Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-28 / 302. szám

KEDD, 2004, DECEMBER 28. • MEGYEI TŰKOR« 7 A hónap könyve: Mindentudás Egyeteme A magyar oktatás és köznevelés kategóriában Prima Primissima díjjal jutalmazott Mindentudás Egyeteme előadássorozat nyom­tatott változatát ajánlja az olva­sóknak decemberben a szegedi Somogyi-könyvtár. Van-e két teljesen egyforma em­ber? Félnünk kell-e a nukleáris energiától? Káros lehet-e a túl­zott tisztaság otthonunkban? Olyan kérdések ezek, amelyek mindannyiunkat foglalkoztat­nak. Szeretnénk választ kapni rájuk, persze úgy, hogy meg is értsük a magyarázatokat. Most végre lehetőségünk van erre! A Mindentudás Egyeteme ugyanis egy olyan ismeretátadási kísérlet, amely egyesíti a magyar tudományos ismeretterjesztés hagyományait (gondoljunk csak a televíziózás hőskorában „isme­retterjesztő" Öveges Józsefre) a nemzetközi tapasztalatokkal és a legkorszerűbb kommunikációs médiumok alkalmazásával. Telt házas előadások, népsze­rű televíziós és rádiós sorozat, újságok és hetilapok állandó ro­vata, napi többezres látogatott­ságú internetes portál (www.mindentudas.hu), a fel­nőtt lakosság közel felét elérő is­mertség és körükben igen ma­gas tetszési index, társasági té­ma - joggal hihetnénk, napja­inkban inkább egy „trendi" talk­vagy reality show, vetélkedő, szappanopera, politikai akció­zás érheti el mindezt, mint egy komoly, tudományos, ismeret­átadó program. Mégis ez törté­nik Magyarországon 2002 szep­tembere óta, azóta, hogy elin­dult a Mindentudás Egyeteme előadássorozat, amely a korsze­rű ismeretterjesztés iskolapél­dája. A legkülönbözőbb tudo­mányterületek - fizika, kémia, biológia, csillagászat, űrkutatás, orvostudomány, történettudo­mány, szociológia, művészettör­ténet stb. - meghatározó szemé­lyiségei tartottak és tartanak előadásokat az adott szakterület jellemzőiről, az elméleti kutatá­sok és a gyakorlati felhasználás összefüggéseiről. Az előadók megmutatták, hogy a 21. század tudósaira nem jellemző az ele­fántcsonttoronyba való bezárkó­zás. Bebizonyították, hogy képe­sek nemzetközi színvonalon, mégis közérthető nyelven, min­denki számára hozzáférhetővé tenni saját tudományuk ered­ményeit. És a közönség is bizo­nyított: hétről hétre megtöltötte az előadótermet, százezrek néz­ték a televíziós közvetítéseket és milliók töltötték le a honlapról az előadásokat. Az előadások anyagából könyvsorozat készült, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelenő kötetek az előadások gazdagon illusztrált, szerkesztett változa­tát tartalmazzák. „A tudás legyen közkincs! ­ezen elv jegyében indítottuk út­jára a példátlanul sikeressé vált Mindentudás Egyetemét" - írja Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke a könyv ajánlásában. A szerkesztők eddig három kö­tetben adták ki az elhangzotta­kat - hiszen a szó elszáll, az írás megmarad. A nyomtatott válto­zat tartalmazza az előadók rövid, tömör, fényképes bemutatását; az élő előadásban elhangzottak kiegészültek a weben publikált írásos szövegekkel; kötetenként csaknem 400, részben újraraj­zolt táblázatot és színes illuszt­rációkat; a szövegben jelölt szak­kifejezések rövid magyarázatait; a lapok margóin válogatott szak­irodalmi ajánlást és bibliográfiát; angol nyelvű összefoglalásokat a kötetek végén; valamint külön név- és tárgymutatót. DOBOSNÉ BREZOVSZKY ANIKÓ Hetvenöt éves a csongrádi színházcsináló, Posta tanár úr Hol úton, hol útban volt Posta István neve hallatán a csongrádiaknak a színház jut eszébe - nem véletlenül. A het­venötödik életévében járó nyu­galmazott gimnáziumi tanár komédiás, rendező és skribler egy személyben. A pusztamér­gesi szülőháztól hosszú út ve­zetett a Tisza-parti városig, ahol - mint életének minden állo­másán - színházat teremtett, s bölcsességével embert nevelt. Az ablakból