félre. És ehhez nem kell mindent megvonniuk maguktól, egy-egy múzeumlátogatás vagy utazás a double-deckerrel, London híres emeletes buszával belefér a költségekbe. Tamás azt is hozzá tette: nyelvtudás nélkül senki ne váltson repülőjegyet, mert angolul a briteknél tudni kell. mot, aminek köszönhetően bruttó órabére 6,5 fontra növekedett (2300 forint). Ebből 17 százalék adót vonnak le a britek. A hamburgeres mellett alkalmanként egy szendvicsbárban is kisegített, igaz, ezt fárasztónak találta, mert a nyolcórás műszak után, éjjel 11 -kor kezdett, és hajnal 5-ig szolgálta a vendégeket. A szállás drága, az élelmiszerárak megegyeznek az itthonival, és a kiárusításokon olcsón lehet minőségi ruhákat találni - tapasztalta Tamás, aki szerint az utazásért nagyon sokat kell fizetni: a vonaljegy ára 1500 forintnál kezdődik. Spórolni Tamás úgy tudott, hogy mindennap két órát gyalogolt a szállása és a munkahelye között. Watford külső részén béreltek egy szobát ketten, Fotó: Kaszab Tamás heti 18 fontért (6300 forint). Érdekességként mesélte, hogy házuk egy utcában állt azzal az épülettel, amelyben Eltöri John született. A britek becsülik és tisztelik a magántulajdont, nem rongálják meg az utcán parkoló autókat, és graffitiket egyáltalán nem látni a fővárosban. A fiatalembernek az is nagyon tetszett, hogy az angolok a jól dolgozókat megbecsülik, előléptetés vár rájuk, még akkor is, ha külföldiek. A rasszizmus pedig ismeretlen fogalom a sok nemzetiségű Londonban és környékén. Egyetlen rossz élményként munkaadói szigorúságát említette Tamás. Előfordult, hogy az első hetekben - a bizonyítási szakaszban - kiabáltak az új alkalmazottakkal, ha valamit nem jól, vagy lassan végeztek el. NY. É. Bodrogi Gyula és Eperjes Károly is fellép januárban Máraival kezd a Pinceszínház A vendégjáték Bolzanóban című Márai-mú színpadi változatának bemutatójával indítja pénteken az évet a szegcdi Pinceszínház, amelynek januárban Bodrogi Gyula és Eperjes Károly is vendége lesz. MUNKATÁRSUNKTÓL A tavaly nyári katasztrofális beázás után teljesen helyreállított szegedi Pinceszínház eddigi legnagyobb szabású produkciójára készül. Márai Sándor müvét, a Vendégjáték Bolzanóbant Casanova címmel a magánteátrum igazgatója, Kancsér József állítja színpadra. A premiert pénteken tartják, a címszerepet Hegedűs Zoltán alakítja, aki néhány évig a szegedi színházban is játszott, jelenleg Bodolay Géza kecskeméti társulatának oszlopos tagja. Új sorozatot is indítanak a Horváth Mihály utcában Portré címmel. A talkshow jellegű beszélgetős műsor minden hónapban egy-egy neves művészt mutat be. Január 20-án Sándor János rendező és színháztörténeti szakíró vendége Bodrogi Gyula lesz, akit az utóbbi időben egyre több drámai szerepben láthat a közönség. Folytatódik a népszerű színészek önálló estjeinek sorozata is: január 22-én, a magyar kultúra napján Eperjes Károly verses műsorát hallhatják a nézők. Különlegessége, hogy Szamóca partnere egy gordonkaművész lesz az előadásban. Sok dallal és zenével megspékelt produkció a Pinceszínház Varieté, ami után táncos bulira várják a publikumot. A legkisebbekről sem feledkeznek meg: január 30-án játsszák az Érkezik a vándorcirkusz című zenés mesét. Kancsár József, a Pinceszínház igazgatója elmondta: működésük az önkormányzattól és a Nemzeti kulturális alapprogramtól pályázattal elnyert összegeknek és az ígért szponzori támogatásoknak köszönhetően biztosított. Az évad végéig a Csehov-jubileum kapcsán a nagy orosz drámaíró két egyfelvonásosát is bemutatják. Már szervezik a nyár eleji várjátékok programját is. A magyarokat jó munkaerőnek tartják Nagy-Britanniában Az órabér 2300 forint Egy gyönyörű kilincs, ugyancsak a Téleki utcából London elővárosában, Watfordban dolgozott két hónapon át a szegcdi friss diplomás, Kaszab Tamás. A fiatalember kemény munkával még ilyen rövid idő alatt is több százezer forintnyi pénzt hozott haza a szigetországból. A diákok és a friss diplomások előszeretettel választják Nagy-Britanniát néhány hónapos tartózkodásra. Ez idő alatt nemcsak nyelvtudásukat csiszolhatják, hanem félre is tehetik fizetségük egy részét. A szegedi Kaszab Tamás egy barátja rábeszélésére váltott repülőjegyet, és utazott