Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-03 / 282. szám

CSÜTÖRTÖK, 2004. DECEMBER 2. • MEGYEI TŰKOR* 13 Félve írom le, mert biztosra veszem, volt róla szó, csak kimaradt. Azért is nehéz szólnom, mert nagyra tartom azt az újságot, amelyik valami miatt kihagyta. Azért pedig még nehezebb, mert ismeretlenül is nagyra becsülöm azt az orvosi csoportot, amelyik emberi alkatrészeket cserélve gyógyítja a sors keze által már-már halálra ítélt betegeket. Ha viszont nem szisszennék föl, szégyellném magamat. Bocsánat a kettős szorításért. Biztosra veszem tehát, szóba jött a Magyar Transzplantációs Társaság november 25-27-én Szegeden rendezett kongresszusán, hogy az első magyarországi veseátültetés 1962. december 21-én történt. Talán az is elhangzott, hogy Szántó István nyomdászon. (Velem lenne egyidős.) Az esztendő legsötétebbjének mondják ezt a napot, de van, aki hozzá szokta tenni: ettől kezdődik a világosodás. Ha ez igaz a természetre nézve, igaz a veseátültetésekre is. Ez maradt le kedves újságom (Szegedi Egyetem, 2004. november 29.) interjújának az elejéről. Úgy kezdődik, hogy a nyilatkozó mondja: ., 1979-ben aktív résztvevője voltam a veseátültetések újraindításának. " Azt hiszem, kevés olyan részletes műtéti jelentés készült, mint az elsőről. Az operáció nehezét végző adjunktus, dr. Németh András írta napló formájúra szerkesztve, szintén sok évvel később. Meg is jelent könyvben, a címe: 79 nap remény. Alcíme pedig: Az első magyar veseátültetés története. Maholnap negyvenkét esztendeje lesz. Azért szisszentem föl, mert többször megesett már, mert sokan voltak, akik nagyvonalúan elfelejtkeztek erről az elsőről, és előállt az a furcsa helyzet, hogy nálunk, magyaroknál volt a legtöbb első. Attól tartok, sokak elméjében ez a mondat ver gyökeret: Azóta - tehát 25 éve - végzünk veseátültetéseket a sebészeti klinikán. Közkézen forgó dokumentumértékű alkotás szerint 42 év óta, kényszerű kihagyással persze. Örömmel olvastuk, hogy a világ első veseátültetése, a bostoni ötven évvel ezelőtt történt. Ezrek áldják nálunk is azok kezét, akik 25 éve, mégiscsak folytatva az elsőt, rendszeresen mentik a betegeket. Szenohradszky Pál klinikai főorvosét is. Gratulálunk. H.D. Mérnöki kamara Bodor az új elnök Műhold ellenőrzi, mekkora területet művelnek a termelők. Felvételünk illusztráció Fotó: Schmidt Andrea Az ígéretek szerint a decembertől járó, hektáronként 17 ezer forintos uniós területalapú támogatás háromnegyedét előlegként már októberben megkapták volna a termelők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). Eddig azonban csak az igénylők egytizede jutott hozzá az összeghez. Az MVH a késést a szigorú uniós ellenőrzéssel magyarázza. MUNKATÁRSUNKTÓL Bodor Dezsőt választotta elnökké a Csongrád Megyei Mérnöki Kamara a minap Szegeden tartott tisztújító taggyűlésén. A megye mérnökeinek köztestülete titkos szavazással döntött új vezetőjéről. Az alelnöki feladatokkal ismét Körmöczi Ernőt bízták meg. Az ülésen csaknem tízéves vezetői munka után leköszönt tisztségéből Medgyesi Pál. A gyűlés a makói vízimérnököt a kamara tiszteletbeli elnökévé választotta. Az MVH októberben azt ígérte, hamarabb hozzájuthatnak a hektáronkénti 17 ezer forintos területalapú támogatások 80 százalékához, közel 14 ezer forinthoz a gazdák. December helyett már októberben utalják az összegeket, mivel a hivatal addig végez az unió által előírt ellenőrzésekkel. Tegnap december l-jét írtunk, ám Csongrád megyében a 13 ezer 507 igénylő közül még csak alig több mint 1600 ügyfélnek, a várakozók egytizedének utalták át a pénzt. Nagy Béiáné sándorfalvi olvasónk azzal kezdi a napját, hogy felhívja számlavezető bankját, megérkezett-e a pénze. Kérdésére tegnap is nemmel válaszoltak. A sándorfalvi családi gazdaságnak - noha mindössze 5 hektáros - szüksége lenne az összegre, hogy beforgassa a termelésbe, előkészítse a szükséges