Délmagyarország, 2004. december (94. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-27 / 301. szám

SIKER, ÉRTÉK ÉS GAZDASÁG MINDEN HÉTFŐN PÉNZ BESZEL NAPI MELLEKLETEK Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA SZERKESZTI: FÁBIÁN GYÖRGY ÉS HEGEDŰS SZABOLCS • 2004. DECEMBER 27. WWW.DELMAGYAR.HU Jövedelmek 2004-ben Többet költünk, ezzel szem­ben kevesebbet keresünk, mint egy évvel ezelőtt - ez derül ki a FigyelőNet év végi összegzéséből. Évek óta példátlan módon idén először több hónapon keresztül csökkent a magyar lakosság reálbére - írja a Fi­gyelőNet internetes portál. Ugyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyelőre csak az októberi adatokat hozta nyil­vánosságra, de az már látszik, hogy az elmúlt év nem tett jót a reálbéreknek. Vagyis a tavaly év végén nagy nehezen ki­izzadott minimálbér-emelés nem hozta meg a hatását. Az elmúlt tizenkét hónapban ugyanis összesen 0,4 száza­lékkal ért kevesebb a kifizetett bér, mint korábban. Mindezt úgy, hogy a nominális nettó bérek 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A trend év végére ugyan min­denki szerint megváltozni lát­szik, de egyelőre csak pislákol a fény az alagút végén. Messze menő következteté­seket ugyan nem lehet levon­ni, de mindezek ellenére tö­retlen a magyar lakosság köl­tekezési hajlandósága. Ugyan­is ez idő alatt 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forga­lom, s ebben még nincs benne a karácsonyi vásárlásdömping következtében megugró ke­reslet. Az első tíz hónapban a brut­tó nominális átlagkereset a teljes nemzetgazdaságban 7,6 százalékkal, a versenyszférá­ban 9,3 százalékkal, a költ­ségvetési területen 4,7 száza­lékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. De vál­tozott a nemzetgazdasági lét­szám is, és az alkalmazásban állók száma összesen 2 millió 793 ezer volt 2004. január-ok­tóber időszakban, ez 0,9 szá­zalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A versenyszférában az év első háromnegyedében 1,5 százalékkal nőtt a létszám, míg a költségvetési szférában 1,1 százalékos létszámcsökke­nést könyvelhettek el. Az adatokban több érdekes­séget is felfedezhetünk, mivel az alkalmazásban állók nem azonosak a foglalkoztatottak­kal - számuk 3,915 millió, míg az alkalmazásban állók száma mindössze 2,793 millió. így valójában többen folytatnak kereső tevékenységet, mint ahányan alkalmazottként be­kerülnek a statisztikákba, és többeknek is van elkölthető jövedelmük. Amit híven jelez az elmúlt év növekvő kiske­reskedelmi forgalma is. A foglalkoztatottak 3,915 milliós létszáma gyakorlati­lag stagnáltaz elmúlt év alatt. Míg a munkanélküliek száma több mint 18 ezerrel, 255 ezerre nőtt az egy évvel ko­rábbiakhoz képest. Arányuk július óta változatlan, és fél százalékponttal haladja meg az egy évvel korábbi állapo­tot, azaz 6,1 százalékon áll. Ugyanakkor kedvező tenden­cia lehet, hogy az elmúlt há­rom hónapban mindössze ezer fővel nőtt a munkanél­küliek száma. Negyedével visszaesett idén a tejtermelés BUDAPEST (MTI) A tejágazat idei árbevétele 180-200 milliárd forint lesz, mintegy 15-20 százalékkal kevesebb a múlt évinél - mondta Kiss Pál István, a Tej Terméktanács elnöke a szervezet évzáró sajtótájékoztatóján. A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar tejtermelők az ország uniós kvótájának csak a 75 százalékát tudják kihasználni, ami 1,5 milliárd literes éves előállítást jelent pillanatnyilag. Ennek okát a termelés folyamatos csökkenésében az uniós csatlakozást követő árzu­hanásban jelölte meg a szakember. A terméktanács elnöke szerint az idén rendkívül hektikus volt a piac, amit az Is mutat, hogy volt olyan időszak, amikor a tejért 56-57 forintot fizettek a felvásárlók literenként, mostanra azonban sta­bilizálódott a helyzet, és 65-66 forintért veszik át literenként a tejet a termelőktől. Ugyanakkor Magyarországon megjelentek a környező országokból származó tejtermékek, elsősorban Lengyel-, illetve Csehországból és Szlovákiából. Ezt az Importmennyiséget nem méri senki, ám hogy létezik, azt onnan lehet tudni, hogy a magyar tejtermelés csökkené­se ellenére a magyar emberek tejfogyasztása 2-3 százalékkal emel­kedett a múlt évhez képest - mondta a terméktanács elnöke. Jelen­leg Magyarországon egy ember évente 150-160 liter tejet fogyaszt. Emellett a tejtermelők egy része Olaszországba is szállít nyers­anyagot, ez a terméktanács vezetője szerint a teljes magyar tejtermelésnek 4-5 százaléka, mintegy 70 millió liter. A piaci nehézségek miatt sok tejtermelő hagyott fel tevé­kenységével, jelenleg