Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-29 / 303. szám

SZERDA, 2004. DECEMBER 29. •AKTUÁLIS«» 3 A mentőhelikopter sem segített volna Égési sérüléseibe halt bele a szentesi tanárnő Folytatás az 1. oldalról Még aznap, kora este érdeklőd­tünk a Honvédkórház osztályve­zető főorvosától, Szűcs Andrástól a szentesi tanárnő állapotáról. Addig azonban még nem érke­zett fel a mentő Budapestre. A fő­orvos azonban a szentesi kollégá­ja diagnózisára hivatkozva ­anélkül, hogy látta volna a bete­get - azt nyilatkozta: életveszé­lyes az állapota. A szentesi kórházban egyéb­ként mentőhelikoptert rendeltek az életveszélyben lévő tanárnő elszállítására, ám kiderült: a Dél-Alföldön még a nyáron meg­szűnt a légi mentés. Dr. Borzi Márta, a szentesi kórház főigaz­gatója lapunk megkeresésére úgy reagált, hogy a téma nem tarto­zik az intézményükre, azaz nem szakmai, hanem szállítási a kér­dés. Az elhunyt tanárnőnek az országos sajtó híradásaitól alapo­san felzaklatott testvére annyit mondott lapunknak: az orvosok mindent megtettek Szentesen és Budapesten is sérült hozzátarto­zójáért, s ezért köszönet jár ne­kik. O senkit nem hibáztat. Egyedül azt nem érti, hogy az emberi fájdalomból miért csinál­nak most szenzációt, hiszen több mint egy hónapja halt meg a nővére. Titkok kórháza 1 A médiában fölröppent hírek kapcsán kerestük meg a szentesi kórházat, hogy pontos információkat szerezzünk a szerencsétlen asszony halálának körülményeiről és okairól. Az intézmény igaz­gatónője ez elől elzárkózott, és beosztottainak sem engedélyezte, hogy tájékoztassanak bennünket. Az eset legalábbis furcsa, hi­szen a kórházak is azon intézmények sorába tartoznak, amelyek munkáját a bizalom tükrében ítélik meg. Márpedig a bizalom csorbítására a legalkalmatosabb eszköz a titkolózás. Az ilyen döntések, amelyek korlátozzák a nyilvánosságot, mindennél töb­bet árthatnak egy intézménynek. Nem véletlen, hogy amikor megkérdeztük az ügyben a fenntartó szerv vezetőjét, Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke egyértelműen úgy foglalt állást, hogy a kórház vezetőjének informálnia kell a sajtót. Nem az új­ságírót, hanem a nyilvánosságot, amelyet adott esetben kollé­gánk képviselt. SZ. I. A Honvédkórház égési osztá­lyának vezető főorvosa, Szűcs András lapunknak azt nyilatkoz­ta tegnap: fontos, hogy az első 24 órában hogyan kezdik el a beteg folyadékpótlását, a sokktalaní­tást. Szentesen mindenben jól jártak el. Szűcs főorvos szerint az, hogy helikopterrel vagy men­tőautóval szállították hozzájuk a beteget, teljesen lényegtelen. Nem azért halt meg a szentesi beteg, mert nem mentőhelikop­terrel hozták fel - állította Szűcs főorvos, hozzátéve: azért halálo­zott el, mert olyan súlyos volt az állapota. Egyébként akkor is el­hunyt volna, ha a Honvédkórház égési osztálya a szentesi egész­ségügyi intézményben működik. A budapesti osztályvezető főor­vos szerint a konkrét esettől füg­getlenül nem lenne baj, ha min­den megyeszékhelyen, így Szege­den is, legalább két mentőheli­kopterüzemelne. BALÁZSI IRÉN Tavasszal megindulhat a légi mentés a dél-alföldi régióban Augusztus elseje óta nincs légi mentés a dél-alföldi régióban, ami három megye 1 millió 400 ezer lakóját érintő probléma. A helikoptert addig a Mentés a Jövőért Ala­pítvány működtette, ám öt