a brit fővárosba. Itthon még úgy tudta, egy választási irodában kap munkát, feladata az lesz, hogy segítsen a voksolásra jogosultak szokásos évi regisztrációjában. Ám mire megérkezett, ezt az állást már betöltötték, így a fiatalember nekiindult, hogy munkát keressen Watfordban. - London elővárosa akkora, mint Makó, belvárosa azonban legalább olyan csillogó, mint Szegedé - meséli Tamás, aki gyorséttermekben, pubokban próbálkozott munkát találni. Több jelentkezési lapot is kitöltött, meglepő kérdésekkel is találkozott. Például leendő munkaadói azt is szerették volna tudni, mit tenne, ha lenne 10 ezer fontja, illetve, hogy melyik a kedvenc könyve, vagy hogy mit tenne egy lakatlan szigeten. Néhány nap elteltével egy hamburgeresnél talált magának állást: húst sütött a szendvicsekbe napi 8 órán át. Alapfizetése óránként bruttó 4,85 font, ami átváltva majd kétezer forint. Ahhoz, hogy magasabb fizetési kategóriába lépjen, igényelte a National Insurance Numbert, vagyis a nemzeti biztosítási száFelháborítónak tartják a horrormúzeum ötletét Balástya legszívesebben elfelejtené a gyilkos rémet Horrormúzeummá alakítaná néhány környékbeli a balástyai rém, Szabó Zoltán egykori tanyáját. Az egyik kereskedelmi televízió által felröppentett ötlet megvalósítása ellen tiltakoznak falubeliek, az áldozatok hozzátartozói pedig megdöbbentek. - Szétvet az ideg! - kiáltotta a balástyai presszó egyik vendége, amikor arról kérdeztük, mit szól ahhoz az ötlethez, hogy - az egyik kereskedelmi televízió értesülései szerint - egyesek horrormúzcunimá alakítanák át a négy nö meggyilkolásáért tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt sorozatgyilkos, Szabó Zoltán gajgonyai tanyáját. Az elhíresült presszóban dolgozik Fekete Flóriánná, aki gyermekkora óta ismeri Szabót. - Nyolc-tíz éves korában gondoztam mint gyámúgyes: nem volt jó gyerek, gyakran lopott jellemezte az asszony, majd a horrormúzeum ötletéről kijelentette: - A jobb érzésű emberek szétvernék, a hozzátartozókról ndm is beszélve. Pedig talán sokan megnéznék, de hát ilyenek vagyunk jegyezte meg egy asszony. - A tárgyakat bűnjelként lefoglalta a rendőrség, az önkormányzat pedig biztosan nem engedné ezt, a józan észnek ellentmondó múzeumot - tette hozzá Feketéné. - Visszataszítónak tartom az ötlet. Sajnálatra méltó, hogy valakinek ilyen az eszébe jut. Nem kellene ilyesmivel sokkolni az embereket. Itt nem lesz horrormúzeum, az biztos. Balástya szeretne túllépni ezen az egész tragikus történeten - mondta Magyar Mihályné, a település jegyzője. Évek óta elhagyatva áll Szabó Balástyától néhány kilométerre, a Gajgonyának nevezett részen álló tanyája. A legnagyobb helyiségben néhány bútordarab hever szétverve, a földön mindenfelé szétszórva levelek, hivatalos iratok, köztük egy 200l-es keltezésű határozat, amelyben a rendőrség 25 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a férfit, mert engedély nélkül vezetett. A horrormúzeum ötlete azért is kivitelezhetetlennek látszik, mert az ingatlanra a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi zárlatot rendelt el, ami az egyik áldozat hozzátartozója által benyújtott polgári jogi igény fedezete. Ezt a kitételt a földhivatalnál bejegyezték az ingatlan tulajdoni lapjára. Egyébként 300 ezer forintnyi összeget Szanka Hajnalka édesapja, Szanka Dezső perel Szabó Zoltántól, mivel a lánynál ennyi készpénz lehetett, amikor a kegyetlen ember meggyilkolta. - A Szabó-féle tanyára a mai világban sajnos lenne kereslet - fogalmazott felindultan Almásy József, az egyik áldozat, Józsa Róbertné édesapja -, de ha tehetném, megvenném, leönteném benzinnel és felgyújtanám. A. T. J. „IDÉTLEN ÖTLET" |H Komolytalan, idétlen dolognak nevezte a balástyai horrormúzeum ötletét Vörös Gabriella, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. - Annak, aki ilyen kitalál, tisztában kellene lennie azzal, mit jelent a múzeum. Ha valaki kirak a falra egy véres kötelet, attól még az nem lesz kiállítási tárgy. Ez az ötlet az erkölcsöt, a közízlést, de még a falu jó hírnevét is sérti - jelentette ki a szakember. A múzeumok létrehozását egyébként a mindenkori kulturális tárca vezetője, jelenleg Hiller István miniszter engedélyezheti.