mintegy 210 ezer tehén van Magyarországon, 20 ezerrel kevesebb az előző évinél - tájékoztatta az újságírókat Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese. Emellett a tejtermelők közül többen nem tudtak eleget tenni az EU által megkövetelt környezetvédelmi előírásoknak sem, továbbá az állam Is kivonult a tejpiaci szabályozásból. Ennek eredménye az lett, hogy folyamatosan csökken a magyar tejtermelés, és Istvánfalvi Miklós nem tartja kizártnak, hogy amennyiben e folyamatot nem fordítják meg, úgy jövőre akár 1,4 milliárd literre is visszaeshet a termelés. NEM MINDEN KERESKEDŐNEK ÉRI MEG A KÉSZPÉNZKÍMÉLŐ MEGOLDÁS Drága és lassú a bankkártyás fizetés dílmmjsfflorsmg A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG DtUUÁG kommunikációs partnere a T-Mobiie Rt. A nagyobb áruházláncok mindenhol elfogadják a bankkártyát Hiába kapcsolódik szinte min­den lakossági folyószámlához bankkártya is, vásárláskor sok helyen nem használhatjuk ki a készpénzkímélő fizetés lehető­ségét. így aztán marad a bank­automata előtti sorban állás. Nagy értékű vásárlások alkal­mával sokan szeretik, ha nem kell magukkal készpénzt vin­niük, csak a kártyájukat. Ese­tenként nem is éri meg a pénzfelvétel, hiszen több bank is nyújt kedvezményt a nem készpénzzel való fizetéskor. A bankkártyás vásárlások száma évente 5-6 százalékkal nő. A fizetésnek ez a módja azon­ban nem minden kereskedő­nek kedvező. Nekik bizonyos jutalékot (általában 1-4 száza­lékot) kell fizetniük a vásárlás értéke után, vagyis a velük szerződő, a terminált kihelyező bank ennyit von le a kártyás forgalomból tőlük - a nagyobb forgalmúaktól kevesebbet, a kicsiktől többet. Emellett nem is jutnak hozzá azonnal a pén­zükhöz, hiszen a tranzakció egy-két napot vesz igénybe. Á nagyobb áruházláncok ­akár magyar, akár külföldi kézben vannak - gyakorlatilag mindenhol elfogadják a kis plasztiklapot, ezt a vásárlói kereslet is indokolja. Viszont a legújabb, igen nagy forgalmat bonyolító Lidi egyetlen egy­ségében sem lehet kártyával fizetni, de hogy miért, arról az ünnepi szabadságolások mi­att nem kaptunk információt. A CBA Alföld diszkontháló­zat nem üzemeltetője az e né­ven működő üzleteknek, csu­pán termékekkel látja el azo­kat. A boltok közül csak a ki­sebbekben kell készpénzzel fi­zetni, a nagyobb áruházak el­fogadják a kártyát is. A szegedi Media Marktban már három éve van lehetőség arra, hogy a gyakran nagy értékű műszaki cikkek vásárlásakor ne kelljen készpénzzel fizetnünk. Az ed­dig saját kibocsátású kártyát alkalmazó Metró is a közel­múltban döntött a népsze­rűbb lapocska mellett - a nem kis vásárlói nyomás hatására. Az üzletlánc a jövő évtől ter­vezi a rendszer bevezetését. A nagyobb üzletek gyakran panaszkodnak egyébként a kártyás fizetési lassúságára is, ami miatt meghosszabbodhat­nak a pénztároknál álló sorok. Az engedélyezési procedúra akár több percig is eltart. A fize­tést már az is meggyorsíthatná, ha a kártya tulajdonosának nem kellene minden esetben aláírnia a bizonylatot. Ez is a magyar kártyaelfogadás - ban­kok által megkövetelt - sajátos vonása. Külföldön általában elegendő a PIN kód beütése. A szegedi Belváros kiskeres­kedőinek véleménye egészen eltér egymástól. Az olyan üzle­tekben, ahol hagyományosan nagyobb értékű vásárlásokat bonyolítanak - például ékszer­vagy cipőboltban -, természe­tesen megtalálható a kártyale­húzó készülék. Egyes helyeken a nyitás óta használják a fize­tésnek ezt a módját, a vásárlók nem kis megelégedésére. Az egyik üzletben elmondták: nem egyszer fordult már elő, hogy a vevő mielőtt körülnézett, meg­kérdezte, fizethet-e kártyával. Itt a fizetések tetemes része nem is készpénzben zajlik. Van olyan tulajdonos is, aki­nek nem éri meg a leolvasó tele­pítése. A néhány száz forintos vásárlások tranzakciójának költsége elég jelentős terhet ró­na az üzletre, emellett technikai problémák is előfordulhatnak. Persze ezeket a kiadásokat rá le­hetne terhelni a vevőre is, de ez bevételkieséssel járna. Jobb híján legtöbb esetben te­hát a bankkártyák helyett ma­radnak a bankók és az érmék. Természetesen a Belvárosban üzemelő számos bankautoma­ta egyikéből is felvehető pénz, így a fizetés „hagyományos" formája nem jelent kényelmet­lenséget a vásárlóknak - jegyez­te meg az egyik alkalmazott. VÖRÖS ESZTER FOTÓ: MISK0LCZI RÓBERT Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Kednís Olvass' 1 meajelenéshei > beküldő eeyelérlésén kívül a képen lélhaló sseméíy (kiskorúaknál a léményes képviselő) kauijiniUsa ssúkséges.

Next

/
Thumbnails
Contents