év után nem kapott több pénzt erre a célra az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól |OEP). A lé­gi és a földi mentést minden más régióban az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el, és az egészségbiztosító illetékese akko­riban úgy nyilatkozott: amennyiben a mentőszolgálat a Dél-Alföldön még nem tudja biztosítani a helikopter működteté­sét, úgy ismételten megkötik a szerződést az alapítvánnyal, hiszen az nem fordulhat elő, hogy a régió ellátatlanul maradjon. Az­óta öt hónap telt el, ám a problémát nem orvosolták: a régióban azóta sincs légi mentés. Gyórfi Pál, az OMSZ szóvivője elmondta: augusztus óta az érintett területen pluszeset­kocsit állítottak szolgálatba a mentőkapaci­tás szinten tartása érdekében. A jelenlegi öt légibázis - Budapest, Miskolc, Debrecen, Ba­latonfüred és Pécs - mellett pedig terveznek egy hatodikat is, Szegeden, amelyhez „az üzembentartói közbeszerzési eljárás lefolyta­tása, valamint a működés finanszírozásának OEP általi biztosítása szükséges". Úgy fogal­mazott: reményeik szerint a dél-alföldi légi mentés 2005 első negyedévében megindul­hat. Hogy a mentőhelikopter hiánya és a szen­tesi asszony halála között van-e összefüggés, azt Bartha László szegedi országgyűlési kép­viselő szerint nem lehet tudni. A parlament A mentőhelikopter megjelenése gyakran áldásnak bizonyult DMÍDV-fotó egészségügyi bizottságának fideszes tagja szerint viszont az szinte biztos, hogy a régió lefedetlensége miatt lesznek halálesetek. A szegedi politikus elmondta: néhány hónapja az egyik ülésükön jelen volt a mentőszolgálat vezetője, és akkor arra a kérdésre, hogy Sze­ged és térsége mikor kapja vissza a mentőhe­likoptert, azt a választ kapták, hogy országos tendert írnak ki az ügyben. T.K. Az ÁSZ-hoz fordul a megyei ellenzék Folytatás az 1. oldalról A pénzügyi bizottság döntését Gazdag János, a PEB elnöke az ülésen jelentette be. Ádók János ekkor azt mondta, a vezetés to­vábbra is úgy szeretne gazdálkod­ni, ahogyan eddig, a többletbevé­teleinek egy részét igyekszik eltit­kolni a közgyűlés elől, s ezzel operál. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a makói kórház hosszú ideje előirányzat nélkül működik, ami nem szabályos. Szirbik Imre fi­gyelmeztetett, technikai kérdés, mi a forrása a kölcsönnek, a kér­dés inkább az, a kétszázmilliót végleg odaadják-e. O ezt támo­gatná. Hozzátette: olyan ez az el­dugott pénz, amit az ellenzék gyakran emleget, mint a Jeti: mindenki beszél róla, de még senki sem látta. Gazdag János is azt mondta, nincsen semmiféle JUTALOM A CSATA VEGEN Az ülésen kellett dönteni Frank József elnök jutalmáról Is. Többen - így Ko­vács Kálmán, Nagy Sándor, Mikulán László is - nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy idén másodszor bruttó 1 millió 575 ezer forinttal díjazza a megye a vezetőjét. Az előterjesztő, Piri József azonban úgy vélte, a nehéz körülmények ellenére megfelelően működött az önkormányzat, s főbenjáró hibát nem vétett az elnök. Húsz igen szavazattal, hét nem és három tartóz­kodás mellett Frank megkapta a jutalmat. dugi pénz. Viszont a jövő év végé­re a kórház pénzügyi egyensúlya rendbe jöhet. Az intézmény részt vehet az 5,5 milliárd forintos konszolidációs programban is. Az ellenzékiek azonban azt mondták, ebben nem szabad