Délmagyarország, 2005. január (95. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-08 / 6. szám

12 SZIESZTA 2005. január 8., szombat A szegedi nagy árvíz után kezdték meg az építését. És immár 120 éve magasodik a Mars téren a város egyik legnevezetesebb épületegyüttese, a Szegedi Fegyház és Börtön, amely a csillag alakban épített központi épületéről kapta a közismertebb, Csillag börtön nevet. Százhúsz éve reménykedik mindenki e honban: soha ne vétkezzen oly nagyot, hogy egyszer a Csillagba küldjék. Mert ott, túl a rácson - miként a dal szól - egy más világ van. Ajánlom, senki se kívánja sorsától, hogy tíz-húsz évig tanulmányozhassa, mennyire más. - Húsz év fegyházra ítéltek gyilkosságért, és a bíróságon egy percig szusszanni sem tudtam, összeroskadt a lelkem, megroggyant az inam. Amikor pedig azt is megtudtam, hogy Szegedre hoznak, a Csillagba, azt hittem, végképp beborul fölöttem az ég. Merthogy hallottam én már erről a börtönről. Ha nem is hinné egy szegedi, de még a Hajdúságban is előkerül a Csillag neve. Meg aztán egyszer el is autóztam mellette, de még csak ránézni sem bírtam, mert mindenki azt mondta nekem a Hortobágyon, megveszekedett egy ház ez a Csillag, színültig van gazemberrel. Kevesen tudtak megszökni Kedélyes Csillag-lakó szavait idéztem most, hortobágyi csikósemberét, aki vaskazettával vert agyon egy kocsmárosnét fékezhetetlen nagy indulatában. így aztán bármennyire is rettegett Szeged messze földön híres fegyházától, meg kellett ismerkednie a börtön házirendjével. Mint ahogy sok-sok ezer embernek már 1885. január 10-e óta, merthogy akkor érkezett az első fegyenccsoport a frissen elkészült, s a maga korában Európa egyik legkorszerűbbnek tartott börtönébe. Mert bármennyire is hihetetlennek tűnik, látva a Szegedi Fegyház és Börtön Mars térre néző főépületének omladozó vakolatát, tudván, hogyan vizesednek a Csillag-tömb falai, s mennyit kopott már a lépcső az elítéltek léptei nyomán, a Csillag valóban kuriózumszámba ment a XIX. század végén. Megépítéséről a nagy árvíz után született meg a döntés, mivel a szegedi várbörtön megrongálódott, s helyette a kor követelményeinek megfelelő fegyintézet létrehozását szorgalmazták. Wagner Gyula műépítész elkészítette a terveket, 1883 nyarán már bele is fogtak az építkezésbe, s hogy mily nagy jelentőséget tulajdonított az akkori hatalom e börtönépítkezésnek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az építkezést maga Ferenc József császár is meglátogatta. 1884. december 31-én aztán át is adták az akkor még a város szélén, egy hadi gyakorlótér szomszédságában álló épülettömböt. De a Csillag-komforttal csak nem lehetett mindenki megelégedve, ugyanis nem sokkal később már fel is jegyezhették az első szökést: az 500 fő befogadására tervezett börtönből 1885. október 4-én kötött a lábára nyúlcipőt két rab, mégpedig Kovács Béla és Szirb Oresztie. Bár pontos számmal nem szolgálhat a Csillag-história, hiszen a legtöbb dokumentum a II. világháborút követően eltűnt, annyi bizonyos, Kovácsék példáját a 120 év során még sokan szerették volna követni, de csak nagyon keveseknek sikerült szabadulólevél nélkül kívül kerülni a szigorúan, s ma már a legkorszerűbb technikákkal is őrzött börtönfalakon. Az utolsó sikeres szökést egyébként 1985. május 6-án hajtotta végre egy Kecskeméti Sándor nevű elítélt, de szabadságának nem sokáig örülhetett. Az persze nem véletlen, hogy annyi Csillag-lakó áhítozik a mielőbbi szabadulás után, ugyanis a Csillag története során mindig is a legszigorúbb rend szerint működő magyar fegyintézetek közé tartozott. Ez alól csupán az egykori államfogház volt a rácsok árnyékában A Szegedi Fegyház és Börtön