Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-10 / 7. szám

HÉTFŐ, 2005. JANUÁR 10. "MEGYEI TŰKOR" 13 Kiadatott Kolozsvárott Misztótfalusi Kis Miklós által, 1698-ban A gyomros matéria három évszázada A Szegedi Tudományegyetem új tanulmányi és információs központjának átadásakor egy kis formátumú könyvecske vívta ki a legnagyobb érdeklődést - persze az épület mellett. A „Szakáts mesterségnek könyvetskéje" 1698-ból - valódi ritkaság. A szakemberek nem ismernek nyomtatott szakácskönyvet korábbról és ebből is mindössze ez az egy maradt az utókorra. Pontosabban ennek a szegedi egyetemi könyvtárban őrzött, 1698-ban Misztótfalusi Kis Miklós által kinyomtatott könyvnek létezik egy három évvel korábbi változata az Országos Széchenyi Könyvtárban. Csakhogy az nem teljes. Extra Hungáriám non est vita Furcsa érzés kézbe venni egy több mint 300 éve kinyomtatott könyvet. Az ember megilletődött és kíváncsi egyszerre. Varga András, a régi gyűjtemény tudós könyvtárosa is óvatosan fordítja a lapokat - ennyi idős papírral már csínján kell bánni. - Az élvezetes stílusban megírt, „a gazdaasszonyoknak nagy könnyebbségekre e' kis formában kibocsáttatott" szakácskönyvről ezért is készült hasonmás kiadás - mondja a könyvtáros, és mutatja a Monok István előszavával megjelent kötetet. Ezt már nyugodtan forgathatjuk, ha kedvünk tartja, szemelgethetünk a „különb-különbféle válogatott cifra, jó, egészséges, hasznos, tiszta és szapora étkek" közül. A kolozsvári szakácskönyvről az ugyancsak szegedi kötődésű irodalomtörténész, Kovács Sándor Iván által írt tanulmányban azt olvashatni, hogy a magyarságról külföldön kialakult jellemkép a 16. századtól makacsul ismétel egy nemzetkarakterológiai közhelyet: „Extra Hungáriám non est vita". Magyarországon kívül nincsen élet. A szállóige ősforrása egy padovai tudós 1516-ban megjelent enciklopédiája, aki magyar diákoktól tudta: bámulatos ennek a népnek a fényűzése az étkezésben HAR0MSZAZHET EVES TÖLTÖTT TYÚK „A tyúkot vagy galambot megmelylyesztvén. tisztogatván, tsak úgy nyersen töltsd egészen ilyenképpen meg: szalonnát, vereshagymát, keményen főtt tyukmonyat, petreselyem levéllel, borssal, gyömbérrel öszve kell jó aprón vágni, és ezzel töltsd meg belől Is, és a bőr alatt is, e' meglévén, fonyaszd meg, és megtisztogatván, tedd fel vízben, főzd meg, azonban szépen hasogatott petreselyem gyökeret tégy melléje, metélt vereshagymát, két vagy három egész fokhagymát, főzd meg jól, bors, gyömbér, szeretsen-dió virág belé, és add fel." Varga András a csodálatos szakácskönyvvel Fotó: Kantok Csaba és bámulatos az ötletessége is a fűszerek alkalmazásában. A domika, a lönye és a pila Nos, a 17. század végi „szakátskönyvetske" a tehénhús 68-féle készítési módját sorolja fel, a berbécs (ürü) 48, a zsályás pecsenye, tyúk, lúd 70, a disznó és vadhús 49, a halak 39-féle feldolgozását tartalmazza. A borjúhús teljesen hiányzik, a disznónak meg a vadhúsnak viszonylag kevés a becsülete. Gyenge a halreceptek sora is, de tízből nyolc: rákételé. 110-féle a vajas étek, nagyrészt tésztaféle, és 9 béles neve fordul elő. Rétesféle egy sincs, viszont néhány tésztafélét, mint a domika, a lönye, a pila Erdélyben ma is úgy készítenek, ahogyan a több mint 300 éves könyvben írva vagyon. Nincs farsangi fánk, a palacsinta pedig töltelék nélküli. 72-féle a böjti étel, 19-féle a gyümölcsös recept - köztük sajt - és 12-féle a saláta. A polgáriasuk liktárium Gundel Károly gasztronómiai elemzése szerint se burgonya, se paradicsom, se paprika nem említődik - holott évszázadok teltek el Amerika felfedezése óta. Vagyis a hagyományos étkezési szokásokon igencsak nehezen ütöttek rést az újdonságok. Gundel szerint legfeljebb a leveseknek és sásáknak (mártásoknak) jut nagyobb szerep a korábbiakhoz képest, viszont követődik a hagyomány a kenyérnek levesekhez való használatában: ha a levek készítésekor nem alkalmazták, akkor a tálaláskor pirított zsemlét vagy kenyérszeletet biztosan helyeztek el a tál aljában. A nyomdászat és a tipográfia tudományát Hollandiából hazahozó Misztótfalusi Kis Miklóst egyáltalán nem