re­ménykedni. A térségi frakció tag­ja, Piri József arra volt kíváncsi, miért nem azt a technikát alkal­mazza a megyei önkormányzat, amit a többi önkormányzat az in­tézményfinanszírozásban. Nóg­rádi Zoltán is megkérdezte a könyvvizsgálótól, szabályos-e az, hogy előirányzat nélkül műkö­dött a makói kórház. Úgy tűnt, megegyezés születik Marosvári Attila, Szirbik Imre és Nógrádi Zoltán hozzászólásai nyomán. A szünet után Gazdag János két­száztízmilliós hitel fölvételére tett javaslatot, ami továbbgondo­lása volt Ádók kérésének. Nógrá­di azonban bejelentette: csak az Ádók János-féle módosító javas­latról szabad szavazni az szmsz szerint, mert az időben érkezett. Ez azonban nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Az ellenzék ezután nem voksolt Gazdag javaslatára, így az is elbu­kott. Nógrádi bejelentette: az Ál­lami Számvevőszékhez és a köz­igazgatási hivatalhoz fordulnak az észlelt szabálytalanságok mi­att. A kormányoldalon többen fe­lelőtlennek nevezték az ellenzék hozzáállását. Frank József elnök lapunknak azt mondta, január­ban teszik tisztába a kölcsön ügyét, s akkor derül ki, hogyan is áll tulajdonképpen a makói kór­ház. Hozzátette: a kompromisz­szumhoz két fél kell, s szerinte nem rajta múlott, hogy nem sike­rült megegyezni. BAKOS ANDRÁS Propeller a mentőn BÁTYI ZOLTÁN Több orvos is állítja: azt a szentesi asszonyt, aki nemrégiben szenvedett súlyos égési sérüléseket, akkor sem lehetett volna életben tartani, ha mentőhelikopter szállítja az ország legjobban felszerelt kórházába. Mások úgy vélekednek: a helikopter igenis életet menthetett volna. És persze olyan is akad, aki ebben a vitá­ban egyelőre nem kíván állást foglalni, csak minden részletre ki­terjedő vizsgálat után mondana véleményt. Hogy lesz-e egyáltalán behatóbb vizsgálódás, s az milyen ered­ménnyel zárul majd, ma még nem jósolható meg. Ám azt bizto­san állíthatjuk: megérdemelne egy sokrétű kutakodást, vajon ki felelős azért, hogy az ország déli régiója, ahol közel másfél millió ember él, miként maradhatott mentőhelikopter nélkül, immár hónapok óta. Ugyanis a XXL század elején, amikor az orvostudo­mány már oly csodákra képes, hogy az egyszerű halandó csak ka­lapot emelve tiszteleg a súlyos, netán életveszélyes sérüléseket elszenvedőket megmentő orvosok előtt, egészen megdöbbentő, ha azért kell valakiről lemondani, mert késve érkezik a segítség. Jómagam azt is elkeserítönek tartom, hogy miközben az egész­ségügyi reform irányáról, tartalmáról, szükségességéről és árnyol­dalairól évtizedek óta zajlanak a meddő viták (mert hát elméleti­leg mi aztán tudjuk a hangsúlyt fektetni a reformokra), az ország­ban mindössze öt mentőhelikopteres légibázis üzemel. Ez pedig azt mutatja, a gyakorlatban sokkal kevesebb eredményt érünk el. Bevallom, fogalmam sincs, hogy egy mentőhelikopter fenntartása pontosan mekkora pénzeket emésztene fel. De azt tudom, hogy Ma­gyarországon ennél jóval nagyobb összegek is tűntek már el úgy. hogy még bottal sem tudtuk ütni a nyomát. Es tudom: hazánk déli régiója, ahol hatalmas forgalmú utak találkoznak, ahol a balesetek száma egyre nő-s bizony annak is megvan az esélye, hogy ebben a forgalmi káoszban akár nagyobb tragédiák is előforduljanak - egy helikopteren spórolni nem csupán felelőtlenség. Én inkább bűnnek nevezném