munkálatokat. Ráadásul a gazdaság nemrég váltott, a gabonatermő területek egy részébe gyümölcsöst telepítettek, amelyre még sokáig költeni kell, mire termést hoz. Nagy Béláné a falugazdásztól úgy tudja, Sándorfalván alig tíz termelő kapta meg a területalapú támogatást. Az elmaradt kifizetésekről érdeklődtünk az MVH szegedi kirendeltségén. Géczi Lajosné, a kirendeltség vezetője elmondta, nagyobb gondot okozott az előrehozott kifizetés, mint amire számítottak, ráadásul a hivatal száÖSSZESEN 37 EZER FORINT A termelők területalapú támogatás címén egy hektárra összesen 37 ezer forintot kaphatnak. Ebből 17 ezer forint az uniós támogatás (az EU-s átlag 25 százaléka), amit a magyar költségvetés további 19 ezer forinttal (az uniós átlag 30 százalékával) egészít ki. Idén májusban a költségvetési pénzből 8 ezret már kaptak a termelők, most várják az uniós összeg 80 százalékát, a fennmaradó hányadokat pedig 2005 elején folyósítják. mára 2004. „gyakorlóévnek" számít. Az eljárási rend szigorú és hosszadalmas, a kérelmek többszintű ellenőrzésen esnek át. Előírás, hogy azok 5 százalékát szúrópróbaszerűen a helyszínen kell ellenőrizni, az eleve hibás igényléseket - nagyobb területre kérik a gazdák a támogatást, mint amekkorát valójában művelés alá vontak - pluszban le kell mérni a műholdas rendszerrel. Ezt követően működésbe lendül az uniós „négy szem elve": ugyanazt az ügyiratot kct ember is megnézi. Géczi Lajosné elmondta: precízen kell dolgozniuk, máskülönben uniós ellenőrzést kapnak, és azt követően szankcionálhatják az országot. Akik hibátlan kérelmet nyújtottak be, vagy olyan szerencséjük volt, hogy közös „blokkjukban" se az ő hektárjaikkal, s mások földjeivel sem volt probléma, például túligénylés, azok már megkapták a pénzüket. Ha egy adott blokkban egy valakivel gondok keletkeztek, az a többiek ügyére is kihatott. EK. Szösszenet, átültetésről Alig csordogálnak a területalapú támogatások A négy szem elve működik Mély nyomokat hagyott a résztvevőkben Szabó Dénes Galambkiállítást rendeznek Makón mesterkurzusa MUNKATÁRSUNKTÓL Szabó Dénes, a Nyíregyházán élő nemzetközi hírű karnagy az SZTE Zeneművészeti Főiskolai Karán tartott mesterkurzust. A Kossuth-, Liszt- és Magyar Örökség-díjas muzsikus nem csupán a főiskolai kar zeneművész hallgatói és oktatói, hanem a város számos zenetanára, valamint a debreceni, kecskeméti, pécsi művészetoktatási intézményekből érkezett aktív résztvevők jelenlétében tartott foglalkozásokat, amelyek egyikén a Tömörkény gimnázium Dohány Gabriella vezette leánykara is közreműködött. Szabó Dénes igényessége, muzsikusi fantáziája, példaértékű embersége és humora mély nyomokat hagyott a kurzus résztvevőiben. Nemzetközi galamb- és kisállat-bemutatót rendeznek a makói tenyésztők a hét végén. A rendezvényre a magyarok mellett harmincnyolc német, nyolc osztrák és ugyanennyi szerb kiállító érkezik. A rendezvényt a hét végén az Aradi utcai Baustudium Szakképző és Átképző Kft. területén, azaz az egykori tanműhelyben tartják meg. A több mint félszáz külföldi kiállító és a velük együtt érkező látogatók jelenléte a tenyésztők legrangosabb hazai eseményévé emeli a fórumot. A látogatókat egyébként szombaton 9-16 óráig, vasárnap pedig reggel 8-tól délig várják a szervezők. - Kétévente rendezünk nemzetközi találkozót hazánkban, legutóbb 2000-ben láttuk vendégül külföldi barátainkat Makón. Emellett persze mi, tenyésztők is járunk külföldi rendezvényekre, és mondhatjuk: sem magyarként, sem makóiként nem kell szégyenkeznünk, hiszen galambjaink sajátos formáját és szépségét rendre díjakkal jutalmazzák fogalmazott Matuszka István, a Makói Galambtenyésztő Egyesület elnöke. A makóiak pénteken harmincnyolc német, nyolc osztrák és ugyanennyi szerb vendégre számítanak. Hazánkban Makó mellett Békéscsabán nevezhető a „legerősebbnek" a hazai galambászok közössége, a Maros-parti városban közel negyvenen