érdekelte a gyomros matéria - ahogyan Mikes Kelemen nevezte a konyhaművészetet és alkotásait. De vállalkozó polgár lévén a szent bibliák, az imádsággyűjtemények, a teológiai disputációk, halotti búcsúztatók, címertani, orvosi, grammatikai mennyiségtani művek - a kor megítélése szerint e „hiábavalóságok" - mellett „derék" könyveket is kiadott. A piacról élt. A Szakácsmesterségnek könyvecskéjét vették mint a cukrot. De a nyomdász-tipográfus népboldogító terveibe is beleillett az erősen nemzeti, polgári és kolozsvári „érzületű" szakácskönyv, amelynek már a második kiadását ellátta a liktáriumos (lekvár) Toldalékkal. Ennek eltérő stílusú, hosszabb receptjei minden bizonnyal a fényűzőbb, pepecselőbb udvari főzés valamely gyűjteményéből származnak. A kiadó azonban nyilván azt kívánta, a kolozsvári kofaasszonyok között is honosodjanak. S. E. NAPI SZOLGÁLTATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT E-mail címünk: ajanlofo delmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 10 óta: Andersen - zenés mesejáték Kukabériet; 14 óta: Andersen - zenés mesejáték Vidorbéijet HÓDMEZŐVÁSÁRHELY PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 10 és 14.30 óra: Hamupipőke - mesejáték MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 15.30,17.45 és 20 óra- A nemzet aranya. Színes amerikai akciófilm. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 16.15,18.30 és 20.45 óra: A Kty tőrvénye. Színes spanjul film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 16 és 20.30 óra: Miskolci Boniésklájd. Színes magyar film; 18.15 Kávé és ci&iretta. Fí amerikai film. GRAND CAft 17 óra: Kőtutaj. Spanyol-portugál-holland film; 19 óra: Solaris. Amenkai film; 21 óra: Stalket Szovjet film. PIAZAGNEMACTTY Nyócker: 16.15,18.15,20.15óra. A nemzet aranya: 15,17.30,20 óra. Mobil: 15.45,19.30 óra. Ocean's TWelve - Eggyel nóa tét: 13,15.15, 17.45,20 óra. Világszám/: 14.30,16.30 óra. 80 nap alatt a föld körül: 13.15,15.30,18,20.30 óra. Állítsátok meg Terézanyutí: 14.45,17.15,19.45 óra. Özönvíz: 13.30 óra. Iblar expressz: 14.15 óra. Nagy Sándor, a hódító: 13.45,17,20.15 óra. Amerikai taxi: 18.30,20.30 óra. A hihetetlen család: 14,16.45 óra. Bridget ¡ones: Mindjárt megőrülök: 17.45,20 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 17.45 óra: Mar expressz. Színes, m. b. amenkai animációs film; 20 óra: Állítsátok meg Terézanyut! Színes magyarfilm. Gőry Púi GABRIEL IAXI SZENTES 17.30 óra Új Eldorádó. Színes magyar dokumentumfilm; 20 óra: Ahen re Predatoi Színes, m. b. amerikai sci-fi. FORRÁSKÚT 18 óra: Én, a robot. Színes, m. b. amerikai film. KÖZÉI FT SZEGED Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) 16 ólától 19 óráig: nemezelés a Napsugaras Egyesület kézműveseivel. A közéleti kméház rendezvénye a Bartók Béla Művelődési Központ tanácstermében 18 órakor A szegedi villamos közlekedés története. Vendégek: Nagy István, az SZKT íoigalomtechnológiai és oktatási csoport vezetője és Lantos Péter; a városüzemeltetési iroda sajtóreferense. Közreműködnek: Nagy Ágnes és Ráfint Zsuzsa (ének). Házigazda: Juiay Miklós Az egyetemi füvészkert (Lövölde út 42.) 9 órától 16 óráig; a Szegedi \fidaspark (Kálvária sgt) 9 órától 16 óráig várja látogatóit. KIÁLLÍTÁS SZEGED A Somogyi-könyvtárban (Dóm tér 1-3.) a következő kiállítások nyíltak: földszint 90 éve született Benedek István író, oivos, polihisztor, 250 éves született Festetics György, a keszthelyi Geotgikon és Helikon alapítója, valamint 100 éve született Tamkó Sirató Károly. Mindhárom kiállítás február 3-áig látható; Tóth Béla irodalmi munkássága előtt tisztelgő kiállítás. 1. emelet: 120 éve született Fülep Lajos művészetfilozóíus, művészettörténész, egyetemi tanát; Kossuthdíjas, az MTA tagja Látható: február 10-éig. 3. emelet: „Egy gondolat bánt engemet . " Emlékezés fttnti Sándorra. Megtekinthető: február 3-áig A Somogyi-könyvtár Csillag téri fiókkönyvtárában (Kereszttöltés u. 29.) megnyílt: Szeged város helytörténete - állandó kiállítás. A Somogyi-könyvtára Móra utcai fkikkönyvtárában (Móra u. 21.) megnyílt: Ltmishajóval a világ kőiül címmel Karai Zoltán és \fiss Ibolya futóiból készített kiállítás. Megtekinthető: február 20-áig a könyvtár nyitvatartási ideiében (h, sz, csüt, p: 13 órától 17 óráig kedd 9 órától 13 óráig). A Wagner Teaházban megnyílt: Szabó Tibor festó és grafikus kiállítása. A tárlat megtekinthető: január 12-éig nyitvatartási időben. A Csongrád megyei önkormányzat aulájában (Rákóczi tér 1.) megnyílt: Göblyös Róbert festőművész kiállítása. A tárlat megtekinthető: január 15-éig munkanapokon 10 órától 18 óráig szombaton 10 órától 13 óráig A Szabad Tér kiállítóteremben (Victor Hugó u. 5.) megnyílt: kiállítás Temploma i nk címmel di Tóth Rózsa művésztanár munka 'üL A tárlat megtekinthető: január "fo-áig hétköznap 9 órától 17 óráig. ftv/ugógia/ intézet és rendezvényház aulájában (Közép fasor 1-3.) megnyílt: karácsonyi kedvezményekkel egy állandó kiállítás és vásár Farkas Gyula festőművész olajfestményeiből. A kiállítás anyaga havonta átrendezésre kerül. A tárlat naponta 8 órától 20 óráig tekinthető meg A Quint Galéria (Kölcsey a 4.): kortárs magyar művészek állandó kiállításával várja a látogatókat Nyitva: hétfőtől péntekig 9 órától 18 óráig szombaton 9 órától 13 óráig A Képcsarnok KfL Gnlácsy Galériája (Kárász a 15.): állandó kiállítással vátja az érdeklődőket 10 órától 18 óráig ALGYÓ A szabadidőközpont főépületében (Téglás u. 151.) megnyílt az algyői repülős emléknap keretében Klárafalvi Aladár; a Szegedi Repülő Egyesület örökös tiszteletbeli tagjának az algyői repüléstörténeti állandó fotókiállítása. 1938 és 1968 között ugyanis a hangár épületében működött az algyői repülótéi A családi archívumokból összeállított lotókiállítis megtekinthető: munkanapokon 8 órától 16 óráig ÓPUSZTASZER Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark rotundájának honfoglalás/érmében megnyílt Tornyai János festőművész müveiből válogatott kiállítás. A táriat megtekinthető: február 28-áig Tfcrosz, 6723 Szexjed, LU~zt u. 62/422-15] Bánvölgyi László kiállítása a szentesi galériában A szépség szobrásza Bánvölgyi László ilyennek látja önmagát Fotó: Vtdovics Ferenc Az ember a legfőbb témája a mesterségbeli tudással és szépérzékkel, alkotói tisztességgel megáldott Bánvölgyi László szegedi szobrászművésznek, akinek a szentesi galériában látható kiállítása. Hiteles realizmus Bánvölgyi László szegedi szobrászművész világa, ám alkotásainak némelyikén felfedezhető szürrealisztikus vonás is. Erről győződhetnek meg mindazok, akik felkeresik a szentesi művelődési központ főtéri galériájában január végéig látható kiállítást. A tárlatot minap megnyitó művészeti író, Tóth Attila magát az alkotót a szépség szobrászának említette. Bánvölgyi művészete egyébként három forrásból táplálkozik: a keresztény mondakörből, a kozmikus és a tárgyiasult világból. Az alkotó azonban mindig jegyben jár az emberrel, aki a legizgalmasabb témája a szobrásznak. Ott vannak mindenekelőtt a portrék, amelyeket azokról formázott, akik a legközelebb állnak hozzá. Önmagánál közelebb senki sincs, ezért is érdemes megnézni, hogy milyen képet alkot saját magáról Bánvölgyi. Az Önarcmás című szobor ugyanolyan szeretetre méltó, kedves figura, mint maga a modell. Nem beszélve a bájos női alakról és a gyerekekről, akiknek a szobráról lágyság meg érzelmek áradnak. Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a művek címe ugyan nem utal rá, ám Bánvölgyi László köztudottan a feleségét, gyermekeit, s más rokonait örökítette meg. Kuriózumnak számít az alkotó csillagképeket felvonultató sorozata. Ki-ki megkeresheti a saját zodiákus jegyét, és szembesülhet vele, mit gondol róla a művész. Ott van a Mérleg, a Rák, az Oroszlán, és így tovább. Akárcsak Szent István király ábrázolása, s a galéria kistermében a köztéri szobrairól készült felvételek. Egyébként pedig mindegyik műről szinte sugárzik, hogy Bánvölgyi László örömét lelte az alkotásban. A néző meg a szemlélődésben, mert nyugalmat, harmóniát árasztanak a szobrok. A szentesi galériában látható tárlat - Tóth Attila megfogalmazásában - a megélt, az értelmezett valóságról, a szobrászi mesterség tisztességéről szól. B. I.