integet, hogy beljebb lehet jönni. Ahogy elém botor­kál, jó házigazdaként itókával kí­nál. Topogását magyarázva kifa­kad: nehéz tudomásul venni a kényszerű helyben járást, hiszen egy emberöltővel ezelőtt még könnyedén, oxival tette maga elé a labdát. Labdarúgómúltja is em­lékezetes, de én a színházról kér­dezem. - Szülőfalumban volt egy apá­cazárda, ahol az élettől elzárkó­zott, a testi gyönyörűségtől meg­fosztott, fekete ruhás fiatal isko­lanővérek minden évben rendez­tek három-négy, úgynevezett moralitást. Ok ebben élték ki magukat, én meg - öt-hat éves fejjel - így szerettem bele a szín­házba. A középiskola után a bu­dapesti bölcsészkar magyar sza­kán tanultam tovább, ahol akkor olyan nagynevű talentumok ül­tek a katedrán, mint Hegedűs Géza vagy Benedek Marcell. Posta tanár úr kezdő pedagó­gusként az ötvenes évek elején egy Vas megyei faluban kötött ki. A számára új közösséget egy Dankó Pistáról szóló darab szín­padra állításával akarta összeko­vácsolni, a szombathelyi tanács azonban megvétózta az ötletet, és a híres muzsikus élete helyett a kollektivizálást jelölték meg kötelező témaként. A magát Könyv Ű totalitárius rendszerekről Az egybegyűjtött vészjelek Szegedi gondolkodók, totalitári­us rendszerekről (1935-1979) címmel jelentetett meg tanul­mánykötetet Tamasi Mihály a Bába Kiadónál. Bár most a lehető legtávolabb vagyunk bármiféle totalitárius rendszertől - a kötet minden időkben hasznos lehet. MUNKATÁRSUNKTÓL Történeti kutatómunkája során Tamasi Mihály megdöbbenve ta­pasztalta, Hogy a korszakkal fog­lalkozó feldolgozások teljesen fi­gyelmen kívül hagyták neves szegedi és a városhoz kötődő elő­relátó gondolkodók publikációit. Ekkor határozta el: megismerteti az érdeklődő közönséget ezekkel az írásokkal. Kik a szerzők? Pél­dául Bibó István, aki Szegeden született s a szegedi egyetemen is oktatott, a „legszögedibb szöge­di" Bálint Sándor, a néprajztu­dós, Halasy-Nagy József filozó­fiaprofesszor és Hamvas Endre csanádi püspök is. Az említett gondolkodók - hívja föl a figyel­met a szerző a kötet előszavában - mindig kiálltak a demokrácia ügye mellett, politikai megnyil­vánulásaikban, cikkeikben már akkor fölhívták a figyelmet a kommunista diktatúra jeleire, amikor az még csupán közelgett. Nagy Imre snagovi naplója a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiadványában Kinyílt a Nastase-dosszié Az 1956-os forradalom bukása után Snagovba internáltak följegyzéseiről, köztük Nagy Imre naplójáról is másolatot készített a román tit­kosszolgálat. Egy dossziét Nastase román mi­niszterelnök 2002-ben átadott Mcdgyessy Péter kormányfőnek. Az anyag földolgozásáról a Mú­zeumi kutatások Csongrád megyében című ki­adványban olvashatunk. MUNKATÁRSUNKTÓL Összesen ötven dosszié őrzi az 1956-os forradalom után a romániai Snagovba internáltak, köztük Nagy Imre naplóit, följegyzéseit, visszaemlékezése­it. Egy iratcsomó 2002-ben visszakerült Magyaror­szágra: Nastase román miniszterelnök adta át Mcdgyessy Péter kormányfőnek. A 210 oldalnyi dokumentumot Sipos József történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum egykori munkatársa, a bu­dapesti Nagy Imre Ház tudományos igazgatója dol­gozta föl. A tanulmány a Múzeumi kutatások Csongrád megyében című kiadványban olvasható - tájékoztatta lapunkat Medgyesi Konstantin, a múzeum sajtóreferense. A szövegből kiderül, hogy a családostól, felesé­gükkel és gyermekeikkel Snagovba hurcoltak nem érintkezhettek egymással. Azt mégis hagyták, hogy Posta Istvánnak hetven éve mindene a színház Fotó: Bíró Dániel skriblernek tituláló Posta István írt is egy, a téeszesítést görbe tü­körbe állító művet. Ennek és másnak köszönhetően rövid idő után Mezőtúrra irányították. - Az volt a spicc. Ötvenes évek, az értelmiség java Recskre kény­szerült, én meg egy mezőgazdasá­gi