ezt. Hogy aztán a Dél-Alföld mikor kapja vissza helikopterét -Az Orszá­gos Mentőszolgálat illetékese úgy fogalmazott: reményei szerint 2005 első negyedévében már pöröghet a propeller. Az itt élők reményei sze­rint addig nem is lesz szükség az életet mentőhelikopterre. így aztán a mentőhelikopteres szolgáltatást megszüntetök közül senkinek sem kell majd egy olyan anya szemébe nézni, aki azért veszítette el gyer­mekét, mert az illetékes urak még azon tanakodtak, a közbeszerzési eljárás hirdetményének melyik sarkára is üssék a pecsétet. Arccal és pénztárcával a következő ünnepek felé Az áruházakban már szilveszter van Már minden áruházban a be­járat közelébe pakolták a pezs­gősládákat, ami egyértelmű jele a szilveszteri készülődésnek. A virsli is a fő helyre került a hűtőpultokban, egyes üzletek­ben hegyekben áll. Az árak vál­tozóak, tételenként 50-100 fo­rintot takaríthatunk meg, ha célirányosan vásárolunk. A délelőtti csúcsban sikerült teg­nap körsétát tennünk Szegeden, azt kutatva, vajon hol érdemes bevásárolnunk szilveszterre, ha nagy társaságot várunk Az össz­kép vegyes: ahol a virsli olcsóbb, ott a pezsgő kerül többe, ráadásul roppant nehéz eligazodni a jel­lemzően 9-esre végződő szám­dzsungelben. A Tescóban a BB-pezsgők 469, míg a Törley márkájúak 539 fo­rintba kerülnek, és már a bejárat mellől vásárlásra csábítják a be­térőket. Ugyanitt hűtőpultot is elhelyeztek a kereskedők az elő­recsomagolt virsli számára, a juhbelesért azonban át kell vere­kedni magunkat az olcsó dzsekik és télikabátok kupacain. Van mellesleg Tesco gazdaságos ba­romfivirsli is elképesztően ol­csón, de annak tudatosan nem vetjük össze az árát másokéval. Denutz Györgyné éppen három csomag, vagyis durván három ki­ló virslit tett a kosarába; mint mondta, ugyan egyedül lesz az ünnepek alatt, de az unokáknak tartalékolnia kell. A műbeles virslit leszámítva mellesleg szin­te fillérre megegyezik a Tesco és a Cora árjegyzéke: úgy tűnik, a ve­vök kegyeiért a multik tökéletes szinkronban vetekszenek. Nagy csalódás a Lidi kínálata, ahol is az összehasonlításra kije­lölt termékek közül egy sem kap­ható. Pezsgőből egy német már­kát ajánlanak elképesztően ol­csón, 249 forintért, virsliből pe­dig csak az úgynevezett roppa­nósnak bukkantunk a nyomára. A szomszédos, Makkosházi kör­úti Coop Áruházban viszont van minden, mi szemnek és szájnak ingere. Törley 599, BB 559 forin­tért, a kétfajta virsli 489-849 fo­rintba kerül, de a kínálatban leg­alább hatféle szerepel. Ottjár­tunkkor Berta Albertné barátko­zott az árakkal, és elmondta, a vásárlást az utolsó napra hagyja, hiszen ott lakik a szomszédban, bármikor átugorhat. Kmetyó ]ó­zsefné - aki a férjével kettesben tölti majd a szilvesztert - a gye­rekpezsgőket is nézegette, gon­dolva az unokájára is. A Szilléri sugárúti Sparban virsliből hétfélét kínálnak, közü­lük több termék akciós - sokan vásároltak is belőlük tegnap. A műbeles ára 499, a juhbelesé 859 forint, a pezsgők közül pedig eb­ben a szupermarketben is a Tör­ley a drágább: 549 forint, szem­ben a BB 459 forintos árával. F.K. VUtSLt ES PEZSGÓARAK A MEGYEBEN (Ft) Műbeles virsli (kg) Juhbeles virsli (kg) Törley-pezsgők BB-pezsgők COOP 489 849 599 559 CORA 299 749 539 469 ubi ­­­­SPAR 499 859 549 459 TESCO 579 749 539 469

Next

/
Thumbnails
Contents