foglalkoznak az őshonos madarak tenyésztésével. Nemcsak kellemes időtöltésnek, de hasznos, a város számára profitot hozó tevékenységnek tartja a galambászatot az állatok tenyésztésével foglalkozó Sirokmán Zoltánná. Portájukon számos fajta mellett makói magasszálló keringőt is nevelnek. - Szerintem nem kis dolog, hogy a szabadidős elfoglaltságunkkal külföldi turistákat hozunk a városba. Úgy tapasztaljuk, kevés a hasonló, külföldiek érdeklődését is felkeltő rendezvény, amire nagy szüksége van városunknak, térségünknek - mondta a tenyésztő. I. SZ. Megváltozott munkaképességgel, hasznosan A bizalmas iratoktól a műanyagokig terjed a skála Az egész megyéből gyűjti a hulladékot a szeged-kiskundorozsmai cég Fotó: Miskolczi Róbert A hulladékmennyiség - papír, műanyag-végtelen, a hulladékgyűjtést, az újrafelhasználásra való előkészítést, és az újrahasznosítókhoz való eljuttatást végző cég kapacitása viszont véges. Az ötven megváltozott munkaképességű embert foglalkoztató dorozsmai Euró Rehab 2004 Bt. támogatókat keres. - Várható, hogy következő években akár a jelenleginek a két-háromszorosára növekszik országszerte, s a dél-alföldi régióban a műanyag- és papírhulladék mennyisége. A gyártó cégek ugyanis, állítsanak elő bármit, egyre inkább csak a csomagolás mikéntjében tudnak versenyezni egymással. Munka nélkül tehát egészen biztosan nem maradunk. Épp ellenkezőleg: ha továbbra is csak a jelenlegi kapacitásunkkal működhetünk, nem tudjuk a lehetőségeket kellően kihasználni - mondja Kátai Ferenc, az Euró Rehab 2004 Rehabilitációs Szolgáltató és Kereskedelmi Bt. környezetvédelmi szakértője. A cég papír-, illetve műanyaghulladék (főleg fólia) begyűjtésével, újrahasznosításra való előkészítésével, a hulladék hivatalos újrahasznosítóhoz való szállításával foglalkozik. A hivatalokban, intézményekben keletkező bizalmas iratok megsemmisítése is tevékenységi körébe tartozik, a megyei önkormányzatnál, a rendőrségnél, nyugdíjfolyósítónál, vállalkozásoknál létrejövő, aktualitásukat vesztett iratok ide érkeznek. Iratmegsemmisítő gép pár milliméter vékony szalagokká vágja a papírokat, s ilyen formában jutnak az újrafeldolgozóhoz, a papírgyárakhoz. Nagyáruházaktól kartonpapír érkezik, ugyancsak nagy tételben, a műanyagfólia-hulladékot növénytermesztők „termelik". Papírból évente mintegy két-háromszáz tonnát, fóliából ötszáz tonnát gyűjt be a cég, a megyéből, és a dél-alföldi régió más területeiről is. Ötvenkét munkavállalót foglalkoztat jelenleg a vállalkozás, s két ember kivételével mindegyikük megváltozott munkaképességű. - Egy munkatársunk százszázalékos rokkant volt. Neki is sikerült feladatot találnunk, papírt válogatott - mondja Komáromi László ügyvezető. Minél nagyobb fokban módosult valakinek a munkavégző-képessége, annál inkább rászorul arra, hogy - bármily csekély mértékben foglalkoztassák, így továbbra is a társadalom hasznos tagjának érezheti magát. Am a nagyobb mértékben megváltozott munkaképességűek már nem biztos, hogy ki tudják termelni azt az összeget, amenynyibe foglalkoztatásuk kerül. Bár a cég az előírások szerinti normatív támogatásban részesül alkalmazásukért, nemigen tud fejlődni. Pályázatokon csak február l-jétől indulhat az Euró Rehab, akkor tölti be fönnállásának első évét. Minden támogatást örömmel fogad, s együttműködne más, környezeti problémák megoldásán dolgozó, illetve megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatóvállalkozásokkal is. - Ha csak egyetlen targoncát be tudnánk záros határidőn belül szerezni, már az is segítség lenne - hívja föl a figyelmet az ügyvezető. A szállítójárműparkot éppúgy bővíteni kellene, mint a beérkezett hulladék tárolására szolgáló területet. A bővítést nehezíti, hogy Szegeden nagyon drágák a bérleti díjak. A jelenleginél több hulladékot nemigen tud tárolni a cég a dorozsmai telephelyen. Holott a hulladékmennyiség - sajnos - végtelen. ECS.