gépésztechnikum tanulóifjúsá­gával színpadra vittem a Hamle­tet, Schiller Ármány és szerel­mét, meg sok minden mást. Ahogy mesél, mintha játszana is egyfolytában. Gesztikulál, hangsúlyoz, szóról szóra idéz so­rokat, kérdez, magyaráz és tapin­tatosan okít. Némi kitérővel vé­gül visszatér a történelemhez. Hatévi ott-tartózkodás után ismét menni kellett: Puszta­mérges, a szülőfalu volt a ré­gi-új állomás. Aztán kis időre következett Ásotthalom, utána Makó, ahol valakinek ismét út­ban volt a színházszerető em­ber. Állami költségen Csong­rádra helyezünk - ígérték a jó­akarók, mígnem 168 forint 95 fillér felhasználásával, egy ágy, néhány párna és személyes tárgy kíséretében Posta István 1962-ben a Tisza partján kö­tött ki. - Hívtak ugyan máshová, de úgy éreztem, megtaláltam a leg­optimálisabb közeget. A nyolcva­nas évek elejére egy roppant te­hetséges társaság érett be, akik­kel Pécsett hatalmas sikereket értünk el a diákszínjátszó talál­kozón. Ott bemutathattuk a kol­lektivizálásból fogant darabo­mat. Akkor még lehetett csúfolni a rendszert, most már minek. Aki padlón van, azt nem ütjük, ugye. Hiába formálódott évről évre egyre jobbá a társulat, jött a rendszerváltás, és az emberek­ben totálisan szétcincált min­dent: a gondolkodást, az emberi tartást, a disztingválást. Csak a privatizációt lehetett minden­honnan hallani. Hosszú szünet után 1997-ben került elő a csongrádi színtársu­lat újraalakításának ötlete, amit végül egy telt házas Moliere-be­mutatóval koronázott meg a több generációt is fölvonultató társaság. A Magyar Királyban aratott siker miatt az előadást többször is meg kellett ismételni, mint ahogy azokat a keddi együttléteket is, amikor a keres­kedőből, pedagógusból, autósze­relőből, meg ki tudja még kikből összeverbuválódott csapat neki­állt próbálni. - Ami most van ebben az or­szágban, színházi hasonlattal él­ve, süllyesztő. Sokat szoktam magamban őrlődni rajta, a fiam előtt letagadom, a többieket csi­títom, hogy ne lovalják bele ma­gukat. Néha Gárdonyi jut eszembe, aki azt írta az Egri csil­lagokban: két magyar még vala­hogy el tud lenni, de három már nem. Végül kabátot vesz, és udvaria­san kikísér. Búcsúzóul még ér­deklődik, hogy mivel is jöttem. Mikor felelek, felvilágosít, hon­nan is ered autóm márkájának a neve. B. D. Ezt megelőzően a náci, fasiszta, szélsőjobboldali diktatúrákat is elítélték. A könyv Erdei Ferenc diktatúrákkal foglalkozó írásait is elemzi, s további szerzők írásai szintén szerepelnek a kötetben. E gondolkodók munkásságát a totalitárius rendszerek bírálatá­val az vezette, hogy olyan fejlődé­si utat találjanak az országnak, amely megfelel viszonyainknak, a magyar nép érdekeinek. Mai társadalmunktól mi sem áll tá­volabb, mint a totalitárius rend­szerek jellemzői - ugyanakkor a könyv, mint egybegyűjtött vész­jelek kötete, minden időkben hasznos lehet. jegyzeteket, naplót, visszaemlékezéseket írjanak. Természetesen oka volt az engedékenységnek: a kéziratokat titokban mikrofilmre vették, románra fordították, s a másolatokat az állambiztonsági ar­chívumokba zárták. Furcsa módon, éppen ennek köszönhetjük, hogy az anyag megmaradt. Sipos József fölhívja a figyelmet, hogy a „Nasta­se-dosszién" kívül még 49 másik iratcsomó is léte­zik, hasonló tartalommal. A román miniszterel­nök két éve megígérte, hogy a többi anyaghoz is hozzáférhetnek majd a kutatók. Fókuszban a növekedés a Budapest Banknál Interjú Plank Gáborral, a bank vállalati üzletágának vezetőjével Plank Gábor vállalati üzle tágvezető - Néhány hónapja vette át a Budapest Bank vállalati üzlet­ágának irányítását. Mennyi­ben változik az új menedzs­ment stratégiája az előzőhöz képest? - A Budapest Bank az elmúlt években megkezdett üzleti stra­tégiának megfelelően továbbra is a kis- és középvállalatokra ossz pontosítja figyelmét. A