megnyitásának 120. évfordulója alkalmából számos rendezvényre is sor kerül. Január 10-én a Csillag épületében szakmai konferenciát rendeznek, amelynek fő témája a hosszú tartamú szabadságvesztés lesz. Aznap délután börtöntörténeti kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeumban, s itt mutatják be Oláh Miklós nemrégiben elhunyt börtöntörténész most megjelent Csillagépület című könyvét. Szintén hétfőn nyílik a fegyház főépületében Schmldt Andrea fotóriporter Csillag-lakók című kiállítása, majd ünnepi hangversenyt rendeznek az Intézet dísztermében. A jövő héten lesz a Csillagban zárka művészeti kiállítás a fogva tartottak műveiből, ásvány- és numizmatikai kiállítás a Csillag munkatársainak gyűjteményéből, az elítéltek színtársulata pedig január 11-én és 18-án a kultúrkörletben Karinthy Frigyes A bűvös szék című darabját adja elő. Január 13-án Gaál Béla fotóművész kiállítása nyílik a Dorozsmai úti előzetes házban, majd január 16-án ünnepi szentmise lesz a szegedi dómban a börtönnyitás 120. évfordulója alkalmából. Előzetes egyeztetés alapján bármelyik kiállítás vagy előadás megtekinthető a Szegedi Fegyház és Börtön területén. A szellem a rabságban is szabad kivétel, ahova a hőskorban párbajvétségért, s egyéb, könnyen megbocsátható bűn miatt küldtek nem egyszer köztiszteletben álló urakat. így került a Csillag államfogházába, s töltött el néhány kedélyes napot a hűs falak mögött például Gárdonyi Géza, Bródy Sándor író, Ady Endre költő. Eme kedély persze korántsem jellemezte a Mars térre néző, alig több mint másfél hektáros területen álló épületet e 120 esztendőben. Volt, amikor politikai elítéltek is raboskodtak a rácsos házban, gondoljunk csak Rákosi Mátyásra, Szálasi Ferencre és Csermanek Jánosra - ki utóbb Kádár Jánosként vonult be a magyar történelembe -, vagy azokra, akiket az 1956-os forradalom után zártak egy időre a Csillagba. Richter ámokfutása Ám a Szegedi Fegyház és Börtön inkább arról nevezetes, hogy Magyarország legkeményebb bűnözőit láthatta vendégül. Ma sincs ez másként: a közel kétszáz, hazánkban életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek döntő többsége a Csillag rabja, míg akik tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltettek, kivétel nélkül a itt élnek - a dolgok mai állása szerint egészen halálukig. S bár az ő történetük is megérne egy külön krónikát, a Csillag históriás könyvébe mégis Richter Richárd neve íródott be a legsötétebb betűkkel. Az idősebb szegediek még ma is jól emlékeznek arra, hogy Richter 1984. október 19-én, ámokfutása során három művezetőt is meggyilkolt, míg másik hármat súlyosan megsebesített. A késsel kiválóan bánó gazfickó aztán kötélen végezte. Ma már nem deríthető ki, pontosan hány ember is mondott búcsút életének a Csillagban úgy, hogy a hóhér szemébe nézett utoljára. Ami tény: a halálbüntetés megszüntetése előtti évtizedben, vagyis a múlt század nyolcvanas éveiben összesen négy kivégzéshez állították fel a bitófát. Az utolsó Szegeden felakasztott bűnöző Kókai Barnabás volt, aki 1987. szepF0TÓ: SCHMIDT ANDREA tember 3-án dugta hurokba a fejét. Olimpiákban mérik az idő múlását Ma már egyetlen rabnak sem kell attól tartania, hogy hóhér végez vele. Ám nem sokkal kisebb sokk lehet azt elviselni, amikor a rabtár« azt vágja valaki fejéhez, hogy öreg, te még Itt fogsz megnézni vagy öt olimpiát. Merthogy a Csillagban sokan csak olimpiászokban számolják az idő múlását, hiszen így csak könnyebb a lélek, mintha azt kéne kiszámolni, mégis hány ezer napból áll az a minimum 30, vagy akár csak 15 esztendő. Ám mielőtt még nagyon eluralná Csillag-ünnep idején lelkünket a szánakozás, ne feledjük - bármennyire Is állítják a Csillag-lakók félig viccesen, hogy a bebörtönzöttek kilencven százaléka ártatlan, a másik tíz százalék meg bírói tévedés áldozata -, a piactér szomszédságában 120 évvel a nyitás után is olyan emberek nézik belülről a rácsot, akiknek súlyos bűnök miatt akadt elszámolásuk a törvénnyel, és saját lelkiismeretükkel is. BÁTYI ZOLTÁN Védelem - határtalanul Határon átnyúló akciót indított a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet, „Vigyázz a madárra!" címmel. Mint ismert, Nagylaknál a közelmúltban nagy menynyiségű védettmadár-szállítmányt foglaltak le a vámosok. A határon túl zsákmányolt madarakat Magyarországon keresztül próbálták hazacsempészni olasz vadászok. Korábban a röszkei vámosok is többször találtak bejuttatni próbált, tiltott madárszállítmányokat. Romániában, Szerbiában több olyan madárfaj vadászható, melyek Magyarországon és EU-szerte védettek. Például a pacsirták,"rigók, pityerek, a fürj, a vadgalamb (utóbbi nem tévesztendő össze a gyakori balkáni gerlével). Ezek a madarak tőlünk délkeletre „hagyományos" vadászati célpontnak minősülnek. Csapatban vonulnak, így alkalmasak arra, hogy vadászatokat szervezzenek rájuk. Ez nemcsak azért veszélyes, mert ha pusztításuk továbbra is ilyen Iramban folyik, nemsokára írmagjuk sem marad - miközben az ott fogyatkozó állományuk többek közt Magyarországról pótlódik -, hanem azért is, mert csapataikban sokszor más, ritka madárfajok egyedei Is találhatók, így azokat is veszély fenyegeti - hívja föl a figyelmet Steiner Attila, a WWF Magyarország „Vigyázz a madárra ¡"-programjának vezetője. - Az olasz vadászok abban bíznak: ha sikerül Magyarországra bejuttatni a szállítmányt, akkor már az EU-n belül vannak, kikerülik az újabb vámvizsgálatokat, sikerrel juttathatják haza a fogyasztásra szánt zsákmányt. Miképp lehetséges, hogy a madárvédelmi szempontból is egységes unión belül Olaszországban nagy piaca van a fogyasztásra szánt, másutt védett madaraknak? Úgy, hogy ott több évezredre viszszanyúló, nagyon nehezen megváltoztatható 'hagyomány a madárevés, sikerült enyhítéseket elérniük a madárvédelmi rendelkezések területén. A WWF Magyarország ez ellen aligha léphet föl, viszont lobbizik azért, hogy Romániában és Szerbiában szigorítsák meg a madárvédelmi rendelkezéseket. Nyilvánítsák védetté az EU-szerte óvott madarakat, szigorítsák meg a vendégvadászok vadászati lehetőségeit. Csak így érhető el: a Magyarországon védett madarak, átrepülve egy láthatatlan határt, ne váljanak teljesen védtelenné. F. CS. Fáradhatatlan robotok Az eredeti tervek szerint a vörös bolygón 2004 januárjában landolt Spirit és Opportunity három hónapig kutatott volna víz nyomai után, a két robotgeológus azonban fáradhatatlan. A két rover - tervezőik meglepetésére is - már egy éve szolgáltat újabb és újabb részleteket a Mars eddig ismeretlen múltjához - írja a National Geographic internetes oldala. A küldetés célja annak kiderítése volt, hogy borította-e valaha víz a bolygó felszínét, azaz megvolt-e az elméleti lehetősége annak, hogy a Földhöz hasonlóan a Marson is kialakuljon az élet. Az Opportunity hamar bizonyítékot lelt a víz létezésére, és néhány hónappal később a Spirit is talált vízre utaló nyomokat. Ez utóbbi egyébként mostanáig négy kilométert tett meg a vörös bolygó felszínén, míg az Opportunity két kilométert gurult egy év alatt. A két robotgeológus eddig 86 gigabyte anyagot, 62 ezer képet küldött a Földre. A NASA idén egy olyan szonda felbocsátását tervezi, amely az eddigieknél részletgazdagabban tárná fel a bolygó felszínét. 2007-ben pedig az amerikai űrhivatal ismét robotgeológust küldene a Marsra, amely vízjég után kutatna az északi pólus közelében.