változás a piaci megközelítésben van; ugyanis az induló mikro-vállalkozások körében szeretnénk tovább erősíteni jelenlétünket, ezáltal már a megalakulástól kezdve ki tudjuk szolgálni a vállalkozói ügyfélkór pénzügyi igényeit. Ami a termékek, szolgáltatá­sok tartalmát, változását illeti az elmúlt néhány év egyrészt választ adott arra a kérdésre, miszerint az Internet nem fogja kiváltani a személyes kapcsolat igényét még középtávon sem. Mára egyértelművé vált, hogy az úgytelek megszerzéséhez és kiszolgálásához nélkülözhetetlen a fizikai jelenlét, így az új menedzsment idén ősszel erőteljes hálózatfejlesztési programot indított el. Célunk, hogy az elkövetkező három évben több mint duplájára növeljük értékesítési hálózatunkat. 2005-ben 15 fiók és 20 hitelpont megnyitását tervezzük. A következő 3 évben 60 százalékos részesedésnövekedést várunk a vállalati piacon, melynek eredményeként a jelenlegi vállalati ügyfélszám várhatóan két és félszere­sére bővül. Stratégiánkban továbbra is kiemelt szerepet szánunk a hazai és európai uniós támogatott hitelek közve­títésének, amelyben a Budapest Bank az elmúlt közel tíz évben kimagasló eredményetet ért el. A Budapest Bank közreműködésével benyújtott pályázatok jelentős részét jóváhagyták, és ez a bankok közötti összehasonlításban Is kiemelkedő eredmény. Ennél is fontosabb azonban, hogy a támogatásokkal megvalósított fejlesztések, beruházások révén egyre nagyobb ügyfélkörünk tesz szert a jövőben nélkülözhetetlen tapasztalatokra a külön­böző forrásbevonási lehetőségek területén. Melyek az üzletág vezető termékei és szolgáltatá­sai? Miben különböznek ezek a versenytársakéitól? - A vezető termékek között található az Origó számla vezetési csomag, melyet az új számlát nyitó ügyfeleknek ajánlunk. Eddig is nagyon sok újonnan alakult vállalkozás választotta ezt a csomagot, majd növekedésével párhuzamosan átlépett bővebb szol­gáltatási tartalommal rendelkező csomagra. Elektronikus banki szolgáltatások terén is tovább erősítünk. Januárban jelenünk meg üzleti terminálunk kibővített szolgáltatásaival. Az új elemek a posta­csekk, betétlekötés és rulírozó hitel elektronikus elérhetőséggel. Piacvezető innovatív termékünk a Mobilbank"® Extra a vállalti ügytélkör számára is elér­hető, melynek segítsegével mobiltelefonon keresztül indíthatók a banki tranzakciók Az elmúlt két évben szerzett tapasztalatokra építve intenzív növekedést tervezünk a kockázatvállalási termékek csoportjában is. Minden negyedévben meg fogunk jelenni teljesen új vagy jelentős mértékben a piaci igényekhez igazított finanszírozási megoldásokkal. Mit tervez az üzletág versenyképességének további javítása érdekében a jövőben? Hogyan tud az üzletág új ügyteleket szerezni? - A fiókhálózat fejlesztésével, valamint az Induló és már működő kis és középvállalkozások igényeihez igazított, kedvező feltételekkel igénybe vehető szolgál­tatás csomagokkal szeretnénk jelentős számban növelni ügyfélkörünket. Szintén jelentós növekedési lehetőség rejlik a lakossági és vállalati ügyfélkör közötti keresztértékesitésben. Mik voltak a 2004. év legnagyobb sikerei az üzletág szómára? - A vállalati üzletág a tervet meghaladó eredménnyel fogja zárni a 2004. évet. Célunk az volt, hogy az év végére elérjük a 200 milliárd forintos kihelyezett állományt. Időarányosan teljesítettük a tervet, ami komoly növekedést jelent 2004-re vonatkozóan Továbbra is nagyon jól teljesítenek számlacsomag termékeink, amelyekkel piacvezetők vagyunk. Jövő évben tovább kívánjuk erősíteni a növekedés ütemét mind a finanszírozás mind az ügyfélszám területén. A Budapest Bank csoport tulajdonosai 2005-2007-es időszakra egy, az elmúlt 3-5 évhez képest jóval erőteljesebb növekedést megcélzó üzleti tervet fogadtak el. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents